Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-25 / 112. szám

6 Dünántúli Napló Korunk 1995. április 25., kedd A holnap rendőrautója a szó szoros értelmében „meseautó” lesz Komputer a fedélzeten-Ki jZBa.,­mu ‘ fi „«un Jat# i j n Lézerpisztoly, az új rendőrfegyver A gyógyítás újdonságai Kevesebb kávé, több séta Naponta séta, kevesebb kávé és kevesebb nyugtató erősen csökkentheti a combnyaktö­rések kockázatát. Erről szá­molt be a „New England Jo­urnal of Medicine” 9 516 (65 éven felüli) nőt vizsgáltak, akik közül 192-en combnyaktörést szenvedtek. A négy évig tartó vizsgálat során tanulmányozták a gene­tikai hajlam, a csontritkulás, a testmagasság, a testsúly és az életmód összefüggéseit. Mindezek alapján az orvo­sok a következő ajánlásokat teszik:-Naponta sétáljunk, hogy erősítsük izomzatúnkat és ko- ordináltabbá tegyük mozgá­sunkat..-Igyunk kevesebb koffe­intartalmú italt, mert ezek ne­gatívan hatnak a csontállo­mányra.- A benzodiazepin ható­anyagú (nyugtató és altató) gyógyszereket kerüljük.-Ne engedjük testsúlyun­kat a normális érték alá csök­kenni. Agy sejtátültetés A Pennsylvania Egyetem és a Harvard Egyetem tudósai si­keresen ültettek át egerek agyába egészséges agysejte­ket. Dr. Evan Smith profesz- szor a Harvardról és dr. John Wolfe Philadelphiából az úgynevezett Sly-betegséggel kísérletezett 700 egéren. Ezek szervezetéből hiányzott egy enzim, aminek a következ­ménye általában a belső szer­vek szétesése és az agy fejlő­désében mutatkozó zavar. Smith és Wolfe kémcsőben klónozták a hiányzó enzimet, amelyet újszülött egerek egészséges agysejtjeivel ke­vertek össze. A vegyületet be­fecskendezték a fiatal kísérleti állatok még puha koponyate- tőjén keresztül azok agyába, ahol a sejtek gyorsan be­épültek. Smith és Wolfe sikere azért fontos, mert az agyat vastag falú, nem porózus erek hálóz­zák be. Ezek védik az agyat a mérgező anyagoktól, de meg is akadályozzák gyógyszerek felvételét a vérpályán keresz­tül. Ha a módszert emberek­nél is lehetne alkalmazni, ak­kor ily módon gyógyíthatók lennének az anyagcsere kü­lönböző zavarai. Oltóanyag a prosztatarák ellen Elkezdődött New Orleans- ban a prosztatarák ellen ki­dolgozott első oltóanyag tesz­telése. Az új gyógyszer a már megoperált rákbetegek im­munrendszerét manipulálja úgy, hogy megkeresi a szer­vezetben elterjedt ráksejteket és elpusztítja azokat. Ily mó­don próbálják a rák visszaté­rését megakadályozni. Eddig nem létezett hatásos gyógymód, ha egyszer a rák már túlterjedt a prosztatán. A prosztata eltávolítása is vita­tott, mert a sebészek sohasem tudják, hogy a tumor nem ter­jedt-e már át prosztatán kívüli területekre is. Az oltóanyag előállításá­hoz a tudósok a páciensből el­távolított ráksejtekbe beültet­nek egy gént, amely proteint termel. Ez a protein a kutatók várakozása szerint aktiválja a fehérvérsejteket, amelyek el­pusztítják a ráksejteket. A ge­netikailag manipulált és be­sugárzással elölt ráksejteket aztán injekció útján visszajut­tatják a páciens szervezetébe. Ha minden a terv szerint tör­ténik, a protein riadóztatja a szervezet immunrendszerét. Guruló távközlési központhoz fog hasonlítani a holnapok rendőrautója. A szó szoros ér­telmében „meseautó” lesz, mert mesés kényelemmel dolgozhatnak benne és vele a meséket nemigen kedvelő zsaruk. Münchenben most mutatták be az ezredforduló rendőrségi járőr- és helyszí­nelő autójának a prototípusát. Három világhírű bajor válla­lat, a BMW, az IBM Német­ország és a BITservice Bajor­ország még a múlt tavasszal vállalkozott arra, hogy meg­alkotja ezt a meseautót a tar­tományi rendőrség felkéré­sére és közreműködésével. A konzorcium elképzelései sze­rint a holnapok járőrkocsija a BMW 525 TDS A Touring tí­pusa lesz. A száznegyvenhá­rom lóerős, 2500 köbcentimé­teres motorral fölszerelt nor­Franciaország és Németország illetékes minisztere értesítette az Európai Világűrhivatal (ESA) igazgatóját, hogy or­szága továbbra is részt akar vál­lalni a lakott világűrállomás megépítésében, csak keveseb­bel. Az eredetileg tervezett több mint 7 milliárd márka helyett csupán 4 milliárdot szánnak 2000-ig erre a célra. Az Egyesült Államok, amely Oroszország és Japán mellett szintén részt vesz az európai űrállomás megépítésében, bosszúsan vette tudomásul ezt a Most a téli éjszakákon, derült időben különösen fényesen ra­gyognak az ég ékkövei. Csillog­nak, villognak, sziporkáznak a csillagok. Az űrhajósok beszá­molója szerint légkör nélküli kö­rülmények között, a világűrből figyelve, óriási távolságuk miatt csak pontszernek, kevésbé szé­pek. Az eltérést a földi légkör okozza, melyen áthalad a fény­sugár, mielőtt szemünkbe érke­zik. Különböző összetételű, sű­rűségű és hőmérsékletű mozgó légrétegek vannak felettünk. Ezek piciny mértékben meg­megtörik a fény útvonalát, irá­nyát. Sőt a rétegek eltérő sűrű- ségűek, bennük a keverék fény összetevőire is bomlik. A foly­ton táncoló, vibráló sugár hol vörösnek, hol sárgának, hol meg kékesnek látszik. mái változat is 58 ezer 400 márkába (átszámítva: 4 275 000 Ft) kerül, és óránként 205 kilométeres sebességgel ké­pes száguldani. A távközlési/informatikai rendszer szíve az IBM külö­nösen nagy teljesítményű és szupergyors számítógépe, amely percre készen tartal­mazza a személyek, tárgyak, gépkocsik körözési adatait, érti és értelmezi az emberi be­szédet. A komputerre csatla­koztatott modem (adatátviteli egység), valamint a rádiótele­fon segítségével azonnali ösz- szeköttetés teremthető a nagy rendőrségi számítógépköz­pontokkal, amelyeknek ada­tai, információi az autóba te­lepített színes képernyőn je­lennek meg. Az ugyancsak az IBM által kifejlesztett ARTour (Advan­francia és német szándékot. Veszélybe került az a terv, hogy egy laboratóriumot csat­lakoztatnak az űrállomáshoz, amelynek a Földről történő el­látását és a mentőegység fel­küldését az új Ariane-rakéta (az első start novemberben lesz) biztosítja. Az új francia és né­met állásfoglalás nyomán azonban igencsak kérdéses, hogy sikerül-e ezeket az elkép­zeléseket megvalósítani, lega­lábbis ami az Ariane-rakétát il­leti. Közben pedig az amerika­iak és az oroszok, akik nemrég A horizont közelében lévő csillagokat a fénytörés mintegy fél fokkal meg is emeli. Nem ott vannak tehát, ahol látjuk azokat. Egy pillanatban egy csillagról csupán egyetlen fénysugár érke­zik szemünkbe. Nem így a boly­gókról, melyek közelségük miatt korongnak látszanak, s róluk egyszerre több fénysugár érke­zik. Ezek külön-külön ugyan­csak vibrálnak, de nagy számuk miatt egymás hatását közömbö­sítik. Ezért lehet szabad szem­mel is könnyen megkülönböz­tetni egymástól a csillagokat és a bolygókat. Az utóbbiak fénye nyugodt, egyenletes erősségű. Mi is tulajdonképpen a fény? Elektromágneses hullám, akár­csak a röntgen (ezek a legrövi­debb hullámhosszúságúak), az ibolyántúli sugárzás, majd a fé­nyen túl az infravörös és a rá­ced Radio Communication on Tour) számítógépes program az OS/2 Warp operációs rend­szeren alapul, s egyidejűleg többféle parancsot is teljesít. A „guruló rendőrség” kompu­tere más országok rendőrségi adatbankjaival is képes ösz- szeköttetést teremteni. Az ARTour eleve kódolja a szá­mítógép és rádiótelefon for­galmát azért, hogy illetékte­len ne tudja lehallgatni. Mindkettő csak a használójá­nak a titkos személyi számá­val működik, miként a bankok pénzkiadó automatái. A rend­őrségi adatbankba való be­kapcsolódáshoz további jel­szóra is szükség van. A legalább 80 ezer márkára becsült elektronikus járőrko­csit máris vizsgáztatják a müncheni rendőrök a gyakor­latban. egymás közvetlen közelébe manőverezték a „Discoveryt” és a „Mirt”, bebizonyították, hogy igencsak megelőzték az európaiakat. Míg a franciák az Arianera összpontosítanak, a németeket főleg a világűrbeli labor-tech­nológia érdekli. A szakértők szerint az űrrandevú-technika elsajátítása (az Ariarie-rakétá- val és a mentőegységgel) lesz a fontosabb, mert így Európa bi­zonyos önállóságra tehet szert az űrállomás hasznosítása te­rén. dióhullám. Az égitestek egyéb­ként mindezeket sugározzák. A csillagászok vizsgálják is vala- mennyiüket. Némelyiküket csak a légkörön túli körülmények kö­zött lehetséges. Szabad szemmel azonban csak a fény fotonjait ér­zékeljük. A csillag is - mint minden sugárzó test - kereken 300 000 km/mp-es sebességgel száguldó fotonokat bocsát ki. Bár óriási sebesség ez a fény- sebesség, a hatalmas távolságok miatt óriási késéssel látjuk csak a csillagászati eseményeket. Még a Holdról is több mint egy másodperc alatt ér hozzánk a fény. Ä Napból már nyolc perc kell ehhez. A legközelebbi ide­gen csillagról, a Proxima Centa- uriról már négy év. A távoli tej- útrendszerekről pedig milliárd évek. Tehát ha felnézünk az égre, nem csak a térben látunk mesz- sze, hanem a múltnak számtalan időszakába is. Sok égitest már nem ott van, ahol látjuk, mert A halál vörös abroncsa néven vált ismertté, függetlenül attól, hogy a fegyvertörténet „Lms- 1000 Gunsight” címen jegyzi. Az utóbbi nyilván a viselésre jogosultak körében sem sokat mond, ellenben a scifi-írók fan­táziájára utaló megnevezés nem hagy kétséget sem a cél esé­lyeit, sem a célzó szándékát il­letően. New Yorkban 15 rend­őrt szereltek fel lézerpisztoly- lyal. Valamennyien éjszakai szolgálatot látnak el ott, ahol mindig történik valami, a met­róban. Az első tapasztalatokról, az amerikai sajtó szerint, ára­dozó hangon nyilatkoztak a rendőrök. Céltévesztés, mellé­lövés kizárva, a lövedék oda megy, ahol az infravörös sugár megjelöli a célt! A lézerrel tör­ténő célzás ugyanis kiküszöböli a tévedés lehetőségét. Egyébi­Japán szakemberek bejelentet­ték, hogy nagy lépést tettek a könnyű súlyú akkumulátorok új generációjának kifejlesztése felé. Szerves műanyag felhasz­nálásával készítették el a telep elektródáját. Az iparban az ak­kumulátorod gyártásánál még ma is a 100 évvel ezelőtti tech­nológiát alkalmazzák, s minden típus szinte ugyanazon az elven működik: különböző fémekből gyártják a pozitív és a negatív pólusú elektródát, az energia pedig töltéshordozó folyadé­kon, elektrolitén folyik ke­resztül. E megoldás következtében viszont a telep súlyos, kicsi a tárolókapacitása, és gyorsan lemerül. Az újfajta megoldásnál lí­tium-akkumulátort alkalmaz­helyzete is megváltozhatott, és természetesen megöregedett, fi­zikai tulajdonságai megváltoz­tak, számunkra el is tűnhetett, kihunyhatott, felrobbanhatott. Erdőben sétálva különféle fajú, korú fákat látunk. Méretükből megállapíthatjuk fejlődésük út­ját. Ugyanígy a különféle tulaj­donságú csillagokat összehason­lítva leírhatjuk a csillagfejlődés folyamatát is. E század közepéig csak a földfelszínre érkező fény­sugarak vallatásából ismerked­hettünk az égitestek tulajdonsá­gaival. Elsősorban azzal, hogy milyen kémiai elemekből és mi­lyen százalékos arányban van az egyes csillagok légköre. Napun­kon is megtalálható az összes ismert kémiai elem. A csillagok tömegének 99%- át a hidrogén és a hélium alkotja. Tehát minden csillag csaknem teljesen azonos kémiai összeté­telű. Ha figyelmesen vizsgáljuk őket, mégis azt látjuk, hogy nem egyforma színűek. Napunk színe ránt a rendszer úgy működik, mint a legmodernebb fényké­pezőgépek lézeres távmérő- rendszere. A tárgy távolságá­nak pontos bemérésével hatá­rozza meg, hogy milyen fénye­rőre van szükség az éles kép­hez. „Ezzel a módszerrel nem­csak a vaktában való lövöldö­zést lehet kiiktatni - például zá­rótűz esetében - hanem, és ez a fontosabb, bonyolult körülmé­nyek között is pontosan lehet célozni és lőni” - állítja a met­rórendőrség parancsnoka. A fegyvert egyelőre kísérleti jel­leggel kapták meg a viselői, majd hat hónap múlva, a ta­pasztalatok felhasználásával döntenek, hogy szélesebb kör­ben is felszereljék e vele az éj­szakai szolgálatban lévő rend- bőröket. nak, amelynek elektródái két­féle polimerből, dimerkaptán- ból és polianilinből készülnek - jelentették be Ojama Noburu és kollégái, a tokiói mezőgazda- sági egyetem munkatársai. A szerves anyagok felhasz­nálása iránt ma jelentős az ér­deklődés. Ezen anyagok egyesí­tik a nagy energiatároló képes­séget a kis tömeggel és jó me­chanikai szilárdsággal A polianilinnak jó a vezető- képessége. Ezt a polimertípust már korábban is használták lí­tium-akkumulátorokban, de Ojama szerint új változata kü­lönösen előnyösnek ígérkezik. A most kifejlesztett elekt­róda egészen elméleti élettar­tama végéig többször is feltölt­hető elektromosan - írta Ojama. sárgás. Most a téli égbolt leg­szebb, délen keresendő csillag­képében, .az Orionban látható Beteigeuze óriáscsillag vörös színű, a másik óriás, a Rigel pe­dig kékesfehér. Nem anyagi összetételük miatt tér el a szí­nük, hanem felszíni hőmérsékle­tük miatt. A kovácsműhely pa­razsában izzított vas színe válto­zása is a hőmérséklet függvé­nye. Ha közeledik hozzánk egy égitest, színe kékesebb, ha távo­lodik, vörösebb lesz a Doppler­hatásnak megfelelően. Ha prizmával színképét vizs­gáljuk, és a színképvonalak ki­szélesednek vagy szétesnek, ez a jelenség az égitest mágneses erőterét árulja el. Ha nagy a gra­vitációs erőtere, fénye a vörös felé tolódik el. A felsoroltakon kívül a csilla­gászok több más tulajdonságot is kiolvasnak a csillagok fényé­ből, melyet akár személyi iga­zolványukként is tekinthetünk. Dr. Tóth Az orosz A-50 katonai felderítőgép speciális külső radarral március 29-én szállt fel a Komi Köztársaság egyik katonai repülőteréről. A repülőtér a Darial légvédelmi állomás ré­sze, amely a Barents- és Grönland-tenger felett ellenőrzi az észak-nyugati égboltot. Az állo­másegyüttes 6000 km-es körben lefedi a rakéta- és a repülőgépmozgást. Vita a költségeken Lesz-e európai űrállomás? Csillag csillog az égen Mit árul el a fény? Akkumulátor-elektróda szerves műanyagból i l

Next

/
Oldalképek
Tartalom