Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-26 / 113. szám
1995. április 26., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Nyitnak a kerthelyiségek Pécsett - Az időjárás nap mint nap tréfálkozik velünk. A kánikulai meleget pillanatok alatt váltja fel zápor, ennek ellenére a pécsi kerthelyiségek már várják a vendégeket, turistákat hangulatos környezetet biztosítva, egy-egy fagylalt, hűsítő ital elfogyasztásához. fotó: müller andrea Vállalkozó hazai németség A kisebbségi törvény legfeljebb kereteket ad Az alpolgármesterasszony vizsgálatot indított Halálra ítéltek egy pécsi iskolát A Zengő együttes új lemeze A baranyai és Somogy megyei zenészekből álló Zengő együttes új cd-lemezzel és kazettával jelentkezett. A zenekar tagjai elsősorban Dél-Dunántúl népzenei hagyományait kutatják és dolgozzák fel, de Erdélyben is gyűjtenek dalokat. Az új, immár harmadik lemez a „Kettős” címet kapta, mely eredetileg egy gyimesi tánc elnevezése. A lemezen a hagyományos hegedű-ütőgar- don hangszerpáros egy második hegedűvel bővül, a kettősség itt egy újabb szólammal jelentkezik. A lemez címét értelmező angol fordítás, a „Partners” jól világít rá a lemez több módon megközelíthető alapgondolatára, a zene és tánc, az énekhangszer, a magyar és ír népzene kapcsolataira. A népzenének a paraszti társadalomban megvolt a maga helye és ideje, használói jól ismerték. A mai koncertek hallgatósága, akiknek zenei környezete a tömegkommunikációból áramló könnyűzene, nehezen tudnak a számukra kissé egzotikus hagyományos zenére hangolódni, megérteni és élvezni azt. A Zengő együttes feldolgozásaival ezért hidat kíván építeni a város embere és az archaikus népzene közé. A lemezen vendég énekesek is szerepelnek. Berecz András az egyik legismertebb a férfi énekesek közül. A székely származású Nyitrai Mariann fiatal tehetség, a Zengő együttes felfedezettje. A felvételek a pécsi dó-lá stúdióban készültek. Az érdeklődők április 26-án a pécsi Ifjúsági Házban élőben is meghallgathatják a „Kettőst”. A koncerten fellépnek az album vendégszólistái, és a Vízin együttes is. A műsort követően közös délszláv-magyar táncházat rendeznek. U. G. Vízfejség, hej... „Magyarország legkedveltebb napilapjában ” olvasom, hogy rendkívüli esemény tartja lázban a fővárosi közönséget: a Szépművészeti Múzeum hétfőn nyílt kiállításán páratlan módon együtt tekinthető meg két Marcus Aurelius-portré. Az egyik, a bronz, Dunaszek- csőn került elő. A másik, a 22 karátos aranyból készült a svájci Avanches-ban. Az egykori római császár ez utóbbi, másfél kilogramm- nyi mellszobra csak ritkán látható, Svájcon kívül még sehol sem mutatták be. Csupán egy minap zárult kiállításon, Pécsett. B. Z. Pécsett, a Petőfi utcai Általános Iskola szeptemberben már nem iskoláz be elsősöket, annyira elnéptelenedett, tájékoztatta lapunkat április elején Tóth Béla, a pécsi önkormányzat oktatási, közművelődési és sportirodájának vezetője, s ősztől az alsósokat máshol helyezik majd el. Az elnéptelenedést az iskola tanárai, akiknek jelentős része az újságból értesült arról, hogy az iskolát bezárják, másként látja. Elmondásuk szerint a polgármesteri hivatal már a korábbi években felhívta a figyelmüket arra, hogy mindösz- sze egy első osztályt iskolázhatnak be, pedig tavaly is két osztályra való gyerek lett volna, hiszen a szülők tetszését megnyerte az iskola programja. A jelentkezők felét azonban el kellett utasítaniuk. Elmondásuk szerint rosszallását fejezte ki Örkényiné is, a hivatal főtanácsosa amiatt, hogy a pedagógusok óvodákban ismertették a szülőkkel az iskola programját; inkább állást mentek volna keresni, mintsem szervezkedni az óvodákban - mondta. Örkényiné még február végén három alternatívát ajánlott fel a tantestületnek átgondolásra azon az iskolai beszélgetésen, amelyen többek szerint megkérte a tanárokat, hogy ne jegyzeteljenek: 1. Megszűnik az iskola hét éven belül azáltal, hogy nem iskoláznak be új nebulókat; 2. Az alsó tagozat megszüntetésével marad még négy évük úgy, hogy a megmaradt felső tagozat egy másik iskola tagiskolájaként működik; 3. Egy év múlva megszüntetik az iskolát. A tantestület, jobb híján, az elsőt választotta, de egy hónapig semmi sem történt, majd azt az üzenetet kápták, hogy félreértették a feladatot, és azt, hogy az oktatási bizottság már döntött is az iskola sorsáról. Örkényiné egyéb kérdésekben sem mutatott rugalmasságot mondták, nemkívánatosnak tartotta a szülők tájékoztatását és elutasította azt a kérést, hogy a 28 fős osztályt bontani lehessen, pedig több, mint 10 gyereknek volt papírja arról, hogy kislétszámú osztályban lehet csak velük eredményt elérni. Az iskola ugyanis évek óta felvállalja a hátrányos helyzetű, máshol bukásra ítélt gyerekek tanítását is. A hivatal ígéretet tett arra, hogy segít a pedagógusoknak az elhelyezkedésben, például a Kolping osztályok távozása miatt részlegesen elnéptelenedő Mátyás király utcai iskola átvenne a petőfis alsótagozatos osztályok közül kettőt tanítóstul, de hogy ez sikerül-e vagy sem, nem a hivatal szándékán múlik, hiszen a szülők a szabad iskolaválasztás lehetőségét kihasználva máshová is vihetik gyerekeiket. Néhány szülő információja szerint azonban valahonnan körtelefont kaptak az iskolák, hogy petőfis gyereket nem vehetnek föl. A bizonytalanság miatt a felsős tanárok egy része is arra kényszerül, hogy jövőjét szem előtt tartva állás után nézzen, bár nagy részük nem szívesen hagyná cserben osztályát. Az, iskola bizonytalan sorsa miatt félő, hogy a felsős gyerekek egy részét is más iskolába viszik el a szülők, s csak augusztus végén derül ki, hogy a felsős tanároknak sincs állásuk, hiszen elszivárogtak a gyerekek, s teljesen bizonytalan a tizennégy technikai dolgozó további sorsa is. A tanárok úgy vélik, hogy a hűvös, embertelen racionalizmus alapján nem lenne szabad ilyen kíméletlen döntéseket hozni, hiszen az iskola ugyan nonprofit intézmény, de hosszú távú jövedelmezősége biztosnak tűnik. Örkényi Miklósné főtanácsos másként vélekedik a dolgokról. Állítása szerint soha sem mondta, hogy a pedagógusok inkább állást keressenek maguknak, továbbá emlékeztetett arra, hogy az oktatási bizottság több évvel ezelőtti döntése értelmében az iskolában nem működhet két párhuzamos osztály, folyamatosan kellett volna az iskolának átállnia a nyolc tanulócsoportos oktatásra. Nevetségesnek tartja azt, miszerint megtiltotta volna a jegyzetelést, véleménye szerint teljes félreértésről van szó. A szülők tájékoztatását pedig addig nem tartotta szerencsésnek, amíg nem dől el, milyen változások következnek be. Dr. Révész Mária alpolgármester tájékoztatott arról, hogy vizsgálatot indított az iskola ügyében annak kiderítésére, hogy az ügymenetben ki kit, mikor, hogyan és milyen módon tájékoztatott, hiszen az iskola megszüntetésére irányuló eddigi nyilatkozatok, utasítások és intézkedések kuszaságában egyelőre nem lehet eligazodni. A vizsgálat után az alpolgármesterasszony szívesen nyilatkozik lapunknak. Cseri László szállítók száma. Feltételezhetően azért, hogy a várt áremeléssel szemben ősszel az idei fűtési szezont még az olcsóbb olajjal kezdhessék. Ám ugyancsak válasz nélküli a felvetés: ha nagyjából azonos lesz az ára a gázolajnak és a HTO-nak, akkor május 1-től szabad a dieselautókba beletölteni? Ha igen, nem mindenki fűteni viszi a május 1-ig megvásárolt olajat. Ha mindezt összegezzük, minden bizonytalan. Az olaj ára, a fűtési mód gazdaságosságának kiszámíthatósága, a hatósági cselekvési kör, az ön- kormányzati árkiegészítés módja és mértéke. Egy biztos: nem marad a literenkénti 34 forint. Biztos továbbá: kelendő az olaj-jegy. Rendelet ide, adminisztráció oda, ellenőrzés ide, pénzbírság oda: az olaj feketepiaci áru marad. Ez két év eredményt ígérő kísérletei után hatalmas kudarc. Mészáros A. A magyarországi kisebbségek egyöntetűen osztják azt a véleményt, hogy a nekik szánt törvényt javarészt a határokon túlra mutatás szándékával alkották. Abban viszont már megoszlanak a vélemények, hogy miképpen is lehet élni a törvényadta lehetőségekkel? Az eddigi leghatározottabb álláspont a pécsi német kisebbségi önkormányzat elnökével, Kerner Lőrinccel folytatott beszélgetésünk során körvonalazódott.- Baranyában huszonkilenc német kisebbségi önkormányzatot, százhetvenhárom elektort választottak. Ha nem azon kezdtünk volna el vitatkozni, hogy miképpen értelmezzük a törvényt, hogy miért nem a mi fazonunkra szabták, hanem jóval tudatosabban készültünk volna a választásokra, akkor állítom, hogy a megyében más- félszeres, az országban pedig kétszáz százalékkal magasabb eredményt értünk volna el.-A törvény adott. Más kérdés az, hogy miképpen közelítenek hozzá?- A pálya rendkívül széles, s kizárólag rajtunk múlik, hogy mi lesz ebből a modellből. Ha a legjobbat tudjuk kihozni belőle, akkor valóban példát tudunk mutatni a szomszédos országokban. Hiszem azt, hogy ha az itteni német kisebbségi önkormányzat tagjaival elmegyünk Pécs testvérvárosába, Kolozsvárra, a kisebbségi létben élőktől másképpen fogadja Funar úr is a segítő szándékot, mintha ezt a magyar politikai rendszer bármilyen levélváltásban, vagy kétoldalú kapcsolat keretében rá akarja erőltetni.- Nevezhetjük ezt a felfogást „produktív politizálásnak ” ?- Ha a kisebbség nem elég kezdeményező, akkor teljesen fölösleges volt létrehozni az önkormányzatokat. Mutogatni a szomszédba annak szabad, akinek tisztára söpört a saját portája. A nemzetiségi önkormányzatok legfontosabb feladata, hogy Magyarországon belül, az itteni választóikat képviselve a legeredményesebb munkát végezzék. Bizonyítsák be továbbá, hogy egy modell nemcsak belül életképes, hanem a határainkon „át” is tud segíteni - akár Romániában, akár Szerbiában, akár Ukrajnában, akár Szlovákiában. Ha nem így történik, az állam továbbra is csak úgy kezelhet bennünket, mint valamiféle kirakati bábukat. Ráadásul mint magyar állampolgároknak, egyáltalán nem mindegy számunkra, hogy a szomszédos országokban lévő magyarság miképpen él. Arról nem is szólva - maradjunk Kolozsvárnál -, hogy a magyarokon keresztül az ottani németekhez is el tudunk jutni.-Az állami hozzájárulás a kisebbségi önkormányzatok működéséhez Pécsett évente két és félmillió forint. . .- Ez a pénz első hallásra soknak tűnik, de csak a működésre elegendő. Valamennyi kisebbségi önkormányzatnak kötelessége, hogy pályázatokkal, egyéb kezdeményezésekkel, sőt: később saját vállalkozásokkal is gyarapítsa a működéséhez szükséges pénzeszközöket. Mi mindezzel - ha még nem is az idén, de - élni fogunk. S akkor ez az egyelőre parányi kis csemete olyan mélyre ereszti a gyökereit, hogy már nem lehet átültetni. Balogh Z. Hány forintra emelkedik a HTO ára? Az olajutalványok kudarca Fellélegeznek a benzinkutasok: vége az utalványra adott háztartási olajárusításnak, már csak ezen a héten kell elképesztő adminisztrációval kísérniük, kinek, mennyi fűtőanyagot adtak ki, az milyen értékű címletekkel „fizette”, rendben volt-e az engedély, személyi igazolvány alapján azonosítani, nem más-e az, aki annak mondja magát... Fellélegeznek az eddig utalvány alapján vásárlók is - ám mindjárt bennünk is reked a szusz, mert tudják, ahogy április 30-án lejár az utalványok kora, biztos, hogy nagyot emelkedik a fűtőolaj ára. Bennük rekedhetett volna korábban is, például azokban, akiknek csak nagycímletű jegyük volt. * ám annyit hazavinni nem tudtak, s nagy megdöbbenésükre a jegyekből jegyet a benzinkutasok nem adtak vissza. Ők - már mint a kutasok - tudják, miért. Jó a forgalma a jegynek, valakik valami miatt nagyban megveszik. Mégis úgy tűnik, az illetékes hatóságok inkább az olajmaffiáktól fényévekre lévőket „rázták ki a gatyájukból”, egy-egy nagy erőket felvonultató ellenőrzéskor. Az alapkérdés természetesen: május 1-től mennyibe kerül majd a háztartási fűtőolaj? A MÓL Rt. még nem tudja. A másik alapprobléma: kapnak-e támogatást azok, akik eddig olajjal fűtöttek? Annyi tény, hogy az önkormányzatok számára e célra egy bizonyos öszszeget elkülönített a központi költségvetés, de arról: kinek, mikortól és milyen mértékű támogatást adhatnak, egyelőre halvány „olajgőzük” sincsen. A rászorultság amúgy egyéni elbírálás kérdése, máris felvetődik a reakció: akkor szubjektív. Hallani azt a véleményt is: akinek nem csak egy ablak van a házán, az már gazdag az árkiegészítéshez. Hallani azt is, hogy támogatást kapnak azok, akik az eddigi olajtüzelésről átváltanak egy másik módra. Ennek realitása látatlanban megkérdőjelezhető, mert az átállás olyan drága, hogy kétséges: lesz-e mihez hozzátenni az ígért támogatást. Az elmúlt napokban alaposan megnőtt a fűtőolajat hazafi Képernyő előtt Jegyzet gát az életet. Egy olyan reklám, amely kifejezőeszközeit, katartikus hatását tekintve igazi művészet, eszközévé tehet-e egy szép fiatal nőt? A film nem rossz, az illető hölgy pedig fülig szerelmes a fotóművész hősbe. Ezért aztán bájainak izgató látványát az utcának is felkínálja, hogy e mesterséges kaland fényérzékeny lemezen őrződjék meg, szájtáti vagy felhevült közönségével együtt. Ám aligha vitatható, hogy paroxizmus nélkül, sokkoló eszközök nélkül, a valóság normálisnak vélt menetrendjének megváltoztatása nélkül a korábbiaknál is kevesebb esélye van a művészetnek arra, hogy egyáltalán tudomásul vegyék. Egyébként is az ipari civilizáció immáron sok évtizedes tapasztalata, hogy a világ bolondul1 józan. Sztrájkolnak a vasutasok? Na és akkor mi van? A mikrofon fölött gyulladt szemű tányérsapkás ma- szatolja a szavakat, nem tudja, mi is történik körülötte. Viszont a vasutas szakszervezet vezetői elégedettek, hiszen most három napra nincsenek munka nélkül. Le tudják-e kapcsolni a hűvös szolgálatkészséggel zakatoló gépekről a betegeiket, ott tudják-e hagyni a munkájukat a rosszkedvű ápolónők? Haza kergethetik-e a gyerekeket a tanárok az iskolából, akiknek a többsége már a könyvek olvasásáról is leszokott? És Csintalan Sándor „A Hétben elhangzó, már-már cinikus szavai szerint milyen „szolidaritási effektus” lesz ebből? Gyulladt szemek? Homokvihar? Bóka Róbert Ül az ember a tévé előtt késő éjszaka, lengenek a zászlók, hallgatja a himnuszt, majd belefeledkezik a homokvihar zúgásába. Elszundít. A televízió és én - páros magány. Summázat nincs. Az ember, ha már kialudta magát, hajnaltájt mégis felébred és arra gondol, miféle ember is lenne ő, ha mondjuk beleszeretne egy nőbe - eddig a dolog normális - ám ehhez a szerelemhez a megcsalt feleség beleegyezését, sőt rokon- szenvét is kérné? „Az ártatlan” című film a múlt századvégi?) előkelő szalonjaiba, az előkelő és mezítelen testekhez selymesen simuló ágyakba vezet, olyan világba, ahol az uraknak van idejük arra, hogy mély érzelmi életet éljenek. De ha az ember ki is aludta magát, még mindig nem érti, miféle ember lenne ő, ha a filmbéli hőshöz hasonlóan - itt és most - a felesége előtt játszaná el a szenvedőt, azért, mert valaki másba beleszeretett? Bolond világ, bár néha szép is. Hogy ez így van, arra egy másik bolondság, az „Őszinte objektív” című olasz film adott példát. Az élet legkegyetlenebb pillanatait is invenciózusan megragadó fotóművész lencséje valóban „objektív”, és a kíméletlen nyilvánosság, amit ez az „objektivitás” ad, egyszerre veti föl művészet és élet, nyilvánosság és élet kapcsolatát. Az örök és aligha megválaszolható kérdések egyike marad, hogy a művészet - és e művészet magában való nyilvánossága - milyen mértékben áldozhatja fel maGyulladt szem, homokvihar
