Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-01 / 89. szám

1995. április 1., szombat Irodalom - Művészet Dunántúli Napló 9 Róma és Zengővárkony Tüskés Tibor: Kedves Professzor Úr s „Almom egy nagy zeneiskola és hangversenyterem” Beszélgetés Apáthy Árpáddal Kodály Zoltánnal tör­tént meg, hogy amikor megkérdezték, ki le­gyen a Zeneakadémia igazgatója, így felelt: „Engem nem az érde­kel, hanem az, ki Kis­várdán az énektanár!” Mint oly sok minden­ben, a Tanár Úrnak ebben is igaza volt, nagy felelősség zenére tanítani a jövő nemze­dékeit.- Tudatában voltam ennek a ténynek, ami­kor pályáztam a pécsi Liszt Ferenc Zeneis­kola igazgatói állására - kezdi a beszélgetést a direktori irodában Apáthy Árpád. - 1992 tavaszán öt pályázat Apáthy Árpád érkezett, ebből kettőt szavazott meg a tanári kar, és a városi önkormányzat au­gusztus 1-jétől engem neve­zett ki az iskola élére.- Gondolom, egy kis szám­vetést készített addigi pályájá­ról.- Igen. Több mint 25 éve vagyok a tanári pályán. 1969- ben végeztem a pécsi Zene- művészeti Főiskolán, s kaptam kürt-szolfézs tanári diplomát. A zeneiskolában két évig szerződéssel tanítottam, azóta főállásban oktatom a rézfúvós növendékeket. 1972 és 1988 között karnagya voltam a nemzetközi hírű MÉV Fúvó­szenekarnak. 1975-ben elvé­geztem a Népművelési Intézet felsőfokú zenekarvezetői tan­folyamát, „A” kategóriás ze­nekarvezetői engedélyt kap­tam. 1990-ig én is oktattam FOTÓ: LÄUFER ezeken a tanfolyamokon.- Az újabb diploma birto­kában bekapcsolódott a me­gyei zenei élet irányításába.- Fúvószenekari szakfelü­gyelő voltam 1974-től 1990- ig, 1984-től zeneiskolai szak- felügyelő, 1988-tól szaktaná­csadó lettem. Az Antal György-vezette Liszt Kórus­nak 1965 és 1975 között vol­tam a tagja.- Zeneiskolai igazgatóként milyen célt tűzött maga elé?- Először is szeretném foly­tatni elődöm, Dobos László törekvéseit. Munkatársaimmal több gyermekkel kívánjuk megszerettetni a muzsikát, s zenei ismereteiket fejleszteni. Nagyon fontos, hogy sikereket érjenek el növendékeink me­gyei és országos zenei verse­nyeken. Szeretnénk, ha minél több növendékünk folytatná zenei pályáját.- Milyen módszerekkel kí­vánják megvalósítani?- Az elméleti fölké­szítés fokozásával, a zenei pályára készü­lők kiscsoportos szol­fézsoktatásának álta­lánossá tételével. A hangszeres oktatás óratervét maximálisan szeretnénk kihasz­nálni, gondot fordí­tunk a kamarazenélés sokoldalú fejleszté­sére, a társas muzsiká­lásra. Több kiemelt kamaracsoportot szer­veztünk, egy kis- és egy nagy vonószene- karunk van, s tervez­zük egy önálló fúvó­szenekar létrehozását- Hogyan támasz- lászló kodnak ebbéli munká­jukban az iskolákra?- Zenekari tagjaink 33 álta­lános és 12 középiskolából ke­rülnek ki, nehéz a próbaidőket egyeztetni. Második éve mű­ködik egy német-fúvós osz­tály a Belvárosiban, egy zon­gora-vonós szakos az Egye­tem utcaiban. Ez utóbbiban közös kórus szervezése a cé­lunk. A Mátyásban tervezzük a vonósoktatás kiszélesítését. Jelenleg a Rákóczi úti, az Ágoston téri épületben, a vá­ros kilenc iskolájában folyik hangszeres képzés. A célunk itt is a szétforgácsoltság csök­kentése.-Alma?- Álmom egy nagy zeneis­kola és vele együtt egy hang- versenyterem, s mivel ez sze­repel a város középtávú fej­lesztési tervében, remélem, ez még aktív működésem idején megvalósul - mindannyiunk örömére. Dr. Vargha Dezső Megoldódhat a Pécsi Nemzeti Színház krónikus raktár- és műhely ház-gondja Fiilep Lajos nagyhatású gon­dolkodója volt századunknak, és aki kapcsolatba került vele, ne­hezen szabadulhatott bűvköré­ből. így volt ezzel Tüskés Tibor is, aki az elmúlt évtizedekben számos írást publikált Fülepről, s ezeket most közreadta „Ked­ves Professzor Úr” címmel. A megjelenést a Baranya Megyei Könyvtár Pannónia Könyvek sorozata gondozta a Pécsvára- dért Alapítvány és Zengővár­kony önkormányzatának támo­gatásával. A kötetnyi írás három évtized termése, gyűjteményes kiadását az hívta életre, hogy az 1995. év bővelkedik a Fülep-év- fordulókban: januárban Fülep Lajos születésének 110. évfor­dulójára emlékeztek Pécsett, Pécsváradon és Zengővárkony- ban. Októberben lesz negyed- százada, hogy meghalt. Tüskés Tibor az elmúlt három évtized alatt folyamatosan fog­lalkozott Fülep Lajossal. Kezdve attól, hogy riportot írt Fülep 1964-es zengővárkonyi látogatásáról, az évek során egy- egy tanulmányban összegezte azt, amit a Fülep-jelenségnek nevezhetnénk: az enciklopédi­kus tudást, a szigorú minőség­tiszteletet, továbbá a gőgöt és a megvetést minden iránt, ami si­lány és talmi. Jelenti ez a száza­delő művészetkritikusát, aki az első pozitív Ady-kritikát írta. Aki tökéletes érzékkel emelte ki vagy dorongolta le a műalko­tásokat. Akinek remek fölisme­rései és kapitális tévedései vol­tak, de aki tévedéseiben és gyar­lóságaiban sem nélkülözte a nagyságot. Akiből még életében legenda lett. Akire azt mondták, ő volt az utolsó Árpád-házi ki­rály. Aki úgy sétált tanítványai­val a zengővárkonyi geszte­nyésben, ahogyan valaha a lige­tekben társalgó görög filozófu­sok . Aki teológiát tanult az első vi­lágháború idején, talán érezve, milyen borzalmak bevezetője az első világégés. Majd a forradal­mak után nem a külföldi emig­rációt, hanem a magyar vidéket választotta. Azt mondta - mesé­lik a zengővárkonyiak - „vagy Róma vagy Várkony” - s eljött húsz évre református lelkésznek a Zengő aljába. Tüskés Tibor könyve adalékok tömegét szol­gáltatja ebből a korból, amely amúgy a magyar kultúrának is rendkívül izgalmas szelete. Fülep együtt élt a falu népé­vel, elhivatott pásztora volt nyá­jának, s ugyanakkor kapcsolat­ban állt a magyar szellemi élet olyan alakjaival, mint Illyés, Kodolányi, Bajcsy-Zsilinszky. Tüskés Tibor könyve most We­öres Sándorhoz és Kner Imréhez fűződő kapcsolatát is bemutatja. Fülep együtt volt a világgal, egyszersmind visszavonultan élt a maga elefántcsont tornyában - a Baumgarten-díjból épített könyvtárszobában, ahol az em­lékmúzeuma található. Életét végletek jellemezték: kicsinyes perlekedés a presbitériummal és professzori szék a Pécsi Erzsé­bet Tudományegyetemen. legjellemzőbb vonása ko­rántsem a papé, sokkal inkább a tanáré, a professzoré, aki mindig érzékenyen fedezi fel a tehetsé­get a köréje sereglő fiatalokban. Akit mindig tanítványok serege vesz körül már „trónfosztása”, az Eötvös Kollégiumból való kiűzetése után is. Ez azonban már egy fővárosi, budai legenda az ötvenes-hatvanas évekből. És két másik könyv, Fodor András tollából. Tüskés Tibor most közreadott írásai a felsorolt stációkon ve­zetnek végig, számtalan bara­nyai, s főként zengővárkonyi, pécsi vonatkozással az 1927-47- es zengővárkonyi éveken túlról is, amikor Fülep már csak leve­lek és ritka látogatások által tar­totta a kapcsolatot Zengővár- konnyal. Gállos Orsolya Évek óta műhelyház nélkül dolgozik a Pécsi Nemzeti Szín­ház, s ez az állapot nem válto­zott a közelmúlt színház-re­konstrukciójával sem. Ennek máig meg nem valósult harma­dik üteme lett volna a hiányzó műhelyház a raktárakkal együtt. Ilyen a célra a színház a Perczel utcai romos épületet, il­letve a város különböző pont­jain bérelt helyiségeket használ jelenleg. Új lehetőségként merült fel a közelmúltban, hogy Pécs Ön­kormányzata megvásárolja a Faipari és Kereskedelmi Kft. - eladásra nyíltan meghirdetett - Somogyi Béla utcai telephely­nek egy részét, amely teljes mértékben megoldaná a szín­ház műhelyház és raktárgond­jait is, mégpedig egy új épület beruházásánál lényegesen ol­csóbban. (Az előzetes számítá­sok és tervek egy új műhelyház létesítéséhez mintegy 160 mil­lió forint beruházási költséget kalkuláltak, ám ez még egy ko­rábbi gazdasági szituációra ala­pozódott. A kivitelezés új árai ma még nehezem megjósolha­tok.) A színház által kezdeménye­zett vételi ügyletnek zöld jel­zést adott Pécs Közgyűlése. Feltételként szabta viszont, hogy az ingatlanvásárlásra és az épületfelújítására megelőle­gezett pénz visszapótolandó az önkormányzat költségvetésbe. A költségfedezet a tervezett műhelyház létesítésére fenntar­tott Perczel utcai ingatlanok ér­tékesítése lehet. D. I. Akvarell, kerámia, foltkép Pécsett is ismerik a bábszínész­rendező, Giovannini Kornél nevét, aki dolgozott a Bóbitá­ban is. Ezúttal vízfestményeit, kerámiáit mutatja be a pécsi Gyöngyszem galériában, Dolá- nyi Anna társaságában, aki az USÁ-ban népművészeti szinten művelt folt-textilekkel ismerteti meg a közönséget. Az április 3-án délután fél 5-kor nyíló ki­állítás elé Balikó Zoltán lelkész mond bevezetőt. Egy versenygyőztes operaáriái Három éve a Philadelphiai Pa­varotti nemzetközi énekverseny győztese lett Sümegi Eszter. A Magyar Állami Operaház ma­gánénekesnője hétfőn Pécsett is bebizonyítja, méltán lett a cím boldog birtokosa. A Művésze­tek Házában este 7-kor kez­dődő koncertjén Leoncavallo, Puccini és Verdi áriáiból válo­gat. Szinnyei-díj Baka Istvánnak Az 1994-es év legjelentősebb Jelenkor-béli publikációért járó Szinnyei Júlia-díjat idén Baka István költőnek ítélte a pécsi kuratórium. Baka István, aki­nek kötete is jelent meg a Je­lenkor Kiadónál, betegsége mi­att nem tudott Pécsre jönni, ezért Csuhái István, a Jelenkor főszerkesztője adta át neki a dí­jat Szegeden. Hangverseny a Ferenceseknél Április 4-én, 18.30-kor hang­verseny lesz a pécsi Ferences templomban. A házigazda a Pécsi Mecsek Kórus. A vendé­gek között hallhatjuk a Svájc­ból érkező Baseli Bach Kórus (karigazgató: Joachim Krause), a Szegedi Weiner Kamaraze­nekar és Csanádi László orgo­naművész előadásában Carl Heinrich Graun XVIII. századi német zeneszerző „Jézus ha­lála” című oratóriumát. Vezé­nyel: Wéninger Richard. Vendég a Költészet Napján Gyermekeknek szánt progra­mokat is szervez a Költészet Napjára a pécsi városi könyv­tár. A 2. számú gyermekkönyv­tárban április 11-én 15 órakor Pákolitz István József Attila-dí- jas költő lesz a kicsik vendége. Goethe Faustja - kottán Egy régi írások dekódolásával foglalkozó német tudós azt ál­lítja az Express című lap által ismertetett könyvében, hogy megfejtette Goethe Faustjának titkát: a sajátos rendszer sze­rint elhelyezett betűk tulaj­donképpen zenei kompozíciót rejtenek, amely eljátszható és énekelhető is. Manfred Dimde szerint a Faust zenei változata a gregorián és a modem zene változata”. A német tudós vé­leménye szerint Goethe a kó­dolás technikájára a vatikáni levéltárakban bukkant olaszor­szági útja során. A technika kiagyalója különben Pitago- rasz görög matematikus és bölcselő, akit később Dante, Leonardo da Vinci és Shakes­peare is utánzott. Dimde nem kételkedik benne, hogy Goethe a Faust „zenei változatával” még több fejtörést akart okozni az utó­kornak a mű mondanivalójá­nak értelmezése terén. Pécsi díj a 25. Alföldi Filmszemlén Dokumentálás, archiválás videóval A Pécsi Városi Televíziónak dolgozó videós-csapat - Kosa­ras Attila rendező-operatőr, Laczkó Zsuzsa szerkesztő, Tu- nyoghy Péter technikus és Csemus Csaba vágó - a Gyulán megrendezett 25. Alföldi Film­szemlén „A pécsi Miasszonyunk Rendház”-ról készített 15 perces munkájával elnyerte „A rejtett értékek igényes képi ábrázolásá­ért” járó díjat. A műsor gerincét a pécsi Szent István téri rendház és a zárdatemplom bemutatása alkotta, de természetesen szót kapott az a 84 éves apáca is, aki jelenleg a Miasszonyunk rendet képviseli Pécsett. A vállalkozás előzményéhez tartozik, hogy a VTV műsorán - vidéken egyedülálló módon ­tavaly októbertől heti egy alka­lommal sugározzák 10 percben az Ökumené című műsort. Az egyházak közti arányosságot megtartva, havonta kétszer kato­likus, egyszer-egyszer reformá­tus és evangélikus témával fog­lalkozik a műsor, de természete­sen mód van rá, hogy a ciklikus­ságba bekapcsolódjon - bár rit­kábban - a zsidó egyház, a bap­tisták stb. bemutatása is. Kosaras Attila, az Ökumené egyik kiötlője elmondta, hogy a műsorok tartalmát leginkább az adott egyház vezetői döntik el, illetve közös megbeszélés alap­ján határoznak arról, kik szere­peljenek, milyen épületek, temp­lomok kerüljenek bemutatásra.- Ellátogatunk a kamera se­gítségével egy-egy templomba, ahol mindig a helyi plébános vagy tiszteletes a vendéglátónk. Nemrégiben például bemutattuk a Bazilika káptalan-termét, és ennek kapcsán szó esett arról, mi is a káptalan. Tehát a műsor ko­ránt sem prédikációból, igehir­detésből áll, sokkal inkább in­formációt szeretne nyújtani, mindezt közvetlen szóval, be­szélgetés keretében. Nagyobb ünnepek alkalmából a három egyház húsvéti, karácsonyi szo­kásait dolgozzuk fel. Kosaras Attila egyébként a Janus Pannonius Tudománye­gyetem Oktatástechnológiai In­tézetében dolgozik, munkahe­lyén keresztül is kötődik a Vá­rosi Televízióhoz. A JPTE által biztosított gépparkkal ugyanis folyamatos archiválási, doku­mentálási munka is a feladatkö­rébe tartozik, azaz kamerájával jelen van minden oktatói és hallgatói megmozduláson, ün­nepségen. Az elkészült anyagok természetesen tudósításra is al­kalmasak. Ezt a lehetőséget ragadta meg Kismányoky Károly, a VTV ve­zetője és adott lehetőséget arra, hogy az Universitas TV kéthe­tente jelentkezzen 20 perces adással. Dr. Barakonyi Károly, a JPTE rektora fontosnak tartja a videós archiválást, és szerinte az is kívánatos, hogy az egye­tem ottlegyen a képernyőn, ilymódon megjelenjen a csalá­dokban is. M. K. Szoborportré aranyból - Április közepéig látható a Marcus Aurelius szoborportréiból rendezett kiállítás a Ja­nus Pannonius Múzeum, régészeti osztályának bemutató- termében. Képünkön a császár 1,59 kilogramm súlyú, 22 karátos aranyszobra, amelyet 1939-ben Svájcban, egy csa­tornában találtak a régészek fotó: laufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom