Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-26 / 113. szám

Az olajutalványok Aknamunka Mentőért kiáltó kudarca a déli határszélen háziorvosi ügyelet (3. oldal) (5. oldal) (7. oldal) 10.000 Ft JUTALOM A NYOMRAVEZETŐNEK! Szombaton, 22-én Szentlőrincen elveszett Negró nevű kiskutyánk. Fekete színű, barna foltokkal, nem harapós, oltott. Tel.: 72/335-602 egész nap, vagy Szentlőrinc, Erzsébet u. 17. Ülést tart Pécs Közgyűlése Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának Közgyűlése április 27-én, csütörtökön 10 órai kezdettel tartja soron kö­vetkező ülését a városháza nagytermében. A testület előze­tes napirendjén szerepel többek között az önkormányzati tulaj­donú lakások lakbérének mó­dosítása, a költségvetési rende­let módosítása, a Lyonnaise des Eaux-Dumez-val kötendő vízmű üzemeltetési szerződés, a kisebbségi önkormányzatok céltartalékának felszabadítása, a Közüzemi Rt. lakásfenntartási támogatása, a Nagy Lajos Gimnázium és Hunyadi Mátyás Kollégium dolgozóinak 13. havi illetménye és végkielégí­tése. Új átvilágító bírák eskütétele Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző új bírák kedden a Parla­mentben letették az esküt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke előtt, aki az eskü után el­mondta: a feladat átmeneti, de nagyon jelentős, jó lenne, ha mihamarabb befejeződne az át­világítás. Dr. Nendtvich Andorról a Mecsek Egyesületben A Mecsek Egyesület hagyomá­nyos „ötórai beszélgetés” ren­dezvénysorozatában ma április 26-án 17 órától dr. Nendtvich Andorra, az egyesület hajdani elnökére, Pécs egykori polgár- mesterére emlékeznek. Erre te­kintettel a program helyszíne eltér a megszokottól: a rendez­vénynek ezúttal a városháza ad otthon, ahol dr. Révész Mária történész, Pécs alpolgármestere várja az érdeklődőket. (Dr. Nendtvich Andorról szóló írá­sunkat a 8. oldalon olvashat­ják.) Vita a pénzügyi törvénycsomagról Bokros Lajos pénzügyminiszter beszédével megkezdődött a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról benyújtott törvényjavaslat tár­gyalása az országgyűlés keddi munkanapján. A miniszter sze­rint a magyar gazdaság évtize­dek óta alkalmazkodási prob­lémákkal küzd. Továbbra sem megfelelő a gazdaság szerke­zete, gondok vannak a verseny- képességgel. A bruttó adóssá­gállomány tavaly és tavalyelőtt 7,5 milliárd dollárral növeke­dett. A költségvetés jelentős el­szívó hatása miatt a gazdaság­ban erősödik a tőkehiány.- Alapvető feladat az állam- háztartás hiteligényének csök­kentése - mondta a miniszter. A stabilizációs törvénycsomag így számos adómódosítást cé­loz meg annak érdekében, hogy a teherviselés igazságosabb le­gyen, csökkenjen az illegális tevékenység és növekedjenek a költségvetési bevételek. Amennyiben a Ház elfogadja a javaslatcsomagot, úgy változik az árfolyamnyereség számítása is, és bizonyos mértékben a személyi jövedelemadó-, vala­mint a társasági nyereségadó­törvényben szigorodnak az adóalap csökkentés feltételei. A kormány meg kívánja változ­tatni az illetéktörvényt. Ennek (Folytatás a 2. oldalon) Földgáz és áram: „gáz” van? Júliustól a villamosenergia árá­nak újbóli emelésére kért enge­délyt a Magyar Villamos Mű­vek RT. az áramszolgáltatókkal egyetemben. A kérést az Ener­giahivatal elsőre visszautasí­totta, ám a legfrissebb informá­ciók szerint a változást - mely­nek mértékéről eddig nem esett szó - szeptembertől már elfo­gadhatónak tartja; a háttérben egyelőre a szakértők vívják csa­tájukat. Ami pedig a másik energiahordozót, a földgázt il­leti: a szolgáltatók úgy vélik, hogy a rendszer műszaki fönn­tartásához az eddiginél köbmé­terenként két forinttal nagyobb árrésre kellene szert tenniük. Mindezt az Energiagazdál­kodási Tudományos Egyesület tegnapi pécsi, elsősorban a „szakmának” szánt tájékoztató­ján mondta el a társadalmi szervezet két vezető tisztségvi­selője. A hazai villamos- és gázipar privatizációjával, il­letve az árak szerkezetének alakításával kapcsolatos előa­dásokból az is kitűnt, hogy mindkét ágazat lassanként föl­éli a vagyonát. A villamosenergia ipar tava­lyi vesztesége a tervezett egy- milliárddal szemben megha­ladta a tizenöt milliárd forintot, csak a legszükségesebb háló­zatfejlesztésekhez száz-százöt­ven milliárdra lenne szükség. A gáziparban hosszú évek óta ha­logatott rekonstrukciók pedig szinte törvényszerűen vezet­hetnek egy havária - a kereske­delemben ezzel a szóval jelölik a szállítási kárt, katasztrófát - bekövetkeztéig. Az okokat mindkét esetben a sokáig hú­zódó, nem elegendő mértékű tarifaemelésben látták az elő­adók, akik úgy vélték, hogy egy drasztikusabb intézkedés a kompenzációnak is nagyobb te­ret adott volna. A privatizáció­ról szólva elhangzott: melyik szakmai befektető áldozna is valamennyit a gáziparban egy csődtömegért? B. Z. A végkielégítés nem végső megoldás A végkielégítés biztossá válását követően csökkent az együtt­működési kedv az elbocsátott mecseki uránbányászok mun­kához jutását elősegítő bizott­sággal. Míg korábban a megke­resett bányászok több, mint 70 százaléka jelezte, hogy részt venne valamilyen, a munkaerő­piaci helyzetét javító program­ban, utóbb már csak a meghí­vottak egyharmada érdeklődik a lehetőség után. A Baranya Megyei Munkaü­gyi Központ szakemberei teg­nap ezt a tapasztalatukat a Pécsre érkező Garzó Lilla he­lyettes államtitkárral is megosz­tották. A munkaügyi tárca tiszt­ségviselője a következő véle­ményt mondta a jelenségről:- Nem szeretem a végkielé­gítést, mert elaltatja az állásu­kat elveszítő emberek ébersé­gét. Van is, és nincs is pénzük ezeknek az állástalanoknak, de az igazi biztonságot adó munka hiányzik. Különösen igaz ez a megállapítás Baranyában, ahol kicsit nehezebb a helyzet az or­szágos átlagnál. Nagyon kell igyekezni új munkát találni, ugyanis minél tovább munka- nélküli valaki, annál nehezeb­ben tud ismét elhelyezkedni. A helyettes államtitkárasz- szony felhívta a rászorulók fi­gyelmét, hogy a végkielégítés­től függetlenül éljenek a lehető­séggel, a munkához jutásukat elősegítő program támogatásá­val ugyanis csak az újbóli elhe­lyezkedés jelenthet hosszú távra is biztos megoldást szá­mukra. Kaszás E. A játékban résztvevő középiskolák képviselői Molnár György kiadóvezetőtől (balról) és Lombosi Jenő főszer­kesztőtől vehették át nyereményüket, az Új Dunántúli Napló szerkesztőségében. fotó: müller andrea Sikeres volt a staféta Nemrégiben hétről hétre lehe­tett olvasni lapunkban 15 ba­ranyai középiskola bemutat­kozó stafétajátékát. Igazából nem is játékról volt szó, ha­nem szellemes, közvetlen és ugyanakkor alapos tudást fel­vonultató ismeretterjesztés­ről, melynek segítségével az intézmények szólhattak múlt­jukról, jelenükről, gondjaikról és örömeikről. A középiskolák tanár- és diákkollektívái kérdéseket is adtak fel egymásnak, melyre legtöbb esetben helyes válasz érkezett a szerkesztősé­günkbe, illetve Jádi János­hoz, a játék szervezőjéhez. Kedd délelőtt került sor az Új Dunántúli Naplónál a sta­féta értékelésére és a díjak át­adására. Lombosi Jenó' fő- szerkesztő és Molnár György kiadóvezető azt hangsúlyozta, hogy érzésük szerint a játékon mindenki nyert, a résztvevők és a lap olvasói egyaránt. Épp ezért nem állítottak fel sor­rendet a 15 iskola között, ha­nem képviselőik egységesen 5-5000 forint értékű könyvu­talványt vehettek át nyere­ményként. M. K. Horn Gyula fogadta a Luteránus Világszövetség főtitkárát Horn Gyula miniszterelnök kedden hivatalában fogadta Ishmael Noko-t, a genfi szék­hellyel működő Luteránus Vi­lágszövetség (LVSZ) főtitkárát. A megbeszélésen eszmecserét folytattak Magyarország leg­fontosabb külpolitikai céljairól, valamint az állam és az egyhá­zak viszonyáról. Ishmael Noko példaértékű­nek minősítette a magyar-szlo­vák alapszerződést és Magyar- ország külpolitikai törekvéseit a szomszédos országokkal. Hóm Gyula kifejtette: a Ma­gyar Köztársaság kormányának felfogása szerint a hit megval- lása és személyes gyakorlása az emberek legbelsőbb magán­ügye. Az egyházak társadalmi szerepvállalása viszont közügy. Fórum a garéi égetőről Több fiatal diák részvételével zajlott az a fórum Siklóson, melyet tegnap rendezett meg a helyi Társadalmi Egyesülé­sek Szövetsége. A téma a ga­réi égetőmű volt, a fórumon megjelentek a környező tele­pülések polgármesterei is. A vitavezető, a pécsi Zöld Kör elnöke, Bérezés Viktória adott először rövid áttekintést a témáról, kitérve a káros anyagok kémiai elemzésére is. Kitti János, a Zöld Alterna­tívák országos elnökségének tagja felszólalásában hangsú­lyozta: Baranyában az embe­rek jelentős részének a mező- gazdaság jelenti a megélhe­tési forrást, márpedig a nyu­gat már nem vásárol olyan terméket, mely egy ilyen ége­tőmű környezetéből szárma­zik. A jelenlévők megtekintet­ték a Green Peace magyar szöveggel ellátott tájékoztató kazettáját is. Ez három nyu­gat-európai már létező, illetve csak felépítésre tervezett ége­tőmű példáján illusztrálja, mi­lyen közvetlen egészségügyi, gazdasági károkat okozhatnak az égetőművek. Dunai Zol­tán, szalántai polgármester elmondta, Dorogon vállalnák a garéi hulladék elégetését. Ez három téli időszakot venne ott igénybe, míg a garéi égetőt harminc évre telepítené ide a francia cég. A fórum tehát tájékozta­tóvá vált, párbeszédre igazán nem került sor, mivel az ége­tőmű megépítésének támoga­tói nem voltak jelen, az ő ér­veik nem hangoztak el. Sz. A. Tegnap dolgoztak utoljára a kőművesek a pécsi Babits Gimnázium tetőterén. A pénz elfo­gyott, az építkezés leállt. A „holnap”, a folytatás mikor jön el? fotó: müller andrea Megtorpant iskolabővítés Légüres térbe, kongó falak közé szűrődik a pécsi Babits Gimnázium tetőterének frissen illesztett nyílászáróin át a tava­szi napsugár. Messze nincs pe­dig még, ha úgy tűnik is, isko­laszünet. A vakációnál jóval prózaibb ok miatt üres a tante­rem: elfogyott a pénz, amelyből eddig az új tetőtér falainak fel­húzására és a villamosításra fu­totta. Az évről évre szontóbb helyszűkével együtt élni kény­telen iskola mára patthelyzetbe került a még derűlátóan kezdett beruházása dolgában.- Belső tere miatt az iskola az 1988/89-es tanévtől már nem felelt meg a gyakorló gim­náziumifeladatoknak - mondja dr. Litkei József a JPTE Babits Gimnáziumának igazgatója. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom