Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-29 / 116. szám
1995. április 29., szombat A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Egyre többen Pécs polgárai lesznek - nem csak a város lakói Száz nap után Beszélgetés dr. Páva Zsolt pécsi polgármesterrel Száz nap alatt egy család életében sem lehet, illetve nagyon nehéz reményt, örömet keltő változásokat megvalósítani. A csaknem száznyolcvanezres Pécs életében még nehezebb. Dr. Páva Zsolt pécsi polgármestert mégis kötelességünk a város polgárai nevében megszólaltatni.- Hogy érzed magad ebben a székben?-Általában jól, nincs különös problémám, de a szék kemény - jelképesen szólva. Azt gondoltam, ha valaki az ön- kormányzatnál vezető beosztásban dolgozik, azt nagy meglepetések nem érhetik. Csalódtam, mert igenis vannak meglepő helyzetek. Az önkormányzatok sikerágazatnak számítottak az elmúlt négy évben. A városok jól, rosszul, de bizonyos szinten mégiscsak működtek, fejlődtek. Pécs belvárosa is nagyon látványosan változott - előnyére. Az anyagi támogatások, a központi normatívák és egyéb az járandóságok megfelelő szinten és mennyiségben érkeztek. Most... A ’95-ös költségvetés- Egy mexikói mondás szerint a polgármestereknek forró bim- bin ülve kellene dönteniük, hogy gyorsabb és jobb határozatokat hozzanak.-Nálunk ez nem menne a mostani jogi keretben. A polgármesterek döntési jogköre meglehetősen szűk továbbra is. Volt egy elvárás, hogy a polgármesterek mozgáskörét bővíteni kell, nagyobb lesz a legitimitás a közvetlen választás következtében, több ügyben tud majd közvetlenül dönteni. Ha a törvényi lehetőségeket nézzük, akkor egyetlen plusz jogosítványom van a korábbi polgármesteréhez képest, az, hogy a közgyűlés döntéseit, amennyiben nem értek egyet velük, újratárgyalásra visszaadhatom. Tehát én továbbra is épp úgy dolgozom a közgyűléssel, mint a korábbi polgármester, a döntéseket figyelembe kell vennem, hiszen azok magasabb rangúak, mint a polgármester intézkedései. A komoly ügyekben továbbra is a közgyűlés dönt.- Száz nap, - ennyi idó't szokott adni az ellenzék az újonnan megalakult kormánynak. Mi nem vagyunk ellenzék, ó'szintén szürkülünk minden konstruktív tevékenységnek, örülünk minden eredménynek. Te minek örülsz a száz nap munkája alapján?- Annak, hogy a városnak van költségvetése, ebben a nagyon kritikus ’95-ös esztendőben ez egy nagyon sarkalatos dolog. Az tény, hogy ilyen későn még soha nem fogadott el a testület költségvetést, - rengeteg egyeztetési procedúrán ment keresztül - s nagyon kevés a pénz, ezt körültekintően kell elosztani. Aminek még örülni tudok - az első közgyűlés hangulatát leszámítva -, hogy a testület valamennyire összerázódott, és nincs az a feszült, ellenséges légkör, amire sokán számítottak.- Milyen a képviselő-testü- let?-Fegyelmezett és visszafogott. Nincsenek nagy érzelmi kitörések, nincsenek teátrális jelenetek, a helyzet rendkívüli koncentrálásra késztet. Nagyon jól működnek a frakciók, mindegyik igyekszik a maga álláspontját a helyzethez igazodva világosan megfogalmazni. Az öncélú és hiábavaló vagdalkozás helyett a kritikák mellett ott vannak a javaslatok is.- Összetartó és törekvő'is?- Még korai erről nyilatkozni. Megvan a lehetőség, hogy összetartó legyen.-A város rendetlen, s egyre elhanyagoltabb a megjelenése. Ezt írják olvasóink, látjuk mi is.- A kép azért ennél árnyaltabb. Tény, hogy egyre kevesebb összeg jut a közterületek karbantartására, tisztántartására, de vannak pozitív változások is. Nagyon régen láttam, hogy az utcákat mossák. Most már gyakrabban látok locsolóautót, mert a vállalkozó olyan árat ajánlott, amely belefér a keretekbe. Ha valaki jár az utcákon látja, hogy vállalkozók söprűvel és lapáttal tisztogatják az utakat, járdákat. Pici változás ez, de van. A kritikát, hogy nagyon sok kívánnivalót hagy maga után a város tisztasága, azért elfogadom. Két megjegyzésemet azért hadd mondjam el. Az egyik: nagyon sokszor én azt a visszajelzést kapom az idelátogató, főként budapestiektől, hogy Pécs nagyon gondozott és tiszta város. A másik: Pécsett nem a harkányiak szemetelnek. Arra kérek mindenkit, tegyünk valamit mi is, hogy városunk tisztább legyen. Én magam is összesöpröm a ház előtt a szemetet, a szomszédok is megteszik ugyanezt. Kérem, tegyék meg ezt a kereskedők a boltjaik előtt, a lakók a házaik előtt és ez a város jóval tisztább lehet. A periférián-Beszéljünk a privatizálásról. Sokmindenről sokmindent mondanak. Talán vegyük sorba: vízmű. . .-Sokan úgy kezdik, hogy eladtuk a Pécsi Vízmüvet. Ä Vízmüvet nem adtuk el senkinek. A Vízmű helyébe lép egy új részvénytársaság, amelynek két tulajdonosa a pécsi önkormányzat 51 százalékos tőkearánnyal és a francia Lyonnaise 49 százalékkal. Ez a konstrukció olyan, hogy a város nem jár rosszul. Egyrészt azért, mert egy olyan cég került be a részvénytársaságba, amely a világ öt kontinensén szolgáltat vizet, s 99 százalékban mindenki megelégedésére csinálja ezt. Tehát a technológiája, a szellemi kapacitása első osztályú. Behozza a sokak által régóta várt és hiányolt működő tőkét. Devizában hozza be - tehát az inflációval szemben ez értékálló - és ezzel a szolgáltatás színvonalát tudják javítani. Ez azt jelenti, hogy a számlázást fogjuk mindenekelőtt rendbe- tenni. A szolgáltatás korszerűsítése után gondolkodik az Rt. fejlesztésekről. Látni kell, hogy a város saját erejéből képtelen előre lépni, nem tud csatornát és vízvezetéket építeni. Sajnos mára kidőltek az állami támogatások is. A céltámogatások gyakorlatilag szűk körre korlátozódnak, amelyből ’95-re a vízszolgáltatás kimaradt.- Milyen a város pénzügyi helyzete? Hol kívánjátok a pénzt megfogni és hogyan?- A város helyzete sajnos nem jó. 9 milliárd 200 millió forint költségvetéssel gazdálkodunk, és ennek közel négyötödét fordítjuk az intézmények fenntartására. Tehát durván 20 százalék, amit felhasználhatunk. Javulást hozhatna a fokozottabb állami szerepvállalás, de erre nem lehet számítani. Maradnak a saját erőink. Mik a saját erőforrások? Adóbevételek, helyi adók természetesen. Ezeket nem lehet fokozni, már így is elég nagy az elégedetlenség, a tiltakozás. Maradnak még a telekértékesítések, épületeladások. Ez rövid távon megoldást jelenthet, de hosszú távon tulajdonvesztést eredményez. Némi gyógyírt ígér a vagyonkezelő kft. létrehozása, amely gazdálkodik a vagyonnal, tehát nemcsak elad, hanem vesz is. Nagyobb bevételi forrásra egy módon lehet számítani, ha több cég települne a városba. Az ő adóbefizetéseik révén a város bevétele gyarapodna. Pécsre azt mondják - ez teljesen helytálló -, hogy tőkemozgás szempontjából kicsit periférián van, kevés a külföldi tőkével működő cég, kevesen települnek a városba befektetési szándékkal. Ezen kell változtatni. Ennek két módozata van, az egyik, hogy azok a cégek, amelyek letelepülnek, jól érezzék magukat, ekkor jó hírét keltik a városnak a világban. Hadd mondjak egy példát. A magasházról sokszor és sokat szóltunk az elmúlt években. Az AST osztrák cég újítja fel, azért jön Pécsre, hogy ezt a munkát megcsinálja. A várost megkedvelték szemmel láthatóan nagy kedvvel dolgoznak a magasházon, és most már ott tartunk, hogy más programok után is érdeklődnek. Például a Nádor szálló iránt. Vannak beszállítóik, természetesen rendelnek a világ minden tájáról, és ezzel már a város neve forog, és ismerős lesz más cégeknél is. A másik része ennek a dolognak: a határhelyzet, a jugoszláv konfliktus miatt zsákutcába kerültünk. Ez nyilván politikailag megoldható kérdés, de hogy ebből mikor lesz valami, azt nem tudni. Hátrányos az is, hogy a város megközelítése rendkívül szerencsétlen. A 6-os úton elmenni - külön kaland, nem is említve az osztrák-magyar határtól idejutni milyen körülményes. Vasútfejlesztésben ugyancsak nincs jelentős elképzelés. Marad egy megközelítési mód, a repülőtér. Ebben az ügyben rendkívül sok tárgyaláson vettünk részt, és remélem, a repülőtér használható állapotba kerül a ciklus végére. Két alternatíva van: a pogányi repülőtér és Szentlőrinc térsége. Mind a két megoldásnak van előnye és hátránya. Pogány területének rendezése a pillanatnyi jogszabályok alapján nem megoldható.- Szó van arról, hogy Paks hulladékát a pécsi uránbányában helyezik el...-Ebben nekünk hivatalosan semmi információnk nincs, bennünket nem keresett meg senki. Engem nagyon könnyen meg tudnak győzni a szakemberek, hogy műszakilag, technológiailag teljesen biztonságos itt a hulladék elhelyezése. A gond nem ezzel kapcsolatban jelentkezik. A probléma, akárhogy is szépítjük a dolgot, van az atomtemető szónak egy riasztó kicsengése. Ha az atomtemetőt Pécs városával kötik össze a világban, az nem pozitív szókapcsolás. Pécs ne arról legyen híres, hogy atomtemető van a környékén, hanem arról, hogy itt van a bazilika, az ókeresztény sírkamra, az első magyar egyetem. Biztos vagyok abban, ha azt mondanák, hogy Solymár lenne ideális hely atomtemetőnek geológiai értelemben, Budapest tiltakozna ellene. Egy városnak a hírnevét ilyesmi nagyon tudja rontani. Munkaalkalmat!-Munkaalkalmak Pécsett. Napirenden a létszámcsökkentés a közhivatalokban. . .- Van itt két szál, amely végülis valahol találkozik. Beszéljünk először szűkebb pátriánkról, a városházáról. 1994 december 10-e után megkezdtük a profiltisztást, korszerűsítést az apparátuson belül, ami azt jelenti, hogy 16 szzalékkal csökkenteni kívánjuk a létszámot az év végéig. Nyugdíjasok helyett nem veszünk fel új alkalmazottakat, az összevonások által felszabadult munkaköröket nem töltjük be, illetve az ott dolgozókat elbocsátjuk. A napokban kaptam meg Kuncze Gábor miniszter úr levelét, melyben javasolja és kéri, hogy a kormány által bevezetett megtakarítási programot a pécsi önkormányzat is ismerje el.- Hány embert érint ez?- Fejből nem tudom, azt viszont igen, hogy július 1-jéig be kell fejezni. Ami a munkaalkalmakat illeti. Pécs viszonylag kedvező helyzetben volt eddig, mert a munkanélküliség az országos átlag alatt volt. Ez a szám nem éri el a 10 százalékot a mai napig sem. De közbeszólt a Bokros-féle szigontási csomagterv és az uránbánya ’97 végére tervezett bezárása. Ez azt jelenti, hogy a városban is megugrik a munkanélküliség. Mit tud tenni a város ez esetben? Nyilván munkaalkalmakat próbál teremteni. Erre egy lehetőségünk van, és mindent megteszünk, hogy sikerüljön, ez az ipari park kialakítása. A hőerőmű környékén van egy 105 hektáros park, amit a város megszerzett. A terület egyharmadának hasznosítására egy német cég tett ajánlatot, infrastruktúrával látnák el a környéket, s oda az érdekeltségi körükbe tartozó cégeket telepítenének. Mindenkinek meglenne a maga telke, oda felépül egy kis gyár, vagy épület, ahol az illető cég működik. Bízom benne, hogy ez megvalósul. Most ott tart az ügy, hogy június 30-ig kell a megállapodást megkötni a németekkel. Ezt követően ősszel elkezdik a munkát és jövőre az első gyárak is megépülhetnének. Ez az egyetlen konkrét lehetőség, amely a későbbiekben munka- lehetőséget kínálhat. És a spontán fejlődés: különböző cégek partnerei Pécsre jönnek és befektetési lehetőségeket keresnek. Lehetőségek mindig adódnak, például olasz bútorgyár, amely 40-45 munkást alkalmaz. Szép pillanatok- Egy nagyvállalatnál voltál vezető beosztásban, 4 évig alpolgármester, aztán ez a négy esztendő, amire megválasztottak. A saját jövődet hogyan képzeled el? Annyira fiatal vagy . . .- Hát annyira nem vagyok fiatal, hiszen 39 éves vagyok. Az ember amikor napi gyűrődésben van és tényleg ezerfelé szaggatják a telefonok tucatjai, kérések és kérelmezők sokasága, nagyon nehezen viseli el, és azt kívánja, bárcsak vége lenne már a napnak. De amikor az ember egy picit nyugodtabb helyzetbe kerül, akkor másként tekint ezekre az időszakokra. Visszanézve ezt mondom - összefoglalva az elmúlt 4 évet - vannak nagyon szép pillanatok ebben a munkában. Mondok egy példát. Egy asszony eljött hozzám és kérte, hogy segítsek lakásügye megoldásában. Minden feltétel adott volt, hogy lakáshoz jusson, és nem volt nagy igénye, egy szükséglakást kért. Körülnéztünk mit lehet tenni, és akadt egy nagyon lepusztult lakás, de azt is örömmel elfogadta. Ma visszajött, - nem is tudtam, hogy megkapta a lakást, elfelejtettem a dolgot - hozott egy szál virágot és megköszönte a segítséget. Sokszor mondjuk: az emberek milyen hálátlanok. Aztán itt vannak az ilyen példák, mert igenis vannak sokan, akik ezt viszonozni próbálják a maguk szerény körülményei közepette.-Szerinted az elmúlt négy évben, illetve most hogyan alakult a pécsiek mentalitása: városlakók lesznek, vagy Pécs polgárai?- Nehéz kérdés, nem is lehet rá egyértelmű választ adni. Én azt hiszem, hogy ez egy folyamat. Egyre többen vannak, akik valóban polgárok. Ha azt nézzük, hogy milyen sok felajánlás érkezik a vállalkozóktól, egyszerű nyugdíjasoktól különböző célokra, alapítványokra, akkor úgy tűnik, egyre többen vannak olyanok, akik ezt a várost valamilyen szinten a sajátjuknak érzik. És ha ez így van, ezek az emberek már polgárok. Én azt hiszem, hogy az emberek egyre jobban polgárokká válnak. Lassan megy ez, kétségtelen, gyorsabb felfutásra számítottunk, azonban ezeket az eredményeket felhasználva, s ezekre építve tudunk továbblépni. Lombosi Jenő Az Ormánságról a Parlamentbe Kocsi László, a térség szocialista-párti országgyűlési képviselője találkozót szervezett az Ormánságot képviselő vezetők és Lotz Károly, a közlekedési-hírközlési tárca vezetője között. A Parlamentben fogadja május 2-án délután a miniszter az Ormánságfejlesztő Társulat elnökét, Siklós, Sellye, Vajszló, Kórós és Sárod polgármestereit. A téma: az infrastrukturális háttér fejlesztése. Részt vesznek a találkozón a MATÁV vezető szakemberei is, de a telefonellátás mellett szó lesz a siklósi északi elkerülő útról, a települések közötti összekötő utakról, a vasúti közlekedésről és újabb határátkelők nyitásának lehetőségeiről. Könyvkötő tanulók országos versenye Tegnap és ma Pécs ad otthont a könyvkötő tanulók országos szakmai versenye döntőjének. Az 508-as Szakmunkásképzőben volt a verseny megnyitója és az írásbeli. Szombaton a KÓDEX GMK telephelyén, a gyakorlati verseny helyszínén dől el, hogy ki lesz a szakma kiváló tanulója. Csonkamindszent faluháza A közösségi élet számos jó példáját felmutató Csonkamindszent az önkormányzatokat sújtó Szűkös'időkben sem mond le faluházának megépítéséről. A létesítmény tervei elkészültek, a község 10 millió forintos saját tőkéje mellett a Belügyminisztériumhoz és a Művelődési Minisztériumhoz benyújtott pályázatával szeretne további 8 millió forinthoz jutni. Intézkedési terv a bűz ellen Határidőre elkészült az az intézkedési terv, amelynek célja a Pécsi Bőrgyár által kibocsátott, a múlt év nyarán különösen erősen érezhető bűz megszüntetése. A tervet május 2-án egyeztetik a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséggel. A megvalósításnak nem csak az elfogadás a feltétele, hanem a megfelelő - részben pályázattól remélt - anyagi háttér is. A MÉV története A felszámolás alatt lévő Mecseki Ércbányászati Vállalat történetéről folytatnak eszmecserét a Magyar Köz- gazdasági Társaság senior közgazdászok klubjának tagjai május 2-án. A Business Centerben 16 órakor kezdődő klubfoglalkozáson Németh János bányamérnök,- a MÉV történetének feldolgozója tart előadást az érdeklődőknek. Pécsi szakember Párizsban Az aneszteziológusok - altató orvosok - és intenzív terápiával foglalkozók európai konferenciáját a francia fővárosban tartják április 29-e és május 3-a között. A kutatások legújabb eredményeivel foglalkozó konferenciára meghívást kapott dr. Sárosi István, a POTE Anaszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézete belgyó- gyászati-intenzív osztályának vezetője. Minél többen ismerjék meg Pécs városát a világban i % k
