Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-28 / 115. szám

1995. április 28., péntek Gazdaság Dünántúli Napló 11 Boly Rt.: a vártnál nagyobb nyereség A Bólyi Mezőgazdasági Ter­melő és Kereskedelmi Rt. ápri­lis végi közgyűlése előtt az Ál­lami Vagyonkezelő Rt. elfoga­dásra javasolta a társaság ez évi 33 millió forintos eredményter­vét. Mindezt annak tudatában, hogy a Boly Rt. az 1994-es esz­tendőt közel 200 millió forint adózás előtti nyereséggel zárta, így 77 millióval túlteljesítette a tervezetet. Európa Fórum a kamarában Hans Beck, az Európai Unió nagykövete nyitja meg ma 15 órakor az Európa Fórum ren­dezvényét a Pécs-Baranyai Ke­reskedelmi és Iparkamarában. A rendezvényen a baranyai vál­lalkozókat érintő előadást tart dr. Soós Károly Attila, az Ipari Minisztérium államtitkára, és dr. Bruhács János, a JPTE jo­gász professzora. ÉVOSZ-tárgyalások A 800 tagszervezetet tömörítő Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége ügyvezető igazgatója, Koji László, és ügy­vezető igazgatóhelyettese, Pete Zoltán, tegnapi pécsi bemutat­kozó látogatásán szakmai, szakképzési, érdekvédelmi és a kamarákkal kialakítandó együttműködési kérdésekről tárgyalt baranyai kollégáival. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. április 27-tŐl Pénznem vételi közép eladási angol font 193,32 195,06 196,80 ausztrál dollár 87,01 87,81 88,61 belga frank (100) 425,00 428,46 431,92 dán korona 22,22 22,40 22,58 finn márka 28,22 28,45 28,68 francia frank 24,74 24,95 25,16 gör.drachma(IOO) 53,48 53,94 54,40 holland forint 77,97 78,60 79,23 ír font 195,78 197,51 199,24 japán yen (100) 143,50 144,60 145,70 kanadai dollár 87,79 88,58 89,37 kuvaiti dinár 409,45 413,07 416,69 német márka 87,34 88,05 88,76 norvég korona 19,38 19,54 19,70 olasz líra (1000) 70,26 70,96 71,66 osztrák sch. 12,41 12,51 12,61 portugál esc.(100) 82,61 83,31 84,01 spanyol pes.(100) 97,56 98,42 99,28 svájci frank 105,67 106,52 107,37 svéd korona 16,42 16,57 16,72 USA dollár 119,67 120,74 121,81 ECU (Közös Piac) 159,98 161,34 162,70 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre Az Állami Vagyonügynökség az idei év márciusában 9,08 milliárd forintos bevételre tett szert. A bevételből 3,99 milli­árd forintot tett ki a készpénz, ebből 2 milliárdot forintban, 1,46 milliárdot devizában ka­pott az ÁVÜ. A vagyonügy­nökség 0,53 milliárd forint osz­talékhoz jutott az egy hónap alatt. E-hitelből és a hozzákap­csolt részletfizetésből 1,41 mil­liárd forint, kárpótlási jegyből 3,68 milliárd forint folyt be az ÁVÜ kasszájába. Márciusban az ÁVÜ-nél 5 üzletet kötöttek az MRP-szer- vezetekkel, ezek névértéken 1,36 milliárd forintot tettek ki. Ugyanakkor a vagyonügynök­ség kiadásai márciusban elérték a 7,67 milliárd forintot, mely­nek nagyobbik részét, 5,1 mil­liárd forintot nemzetgazdasági kötelezettségek teljesítésére fordítottak. A privatizációs folyamat fenntartásával kapcsolatos kia­dások 1,64 milliárd forintot igényeltek. A vagyonügynök­ség 920 millió forintot fordított reorganizációra és garanciákra, vagyis arra, hogy a privatizáci­óra szánt cégek jobb kondíci­óba kerüljenek, és jobb áron le­hessen eladni őket. Az agrárium sok szakmai kér­désben nem lát tisztán, a nem­régiben letett intézkedési cso­mag több ponton közvetlenül és közvetetten is érinti az ágaza­tot. A privatizáció során 138 ál­lami vállalat nagy részét már értékesítették, a vagyon 30 szá­zaléka, de egyes cégeké telje­sen egészében külföldi tulaj­donba került.- Lényegében az élelmiszer- ipar privatizációja lezajlott - mondja dr. Szerdahelyi Péter az FM államtitkára -, sok kritika is érte, többek között azért, mert a termelők nem jutottak vagyonhoz. Már elkészítette a MOSZ és az FM a speciális privatizációban résztvevő cé­gek listáját, amelynek keretei között a szövetkezetek is fel­használhatják a kárpótlási je­gyeiket. Az elsők között a Dél­dunántúli Gabona Rt.-re, a Tol­natej Rt.-re és a Békési Gabona Rt.-re írnak ki pályázatot. Az állami gazdaságok privatizáció­jának gátja, hogy a földek ál­lami tulajdonban vannak. Azt sem tudni, hogy a II. kárpótlás­hoz elegendő-e a földalap. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek kivitelével több, mint 3500 cég foglalko­zik, óriási a rendezetlenség, több évtizedes kapcsolatok mentek e miatt tönkre. Sok az etikátlan szereplő a piacon. A termelésben bekövetkező kar- tellizálódás ellen is nehéz fel­lépni, mert a versenyhivatal csak abban az esetben járhat el, ha már eladták a céget. A KSH becslése szerint 50 000 kisgaz­daság alakult, ezekkel a nagy pénzintézetek nem foglalkoz­nak, szükség lenne a vidék bankjára, a már működő garan­ciaalapok mellett.- Valós piaci rendtartás, csak valós piacgazdaságban létezik - állítja dr. Szerdahelyi Péter. ­Dr. Szerdahelyi Péter FOTÓ: LÖFFLER Annak idején nagy kérdés volt, hogy jövedelem- vagy értékesí­tési biztonságot szavatoljon-e a gazdálkodóknak. Az értékesí­tési mellett döntöttünk, ezért a garantált árat is ennek megfele­lően állapítottuk meg. Létrejöt­tek a terméktanácsok is, vala­mint az agrárkamara. Vélemé­nyem szerint a terméktaná­csoknak autonómnak kell ma­radni, és szerepet kell kapni a fogyasztói érdekvédelemben. Elkészült a földművelésügyi alapokról szóló törvény végre­hajtási rendelete. Csak azok pá­lyázhatnak június 30-ig, akik nem tartoznak az államnak. Az étkezési búza április 30-ig, a takarmány kukorica május 31- ig igénybe vehető exporttámo­gatási határidejét meghosszab­bították. Amennyiben a parla­ment elfogadja a pótköltségve­tést, az ágazat újabb pénzhez juthat az árualapok termelésé­hez. A tárca tervezi, hogy az üresen álló istállók felújítására, betelepítésére, egyszeri forgó­eszköz vásárlásra is kaphatnak támogatást a termelők. Sz. K. A bauMax-x Pécsett - Öt új áruházat - közöttük egy pécsit is - nyit idén a bauMax-x Magyarország Rt. Az osztrák anyavállalat a „csináld magad”-piacon 57 áruházával piacve­zető, tavalyi forgalma megközelítette a 4 milliárd schillinget. Á pécsi áruház a mohácsi és a siklósi út kereszteződésében épül. fotó: löffler Gábor Piacosodik az agrárágazat Kell-e tizenkét milliós autó a miniszternek? Szabályozott közbeszerzések A nyilvánosság a legszigorúbb kontroll - válaszolta lapunk közbeszerzéseket firtató kérdé­sére dr. Kecskés László, az Igazságügyi Minisztérium ál­lamtitkár-helyettese, akinek szakterülete az Európai Közös­ség jogrendszeréhez való ma­gyar alkalmazkodás megterem­tése. Erről is jó néhány előírást tartalmaz majd az új, egyelőre parlamenti vita alatt álló tör­vénytervezet. Senki előtt nem szoml ma­gyarázatra az a nyilvánvaló ta­pasztalati tény: az állam a leg­rosszabb gazdálkodó. Ha nincs megfelelő szabályozás, akkor nincs gátja a luxusfogyasztás­nak. Eddig is volt törvényerejű rendelet a beszerzésekkel kap­csolatos versenytárgyalásokról, ám ez nem tudott határt szabni az ésszerűtlenségnek és a kor­rupciónak sem. Kétségtelen, nem lehet kor­rupcióval vádolni senkit sem addig, míg ellene nincs bizonyí­ték, vannak azonban olyan szemet szúró, rongyrázó beru­házások, amelyek ugyan nem törvénytelenek, az ezzel kap­csolatos közítélet viszont egyértelmű: amikor az ország polgárainak megsarcolásával újabb és újabb adók kivetésével próbálják betömni a költségve­tési lyukakat, akkor legalább a látszatra adjanak a főhatósá­goknál. Az ugyanis hovatovább megszokott lesz, az új főhiva­talnoknak első dolga az irodáját átalakítani, új bútorok, beren­dezések kerülnek a négy fal közé. Az viszont nehezen hagyható szó nélkül, hogy pél­dául a kultuszminiszter horribi­lis összegért újíttatta fel a mi­niszteri dolgozószobát, s az sem teljesen érthető, miért kel­lett a környezetvédelmi minisz­ternek tizenkétmilliós Audit vásárolni. Az új közbeszerzési törvény megalkotói nem kevesebb célt tűztek ki maguk elé, mint a közpénzek nyilvános és ellen­őrizhető felhasználását. Az új, mellesleg még vitatott szabály­zat szerint - például az önkor­• • mányzatoknak - versenytárgya­lást kell kiírni a kétmillió fölötti árubeszerzés, az ötmillió forin­tot meghaladó építési beruhá­zás esetén. Mindez jövő év vé­géig lesz érvényben, utána a jogszabályt módosítják. A köz- beszerzési eljárásoknak három típusa lesz: a nyílt, a meghívá­sos és a tárgyalásos eljárás. A közbeszerzésre szánt pén­zek nagysága az üzleti élet sze­replőinek fantáziáját is meg­mozgatták. Nincs min csodál­kozni, hiszen évi 110-120 mil­liárd forint elköltéséről van szó, vagyis aki egy-egy versenytár­gyalást megnyer, igencsak zsí­ros falathoz jut. A hazai vállal­kozói réteg előnyben részesül, amennyiben csak tíz százalékos a két ajánlat eltérése. Erre azonban csak 1997-ig nyílik le­hetőség, ugyanis a hazai piac védelmére az Európai Unióval kötött egyezmények alapján a továbbiakban az EU-ból jelent­kező pályázóval szemben sem lehet diszkriminatív eljárást al­kalmazni. B. G. Tavaszi AVU-értékesítések Gyorsult az infláció Nem kell ahhoz különleges jós­tehetség, hogy a márciusi fo­rintleértékelések hatására fel­gyorsul az infláció - legalábbis ezt bizonyítja a Budapest Bank gazdasági elemzése az év eleje óta vizsgált folyamatokról. A fogyasztói árak februárban már 23,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, s ekkor a növekedési ütem kétszerese volt az előző évi hasonló érték­nek. Még drasztikusabb a terme­lői árak növekedése. Januárban 6 százalékos volt, ilyen ugrász- szerű növekedésre két éve nem volt példa. Az infláció megug­rása az év eleji áremelkedések­kel, a tavalyi évről áthúzódó inflációs hatásokkal és a magas áremelési várakozásokkal ma­gyarázható. A kamatok emelkedése is to­vább folytatódott - áll az elem­zésben. Ä bankközi kamatok át­lagos értékei márciusban már 35 százalék körül alakultak, a leértékelés viszont a kamatok csökkentéséhez vezettek. A la­kossági megtakarítások viszont ebben az időszakban is tovább növekedtek. Érdekes viszont a tendencia: a devizabetétek növekedtek, a forintbetét állomány viszont nagymértékben csökkent. Ed­dig ugyan megmagyarázhatat­lan, de tény: a nem pénzintézeti értékpapírok kereslete csök­kent. A vállalkozók februárban nettó betételhelyezők voltak, a hitelfelvételek jelentősen nőt­tek, a betételhelyezés viszont komolyan visszaesett. Békéssy G. A Providencia közel 20 000 gépjármű biztosításával és kár­rendezésével foglalkozik a régióban fotó: löffler Gábor Providencia Rt.: nyereséges az üzlet Csekkrendszert és új vagyonbiztosítási formákat vezet be a cég Baranyában Magyarország harmadik leg­nagyobb biztosító társasága, a Providencia alig öt éve kezdte meg a tevékenységét hazánk­ban, de már a piac 13 százaléka a kezében van. A többségében osztrák tulajdonú rt. (az EA Generali AG háromnegyed­részben, a Magyar Posta és a Postabank pedig egyötöd rész­ben birtokolja a céget, s oszt­rák magánszemélyek vannak még a tulajdonosok közt) a szakág szokásait meghazud­tolva rövid idő alatt eljutott oda, hogy a múlt évet már 216 millió forintos nyereséggel zárta, 730 ezer biztosítást ke­zelve az országban. A Provi­dencia emellett csak az elmúlt évben 4,3 milliárd forinttal nö­velte magyarországi befekte­tési állományát. A társaság valamennyi biz­tosítási ágban képviselteti ma­gát (személy-, gépjármű- és vagyonbiztosítás), de legin­kább az a népszerűségének a magyarázata, hogy a szokatlan újdonságok bevezetésében is az elsők között van. Ki gon­dolná, hogy a számítógépes szoftverek adatvesztésre is biz­tosíthatók, vagy csődhelyzetű önkormányzatok betörések, lopás és váratlan természeti ká­rokkal szemben válogathatnak a konstrukciók közül? De az orvos, a könyvelő, a mérnök számára is kínálnak lehetősé­get, ha hibát vétnének munká­juk során (ezen felelősségbiz­tosításokkal a régióban is most ismerkednek az ügyfelek). Szászi János, a pécsi Terü­leti Igazgatóság vezetője az ÚDN-nek elmondta, a Dél- Dunántúl megítélése (7 fiók és 2 iroda tartozik a kirendeltség­hez a régióban) a Providencia berkein belül a főváros és kör­nyéke valamint a szegedi tér­ség után következik. Somogy, Tolna, Zala és Baranya lakói azonos arányban választják a cég szolgáltatásait személy-, gépjármű- és vagyonbiztosítás terén (60 ezer biztosításról van szó), s évente 840 millió forin­tot fizetnek be az emberek ál­lományi díjként. Amivel vi­szont Szászi János elégedetlen: a gépjárműbiztosítás. A szak­ember szerint ugyanis a tér­ségben a rendőrség és a Hun­gária Biztosító között indoko­latlanul erős kapcsolat alakult ki, s ez a helyzet teljesen felbo­rítja a piaci egyensúlyt. Újdonságra is számíthatnak májusban a Providencia ügyfe­lei: az OTP átutalási számlá­hoz hasonló csekkrendszert vezet be a cég, így azok a biz­tosítottak, akik többféle szer­ződést kötöttek a társasággal tételes elszámoló lapon ren­dezhetik számlájukat, tisztán látva mindenkor a pénzügyi kapcsolatukat. Mészáros B. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom