Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-04 / 92. szám

1995. április 4., kedd Kistermelők Dhnántúli Napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen A karcsú orsókorona alakítása ________Növényvédelmi Tanácsadó________ Az őszi gabonák legfőbb ellensége a galaj Hazánk almatermesztésében is elterjedt intenzív koronaforma, a karcsú orsó más gyümölcs­fajnál alig használható, hiszen feltétele a gyenge növekedést produkáló alany, ami csak az almához van meg. Metszés az első évben: az elültetett suhángot a talaj fel­színe felett 50-60 cm + 4-5 rügy felett visszavágjuk, ahogy az az 1. ábra bal oldali képén látható. Nyáron hajtásváloga­tást végzünk, a legfelső rügyből keletkezett hajtást tovább ne­veljük függőlegesen sudámak az alatt lévő - lehetőleg egy­forma erősségű és térben ará­nyosan elhelyezkedő - hajtáso­kat, kb. 3-4-et 30-35 fokos szögben lekötözzük, ezek majd vázágak lesznek. A hajtásválo­gatás és lekötözés utáni állapo­tot az 1. ábra jobboldali képe mutatja. Fóliasátrak poliszvetánból Az idei év januárjától újabb energiaáremelkedés történt. A kényszerítő körülmények a termesztőket egyre inkább a hi­degtűrő növények termesztése és egyéb praktikus megoldások felé irányítják. Keresik annak a lehetőségét, hogyan lehetne a fűtési energiát más hőgazdál­kodási eljárással pótolni. Már többször volt róla szó, hogy van olyan fólia - a polisz- vetán -, amelynek alkalmazása kedvezőbben hat a sátor hő­mérsékletére és a növények fej­lődésére, mint a hagyományos polietilén, vagy a polivinilklo- rid (PVC). A poliszvetán fólia megváltoztatja a rajta áthaladó sugarak összetételét. Az ultrai­bolya sugárzást a növények számára kedvező vörös és inf­ravörös sugárzássá alakítja át. Ezáltal a növények fejlődése felgyorsul, a talaj és a levegő hőmérséklete 3-5 C fokkal ma­gasabb lesz. A tenyészidő rövi- debb, az érés gyorsabb és kon­centráltabb lesz. A kedvező ha­tás 10-30 százalékos termésnö­vekedésben is megmutatkozik. A fentieket alátámasztja a gödöllői Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszéke és a Mezőgazdasági Minősítő In­tézet együttes vizsgálata a hazai és holland fejessaláta fajták Kistermelők rovatunkkal legközelebb április 18-án jelentkezünk Metszés a második évben: tavasszal a sudarat felére visz- szavágjuk, a vázágvesszőket nagyon kicsit visszakurtítjuk felső állású rügyre. Nagyon fontos nyáron a haj tás váloga­tás: el kell távolítani a konku­rens hajtásokat vagy tőből ki­metszve, vagy ha helyzete megengedi, akkor levélkoszo­rúra vágjuk vissza. A vázága­kon lehetnek erősen függőle­gesen felfelé törő hajtások, ezeket nagyon fontos kivágni, csak az oldalirányba növeke­dőket hagyjuk meg a vázág mindkét oldalán, arányosan, hiszen ezek termőalapok lesz­nek. Továbbra is kötözzük le a vázágak folytatását jelentő haj­tásokat, de a sudáron képző­dött hajtásokat is. A sudár folytatását jelentő hajtást to­vábbra is neveljük a karó mel­lett függőlegesen. A második összehasonlítása tekintetében. A poliszvetán és polietilén fólia vizsgálata kiterjedt a korai- ságra, az érésmenetre, és a ke­reskedelmi minőségre. A vizs­gált kilenc saláta fajta közül mindössze egy volt, amelynek kisebb lett a fejtömege a po­liszvetán fólia alatt. A nyolc fajta 3-27 százalékos súlytöbb­lettel volt szedhető azonos idő­ben. (Az átlag fejtömeg többlet 13 százalék.) Ez azért fontos tényező, mivel a salátát darab­számra vásároljuk és nem mindegy, hogy 200, vagy 300 grammos fejeket kapunk a pén­zünkért. Tudvalévő, hogy a fej- átlag-tömeg elsősorban fajtatu­lajdonság, de itt az összehason­lításban azonos fajták szerepel­tek a két fóliasátor alatt, azonos termesztési feltételek mellett. Másik igen lényeges tulaj­donság az egyöntetűség. Ennek vizsgálata is megtörtént. A po­liszvetán fólia alól a készter­ményt kétszeri szedéssel be le­hetett takarítani, de például a Ritmó és a Rachel fajták egy­szerre szedéséretté lettek. Az első szedés mennyisége az An­nik fajta kivételével mind­egyiknél meghaladta az 50 szá­zalékot. Ez a kedvező ered­mény a poliszvetán fólia kiváló tulajdonságainak az eredmé­év munkájának eredménye a 2. sz. ábrán látható. Metszés a harmadik évben: lényegében véve azonos a má­sodik évi metszéssel és hajtás­válogatással, úgy az elvét, mint a gyakorlati kivitelét tekintve. Ha a sudár magassága eléri a 2­2,5 métert, akkor egy, a többi oldalvesszővel azonos szögben - tehát laposan - álló oldalhaj­tásra vágjuk vissza. Metszés a további években: a központi tengelyről és a vá­zágakról kivágjuk a letermett termőrészeket, úgy hogy kb. 1 cm-es csonkot hagyunk meg, megfelelően sebkezelve. Ebből a csonkból kitörő hajtásokat a nyáron kiválogatjuk, egy haj­tást hagyunk meg és azt lekö­tözzük. Ezzel a módszerrel rendsze­resen felújítjuk a termőalapo­kat. Buzássy Lajos nye, amit feltétlen ki lehet és ki is kell használni a hajtatásban. Ezzel szemben a polietilén fólia alatt ugyanez a Rachel fajta az első szedéskor mind­össze 10 százalékos piacképes árut produkált. Minden fajtára érvényes, hogy az érési folya­mat vontatott volt, a betakarítás három-négy szakaszban tör­ténhetett csak meg. A hőszigetelést és a belső hőmérséklet emelését nagymér­tékben fokozhatjuk, ha kettős fóliaréteget alkalmazunk. A belső fóliaréteg vékonyabb is, mindössze 0,06 mm vastag­ságú. Ez a vastagság a fényáte­resztő képesség javítása, és a belsőtéri páralecsapódás csök­kentése érdekében ajánlatos. A duplatakarásos eljárással újabb 4-5 C fokkal javíthatjuk a belső légtér hőmérsékletét. Pl.: ha a kinti hőmérséklet pl. 0 C fok, úgy a sátorban 8-10 C fokos temperatúrát tudunk biztosí­tani. Érdemes tehát a poliszve­tán fóliát használni, és még eredményesebb, ha dupla taka­rást alkalmazunk. Ezzel az eljá­rással a drága ipari energia fel- használása nélkül is előbbre hozhatjuk egyes zöldségfélék előállításának idejét és hama­rabb fogyaszthatunk friss vita­minforrást. Dr. Tamcsu József A gabonák az enyhe tél folya­mán jól fejlődtek, nem voltak erős károsító fagyok. A búza és az árpa mellett a gyomoknak is kedvezett az időjárás. Korán keltek, gyorsan fejlődtek, és nagy tömegükkel helyenként máris nagy károkat okoztak a gabonákban, elnyomva őket gyengítették bokrosodásukat. Ebben a mostani bokrosodás körüli időszakban minden gyom veszélyes, minél hama­rabb el kell végezni az ellenük való védekezést, hogy csök­kentsük a termést károsító hatá­sukat. Azok vannak most kedvező helyzetben, akik már ősszel el­végezték a gyomirtást (pl. Stomppal vagy Logrannal) a vetés után közvetlenül (PRE), vagy a kelést követően (korai POST), mert ezzel a korai káro­sítást is megelőzték, és már az sem probléma számukra, hogy nem tudnak rámenni a felázott, nedves talajra, miközben a talaj megszáradásáig a gyomok nö­vekednek, megerősödnek és ká­rosítanak. Az egész megyében elterjedt A gazdálkodók jól tudják, hogy a különböző gyomfajok károsí­tásuk mértékében is eltérnek egymástól, és a védekezéseket mindig ahhoz a gyomhoz kell igazítani, amelyik a legjobban veszélyezteti a termesztett nö­vényt. Baranyában a ragadós galaj az a faj, amelyik az egész megyében elteijedt, tömegével és veszélyességével egyaránt kiemelkedik a kalászosok gyomnövényei közül, emellett még az ellene való védekezés is nagyon nehéz. A galaj kártétele akkor a leg­látványosabb, amikor a kalá­szok fölé női. A betakarítás ide­jére sűrűn átszövi a gabonát, el is fektetheti, és ezzel a betakarí­tást is megnehezíti, de akár le­hetetlenné is teheti. Másik je­lentős kártételét a mérgezősége okozza. Magja a búzaszemek közé keveredve a takarmányba is belekerül, mérgező hatása el­sősorban a baromfiakra veszé­lyes. Nagyon megnehezíti a galaj elleni védekezést az életmódja: ősztől nyár elejéig folyamato­san kel. A talajfelszín közeli magvak csíráznak, kelnek ki először (ha kedvező az időjárás, akkor már ősszel), majd később egyre mélyebbről, még mintegy 12 cm-es mélységből is képes kikelni. Ilyen mélyre a talajon keresztül ható gyomirtók sze­rek nem jutnak le, így hatásukat sem képesek kifejteni. A leg­eredményesebb védekezési mód az, hogy olyan szert hasz­nálunk, amelyet a kikelt gyo­mok leveleire kell permetezni, és ezeken a leveleken keresztül szívódik fel, és jut be a galajba. Mivel így biztosan és kellő mennyiségben találkozik a ga­laj a szerrel, hatására is bizto­sabban lehet számítani. A problémát ennél az eljá­rásnál az okozza, hogy a galaj folyamatos kelése miatt egyre újabbak kelnek, amelyekre ezeknek a szereknek nincs semmi hatásuk (csak a talajon keresztül hatóknak van ilyen, ún. tartamhatásuk!). Lehetőség van a megismételt vagy osztott kezelésekre, de ezt számos ok miatt nem alkalmazzák, ezért meg kell várni a károsítást okozó valamennyi galaj kikelé­sét, és ekkor egyszeri kezelés­sel védekezni ellenük. Más gyomok ellen is hatékony Tudni kell a galaj ellen hasz­nálható szerekről, hogy több­nyire csak a kicsi, a 2-3-4 ör­vösnél nem fejlettebb egyediek ellen képesek elfogadható ha­tást adni, a fejlettebbek gyorsan kiheverik károsító hatásukat, és újra fejlődésnek indulnak. A galajok ellen alkalmazható számos szer között kevés olyan, ami a fejlettebb gyomok ellen is hatékony. Az ősz óta fejlődő galajok mára már nagyon fejlet­tek, állapotuk olyan, hogy nagy darabszámú, erős fertőzésük mellett ezen kevesek valame­lyikével javasolható a védeke­zéseket végezni. Jól bevált szer a STARANE 250, amit az engedélyokirata szerint önmagában hektáron­ként deciliter adagban, a ga­bona 2 szárcsomós állapotáig lehet kijuttatni. MCPA ható­anyaggal kombinálva adagja csökkenthető (pl. 0.6 1/ha Sta- rane + 3.0 1/ha Dikotex 40), de a partner miatt a bokrosodás végéig szabad használni. A ga­laj fejlettségétől nem függ a Starane hatása, a nagyokat is elpusztítja. A galaj mellett még más gyomok ellen is hatékony, hogy csak az apró szulákot em­lítsük. Széles körben és jó eredménnyel alkalmazott kom­binációs partnere lehet még a Granstar is. A Starane hatóanyaga is megtalálható a BERIX-ben más, a hatékonyságát kiegészítő anyaggal kombinálva. Ez a szer is a gabona 2 csomós állapotáig használható, jó hatását a fiata­labb gyomok ellen képes kifej­teni. Más újdonságnak számít a GRODYL 75 WG, engedélyoki­rata szerint a kalászos gabonák szárba indulásáig alkalmaz­ható. Nem csak a kis galajokra, hanem fejlettebbekre is haté­kony. Nagyon kis adag, hektá­ronként 20-40 gramm kell be­lőle. Minél nagyobb a galaj, annál érzékenyebb a készít­ményre, mivel nagyobb a szert felvevő levélfelülete, ezért adagja a nagyságától függően csökkenthető. Azokon a területeken, ahol a galaj csak később kelt, és még nem nagyobb 4-6 örvösnél, ott jó eredménnyel alkalmazható még más gyomirtó szer is, pl. a CHISEL vagy a SATIS 15 WG is. Két-három év alatt kiirtható A galajról érdemes tudni, hogy magja 2-3 évnél tovább nem marad életképes a talajban. Emiatt lehet arra számítani, hogyha a fertőzött területen gyomirtásunk, védekezésünk jól sikerül, és megakadályoz­zuk az újabb magok érlelését, akkor ez alatt a 2-3 év alatt meg lehet tisztítani a területet ettől a veszélyes gyomfajtól. Ennek érdekében sem a védekezést el­hagyni, sem rossz technológiá­val végezni nem szabad. Gara Sándor A TŰKÉ BOLT AJÁNLATA! Kapálógépek és növényvédőszerek vására Pécs /Az uránvárosi Piac mellett^ A STARANE A SZTÁR! a ragadós galaj elleni küzdelemben mert: ■ a galajt 98 %-os biztonsággal irtja annak bármilyen növekedési stádiumában ■ rugalmasan használható (a gabona zászlós levelének megjelenéséig) ■ kiválóan keverhető gyomirtó-, gombaölő-, rovarölő szerekkel ■ irtja még a szulákféléket, a pitypangot, a tyúkhúrt, a kenderkefüvet, a keserűfűféléket, a tarsókát, a csucsort, a bükkönyt, a lósóskát, a pásztortáskát, a füstikét és számos más gyomnövényt Keresse a növényvédőszer forgalmazóknál! ÍP DowElanco A SZTÁR A STARANE gyomirtó szer! Zöldségtermesztés - olcsóbban í 4 I %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom