Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-26 / 113. szám
10 Dhnántúli Napló Magazin 1995. április 26., szerda Budapesten az újjáépülő Sándor-palota 300 négyzetméteres felújított belső terében kiállítótermet alakítottak ki. Az ásatások befejeztével a további épületszámyakat is fokozatosan újjáépítik. A képen: a Sándor-palota homlokzata. Erőszak a családban = erőszak az életben? Öt jó tanács munkanélkülieknek . Ajánljuk magunkat - de hogyan? Vannak biztató előrejelzések: némi létszámbővítés várható kisebb vállalatoknál és a külföldi érdekeltségű cégeknél. A legutóbbi adatok szerint azonban a munkanélküliek száma változatlanul félmillió körül mozog. Sajnos sokaknak tartósan kell számolniuk állásta- lansággal és annak minden negatív hatásával. A feszültség ennek az állapotnak természetes velejárója, s nem mindegy, hogy ki hogyan próbál szabadulni tőle. Az alkohol, a drog semmiképp sem alkalmas a stressz feloldására - már csak azért sem, mert a munkanélküliséget előbb-utóbb testi-lelki leépüléssel, betegségekkel társítja, ami mérhetetlenül rontja a további esélyeket. A szociológiai kutatások az,t is kimutatták, hogy az állásvesztéssel egyidejűleg jelentkező tanácstalanságot és feszültséget később egy szintén kritikus periódus követheti: a csalódottság, az elkeseredettség, majd a fásult letargia. A kezdeti próbálkozások sikertelensége csüggedtté, reményvesztetté teheti a munka nélkül maradottakat, s feladják a küzdelmet. Ez azonban elkerülhető - állítják a szakemberek -, ha öt jó tanácsot megszívlelnek. 1. Próbálják megőrizni korábbi életritmusukat, feltétlenül keressenek maguknak valamilyen hasznos elfoglaltságot és törődjenek külsejükkel. 2. Olvassanak, próbáljanak naprakészen tájékozottak lenni környezetük és a világ dolgaiban. Szaktudásukat ne hagyják megkopni; az önképzés a személyiség karbantartásának egyik legjobb eszköze. 3. Számoljanak azzal, hogy első nekifutásra a legritkábban sikerül megfelelő új munkahelyet találni, de minden alkalommal úgy induljanak útnak, hogy most sikerülni fog. 4. Gondosan készüljenek minden jelentkezésre, s lehetőleg szerezzenek ismereteket az adott cégről, vállalatról. 5. Tudatosítsák önmagukban: nem önök váltak fölösleges emberekké - a foglalkoztatás lehetőségei szűkültek be. Dr. Takács Ilona Az agresszív családi környezetben felnövő gyermekek kétszer nagyobb eséllyel követnek el maguk is erőszakos cselekményeket felnőttként, mint a normális légkörben nevelkedett társaik - állapította meg egy, az amerikai igazságügyi minisztérium megbízásából készített tanulmány. A családi erőszaknak kitett gyermekek 78 százaléka követett el később erőszakos cselekményeket. Ez az arány a normális családi környezetből jövők körében csak 38 százalék Egy brit felmérés szerint Európában a svájci munkásság a legelégedettebb: 83 százalékuk tartja jónak helyzetét, jócskán megelőzve ezzel holland, belga és francia dolgozókat - írta Zürichből az AFP. Az International Survey Research nyolc európai országban végzett felmérést 1993-ban és 1994-ben a munkakörülmévolt. A tanulmány egy négyéves kísérlet eredményeit foglalta össze, amelyet 1988-tól végeztek ezer, 12-13 éves gyermek körében a New York állambeli Rochesterben - írja a Reuter. A vizsgálat megállapításai szerint a gyermekkel való rossz bánásmód 24 százalékkal, a szülők egymás iránti agresszivitása 45 százalékkal, az általánosan ellenséges családi légkör pedig 58 százalékkal növelte a fiatalkorúak erőszakcselekményeinek lehetőségét. nyékről, a hatékonyságról, a létbiztonságról és a munkahely- lyel való azonosulásról. Az előző két évben végzett felméréshez képest Svájcban egy százalékkal nőtt az elégedettségi arány, viszont egy százalékkal csökkent Franciaországban, Belgiumban és Nagy-Bri- tanniában: sorrendben 69, 70 és 61 százalékra. N agyanyáink nem estek kétségbe, ha vízkő rakódott le a zuhanyzórózsában. Csak lecsavarták és néhány órára ecetbe áztatták. Ezután a kezelés után újra zavartalanul tisztálkodhattak. Az ecet másra is jó. A vendégek távozása után segít elűzni a lakásból a dohányfüst kellemetlen szagát, mert remek légtisztító. Éjszakára tegyünk be egy tálnyi ecetet a bagófüstös szobába. A kárpitozott bútorból is eltávolítható a kellemetlen füstszag, ha ecetes ronggyal átdörzsöljük. Ha vendégeket vártak, régen nem bontották be alufóliával az étel felszolgálására használt lapos tálat. Ekkor ugyanis a frissen sültek enyhe fémes ízt kaptak volna. Ha átlátszó (nejlon) fóliát használtak, mindez nem következett be. A véletlenül megmaradó, de már kiszáradt marcipánt sem kell eldobni. Ha valamikor édes süteményt sütünk, ugyanúgy reszeljük bele a tésztába mint azt nagyanyáink tették. A hűtőszekrényben nem csak hagyományos jégkockát állíthatunk elő. A jégkocka készítéshez használt edénybe tegyünk először némi gyümölcsmaradékot - például eperdarabkákat vagy egy-egy szem bogyós gyümölcsöt -, majd öntsünk rá vizet és tegyük be hidegre. Ha feltálaljuk, ritka csemegénknek örülni fognak a vendégek. Mit tegyen, aki vendégségbe indul, de nehezen bírja az italt? Még indulás előtt igyon meg egy kanál olívaolajat! Ez majd segíti semlegesíteni a szesz hatását. Beültetett fogak Már az etruszkok és a rómaiak is értettek hozzá, hogy eltüntessenek foghiányt idegen fogak beültetésével. Ő előttük pedig az egyiptomiak pótfogakat helyeztek el a múmiák mellett a túlvilági élethez. Mindez - jelentette a dpa - egy kölni fogorvosnő, Marita Zensen tanulmányában olvasható, amelyet a kölni egyetem fogászati klinikáján készített. Mint úja, az etruszkok már az úgynevezett aranypántos fogpótlás technikáját is ismerték - aranypánt segítségével kapcsoltak össze idegen és saját fogakat. Ezt az eljárást azután átvették a rómaiak. Mivel az idegen fogak többnyire rabszolganőktől származtak, ezért csak jómódú rómaiak engedhették meg maguknak ezt a kezelést. Egyébként Horatius is rosszallóan emlékezett meg kortársainak hiúságáról, amikor megkérdezte egy bizonyos Laeliá- tól, nem szégyelli-e magát, hogy pénzért vásárolt fogakat és hajat visel, s figyelmeztette a hölgyet, hogy szemet nem szokás vásárolni. Míg Európában a XIV. században csak a foghúzást ismerték, addig a XVIII. században már a fogakat megőrző kezelési módszereket dolgoztak ki az orvosok. Sőt, Franciaországban a XIX. század derekán is gyakori volt a fogátültetés emberről emberre. Németországban ezzel szemben a múltban erkölcsi okokból nem tudott meghonosodni az élő fogak beültetése. Forró lesz a nyár Egy indiai tudós véleménye szerint India az idén az évszázad legforróbb nyarát éli majd át. Május közepe és június közepe közt egyes országrészekben 50 Celsius-fok hőmérsékletre kell számítani - nyilatkozta az UNI indiai hírügynökségnek Ram Sz. Srivasztata professzor. Szerinte a várható igen magas hőmérsékletek a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörésének a következményei. Még ugyan nem köszöntött be a forró nyár Indiában, de - a dpa jelentése szerint - veszélyben van Újdelhi vízellátása. A fővárossal határos két államot, Harijánát és Uttar Pradest ugyanis törvény kötelezi, hogy egy közeli duzzasztóból napi 225 millió liternél több vizet juttassanak el Újdelhibe. Eddig azonban egyetlen csepp víz sem jutott el rendeltetési helyére. Újdelhinek naponta 2,58 milliárd liter vízre van szüksége. A békeidők legszebb asszonya címmel rendeztek szépségversenyt április 15-én a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában. A két kategóriában - 25-35 és 36-50 éves korosztályban - versenyző hölgyek az 1890-től 1940-ig terjedő korszak legszebb napjait felidéző korhű ruhákban vonultak a zsűri elé. A képen: balról a második Wéber Györgyné, az első kategória; a jobb szélen Locskai Istvánné, a második kategória győztese. Legelégedettebbek a svájciak Mit üzennek a színek az állatokról? Mennél tarkább, annál jobb „Miért tűnnek a fehér macskák rosszabb anyáknak?” - teszi fel a kérdést Desmond Morris, a hazánkban is jól ismert magatartáskutató. A válasz meghökkentő: „Azért, mert részben süketek, s nem hallják kicsinyeik nyávogását!” A fehér bunda ugyanis sok esetben valamilyen genetikai hibával jár együtt, s különösen nagy a süketség kockázata, ha a macskának ráadásul kék szeme is van. Ugyanezt figyelték meg a fehér és kékszemű szánhúzó kutyák, a nálunk is mind kedveltebb huskyk esetében is. A házicicáknál gyakori a háromszínű, de ez általában a nőstényekre jellemző. Amennyiben a kandúrnak van három színárnyalata, akkor steril, vagyis szaporodásra képtelen! A macskákat - bundájuk színétől függetlenül - még nem is olyan régen színvakoknak tekintették, azt hitték róluk, hogy a szürkületkor vagy éjjel aktív állatokhoz hasonlóan csak szürke árnyalatokat tudnak megkülönböztetni. A beható kísérletek azóta rávilágítottak arra, hogy a macskák nem látják ugyan rikítóan tarkának a világot, de látják a pasztell színeket. Meg tudják különböztetni a kéket a vöröstől és a fehértől. Érdekes az is, hogy az újszülött macskák színlátása fejlettebb, mint a felnőtteké, de ezt a képességüket fokozatosan elveszítik. A tarka állatoknak általában jó a színlátó képességük, hisz messziről látható színeik főleg a társaiknak szólnak. A pávatyúk például azt a hímet tekinti a legvonzóbbnak, amelynek a farktollain legszebben virítanak a pávaszemek. A kakas taraja akkor a legvörösebb, ha felbukkan egy vetélytárs, s a kaméleonok nemcsak azért változtatják a színüket, hogy alkalmazkodjanak a környezetükhöz, hanem azért is, hogy jelezzék a társaiknak, milyen hangulatban vannak. A színek hasznosak, védenek, s nemcsak az álcázást szolgálják. A jegesmedve fehér prémje alatt koromfekete. A napfényt üvegkábel módjára vezetik a szőrszálak a sötét bőrbe, s így a sarki fagyban megőrződik a meleg! Ezzel szemben a mesterségesen kitenyésztett fehér háziállatot éppen a pigmenthiány miatt fenyegeti a napszúrás. Ez az oka annak, hogy a trópusi országokban gyakran sötétszínűre tetoválják a kutyák rózsaszín orrát! Az állatok olykor idegen színekkel is ékeskednek. A flamingók például csak akkor oly pompásan rózsaszínűek, ha vörös rákokat esznek. Az állatkerti flamingókat, amelyek más ennivalót kapnak, gyakran mesterségesen „színezik”. Ezt a módszert a kanárik esetében is alkalmazzák. Régi metszetekéit gyakran látni rikítószínű kanárikat, ezzel a felirattal, „Cayenne-nel etetve”: vagyis a madaraknak vörös borsot kevertek a táplálékukba, hogy tarka legyen a tollúk. Makai György On a nevető emberek melyik típusába tartozik? A szabadság viccet szül, a vicc szabadságot. A szellemes és találó mondás Sigmund Freudtól származik. A pszichoanalízis atyja igencsak komolyan vette a komikumot, mert fölismerte: a vicc, a nevetés olyan sajátos emberi megnyilvánulás, amelynek hátterében feszültséget oldó lelki folyamatok játszódnak le. A szellemes tréfa, a komikum felismerésének képessége és a humorérzék - intelligencia kérdése. A régi mondás szerint egy-egy jó viccre általában háromféleképp reagálunk. Az első csoportba azok tartoznak, akik „veszik a lapot” és a jó poénon nyomban jót derülnek. A másikba azok, akik előbb kényszeredett udvariassággal nevetnek, utóbb már szívből is, amikor elmagyarázzák nekik, hogy voltaképp mi is a csattanó a viccben. A harmadik kategóriába tartozó legfeljebb otthon mosolyogja el magát - ha egyáltalán elmosolyogja -, mert annyi a humorérzéke, mint egy állólámpának ... Vannak a mókázásnak, viccelésnek ízetlen, otromba és bántó válfajai is. Ilyen a szellemességet trágársággal helyettesítő jópofáskodás, a társaság valamelyik tagjának rovására menő, azt kifigurázó viccelődés vagy éppen a mások idejére, elfoglaltságára tekintettel nem levő „se vége-se hossza” ado- mázás. Nagyi titkai
