Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-01 / 89. szám
1995. április 1., szombat Irodalom - Művészet Dunántúli Napló 9 Róma és Zengővárkony Tüskés Tibor: Kedves Professzor Úr s „Almom egy nagy zeneiskola és hangversenyterem” Beszélgetés Apáthy Árpáddal Kodály Zoltánnal történt meg, hogy amikor megkérdezték, ki legyen a Zeneakadémia igazgatója, így felelt: „Engem nem az érdekel, hanem az, ki Kisvárdán az énektanár!” Mint oly sok mindenben, a Tanár Úrnak ebben is igaza volt, nagy felelősség zenére tanítani a jövő nemzedékeit.- Tudatában voltam ennek a ténynek, amikor pályáztam a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatói állására - kezdi a beszélgetést a direktori irodában Apáthy Árpád. - 1992 tavaszán öt pályázat Apáthy Árpád érkezett, ebből kettőt szavazott meg a tanári kar, és a városi önkormányzat augusztus 1-jétől engem nevezett ki az iskola élére.- Gondolom, egy kis számvetést készített addigi pályájáról.- Igen. Több mint 25 éve vagyok a tanári pályán. 1969- ben végeztem a pécsi Zene- művészeti Főiskolán, s kaptam kürt-szolfézs tanári diplomát. A zeneiskolában két évig szerződéssel tanítottam, azóta főállásban oktatom a rézfúvós növendékeket. 1972 és 1988 között karnagya voltam a nemzetközi hírű MÉV Fúvószenekarnak. 1975-ben elvégeztem a Népművelési Intézet felsőfokú zenekarvezetői tanfolyamát, „A” kategóriás zenekarvezetői engedélyt kaptam. 1990-ig én is oktattam FOTÓ: LÄUFER ezeken a tanfolyamokon.- Az újabb diploma birtokában bekapcsolódott a megyei zenei élet irányításába.- Fúvószenekari szakfelügyelő voltam 1974-től 1990- ig, 1984-től zeneiskolai szak- felügyelő, 1988-tól szaktanácsadó lettem. Az Antal György-vezette Liszt Kórusnak 1965 és 1975 között voltam a tagja.- Zeneiskolai igazgatóként milyen célt tűzött maga elé?- Először is szeretném folytatni elődöm, Dobos László törekvéseit. Munkatársaimmal több gyermekkel kívánjuk megszerettetni a muzsikát, s zenei ismereteiket fejleszteni. Nagyon fontos, hogy sikereket érjenek el növendékeink megyei és országos zenei versenyeken. Szeretnénk, ha minél több növendékünk folytatná zenei pályáját.- Milyen módszerekkel kívánják megvalósítani?- Az elméleti fölkészítés fokozásával, a zenei pályára készülők kiscsoportos szolfézsoktatásának általánossá tételével. A hangszeres oktatás óratervét maximálisan szeretnénk kihasználni, gondot fordítunk a kamarazenélés sokoldalú fejlesztésére, a társas muzsikálásra. Több kiemelt kamaracsoportot szerveztünk, egy kis- és egy nagy vonószene- karunk van, s tervezzük egy önálló fúvószenekar létrehozását- Hogyan támasz- lászló kodnak ebbéli munkájukban az iskolákra?- Zenekari tagjaink 33 általános és 12 középiskolából kerülnek ki, nehéz a próbaidőket egyeztetni. Második éve működik egy német-fúvós osztály a Belvárosiban, egy zongora-vonós szakos az Egyetem utcaiban. Ez utóbbiban közös kórus szervezése a célunk. A Mátyásban tervezzük a vonósoktatás kiszélesítését. Jelenleg a Rákóczi úti, az Ágoston téri épületben, a város kilenc iskolájában folyik hangszeres képzés. A célunk itt is a szétforgácsoltság csökkentése.-Alma?- Álmom egy nagy zeneiskola és vele együtt egy hang- versenyterem, s mivel ez szerepel a város középtávú fejlesztési tervében, remélem, ez még aktív működésem idején megvalósul - mindannyiunk örömére. Dr. Vargha Dezső Megoldódhat a Pécsi Nemzeti Színház krónikus raktár- és műhely ház-gondja Fiilep Lajos nagyhatású gondolkodója volt századunknak, és aki kapcsolatba került vele, nehezen szabadulhatott bűvköréből. így volt ezzel Tüskés Tibor is, aki az elmúlt évtizedekben számos írást publikált Fülepről, s ezeket most közreadta „Kedves Professzor Úr” címmel. A megjelenést a Baranya Megyei Könyvtár Pannónia Könyvek sorozata gondozta a Pécsvára- dért Alapítvány és Zengővárkony önkormányzatának támogatásával. A kötetnyi írás három évtized termése, gyűjteményes kiadását az hívta életre, hogy az 1995. év bővelkedik a Fülep-év- fordulókban: januárban Fülep Lajos születésének 110. évfordulójára emlékeztek Pécsett, Pécsváradon és Zengővárkony- ban. Októberben lesz negyed- százada, hogy meghalt. Tüskés Tibor az elmúlt három évtized alatt folyamatosan foglalkozott Fülep Lajossal. Kezdve attól, hogy riportot írt Fülep 1964-es zengővárkonyi látogatásáról, az évek során egy- egy tanulmányban összegezte azt, amit a Fülep-jelenségnek nevezhetnénk: az enciklopédikus tudást, a szigorú minőségtiszteletet, továbbá a gőgöt és a megvetést minden iránt, ami silány és talmi. Jelenti ez a századelő művészetkritikusát, aki az első pozitív Ady-kritikát írta. Aki tökéletes érzékkel emelte ki vagy dorongolta le a műalkotásokat. Akinek remek fölismerései és kapitális tévedései voltak, de aki tévedéseiben és gyarlóságaiban sem nélkülözte a nagyságot. Akiből még életében legenda lett. Akire azt mondták, ő volt az utolsó Árpád-házi király. Aki úgy sétált tanítványaival a zengővárkonyi gesztenyésben, ahogyan valaha a ligetekben társalgó görög filozófusok . Aki teológiát tanult az első világháború idején, talán érezve, milyen borzalmak bevezetője az első világégés. Majd a forradalmak után nem a külföldi emigrációt, hanem a magyar vidéket választotta. Azt mondta - mesélik a zengővárkonyiak - „vagy Róma vagy Várkony” - s eljött húsz évre református lelkésznek a Zengő aljába. Tüskés Tibor könyve adalékok tömegét szolgáltatja ebből a korból, amely amúgy a magyar kultúrának is rendkívül izgalmas szelete. Fülep együtt élt a falu népével, elhivatott pásztora volt nyájának, s ugyanakkor kapcsolatban állt a magyar szellemi élet olyan alakjaival, mint Illyés, Kodolányi, Bajcsy-Zsilinszky. Tüskés Tibor könyve most Weöres Sándorhoz és Kner Imréhez fűződő kapcsolatát is bemutatja. Fülep együtt volt a világgal, egyszersmind visszavonultan élt a maga elefántcsont tornyában - a Baumgarten-díjból épített könyvtárszobában, ahol az emlékmúzeuma található. Életét végletek jellemezték: kicsinyes perlekedés a presbitériummal és professzori szék a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. legjellemzőbb vonása korántsem a papé, sokkal inkább a tanáré, a professzoré, aki mindig érzékenyen fedezi fel a tehetséget a köréje sereglő fiatalokban. Akit mindig tanítványok serege vesz körül már „trónfosztása”, az Eötvös Kollégiumból való kiűzetése után is. Ez azonban már egy fővárosi, budai legenda az ötvenes-hatvanas évekből. És két másik könyv, Fodor András tollából. Tüskés Tibor most közreadott írásai a felsorolt stációkon vezetnek végig, számtalan baranyai, s főként zengővárkonyi, pécsi vonatkozással az 1927-47- es zengővárkonyi éveken túlról is, amikor Fülep már csak levelek és ritka látogatások által tartotta a kapcsolatot Zengővár- konnyal. Gállos Orsolya Évek óta műhelyház nélkül dolgozik a Pécsi Nemzeti Színház, s ez az állapot nem változott a közelmúlt színház-rekonstrukciójával sem. Ennek máig meg nem valósult harmadik üteme lett volna a hiányzó műhelyház a raktárakkal együtt. Ilyen a célra a színház a Perczel utcai romos épületet, illetve a város különböző pontjain bérelt helyiségeket használ jelenleg. Új lehetőségként merült fel a közelmúltban, hogy Pécs Önkormányzata megvásárolja a Faipari és Kereskedelmi Kft. - eladásra nyíltan meghirdetett - Somogyi Béla utcai telephelynek egy részét, amely teljes mértékben megoldaná a színház műhelyház és raktárgondjait is, mégpedig egy új épület beruházásánál lényegesen olcsóbban. (Az előzetes számítások és tervek egy új műhelyház létesítéséhez mintegy 160 millió forint beruházási költséget kalkuláltak, ám ez még egy korábbi gazdasági szituációra alapozódott. A kivitelezés új árai ma még nehezem megjósolhatok.) A színház által kezdeményezett vételi ügyletnek zöld jelzést adott Pécs Közgyűlése. Feltételként szabta viszont, hogy az ingatlanvásárlásra és az épületfelújítására megelőlegezett pénz visszapótolandó az önkormányzat költségvetésbe. A költségfedezet a tervezett műhelyház létesítésére fenntartott Perczel utcai ingatlanok értékesítése lehet. D. I. Akvarell, kerámia, foltkép Pécsett is ismerik a bábszínészrendező, Giovannini Kornél nevét, aki dolgozott a Bóbitában is. Ezúttal vízfestményeit, kerámiáit mutatja be a pécsi Gyöngyszem galériában, Dolá- nyi Anna társaságában, aki az USÁ-ban népművészeti szinten művelt folt-textilekkel ismerteti meg a közönséget. Az április 3-án délután fél 5-kor nyíló kiállítás elé Balikó Zoltán lelkész mond bevezetőt. Egy versenygyőztes operaáriái Három éve a Philadelphiai Pavarotti nemzetközi énekverseny győztese lett Sümegi Eszter. A Magyar Állami Operaház magánénekesnője hétfőn Pécsett is bebizonyítja, méltán lett a cím boldog birtokosa. A Művészetek Házában este 7-kor kezdődő koncertjén Leoncavallo, Puccini és Verdi áriáiból válogat. Szinnyei-díj Baka Istvánnak Az 1994-es év legjelentősebb Jelenkor-béli publikációért járó Szinnyei Júlia-díjat idén Baka István költőnek ítélte a pécsi kuratórium. Baka István, akinek kötete is jelent meg a Jelenkor Kiadónál, betegsége miatt nem tudott Pécsre jönni, ezért Csuhái István, a Jelenkor főszerkesztője adta át neki a díjat Szegeden. Hangverseny a Ferenceseknél Április 4-én, 18.30-kor hangverseny lesz a pécsi Ferences templomban. A házigazda a Pécsi Mecsek Kórus. A vendégek között hallhatjuk a Svájcból érkező Baseli Bach Kórus (karigazgató: Joachim Krause), a Szegedi Weiner Kamarazenekar és Csanádi László orgonaművész előadásában Carl Heinrich Graun XVIII. századi német zeneszerző „Jézus halála” című oratóriumát. Vezényel: Wéninger Richard. Vendég a Költészet Napján Gyermekeknek szánt programokat is szervez a Költészet Napjára a pécsi városi könyvtár. A 2. számú gyermekkönyvtárban április 11-én 15 órakor Pákolitz István József Attila-dí- jas költő lesz a kicsik vendége. Goethe Faustja - kottán Egy régi írások dekódolásával foglalkozó német tudós azt állítja az Express című lap által ismertetett könyvében, hogy megfejtette Goethe Faustjának titkát: a sajátos rendszer szerint elhelyezett betűk tulajdonképpen zenei kompozíciót rejtenek, amely eljátszható és énekelhető is. Manfred Dimde szerint a Faust zenei változata a gregorián és a modem zene változata”. A német tudós véleménye szerint Goethe a kódolás technikájára a vatikáni levéltárakban bukkant olaszországi útja során. A technika kiagyalója különben Pitago- rasz görög matematikus és bölcselő, akit később Dante, Leonardo da Vinci és Shakespeare is utánzott. Dimde nem kételkedik benne, hogy Goethe a Faust „zenei változatával” még több fejtörést akart okozni az utókornak a mű mondanivalójának értelmezése terén. Pécsi díj a 25. Alföldi Filmszemlén Dokumentálás, archiválás videóval A Pécsi Városi Televíziónak dolgozó videós-csapat - Kosaras Attila rendező-operatőr, Laczkó Zsuzsa szerkesztő, Tu- nyoghy Péter technikus és Csemus Csaba vágó - a Gyulán megrendezett 25. Alföldi Filmszemlén „A pécsi Miasszonyunk Rendház”-ról készített 15 perces munkájával elnyerte „A rejtett értékek igényes képi ábrázolásáért” járó díjat. A műsor gerincét a pécsi Szent István téri rendház és a zárdatemplom bemutatása alkotta, de természetesen szót kapott az a 84 éves apáca is, aki jelenleg a Miasszonyunk rendet képviseli Pécsett. A vállalkozás előzményéhez tartozik, hogy a VTV műsorán - vidéken egyedülálló módon tavaly októbertől heti egy alkalommal sugározzák 10 percben az Ökumené című műsort. Az egyházak közti arányosságot megtartva, havonta kétszer katolikus, egyszer-egyszer református és evangélikus témával foglalkozik a műsor, de természetesen mód van rá, hogy a ciklikusságba bekapcsolódjon - bár ritkábban - a zsidó egyház, a baptisták stb. bemutatása is. Kosaras Attila, az Ökumené egyik kiötlője elmondta, hogy a műsorok tartalmát leginkább az adott egyház vezetői döntik el, illetve közös megbeszélés alapján határoznak arról, kik szerepeljenek, milyen épületek, templomok kerüljenek bemutatásra.- Ellátogatunk a kamera segítségével egy-egy templomba, ahol mindig a helyi plébános vagy tiszteletes a vendéglátónk. Nemrégiben például bemutattuk a Bazilika káptalan-termét, és ennek kapcsán szó esett arról, mi is a káptalan. Tehát a műsor koránt sem prédikációból, igehirdetésből áll, sokkal inkább információt szeretne nyújtani, mindezt közvetlen szóval, beszélgetés keretében. Nagyobb ünnepek alkalmából a három egyház húsvéti, karácsonyi szokásait dolgozzuk fel. Kosaras Attila egyébként a Janus Pannonius Tudományegyetem Oktatástechnológiai Intézetében dolgozik, munkahelyén keresztül is kötődik a Városi Televízióhoz. A JPTE által biztosított gépparkkal ugyanis folyamatos archiválási, dokumentálási munka is a feladatkörébe tartozik, azaz kamerájával jelen van minden oktatói és hallgatói megmozduláson, ünnepségen. Az elkészült anyagok természetesen tudósításra is alkalmasak. Ezt a lehetőséget ragadta meg Kismányoky Károly, a VTV vezetője és adott lehetőséget arra, hogy az Universitas TV kéthetente jelentkezzen 20 perces adással. Dr. Barakonyi Károly, a JPTE rektora fontosnak tartja a videós archiválást, és szerinte az is kívánatos, hogy az egyetem ottlegyen a képernyőn, ilymódon megjelenjen a családokban is. M. K. Szoborportré aranyból - Április közepéig látható a Marcus Aurelius szoborportréiból rendezett kiállítás a Janus Pannonius Múzeum, régészeti osztályának bemutató- termében. Képünkön a császár 1,59 kilogramm súlyú, 22 karátos aranyszobra, amelyet 1939-ben Svájcban, egy csatornában találtak a régészek fotó: laufer László