Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-06 / 94. szám

1995. április 6., csütörtök Politikai Vitafórum Dünántúli Napló 11 Hitel vagy belső tartalékok? A megoldás Gyors növekedés és stabilizáció Pécs az ország egyik leggaz­dagabb nagyvárosa felbe­csülhetetlen műemléki, ma­gán- és önkormányzati va­gyonával. A leépülő nagy­üzemi szféra többféle gondot vet fel: munkanélküliség, ön- kormányzati adóbevétel kie­sése, igazi nagybefektetői kedv stagnálása. Ezek a problémák végigkí­sérték az elmúlt négy évet, s szinte prognosztizálhatatlan az ilyen jellegű elmozdulás a déli eseményekre és megközelíthe­tetlenségünk körülményeire. E leépült és további leépülést sej­tető gazdasági helyzetben még fokozottabban jelentkezik a vá­rosműködtetés, mint a túlélés sokak számára legfontosabb forrására. E politikának rövid távú (se­gélyek) és hosszú távú befekte­téseken kell munkálkodnia (kultúra, oktatás, eü., városfej­lesztés). Tudunk-e nagy fo­gyasztási szférák finanszírozá­sára helyes stratégiát, taktikát választani és nem utolsósorban pénzt teremteni. Az 1995-ös költségvetés de­terminánsai (beruházási elköte­Az MSZDP politikai irányvonala A Magyarországi Szociálde- mokra Párt továbbra is az 1994 januári pártértekezletén elfoga­dott szociáldemokrata értéke­ken nyugvó, emberközpontú programját tekinti tevékeny­sége alapjának. Ismerve az or­szág gazdasági helyzetét és fi­gyelemmel kísérve a nemzet­közi szociáldemokráciában napjainkban végbemenő hang­súlyváltozásokat, különösen fontosnak tartja a szociálde­mokrata eszmeiség hangsúlyo­zását, miután a kormánynak nem sikerült a választások óta eltelt időszakban az ígért és ezért elvárt szociáldemokrata politikát folytatnia, hanem ehe­lyett következetesen egy ke­mény, liberális gazdaságpoli­tika valósul meg. Az MSZDP kijelenti, hogy az egyébként feltétlenül szük­séges társadalmi, gazdasági modernizációnak szociálde­mokrata útja is van, a társa­dalmi igazságosság és az esély- egyenlőség alapján. Ez a prog­ram a gazdaságszerkezet átala­kítását, a gazdasági növekedést összekapcsolja a szellemi tőke értékeinek, a munkások, a bér­ből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok érdekeinek érvé­nyesítésével. Különösen fon­tosnak tartja, hogy a moderni­zációval együtt járó kihívá­sokra a fiatalság, a pályakezdők megfelelő esélyekkel készül­hessenek fel. A nemzeti vagyon legnagyobb értékének a szel­lemi tőkét, az emberi erőforrást tekinti. Ennek megfelelően tu­lajdonít nagy fontosságot az ok­tatáspolitikának és az egész­ségügynek, továbbá a műszaki fejlesztésnek. Nem fogadja el, hogy a rendszerváltás egy szűk kisebbség rohamos meggazda­godásával járjon, a többség életkörülményeinek, szociális helyzetének rohamos romlása árán. Egyedül - szövetségesek, partnerek nélkül - képtelen cél­jait megvalósítani, alkotótár­sakra van szüksége. Ennek szel­lemében a közös érdekek alap­ján mindenekelőtt az ország sorsáért aggódó állampolgá­rokkal, de keresi a kapcsolatot történelmi szövetségeseivel, a szakszervezetekkel és a civil szervezetekkel is. Az MSZDP Baranya Megyei Vezetősége lezettségek, köztisztviselői, közalkalmazotti bérek, intéz­ményüzemeltetés, városüze­meltetés, szociálpolitika) az in­duló évben szinte változatla­nok! A beavatkozások csak meg­fontolt vizsgálatok után fogana­tosíthatók. Siker csak akkor várható, ha a fogyasztói szféra minden elemére kiterjed a hatékonysági vizsgálat, hisz úgy ítélem meg, hogy az összes elemben van pénzkímélő tartalék. A pozitív mérleg iránti intézkedések má­sik nagy csomagja az állami szubvenciókon kívüli, saját ön- kormányzati termelői, szolgál­tatói szféra. Az előző ciklus teljesen át­alakította azt a szolgáltató, va- gyonműködtető szférát, amit korábban tanács, illetve a kez­deti önkormányzat működte­tett. Minden átalakulásnak van salakja - a kérdés az, hogy lát- juk-e a változtatás irányait, s van-e igazi elszántság a neural- giák felszámolására, alapos rendszerelemzésre, pozitív re­gulációra. Programunk abból indul ki, hogy a nagy elosztási rendsze­reknek, az államháztartási és a költségvetési reformoknak a végrehajtása az adórendszer stb. átalakítása megteremti egy vállalkozásbarát monetáris po­litika feltételeit úgy, hogy a gazdaságra nehezedő inflációs nyomás is csökken. Az antiinflációs politika fel­tételezi a szigorúbb belföldi pénzügyi fegyelem kialakulá­sát, a megfontolt pénzügyi poli­tikát és ennek részeként az egyensúlyra törekvő fiskális és monetáris politika következetes Nincs tökéletes rendszer - ha volna, tagadnák a változások hatásmechanizmusait. Ebben a helyzetben a hatékonyság ele­meit próbáljuk a változó gazda­sági szabályzók figyelembevé­telével alkalmassá tenni a város vagyonának hatékony működ­tetésében. Mitől várható elfo­gadhatóbb egyensúly - a teljes­ség igénye nélkül?- Átgondoltabb településfej­lesztéstől - hisz a hozzátartozó inf­rastruktúra rendkívül költséges,- racionalizált, de jobb szín­vonalon ellátott intézményhá­lózattól, önkormányzattól,- a kialakított kft.-k, rt.-k profiltisztított és nyereséget termelő rendszerellenőrzésétől,- az adóterhek - mint bevé­teli forrás - humanizáltabb, de progresszívabb elosztásától,- a vagyonregiszter rendbe­tételétől,- a magánvállalkozások tá­mogatott, de a beindulás utáni lojális, segítő szemléletétől,- a közvagyon hatósági és városlakói védelmétől,- a képviselői döntések anyagi és erkölcsi felelősségé­nek megállapításától, folytatását. Nagy jelentőséget tulajdonit a Köztársaság Párt az úgynevezett anticipált - előre betervezett - infláció elleni fel­lépésnek. A reformlépések eredmé­nyeként a vállalkozások tőkee­rejének növekedésével együtt hitelképességük kockázata is javul. A stabilizációval együtt járó pénzügyi fegyelem hatá­sára felgyorsulnak a pénzügyi folyamatok, javulnak, kiegyen­súlyozottabbá és magabizto­sabbá válnak a gazdálkodás fel­tételei. A Köztársaság Párt alapelve,- a nyilvánosságtól, a hangos együttgondolkodástól. Az előző elemzés arra a kér­désre akar megnyugtató választ keresni, hogy a készülő költ­ségvetés 400 millió körüli hiá­nya vajon milyen forrásból fe­dezhető: hitelből, vagyonela­dásból, hatékonyabb vagyon- működtetésből vagy netán in­tézmények bezárásából? A válasz nem egyszerű, hisz szembe kell nézni az örökölt hi­telállománnyal (300 millió fe­letti értékpapír) és a városva- gyon finoman fogalmazva - felélt állapotával. E két meghatározó tétel egyértelművé teszi a cselekvési stratégiákat, hitel, vagyonela­dás, termelő vagyonnövelés, a fogyasztói rendszer racionalizá­lása. Okos döntés akkor szüle­tik, ha megtalálja a képviselő- testület a források arányait. Én nem tudom és nem is akarom elpolitizálni Pécs jövőjét, és szerencsére erre szélesebb egyetértést is érzékelek. (Úgy legyen.) Troska Gyula önkormányzati képviselő MSZP hogy a jegybank pénzteremtő tevékenysége a gazdaság telje­sítményével összhangban ala­kuljon és valóban olyan pénz­kibocsátási tevékenység és po­litika valósuljon meg, amely a jegybanki refinanszírozási poli­tika oldaláról is egy konszoli­dált monetáris és fiskális poli­tika követését teszi lehetővé. Felül kell vizsgálni a köte­lező tartalékok rendszerét és emelni kell a tartalékokra fize­tendő kamatokat. A jegybank­nak, a kereskedelmi szférának olyan tartós forrásképződési feltételeket kell teremteni és nyújtani, amelyekkel a keres­kedelmi bankok hosszú távú kihelyezési arányát jelentősen képesek növelni. Az exportösztönzés feltéte­leit jegybanki eszközökkel is javítani kell ahhoz, hogy a ke­reskedelmi banki szférában megfelelő források álljanak rendelkezésre az exporttevé­kenységgel összefüggő finan­szírozási lehetőségek bővíté­sére. Csak a kicsiny pártok jelentenek igazi alternatívát Helyzetünk szomorú A feketegazdaság egyre terebélyesedik Végleg bebizonyosodott, hogy az MSZP ellenzékben eltöltött négy éve nem volt elegendő egy előremutató gazdaságpoli­tikai program kidolgozására sem. Korábban a nemzetközi tőke és a hazai sajtó megnye­résére kénytelen volt szövet­kezni a SZDSZ-szel. Ez a ku- tya-macska-szövetség nem az elvek hasonlóságán vagy a konkrét kérdések azonos meg­ítélésén alapul, hanem anyagi és hatalmi érdekeken. Ebben a szövetségben az MSZP az SZDSZ-t hatalomra vitte, de tőle semmit sem kapott cse­rébe, ezért tagsága egyre csa- lódottabb. Nem nehéz meg­ítélni, hogy az SZDSZ prog­ramjának kritikátlan átvétele a szociális elv feladásával, s az MSZP meghasonlásával jár. A tavaszi választásokon megígértekkel szemben lelas­sult a privatizáció, de módja semmit sem változott, csak a klientúra. Nem lett semmi az államháztartás beígért reform­jából azon kívül, hogy e célra újabb hitelt vettek fel. Egyálta­lán nincs szociális program­juk. Amikor a magyarság száma vészesen csökken, sor­ban hozzák a családokat sújtó intézkedéseket. Adórendsze­rünk továbbra is a bérből és fi­zetésből élőket sújtja a legjob­ban, a feketegazdaság pedig egyre terebélyesedik. A bűnözés egyenesen báto­rítást nyer a jelenlegi társa­dalmi gyakorlatból. Különö­sen tehetetlen, vagy elnéző a kormány a gazdasági bűnö­zéssel szemben. Az EXPO-t korábban tá­mogató szocialisták az SZDSZ álláspontjára helyez­kedve lemondták a világkiállí­tást, következésképpen erősen csökkentek a külföldi beruhá­zások, s fizetjük a kártérítést. A kulturális kormányzat fi­gyelmen kívül hagyja a ma­gyarság történelmi kulturális hagyatékait. Átgondolatlan és kaotikus rendszert hoz létre az alap- és középfokú oktatásban, tönkreteszi a felsőoktatást. Ál­talában véve tájékozatlan és a viselkedése arrogáns. Elit egyetemeken képeznek egy „új arisztokráciát”, ezzel elve­szik az esély­egyenlőséget, miközben en­nek ellenkezőjét hirdetik. Az európai integráció áraként fel­áldozzák a határainkon túli magyar testvéreinket. Folyta­tódik az a gyakorlat, hogy olyan szerződéseket kötünk, melyekben a magyarság semmi kézzelfoghatót nem kap, ellenben komoly enged­ményeket tesz. Különösen fájó a magyar falu és a vidéki városok hátrá­nyos helyzete. Az önkor­mányzatok finanszírozása évente változik, ennek követ­keztében nem lehetnek hosz- szabb távú terveik. Az önkor­mányzati választott és bürok­ratikus szervek működése túl sokba kerül. Sokan csak a bu­sás jövedelem miatt lettek ön- kormányzati képviselők. Me­gyei önkormányzatok helyett regionálisokra lenne szükség, hogy a vidék egyenlő eséllyel léphessen fel a fővárossal szemben. Helyzetünk szomorú, mert az ellenzékből is csak a ki­csiny pártok jelentenek igazi alternatívát. A MIÉP mellett csak a megújuló KDNP politi­kája világos, határozott és kö­vetkezetes. A MIÉP Baranya Megyei Szervezete A Köztársaság Párt pénzügyi programja Jegybankpolitika Az új pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank régi, új elnökének kijelölésével, programjuk közzétételével egyes pártok képviselői nem késlekedtek megszokott sab­lon-kritikájuk hangoztatásával. A Köztársaság Párt hasznosabbnak ítéli meg, ha mások programjának elíté­lése helyett saját pénzügyi programjáról, elképzeléseiről tájékoztatja röviden szimpatizánsait és a közvéleményt. Az MDF, mint felelős ellenzéki párt értékelte az MSZP-SZDSZ kormány intéz­kedéscsomagját, felteszi kérdé­seit, és megtette javaslatait. 1. Miért omlott össze 3 hó­nap alatt a költségvetés? Az MDF kezdeményezte a pénzügyminiszter azonnali bi­zottsági meghallgatását. Az el­múlt időszakban nem volt semmi olyan rendkívüli ese­mény (hirtelen válság, piacösz- szeomlás stb.), ami ezt indo­kolná. Véleményünk szerint a tör­vény- elfogadásakor is hibás volt,- végrehajtása nem történt meg megfelelően. Á legkiemelkedőbb hiányos­sága, hogy 150 Md Ft-os priva­tizációs bevétellel számol, amely ma már csak mintegy 70-80 Md Ft-nál fog realizá­lódni. 2. Milyen áremelkedéseket okoznak az intézkedések, mi­lyen infláció várható? Az állami költségvetés stabi­lizálására hozott intézkedések hogyan érintik a családi költség- vetést? A kormány készítse el - ha utólag is - az intézkedések hatásvizsgálatát. Véleményünk szerint az inf­láció a tavalyi 18,8%-hoz képest a 32-33%-ot is el fogja érni. A költségvetésben 24%-ot tervez­tek. Az infláció változása követ­keztében a költségvetésben a kamatterhek 40-50 Md Ft-tal fognak növekedni. Ez a többlet- kiadás - a rossz tervezés miatt - szintén a kormány számlájára írandó. 3. Az államháztartás re­formja megkezdését miért nem az állampénztár finanszírozá­sával kezdte a kormány? Számításaink szerint egy őszi bevezetéssel 70-80 Md Ft- ot tudott volna megtakarítani a költségvetés, ennek elmaradása a kormány számlájára írandó. 4. Miért nem az európai gya­korlatnak megfelelően alakí­totta át a családi pótlék szociá­lis ellátó rendszerét? Az európai rendszereknek nálunk már megvolt a jogi, igazgatási és szervezeti háttere. 5. Hogyan akarja és mikorra a kormány a kormányzati ren­det? A gazdasági stabilitási prog­ram mellett szükséges lenne egy kormányzati stabilizációs prog­ramra a következők szerint:- azonnali pótköltségvetés, amely valós kiadásokat és bevé­teleket tartalmaz,- a privatizációs törvénnyel együtt vagyonpolitikai irányel­vek és megállapodás a társada­lombiztosítási, és az önkor­mányzatokkal a vagyonátadást illetően. Ez utóbbiak elhúzódása a lakossági ellátást veszélyezte­tik,-elfogadott és valós számo­kon alapuló társadalombiztosí­tási költségvetés, mert ennek hi­ányában felelőtlen és tarthatat­lan a lakosságot közvetlenül érintő kórházak, mentők stb. működése,- világos és valós képet azok­ról az intézkedésekről, amelyek a lakosságot ebben az évben ter­helni fogják. Társadalmi, gazda­sági megállapodás hiányában bizonytalan a lakosság, hogy mire számíthat még. A társada­lom-ellátó rendszerek reformjá­hoz a régi helyébe lépő új rend­szer is hozzátartozik. A kormány azzal indította gazdaságpolitikáját, hogy stabili­zációra törekszik. Ezt most menet közben megváltoztatta: stabilizá­ció + növekedésre. Ezt üdvözöl­jük, de a mi véleményünk nem változott: a megoldás, a gyors növekedés és a stabilizáció. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tankönyv- szerű mechanizmusok a magyar gazdaságban nem mű­ködnek. Az egyensúlyjavító rest­rikciós intézkedésnek megvan az a veszélye, hogy egy alacsonyabb nemzeti termelési szinten az egyensúlytalansági feszültségek újratermelődnek. A gazdaságpolitikát a gazda­ság elindult dinamikájára javasol­juk építeni, és ahhoz hozzákap­csolni a stabilizációt ennek esz­közeként. Az előrebecslések szerint eb­ben az évben minden lényeges gazdasági mutató romlik. Ez példa nélkül álló, hiszen a gazda­sági növekedés, az infláció, a munkanélküliség legfeljebb egymás rovására szokott romiam. Az elmúlt egy év politikája egy gazdasági depressziót hozott, ezen kell változtatni! Habjánecz Tibor megyei szervező „Poriadás” A cél, hogy a privatizáció kor­rekt és átlátható legyen, a ver­senyeztetés során ne legyenek kiskapuk - hangsúlyozta Such- man Tamás a Civil Parlament képviselőivel folytatott megbe­A jegybanki kamatpolitiká­val ösztönözni kell, hogy egy­részt növekedjenek a megtaka­rítások, másrészt a betéti kama­tok és a hitelkamatok közötti ma még meglévő nagymérvű különbség csökkenjen. Az árfolyampolitikát szem előtt tartva a forint értékállósá­gának megőrzésére - alapvető­követelmény - a jövőben kö­zéptávon, összhangban a nem­zetközi infláció alakulásával és ehhez a magyar infláció mér­séklését is számbavéve reális lehetőség nyílik egy enyhe reál felértékelődő árfolyampolitika követésére. Az új deviza-kódex kidolgo­zásával és elfogadásával tovább kell lépni a devizagazdálkodás liberalizálása útján. Meg kell szüntetni azokat a gátló ténye­zőket, amelyek a devizagazdál­kodást nehezítik, mint pl. a kö­telező devizabeszolgáltatás rendszere. Gyorsítani kell a bankpriva­tizációt, mely jelentős külföldi tőkebevonással párosulva szin­szélése utáni sajtótájékoztatón. A miniszter elmondta: foglalkoz­tatja az Állami Számvevőszék felvetése, miszerint az eddigi pri­vatizáció során 500 milliárd fo­rintnyi állami vagyon porladt el. tén javítja a bankok pozícióit. E lépések következtében a ban­kok nemzetközileg elfogadható tőke ellátottsággal bírnak és tő­kemegfelelési mutatójuk a nemzetközi követelményeket teljesítik. A jegybanki magatartás nagymértékben meghatározza a reálszféra működési feltéte­leit, ugyanakkor alapvető érde­kek fűződnek ahhoz, hogy a jegybank a gazdaság működése felett megfelelő ellenőrzést tud­jon gyakorolni. Egyéb kedve­zőtlen jelenség fellépése esetén a jegybank intézkedhessen az egyensúly javítása érdekében. Alapvető érdekek fűződnek ahhoz, hogy a jegybanki maga­tartás megfelelően tudja szol­gálni egy rövid távú, - az elő­zőekben már említett szigo­rúan monetáris politika kialaku­lását és képes legyen harmoni­zálni a fiskális politika törekvé­seit is. A Köztársaság Párt Baranya Megyei Szervezete I á k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom