Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-25 / 112. szám
1995. április 25., kedd A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Gépbemutató a felújított üveghuta mellett Pécsre figyelő erdészek Pályázati felhívás Belvárosi parkolóház-tervek Pécsett Anna utca, Kossuth tér, Sopianae tér: föld alatt és római romok fölött Többszintes parkolóház épülne a római romok fölött is A történelmi belváros és közvetlen peremének szűkös parkolókapacitása régi és mind súlyosbodó gondja Pécsnek. A korábbi ciklusokban is, legerősebben az előző önkormányzati testület működésének középidőszakában már megfogalmazódott, hogy a gépkocsiparkoló kapacitás bővítésére a belvárosban nincs elegendő terület: megoldást csak a többszintes, részben vagy egészben a föld alá süllyesztett parkolóházak jelentik. Az előző önkormányzati ciklusban végül is megtorpant az ügy. Most újra felmelegítették a témát, amely egyelőre rendezési tervi szintig jutott, illetőleg a pályázati kiírás feltételrendszerét információink szerint e héten tárgyalja Pécs Önkormányzata Közgyűlésének városépítészeti és környezetvédelmi bizottsága. Ám a területek adottságai a feltételeket és a lehetőségeket is behatárolják. A rendezési tervi számítások szerint mindegy 160 férőhelyes Anna utcai parkoló a belvárosi intézményeket szolgálná ki, s mindenekelőtt a két szállodát: a Palatínust és a Nádort. Az Anna utcai parkolóháznál elképzelhető, hogy a telket apportként viszi be a vállalkozásba az önkormányzat. A Kossuth téren csak a föld színe alá lehet építeni a parkolóházat, amely több, mint 200 gépkocsit lehet majd képes fogadni. Tekintve, hogy a tér közterület, s mint ilyen forgalomképtelen (eladhatatlan), csak hosszú távú bérlet jöhet szóba a beruházó részéről. A Sopianae téri parkolóház - az Ifjúsági Háztól északra eső terület - a régészeti leletek megőrzésének problémáját veti fel. Ezt valahogy a feltételekben is meg kell (kellene) fogalmazni. Itt egyébként a többszintes parkolóház mintegy 240 gépkocsinak adna heFOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ lyet. A parkolóházzal összekapcsolt téma, hogy a 6-os főút mentére kereskedelmi létesítmény kerülne. A új Centrum Áruház előtti, attól délre eső parkoló alá is földalatti a parkolóház létesítését tervezik. Ütemezésében azonban ez maradna későbbre, mivel egyidejűleg két ilyen szabású építkezést nem bír el a terület. A parkolóház-hálózat koncepciója abból indul ki, hogy a történelmi belváros forgalom- csillapítását, netán a járműforgalom előli lezárását lehetne megoldani azzal, hogy a külterületekről a centrumba igyekvők ezekben helyezik el gépkocsijukat és mennek tovább gyalog. Ám ebben az esetben már nemcsak az a kérdés, hogy a pályázati kiírásokra lesznek-e „vevők”- feltehetően összességében százmilliókról van szó -, hanem hogy a parkolóházakhoz lesz-e fizetőkapacitás? Dunai Imre Munkabiztonsági akció-ellenőrzés Nagyszabású rendezvényre készül a Mecseki Erdészeti Rt.: június 30-tól július 2-ig lesz házigazdája az Országos Erdészeti Egyesület vándor- gyűlésének. A szakma évenként ismétlődő eseménye minden alkalommal más helyszínen és más tartalommal igyekszik újdonságokat nyújtani a meghívottaknak, az érdeklődőknek. A mecsekiek utóbbi esztendőkben tapasztalható törekvése - erdőgazdálkodási gyakorlatukat, erdeiket „közüggyé” tenni - ez esetben is érvényre jut. A vándorgyűlés egyik helyszíne szombaton és vasárnap ugyanis mindenki előtt nyitott lesz, s igazán szép környezetben - a kárászi erdészet pusztabányai tisztásán - várják a látogatókat. A Mecseki Erdészeti Rt. a dolog nehezebb végét fogta meg azzal, hogy a vándorgyűlés idejére Pusztabányára gépbemutatót szervez. Hálásabb lenne szép erdőkben megsétáltatni a részvevőket, érdeklődőket. Csakhogy a privatizáció jogos kérdést görbít fel: a magántulajdonba került erdőkben A Baranya Megyei Közgyűlés Kulturális Bizottsága a Közgyűlés által a Biztotság részére megszavazott pénzeszközök elosztására pályázatot hirdet. 1995-ben olyan pályázatok támogatására nyílik lehetőség, amelyek Baranya megye kedvezőtlen adottságú településein, településrészein, a kulturális téren (is) hátrányos helyzetben lévő laksosági csoportok körében kívánják elősegíteni a művelődés, felnőttképzés, a közösségi élet alapvető feltételeinek megteremtését. Az elbíráláson elsőbbséget élveznek azok a pályázatok, amelyek hosszabb távú, a továbbiakban már folyamatosan működő programok beindítását célozzák. A pályázaton elnyerhető ösz- szeg alsó határa 75 000 Ft. A támogatás összege legfeljebb 150 000 Ft lehet. A pályázóknak minimum 25% saját forrással kell rendelkezniük. A megpályázott összeg nem fordítható beruházásra, főállású munkaviszony létesítésére, munkabér kifizetésére, és utazási költség- térítésre, de a program megvalósításához közvetlenül szükséges tárgyi eszközök beszerzésére igen. A nyertes pályázók a szakszerű erdőgazdálkodáshoz szükséges technikai háttér alacsony színvonalon van. A kiállításhoz a megfelelő választékot biztosító kínálatot sem beszerezni, sem a helyszínre vinni nem egyszerű. Márpedig ott lesz majd minden, az erdőfelújításhoz, a fahasználathoz, kitermeléshez, szállításhoz szükséges korszerű és elérhető árú berendezés, amelyek nélkül a ma vállalkozói, akik az erdőkben dolgoznak, a jövőben nem valószínű, hogy meg tudnak élni. Csak ezek használata biztosíthatja az elvárt kíméletes, gazdaságos erdőművelést. A július 1-jei ünnepi közgyűlést a POTE aulájában tartják, ide az ország minden részéből 600 erdőgazdát várnak. A pusztabányai gépbemutatón több mint 20, jobbára európai cég mutatja be gyártmányait. A szervezők szerint 1000-1500 érdeklődő lesz. A ma már elpusztult településen hajdan több üveghuta is működött, ezek egyikét a vándor- gyűlés kezdetére az Erdészeti Rt. feltárja és felújítja. Mészáros A. a támogatás összegét a felhasználásig folyószámlájukon kötelesek tartani. A Baranya Megyei Közgyűlés saját fenntartású intézményei nem élhetnek a pályázati lehetőséggel! Pályázhatnak természetes és jogi személyek. A pályázatot az erre a célra készített Pályázati Adatlapon kell benyújtani. A nyomtatványok a Baranya Megyei Művelődési Központban (7621 Pécs, Széchenyi tér 9. III. em.) szerezhetők be. A pályázaton való részvétel díja: 500 Ft. A részvételi díj befizetését igazoló csekkszelvény fénymásolatát a pályázati anyaggal együtt kell beküldeni, ennek hiányában a pályázat érvénytelen. A pályázók a pályázat elkészítéséhez szakmai és pénzügyi tanácsokat kaphatnak a Baranya Megyei Művelődési Központ munkatársaitól. Telefon. 72/311-036, 310-251. A pályázat beküldésének határideje: 1995. május 15. A pályázatot a következő címre kell elküldeni: Baranya Megyei Közgyűlés Kulturális Bizottsága 7601 Pécs, Pf. 121. A pályázat elbírálásának határideje: 1995. június 15. Kétnapos munkavédelmi akció- ellenőrzést tartanak hétfőn és kedden az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkatársai országszerte a faipari ágazathoz tartozó cégeknél. Ezt Békés András, az OMMF elnöke jelentette be hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján. A célellenőrzésben 250 munkavédelmi felügyelő vesz részt, és két nap alatt mintegy 2-3 ezer, fafeldolgozással és bútorgyártással foglalkozó céget vizsgálnak meg munkavédelmi szempontból. A vizsgálatra azért volt szükség, mert az utóbbi időben nagymértékben megnövekedett a súlyos, csonkulásos munkahelyi balesetek száma. 1993-ban még csak 221 ilyen balesetet jegyeztek fel, tavaly azonban már e tragikus szerencsétlenségek száma elérte a 370-et; a faipari ágazatban 51 ilyen balesetet regisztráltak. Ez azt jelenti, hogy a fa- és bútoriparban dolgozók lényegesen nagyobb arányban szenvednek maradandó sérülést okozó balesetet, mint más iparágakban. A csonkulásos balesetek számát tekintve a faipar az első három legveszélyeztetettebb terület közé tartozik. Csökken a Dráván a hajóforgalom Nem csak a határfolyó déli oldalán elhúzódó háború az oka annak, hogy lecsökkent a Dráván a hajózható napok száma. A szakemberek okolják a múlt évi kedvezőtlen hidrológiai és meteorológiai viszonyokat is, illetve a forgalom visszaesése a drávai erőművek kiegyenlítetlen vízkibocsátásának is eredménye. A horvát és a magyar szakemberek hajóút-kitűzési megbeszélésükön a csökkenő forgalom ellenére erre az évre is rögzítették a hajózás biztonságossá tételét szolgáló munkák fontosságát. Rajzpályázat „Természetvédelem’ 95” címmel a megye óvodásai, általános iskolásai részére írt ki rajzpályázatot a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság. A téma: hogyan látják a gyerekek az őket körülvevő természetet, milyen veszélyekről tudnak, mit kellene tenni az értékek megőrzése érdekében. A tetszőleges méretben és technikával készült, felkasírozott munkák beadási határideje április 30. A pályamunkákon fel kell tüntetni készítőjének életkorát, intézményének nevét és címét, illetve a mű címét. A részvevőket három korcsoportban díjazzák: 3-6, 7-10 és 11- 14 év közöttieket. A legjobb munkákból kiállítást szervez a Természetvédelmi Igazgatóság. Tanári koncert Siklóson Ma este 19 órai kezdettel rendezik meg a siklósi zeneiskola tanárainak hangversenyét az intézmény nagytermében. Összesen nyolc mű hangzik el, köz- tüku Schubert, Bach, Handel, Offenbach és Ravel zenéje az iskola pedagógusainak és igazgatónőjének, Juhász Tibomé- nak a tolmácsolásában. Idegenforgalmi passzívum A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idegenforgalmi bevétel 70,1 millió dollár volt, ami 8 százalékos növekedést jelent, a kiadás azonban 127,1 millió dollárt tett ki. Ez viszont 230 százaléka az elmúlt év első hónapjában keletkezett kiadásnak. Míg tavaly januárban 10 millió dollár aktívum alakult ki az idegenforgalom jóvoltából, addig az idén 57 millió dollár deficit keletkezett. Az oktatás ma a legnagyobb iparág A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Közművelődési Tanszékén múlt pénteken Koltai Dénes vezetésével öt parlamenti párt oktatás politikai szakértője beszélgetett (kicsit vitatkozott is, de nem túlzásba esve) az oktatás mai helyzetéről. Dobos Krisztina (MDF), Bretter Zoltán (SZDSZ), Jánosi György (MSZP), Kovács Kálmán (KDNP) és Pokorni Zoltán (FIDESZ) saját és pártjuk álláspontján keresztül próbálták vázolni a helyzetet. (A teljességhez hozzátartozik, hogy a hatodik párt részéről meghívást kapott Kávássy Sádor FKGP is, de végül nem jött el a beszélgetésre.) Stratégiai ágazat? Abban minden résztvevő egyetértett, hogy legalábbis elsőrendűen fontos az oktatás. Egyrészt azért, mert ma Magyarországon az oktatás a legnagyobb iparág a maga kétmillió diákjával és 380 ezer oktatójával. Stratégiai lehet abban az értelemben, hogy cél az, minél többen, minél tovább tanulhassanak, már csak azért is, mert a szükséges gazdasági-társadalmi modernizáció nem képzelhető el elégséges humán feltételek nélkül. Másrészt azt sem szabad elfelejteni - ezt az elmúlt 40+4 év tapasztalata mondatta a FI- DESZ-képviselővel -, hogy a politikai hatalomnak mindig stratégiai fontosságú volt az oktatás és a kultúra, hiszen ezeken keresztül kívánta a legszélesebb körben hinteni saját eszméjét, értékrendjét. Iskolaszerkezet Az a megfogalmazott cél, miszerint minél többen, minél tovább tanuljanak, sokak fejében kötelező érvénnyel együtt kell járjon az elmúlt időszak iskolarendszerének változásával is. A hagyományos 8+4-es általános- és középiskola mára átalakulóban van, az ország 850 gimnáziumából 150 tért át a 6 osztályos rendszerre, igaz, csak egy-egy osztályban, mintegy „kísérleti” jelleggel. Mindez magyarázható azzal, hogy az utóbbi 6-8 évben megnövekedett a társadalmi igény az alaposabb gyerekképzésre, a tehetséggondozásra. A különböző napvilágot látott iskolaszerkezeti variációk azonban nem csak előnyökkel kecsegtetnek, hanem komolyan át kell gondolni olyan problémaköröket, mint a pályaválasztás ideje, a szétesés veszélye és a rendszertelen rendszer átjárhatatlansága, valamint a több diákot kiszolgáló eszközök, anyagiak kérdése. Az MSZP nézete szerint a jelenlegi pénzügyi helyzetben a meglévő 8+4-es rendszert kellene védeni annak ellenére, hogy ez ellenkezik a tervezett tíz osztályos alapképzéssel, vagy éppen azzal a dédelgetett álommal, hogy egyszer majd 18 év lesz a tankötelezettség alsó határa. Jó gazdák az önkormányzatok Jelenleg 3179 önkormányzat 1900 iskolát működtet. Úgy tűnik, jó ötlet volt rájuk bízni iskoláik felügyeletét, főleg azért, mert jelen gazdasági helyzetünkben az iskolák valamivel nagyobb biztonságban vannak így, mintha közvetlen állami irányítás alatt állnának. Bár van rá példa, hogy önkormányzatok is be-bezámak iskolát és értékesítik az épületet, egészében nem történhet rheg az alapoktatással az, ami megtörténik a felsőoktatással, hogy egyszerű állami, adminisztratív döntéssel megkurtítják a költségvetésüket. Az önkormányzatok mindemellett egyfajta laikus ellenőrző feladatot is ellátnak a „szakmai iskola” és a társadalom között. Hogy dolgukat jól végzik, és érzékelik, hogy a társadalom számára fontosak az iskolák, azt mutatja, hogy az önkormányzatok sokszor erejükön felül, a költségvetésük 60-90 százalékát is feláldozva fenntartják az intézményeket! Kell a tandíj! Mára már nem azon folyik a vita, kell-e a tandíj, hanem sokkal inkább azon, mire fordítsák a belőle befolyó pénzt? Demagógia az, hogy eddig ingyen kapták volna a tudást a hallgatók - így az MDF. Nem igaz, mert egyrészt keményen megdolgoztak érte, másrészt egy sereg feltételt kellett biztosítania a tanulás idejére saját magának (pl. albérlet, tankönyvek, egyéb irodalom, étkezés). Természetesen lehetne a felsőoktatást fejleszteni ebből a forrásból, ha csak szimbolikusan is (a magyar felsőoktatás évi költségvetése 50 milliárd forint). Nem feltétlenül jó indoklás az, hogy az egy tanévnyi 20 ezer forinttal a hallgató saját képzéséhez járul hozzá, hisz ez a pénz valójában csak csepp a tengerben. Jelenleg a legolcsóbb egy bölcsészhallgató képzése, 300 ezer Ft/tanév, a legdrágább az állatorvosé 1700 ezer Ft/tanév. Mire jó tehát a tandíj? Paradoxmódon született egy olyan magyarázat, mely szerint a tandíj segítségével lehetne növelni a felsőoktatásba bejutók számát, azaz serkenti az egyetemistákat arra, hogy ne nyújtsák indokolatlanul a tanulmányi időt, adják át helyüket másoknak. Ám fontos hangsúlyozni azt is, hogy a jövőben a képzési normatíva egy bizonyos százalékában (kb. 30%) kell meghatározni a tandíj mértékét. M. K.
