Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-15 / 103. szám
1995. április 15., szombat A Mai Nap Dünántúli Napló 5 Rektorok kontra PM Konferencia Budapesten Keresztút a Kálvária-dombon - A hideg idő ellenére zsúfolásig megtelt tegnap délután hívőkkel a pécsi Kálvária-domb. A nagypénteki keresztútjárást ezúttal is Kele Pál belvárosi apát-plébános vezette. fotó: müller andrea Pécsről induló település-főépítészek Az urbanista képzés a PMMF-en jó úton halad az egyetemi rang felé Budapesten ülésezett csütörtökön a magyar egyetemek rektorainak konferenciája. A pécsi intézményeket dr. Barakonyi Károly, a Janus Pannonius Tudományegyetem és dr. Kelényi Gábor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora képviselte. Az összejövetel célja nem volt más, minthogy a rektorok - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával - alternatívákat terjesszenek elő a Pénzügyminisztériumnak a március 12-én hozott döntéseket illetően. A kormány távlati célja volt, hogy 2000-re a jelenlegi 17 százalékos korosztályi szintről 30-ra emeljék a hallgatói létszámot. A sokat hangoztatott hallgató-oktatói arány nemzetközi normákhoz történő közelítése blöff, állapította meg a konferencia, hiszen ilyen norma nincs, se az Európai Unióban, se országonként. A kormány egyedüli célja a költségvetési lyukak betömése, ezért von meg a felsőoktatástól (is) 5 milliárdot. Ennek első kézzelfogható jele a 3 százalékos költségvetési csökkentés, mely ugyan csak áprilisban lépett életbe, de januárig visszamenőleg! A továbbiakra nézve üdvös Felfedeztem magamnak egy filmrendezőt, s most szeretném az örömömet megosztani olvasóimmal. Bizonyára akad, akinek nem mondok újat, korábban magam is láttam már ennek az úrnak egy-két munkáját, tetszett például, amit a „leningrádi kovbojok”-ról elmondott, de hogy ennyire jelentős alkotó, arra csak most jöttem rá, új művét látva. A film címe: Vigyázz a kendődre, Tatjána! A rendező: Aki Kaurismäki. Az a művész, aki bátyjával, Mikával vállvetve, éppen mostanság emeli a finn filmművészetet az európai mozgókép élvonalába. Utoljára Jim Jarmuschtól láttam ilyent. Ezeket a szürke tónusú, töredezett fekete-fehér kélenne egységes számítási modellek kialakítása, valamint annak a pontos meghatározása, ki számít oktatónak (óraadó, félállás, mellékállás stb.) és ki hallgatónak (nappali, levelező, esti)? ÁiTa az esetre, ha mégis megtörténne az elvonás, a rektorok szerint fontos lenne szakterületenként, egyetemi karok mélységéig megvizsgálni az igényeket; illetve, a másik oldalról, a társadalmi igény szerint rangsorolni a szakterületeket - és ez alapján differenciálni a pénzeket. A rektori konferencia az oktatói létszámot tekintve bízik abban, hogy okos érveléssel elkerülhető a „népirtás”, ám attól tartanak, hogy a várható 15-20 százalékos alkalmazotti leépítést egyszerűen deklarálni fogja a PM, azaz a kormány. Barakonyi Károly elmondta, hogy a testület sokkal nagyobb szakmai és pénzügyi önállóságot is szeretne az egyetemek számára, bár a jelek további központosításra mutatnak.-.Minden egyetemnek kéne adni egy fix összeget, gazdálkodjanak maguk. Hivatalok erre nem alkalmasak. A központosításba egy egész világrendszer belebukott, amit úgy hívtak: szocializmus. M. K. pékét. Ezt a furcsa vágástechnikát, amely gyakran kimetszi a történet fontosnak tűnő szakaszait, s rendhagyó módon meghagyja azt, ami feleslegesnek látszik. És ezek a mafla, csellengő hősök is mintha Jarmusch köpönyegéből bújtak volna elő. A hasonlóság alkalmasint nem véletlen, hiszen a Kaurismäki- fivéreket szoros baráti és munkakapcsolat fűzi a Mystery Train mesteréhez. Ám e vonzó stílusrokonsággal együtt is a saját útjukat járják. A Vigyázz a kendődre, Tatjána! groteszk idill, ha létezik ilyen, s miért ne lenne, amikor van. Két, már nem éppen hamvas fiatalember, Váltó és Re- ino, akik a maguk bumfordi Köröttünk a szocialista építészet „kimagasló” remekei, a paneltömbök, s bár az utóbbi években már nem hódítottak el újabb területeket, képük továbbra sem vonzó. Eljött a családi házak ideje, s az apró falvak is szépítkeznek, hiszen egyre több városi ember választja a nyugodtabb és olcsóbb falusi életet. A lakótelepek átformálása, a településfejlesztés igénye profi szakembereket kíván, ennek a felismerésnek a jegyében indította el a Pollack Mihály Műszaki Főiskola 3 éve Urbanisztika Karát, s az első végzős évfolyam idén már megkezdte a munkát. Az első fecskéket a pécsi karról joggal nevezhetjük település-főépítészeknek, hiszen többségük önkormányzatoknál helyezkedett el, s tájrendezés, városképformálás a fő feladatuk. Hogy mit nyújt a PMMF ezeknek a hallgatóknak, s miként fejlődik a Pécsett az urba- nisták képzése, végül milyen fogadtatásra számíthatnak a gyakorlatban arról Hübner Mátyással, az intézmény Urbanisztika tanszékvezetőjével beszélgettünk. Az Ybl-díjas építész elmondta, épp a napokban fejeződött be egy nemzetközi konferencia a főiskolán, ahol Tempus program keretében - 3 év alatt az oktatás korszerűsítésére, tamódján „rokker”-nek képzelik magukat, elindulnak egy öreg Volgával (benne 12 voltos kávéfőző és korongos lemezjátszó), kicsit „megbombázni” a nagyvilágot, az isteni Elvisre gondolva szüntelen. Útközben megismerkednek két orosz nővel, Tatjánával (Észtországból) és Klavgyijával (Alma-Atából). Elviszik őket a kikötőbe, a tal- linni hajóhoz. Nagyjából ennyi a történet. A hatvanas években játszódik, ironikus nosztalgiát sejtetve. De a film nagy-nagy titka, hogy valójában arról szól, amit meg sem mutat, s amiről így utólag beszélni is nagyon nehéz. Arról, hogy valami félszeg, kissé restellt és titkolt, tapasztalatcserékre 40 millió forintot használhat fel négy európai iskola - a baranyaiak az angol cheltenhami, a karlsruhei és az athéni egyetemek tanáraival egyeztették tanrendjüket, oktatói elképzeléseiket. Az angoloknál évtizedek óta Európa legmagasabb színvonalú tájrendező urbanista képzése folyik egyetemi szinten, az elhangzottak alapján azonban mégis körvonalazódott, a magyar tanrend sokkal közelebb áll a görög és a német modellhez. Vagyis a műszaki tárgyaké a vezető szerep, humán jellegű kiegészítő elemekkel, s a gyakorlatban az urbanista az ön- kormányzaton vállalkozókat szervez a megálmodott munkák elvégzésére, koordinálja a feladatok megvalósulását. Ami az angol mintából átvételre kívánkozik, az a közvetlen egyetemi képzés, a pécsi főiskolának az a szándéka, hogy 2 éven belül eljusson idáig a főiskolai kurzus. A mostani urbanisták előtt két nagy feladat áll: humanizálni a lakótelepeket, melynek során elsősorban a lakásokat kell megnagyobbítani. Ilyen megoldás Tehet a szobák összenyitása, több generációs családok számára életteret teremtve. Javítható a látvány is, homlokzati motívumok fejlesztésével, loggiák, erkélyek hozzáépítésével, magastetők ráhúzásával sokkal csinosabbá tehetők a tömbhálán naiv, mégis mélyen emberi vonzalom támad a két férfi s a két nő között. Ennek következtében aztán a rokkerek (ahogy a legények önmagukat minősítik), vagyis a süket finnek (ahogy a „ruszki csajok” nevezik őket kezdetben) és a kóbor hölgyek esetlen kalandja egyszer csak megemelkedik, s lebegni kezd a magasban, valahol az álom és a való között. Ez tehát egy szentimentális film, a szó legeslegnemesebb értelmében, hoha nem sóhajtoznak benne, vallomást se tesznek, még csak meg se csókolják egymást. Most pedig elmesélem a film egyik legszebb jelenetét! Tatjána egy kopott fal előtt ücsörög, zak. Másrészt a városrész rehabilitációknak kell nagyobb hangsúlyt adni: az értékek megőrzése, tetőterek kialakítása, szintszámok növelése, a régi történeti beépítési módok újraélesztése a cél. Vannak persze minták, mit jelent az urbanista és az építész közös tevékenysége. így készült a szekszárdi lakótelep a Csatáritoroktól délre, Pécsett a Bokor utca térsége, a Bolgárköz, a pa- tacsi beépítés. Felmerül a kérdés: a közös munkában mi a feladata a városrendezőnek? Nos, házmagasságokat, színösszeállításokat meghatározni, eldönteni a köz- és a beépített terület százalékát, az épületek funkcióját egyszóval kereteket adni a tervezéshez. Mindenképp célszerű lenne tehát, ha Magyarországon több kisebb falu együtt alkalmazna egy embert, aki szakmai hozzáértéssel foglalkozna a települések működésével, közmű ellátottsággal és azok elhelyezkedésével, a faluközpontok építészeti arculatával. A pollackos urbanisták első lépésként minden évben felkeresnek egy térséget, s a hallgatók elvégzik ezeket a feladatokat. Eddig Libickozma, Kisbajom és Nagyszakácsi láthatta hasznát a munkájuknak, a nyáron pedig Rácalmásra, Szászvárra és Kémesre készül a településfejlesztő team. Mészáros B. E. valmai vasszerkezeten, vagy min. Reino egyszer csak mellé ül, miközben lopva a barátjára pillant, hogy az mit szól a dologhoz. Kisvártatva Tatjána Reino vállára hajtja a fejét, ez pedig némi habozás után félszeg mozdulattal átöleli Tatjána derekát. Nem szólnak semmit. Ebben a filmben egyébként is alig beszélnek. Azt a szót se mondják ki, hogy „szeretet”. Mégis erről szól a film minden kockája. Aki ezt meg tudja csinálni, az mindent tud a mozgóképről. A fenti jelenetet alighanem elbliccelték azok, akik tavaly a díjakat osztogatták, Cannes-ban például. No, de sebaj, te csak vigyázz a kendődre, Tatjána! Nagy Imre A Pécsi Rádió húsvétja A pécsi stúdió szombat délelőtt 9-től 11 -ig tartó műsora ezúttal örömmel vállalja fel a Nagy- szombati Magazin címet, hiszen a húsvét előtti napon számos témájával már az ünneppel, hangulatával foglalkozik, így hétvégi jegyzetírónk is - mondja műsorajánlójában a szerkesztő-műsorvezető, Kovács Imre. Manapság az is öröm, ha valakinek „munkája támad” - riporterünk egy álláshoz jutott asszonnyal beszélgetett. Svédorszgában élő magyar rendező Kaposváron vendég- művész - e téren is már kicsi és átjárható a világ. A világ járható - mondja a nemrég a Szentföldön kóborolt pécsi tanár és fotóművész. A világ átjárható? - kérdezi a Kárpátalján élő magyar író, lapszerkesztő, aki szerint nem az a mérték e téren, ha az útlevél diplomata, a várakozó sor melletti felvezetés meg rendőri... Húsvét a Dél-Dunántúlon - húsvét a Mecsekalján. A műsor második órájában táncos, szakács, tojásfestő, néprajzos beszél a szép ünnep hagyományairól, örömeiről. Egyetlen nagy reménysége van az embernek: a feltámadás. Aki meglátja magában a fénysugarat, annak lesz igazán húsvétja - mondja a Vasárnapi Magazin szerkesztője, László Lajos. Mayer Mihály pécsi megyéspüspök szól a húsvét reménységéről, majd egy a 80-as évek elején elhunyt pap, Ulh Antal beszél - hangfelvételről - arról, hogy a lélekkel együtt a testet is védeni kell, ő csaknem ezer üldözött életét segítette megőrizni ezzel a szemlélettel a II. világháború alatt. Lehet, hogy megszépült, de embert éltető emlék a gyermekkori húsvét, amelyről két falun nevelkedett, városba szakadt asszony, Lindingné Feld- mann Anna és Szirmayné Bayer Erzsébet tűnődik. Varsányi Ferenc pécsi evangélikus lelkész a húsvét üzenetét fogalmazza meg, két kisgyermek a mai húsvétvárás boldog perceit idézi, Szabó Ferenc költő-filozófus a szellem embereinek megtéréséről beszél. A kultúra feltámadásának esélyeiről egy könyvkiadó műhelyében tájékozódhatunk, a megújulás reménységének jeleiről pedig Bóka András újpetrei református lelkész a Baranya megyei református gyülekezet esperese szól. E fél 9-től 10-ig tartó műsorhoz Kovács Attila szerkesztette az ünnepi hangulatú muzsikát, a fél 10-től 10-ig tartó programban pedig dr. Nádor Tamás zenés összeállítását hallgathatják. A vasárnapi műsorrendnek megfelelően fél 9-től 10-ig tartó húsvét hétfői magazinban egy az ünnephez illő portrét hallhatnak a szerkesztő-riporter Kovács Imre jóvoltából. Dr. Kiss Ervinné pedagógus volt, orvosfeleség, két gyermeket nevelt fel. Amikor szép házasságában megözvegyült, mind többet foglalkozott a református hitélettel, elvégezte a teológiát, Komlóról járt szolgálni Zengő- várkonyba és a Mecsek többi kis református falvacskájába, aztán a tiszteletesasszony beköltözött a várkonyi parókiába, ő az autón járó, köztiszteletben álló református pap a Mecsek e szép vidékén, ahol a néhai híres művészettörté- nész-pap, Fülep Lajos is élt, dolgozott és emlékének ápolása is a mindenkori tiszteletes feladata. A szép életportrét követően a műsor hátralévő részében a zenei szerkesztő Kovács Attila gondoskodik a hallgatók szórakoztatásáról, kellemes és szép, sokszínű húsvéti muzsikákból szerkesztett összeállítással. Érettségizők és felvételizők figyelmébe! (Az ÉK-sorozat kiadványai) A Pécs-Baranyai Értelmiségi Klub az idén is felajánlja könyveit a középiskolákban tanulók számára. Ezek közül sokadik kiadásukat érték meg az érettségire és felvételire felkészítő teszt- és segédkönyvek történelemből, irodalombok, matematikából, fizikából és biológiából. Ezek a könyvek szerkezetileg eltérnek a hagyományos tesztkönyvektől, a gimnáziumi anyagra épülve magasabb színtű analizálásokkal, szintetizálásokkal, illetve elemzésekkel emelik a diákok tudásszintjét. Rész-, tematikus és összefoglaló tesztjeikkel pedig állandó tanulásra ösztönöznek. A kiadások emellett az utóbbi évek felvételi anyagait is tartalmazzák. Az ÉK-sorozat legújabb kiadványait három alternatív történelemkönyv színesíti, melyek követik az egyetemes és magyar történelem fő sodrásait az ősidőktől napjainkig. A könyvek sajátossága a könnyen tanulhatóság, a történelmi folyamatokban való gondolkodás elsajátítása. A tanulás folyamatát könnyítik a sajátos tördelések a szisztematizáló elemzésvázlatok, fogalomtárak, uralkodók névregiszterei, kronológiatáblázatok stb. Az újabb szakirodalom felhasználása a történelmi események sokszor újszerű megvilágítását eredményezi, s végül valóban napjainkig kapunk képet az egyetemes és magyar történelemből. A könyvek címei: Az ókor és a középkor, A koraújkor és a polgári forradalom, Az új- és a legújabb kor. Az elmúlt ötven év magyar történései iránt mélyebben érdeklődők a Magyarország 1944-től napjainkig című kiadványt forgathatják eredményesen, mely könyv sikerét jelzi, hogy négy év alatt a hatodik - bővített - kiadásban jelent meg. A kiadványok után érdeklődni, illetve azokat megrendelni a következő címen lehet: Értelmiségi Klub, Pécs, Várady A. u. 7/2. Tel: 72- 236-608. Futnak A Képek JEGYZET Tatjána kendője, avagy egy rendező felfedezése
