Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-22 / 109. szám

8 Dhnántuli Napló Riport 1995. április 22., szombat Dr. Erdősi Emil pécsi otthonában Müller andrea felvétele Huszonöt esztendő a JPTE jogi karán Dr. Erdősy Emil Gyönyörű környezetben él a ta­nár úr a Mecseken. Most, hogy a tavasz rohamosan éled, s az amúgy is hegyi levegőt különle­ges illatokkal tölti meg, egyre több ideje lesz a hosszú erdei sé­tákra. Dr. Erdősy Emil, a JPTE jogi karának egyetemi tanára betöl­tötte hetvenedik életévét, s ahogy a magas universitas tör­vényében írva vagyon: köteles nyugdíjba menni. Hosszas be­szélgetésünk alatt kiderül: tulaj­donképpen beletörődött a meg- változtathatatlanba, elfogadta a tényt. Bár - vélem én, - a diákok hiányozni fognak mindig, végig; egy meglehetősen komoly műtét után lábadozik, s e szerint egész­ségi okai is vannak a belenyug­vásnak. Mostanában hamar fárad. Mindenesetre tény: a katedrá­ról elköszönt, s a félévi vizsgák során még néhány kollokviumi jegyet kiosztott. Nem emlékszik pontosan: vagy jeles, vagy jó volt a búcsú-beírás. Mindezt azért firtattam, mert jelen sorok írójának is tanára volt, a büntető jog különös részét próbálta fe­jünkbe tölteni, s tanúsíthatom: az egyetem talán legszerényebb, legcsendesebb, lelkében mindig humanista professzora volt. A diákból nem azt látta, ami tudá­sából hiányzott, hanem azt pró­bálta felszínre hozni, amit az tudott. Ahogy fogalmaz most is, meglehetősen hangsúlyozva a szavakat:-Becsületesen élni, s min­denkinek megadni a néki kijáró tiszteletet. Életem vezérfonala ez volt, s marad. Különös életpályát futott be Erdősy tanár úr. Bár Tolnában született, né­hány esztendőre rá Pellérdre jöttek át szülei, mindketten kán­tortanítók. A fiú a Cisztereknél érettségizett, majd a jogon ta­nult miközben a megélhetés kényszerével munkát is vállalt, a Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet könyvtárosaként. Ezt az intézetet, és több hasonlót tu­lajdonképpen Trianon hozta létre, s feladatuk többnyire a határon túl maradottakkal való foglalkozás volt. (Mosolyogva jegyzi meg, hogy az első publi­kációja itt születhetett volna meg, a hazai kisebbségek jogi helyzetével foglalkozó, de mire kiadták volna (1949), megszűnt az intézet. Állás után nézve ezt köve­tően több esztendőt az orvose­gyetemen jogászkodott, itt sze­rette meg tulajdonképpen a gazdasági jog területét. Aztán pontosan tíz esztendőt, mint ügyész dolgozott Pécsett, s gondolom, mint a jogi egye­temről az ügyészségre gyakor­latra átjáró diákok felelőse, a katedra vonzásába került. A régi álom - talán szülői örökség. 1970-ben, negyvenöt évesen váltott munkahelyet ismét, s ahogy könnyen kiszámítható, pontosan 25 évet töltött el az egyetem jogi karán, s tanította a jövő jogászait. Amit más fiatalabban elér, különböző egyetemi fokozato­kat, arra ő gyorsított ütemben startolt: megírta a kandidátusi disszertációt majd elérte a nagydoktori címet. A gazda­sági jog bűncselekményeinek ismerője-kutatója lett, szakmai tudását elismerik. Tudjuk, a nyomdai átfutás mindig évekbe került, mindenesetre már 1976-ban megjelenik az Akadémiai Kiadó gondozásá­ban egy szép munka: A gazda­sági reform büntetőjogi kérdé­sei címmel. És hát persze, sok más is.- Gazdasági reform. Milyen régen is volt.-De bizonyos politikai re­formot is hozott, s ekkor kezd­tük ismerkedni sok olyan szóval és kifejezéssel, ami környeze­tünkben, a többi KGST orszá­gokhoz képest bizonyos lépése­lőnyhöz juttatott bennünket. Kezdtük ízlelgetni mondjuk az érdek, (vállalati érdek) fogalmát, s ha a piacgazdaságról még nem is, de a piacról már hallhattunk. Azóta naprakészen figyeli a magyar gazdaságot, s érti a fo­lyamatokat. Napjaink jellemzé­seként jegyezte meg:- A kíméletlen kapitalizmust, az eredeti tőkefelhalmozás idő­szakát éljük. Ennek része a hará- csolás. Ä folyamat során egyre több embert fosztanak meg a termelőeszközétől, egyre több kerül az utcára. Talán ami hu­mánusabb: a felszaporodott munkanélkülieket, földönfutó­kat nem akasztják föl, mint an­nakidején Angliában, hanem némi alamizsnát osztanak ki kö­zöttük. A tőke vérben és szennyben születik. Ideillik a megjegyzés talán:-Most is lehetne sikerköny­vet írni a gazdasági bűncse­lekményekről.- Igen. Bár a 76-os könyvem néhány passzusában megállja a helyét. Legyint, hagyjuk ezt. Elég a keserűségből, nem visz az se­hova. A család védőburkában, me­legében feloldódik a nagyvilág. Lánya Pécsett orvos, fia Keszt­helyen ügyvéd. Mindketten az emberért, az emberi oldalon dolgozva s ez okozhat igazán örömet a tanár úrnak is. A vit­rinben ott az öt unoka fényképe, gyönyörű szép gyerekek. Két cserfes kislány, három vagány fiú. Velük, s érettük élni. Fele­sége kint a konyhában tüsténke­dik (ásítoznak a tepsik). A tava­szi szünet még eltart, s a rákö­szönő Húsvét okán 13 embernek kell megteríteni a nagy asztalt.) Búcsúzkodunk, s mondom, minden jót tanár úr. Ezúttal pe­dig mellé teszek egy őszinte (di­áktól tanárnak kijáró) köszöne­tét. Kozma Ferenc Szelet a PHAKE-tortából Magyar-osztrák határmenti beruházások nyugati segítséggel Eredményt ígérnek a magyar gazdaságdiplomácia erőfeszí­tései, hogy az Európai Unió PHARE-programjának kere­téből konkrét hazai beruházá­sok pénzügyi támogatást kap­janak. Ennek jegyében olyan regionális fejlesztési program készül, amely Magyarország és Ausztria szomszédos me­gyéinek gazdasági, turisztikai együttműködését hivatott elő­segíteni. Brüsszel a PHARE- keretből 5 esztendőn át évi 10 millió ECU-t szán a térség ilyen jellegű segítésére - azzal a kikötéssel, hogy az egyes be­ruházások 25 százalékát az érintett önkormányzatoknak, vállalkozóknak kell állniuk. Mint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium illetékesei elmondták: mindkét országban olyan pro­jekteket készítenek elő, ame­lyek Győr-Moson-Sopron és Zala, illetve Burgenland és Bécs között afféle határon át­nyúló kapcsolatként szolgál­nak. Elsősorban a turisztika, az infrastruktúra, a területfejlesz­tés, a környezetvédelem, az oktatás, a kis- és közepes vál­lalkozások közötti együttmű­ködés áll előtérben. Az érlelődő terveket nem a szaktárcák, hanem az érintett megyei, városi önkormányza­tok kezdeményezései alapján állítják össze. Magyar részről eddig 80 különféle javaslat készült el. Szerepel közöttük például egy kerékpárút a Fertő tó körül, illetve a volt műszaki határzár nyomvonalán - kiá­gazva mindkét országba; az­után ipari park Szentgotthár- don, gyógyidegenforgalmi lé­tesítmény az Őriszentpéteren talált melegvízre alapozva, vá­rost elkerülő út Szombathe­lyen és közös szennyvízelve­zető és tisztító létesítése Já- nossomorja és Halbturn kö­zött. Az ötletek, elgondolások közül május közepéig választ­ják ki a megvalósítás szem­pontjából legjobban előkészí­tett programokat, amelyeket júniusban az Európai Unió il­letékesei elé terjesztenek. Jó­váhagyás esetén ezek kivitele­zését még az idén megkezdhe­tik. (szép) Magyarul magyarán Női egyenjogúság 25 000 lejes bankjegy Románia azt tervezi, hogy az eddigi legnagyobb, 10 ezer lejes, 5 dollár értékű bankjegynél is magasabb névértékűt hoz forgalomba. A Reuter jelentése idézi Mugur Isarescu román jegybanki vezetőt, aki azt nyilatkozta a hírügynökség­nek, hogy az új pénz való­színűleg 25 ezer lej névér­tékű lesz. Jelenlegi árfolyamon ez 13 dollárt ér. A 10 ezer le­jest tavaly hozták forga­lomba Romániában. Műholdfellövő vállalkozás A világ legnagyobb repülő­gépgyártója, az amerikai Boeing cég vezetésével nemzetközi műholdfellövő vállalkozás jött létre. A szö­vetkezésben ukrán, orosz és norvég cégek vesznek részt - jelentette az AP. Az el­képzelések szerint a műhol­dakat a tengerről bocsátanák fel, méghozzá mozgatható kilövőállásról, amely legin­kább a tengeri olajfúró-szi­getekre hasonlít. A Boeing célja, hogy ver­senyt támasszon az ESA eu­rópai űrhivatalnak, tisztes­séges haszonhoz jusson és egyúttal visszaszerezze az amerikai elsőséget a mester­séges holdak világűrbe tör­ténő „fuvarozásának” pia­cán. Két héten belül dönt az amerikai cég arról, hogy a Csendes-óceán mely kikötő­jének közelében építi meg a kilövőállást. A szóba jött helyszínek: Puget Sound, San Francisco és Los Angeles. Az idei nemzetközi nőnap meg­ünneplése és a róla való megem­lékezések híven tükrözték a vé­lemények megoszlását s az ün­neplés felemás gyakorlatát. Fel­fogásom szerint igazán nem ho­nosodott meg nálunk, legfeljebb külsőségeiben, erősen formáli­san. Hajdan jó ok volt a munka­helyeken egy kis lazításra, némi iddogálásra. Városunk baleseti krónikájába egyszer gyásznap­ként kellett bejegyezni. Az ok nyelvész szemmel abban rejlik, hogy a nő szavunk összefoglaló fogalom megjelölője, legkonkré­tabb előfordulása talán a neme­ket megkülönböztető nyelvek­ben a: Nőnem. Németül: weib­lich. Ott is devalválódott a szó jelentése, hangulata. Az Üdvöz- légyben korábban így hangzott: unter den Weibem. Ma viszont aligha hallható bárhol a németül imádkozok ajkáról, hanem imi­gyen. unter den Frauen = (Áldott vagy Te) az asszonyok között. Nálunk a magyarban is inkább degradáló hangulatú a NŐ szó. Rossz nő, mondják arról, akinek kétes a tisztessége. A jó nő sem sokkal különb, csupán az idő­szakos birtoklás elfogadható használati tárgyaként. De most a női egyenjogúság­nak egy sajátos nyelvi vetületé- ről kívánok szólni. Egy csinos manöken a következőképpen nyilatkozott a riporternek: „Mi­nél előbb szeretnék férjhez menni, és családot alapítani.” - A szövegösszefüggésből kide­rül, hogy a kiemelt szövegrészt úgy érti: gyermeket is akar szülni. Az Ulrike Maier oszt­rák sívilágbajnoknő halálos balesetéről szóló tudósításban olvassuk, hogy azt tervezte: „még egy rangos versenyen el­indul, és azután visszavonul, hogy családot alapítson, és kis­lányával foglalkozzon.” Itt nyil­vánvalóan a kiemelt szövegrész házasságkötést jelent. Mi a bajom voltaképpen ezekkel az idézetekkel? Az, hogy oly an jelentés változást elő­legeznek, amely a magyarban legfeljebb elkezdődött, de még korántsem ment végbe, azaz a magyarul beszélő közösségben nem vált általánossá, elfoga­dottá. A mai magyar köznyelv szerint ugyanis csak férfi ala­píthat családot úgy, hogy meg­házasodik. Mély értelmű szó ez, amely azt jelenti, hogy bizto­sítva van a födél az új pár és le­endő gyermekeik feje fölé, ha másképp nem, a szülők házában. Gondoljunk a valamikori nagy­családra, ahol nemcsak három­négy nemzedék élt együtt, ha­nem több oldalági rokon a maga családjával. Mily magas lehetett a toleranciahatár!? Ma el se tud­juk képzelni. Tehát a férfi alapíthat csalá­dot úgy, hogy megnősül, oltár elé vezeti aráját, mai szóval me­nyasszonyát, modernebbül: ba­rátnőjét. Pontosabban a barátnőt ritkán vezeti oltár elé, legfeljebb az ókonzervatív szülők kedvé­ért, hanem inkább élettársi kap­csolatot létesít vele. Ehhez vi­szont nem kell oltár, sőt még anyakönyvvezető sem. Még azt is szokták mondani, hogy ha a nő férjhez megy, bekötik a fej ét. előtte ugyanis hajadonfőn járt. Újabban azonban ez a szép szo­kás is megváltozott. A sportúj­ságíró szerint: „Détári Lajos, a legjobb magyar labdarúgó bú­csút mondott a legényéletnek. Bekötötték Döme fejét.” - De ezen nincs mit csodálkozni, amikor egyneműek követelik a házasságkötés, csúfolkodva szólván: a családalapítás jogát. Rónai Béla Keresztrejtvény Az április 8-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Ne felejtsék, ezen a számon hívhat­ják a szerelőt, ha elromlott a készülék.” tér L, Szauer Romuáld, Szederkény, Bajcsy Zs. u. 3. Az utalványokat postán küldjük el. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom