Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-19 / 106. szám

1995. április 19., szerda A Mai Nap A múltban még a patinás pécsi fúvószenekarokban sem játszhattak a hallgatók fotó: Tóth Díjnyertes fúvósok a pécsi főiskoláról Meghitt ünnepség színhelye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatának épülete: a rézfúvósok köszön­tik két hallgatójukat, akik egy- egy országos versenyen értek el kimagasló eredményt. Sasvári Attila igazgató hu­szonegy éve nem látott ilyen tanszaki összejövetelt, mondja köszöntőjében, amely igen jó közösséget feltételez, hiszen inkább a feszültségek lelhetők fel másutt. Pedig más sikerei­nek őszintén örülni nem túl könnyű. Hogy ilyen légkör alakult ki, az nem kis részben Neumayer Károly tanszakve­zető érdeme is, mondja az igazgató Ardai Zsolt harmadéves harsonás a Zeneakadémia meghívásos harsonaversenyén nyert első helyezést, azon a versenyen, ahol elsősorban akadémisták indultak, és első ízben a három vidéki tagozatot is képviselte egy-egy ver­senyző, akik egy Pergolesi és egy erre a versenyre íródott Legány Dénes darabot adtak elő kötelező műként. Vida Ló- ránd, Zsolt tanára szerint az eredmény ugyanolyan várat­lan volt, mintha valaki az NB II. mezőnyéből nyerné meg az NB I.-es bajnokságot. Zsolt szerint most már talán köny- nyebb bejutnia az Akadémi­ára, de az azutáni elhelyezke­dési lehetőségek nem lesznek könnyebbek, hiszen telítve van a pálya. Szilágyi Lajos a debreceni országos kürtverseny harma­dik helyét szerezte meg, ezt a versenyt évente rendezik meg a főiskolák hallgatói részére. A kétfordulós versenyen Che­rubini és Persichetti műveket játszott. Végh Csaba, Lajos tanára. Már több tanítványa nyert ezen a versenyen külön­böző díjakat, s kerültek az Akadémiára és kitűnő zeneka­rokba, vagy éppen tanítanak, némelyikük külföldön. Nagyon szerencsés város Pécs abból a szempontból, mondja, hogy három kiváló fúvószenekar is működik itt, ahol a hallgatók zenekari gya­korlatot szerezhetnek. Ma már szabadon muzsikálhatnak ezekben az együttesekben, mondja Csaba, de annak ide­jén, mikor még ő volt főisko­lás, ezt csak titokban lehetett megtenni, mert az iskolai sza­bályzat tiltotta. Volt olyan má­jus elseje, meséli, amikor a színházból szerzett álszakállal volt kénytelen fellépni, ne­hogy felismerje az akkori igazgató. Cseri László A fogyasztói árak alakulása Pécsi orvosok mestereikről Az Akadémiai Kiadó „A múlt magyar tudósai” sorozatában három hírneves pécsi orvospro­fesszor szakmai életrajzát jelen­teti meg. Kömyey István, Romhányi György és Kerpel- Fronius Ödön életét és munkás­ságát bemutató köteteket mind a három esetben a tanítványok írták, illetve írják. A napokban jelent meg Mérei F. Tibor Kör- nyey-kötete, hamarosan nyom­dába kerül Kádas István Rom­hányi Györgyről szóló monog­ráfiája, 1996-ban pedig Méhes Károly Kerpel-Fronius-könyve lát majd napvilágot. Balti-finn népek napja A Janus Pannonius Tudomá­nyegyetem Finnugor Tanszé­kének és Szántó Kovács János Kollégium szervezésében ápri- lius 20-án kerül sor a Balti-finn népek napjára. A 11 órakor kezdődő prorgramban külföldi előadók részvételével előadá­sokat tartanak történelmi, nyel­vészeti és kulturális témakö­rökben, ezútal különös tekintet­tel Észtországra. Vastagh Pál Németországban Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter kedden - háromtagú de­legáció élén - a Német Szövet­ségi Köztársaságba utazott. A négynapos hivatalos látogatás során a küldöttség tagjai tárgya­lásokat folytatnak Türingia és Szászország igazságügyi tárcá­inak vezetőivel, valamint mun­katársaival. Vastagh Pál Erfurt­ban Otto Kretschmer, Drezdá­ban pedig Steffen Heitmann igazságügy-miniszterekkel ír alá jegyzőkönyveket a Ma­gyarország és Türingia, vala­mint Magyarország és Szászor­szág Igazságügyi Minisztéri­uma közötti együttműködésről a jogalkalmazás és az igazsá­gügyi igazgatás területén. Pollen-jelentés A Baranya Megyei ANTSZ pollenfigyelő szolgálatának mérései szerint az április 10-től 16-ig teijedő időszakban a lég­köri pollenkoncentráció az előző héthez képest erősen csökkent. Hatféle, különböző mértékben allergizáló hatással bíró virágport találtak, amelyek pollenszáma viszont az ala­csony kategória alatt maradt. Amíg tart az erős lehűlés és a csapadékos időjárás, addig to­vábbra sem várható a napi pol­lenszám emelkedése. Ezen kí­vül a nedvesség hatására egy idő után a virágpor-szemek el is veszítik allergizáló hatásukat. Az allergén gombaspórák lég­köri koncentrációja továbbra sem számottevő. A fogyasztói árak ez év márci­usában az előző hónaphoz ké­pest négy százalékkal emelked­tek, 12 hónap alatt pedig 27,5 százalékkal. A KSH kimutatása szerint a márciusi áremelkedés csaknem háromnegyede központi, illetve önkormányzati hatósági árin­tézkedések következményeként jelentkezett. A hatósági intéz­kedések közvetve 1,1—1,2 szá­zalékkal növelték olyan termé­kek piaci árait is, amelyek nem a forintleértékelésből, vagy a vámpótlék bevezetéséből adó­dóan drágultak. A statisztikai adatok szerint az élelmiszerek árnövekedése csökkenő tendenciát mutat: ke­vesebb mint 1 százalékkal emelkedett a tőkehúsok, a tej- és tejtermékek, valamint a zsi­radékok, a liszt és a cukor ára. Az átlagosnál jobban, 5 száza­lékkal drágult a rizs, 3 száza­lékkal nőtt a tartósított ételek, 4 százalékkal az iskolai étkezte­tés. Olcsóbb lett a tojás, és kis mértékben - 2 százalékkal - mérséklődtek a kávé árak. Az előző év márciusához ké­pest 159 százalékkal lett drá­gább a burgonya, átlagosan több mint 50 százalékkal kerül­tek többe márciusban az egy évvel korábbinál a friss zöld­ség- és főzelékfélék a hazai és déli gyümölcsök, tőkehúsok. A tartós fogyasztási cikkek ára 12 hónap alatt 17,4 száza­lékkal nőtt. Érdekesség! Félrelépés a halálba Mitől félnek a férfiak? Aktuális! Emlőrák - mellbevágó betegség Pofoszkodnak a vevők, püfölik az eladókat MIÉRT LEP FÉLRE A NO? 2. A*i 1*. sx. 1W. Apr. 1*. AZ IGÉNYES NŐK HETILAPJA BELM0N$ ISMÉT 1 KAMERÁK előtt Mindenről, ami érdekli a nőket: Esküvő autóban és görkorcsolyán Anyatej és szülési sérülések Ha tornázik, az agya is edződik! Ciccolina harca a gyerekért A vereségből is lehet tanulni A pénz bajjal jár Krumplidiéta Életmentő kutya Divat a tyúklábminta, a pepita GYÖNGY A » Alkoholbetegek kezelése Komlón részmunkaidőben is A Komlói Alkoholgondozó februárban sikeres pályázatot adott be az Országos Alkoho- lógiai Intézet támogatásával létrejött Támasz Alapítvány­hoz. Az alkoholgondozó vezetője dr. Szipli Szilvia pszichoterapi- kus orvos elmondta, a támoga­tás révén áprilistól lehetővé vált, hogy az intézmény rész- munkaidős pszichológust, ta­nácsadót és belgyógyászt fog­lalkoztasson. Az említett terüle­teken eddig is segítették az al­koholgondozó munkáját, de el­lenszolgáltatás nélkül, szak­mai-baráti kapcsolatok révén. Az alapítvány segítő szándé­kára és bizalmára mi sem jel­lemzőbb, minthogy a pénzt már korábban elküldték, a szerző­déskötésre pedig csak a napok­ban kerül sor. Ráadásul a pá­lyázat eredetileg kiírt feltételei szerint a gondozónak már ren­delkeznie kellene a sorolt státu­szokkal, csakhogy ehhez Kom­lón nincs meg az anyagi fede­zet. Viszont az intézmény egy- ben-másban jelentős gyakorlati lépésekig is eljutott: rendszere­sen adnak tanácsot szülőknek, most alakult meg a városban a főként szenvedélybetegségek megelőzését szolgáló ifjúság- védelmi csoport, és csak tavaly másfélszáz gyógyulni vágyó fordult a gondozóhoz. Az or­vosnő szerint ez a szám való­színűleg csak 15-20%-a azok­nak az alkoholistáknak, akik Komlón lelki és testi kezelésre szorulnak. Az itt dolgozó pszichológus maga is gazdag családterápiás tapasztalattal rendelkezik, segít a tesztek elkészítésében, be­kapcsolódik a személyiséget tapintattal, empátiával alakító munkába, konzultációs part­nere a csoportos és egyéni terá­piát irányító orvosnak. A gya­korlat szerint a tanácsadó sze­repét olyan embernek kell be­töltenie, aki győzött az alkoho­lizmusa felett, és küzdelmének tanúlságait szívesen át is adja a gyógyulni kívánóknak. Érre egy olyan rokkantnyugdíjas vállalkozott Komlón, aki segí­tőkész láncszem a „névtelen” alkoholisták és az intézmény közt is. A gyógyítás a részint erre szakosodott belgyógyász munkájával teljes. B. R. Népszavazás dönt az akkumulátor-feldolgozóról A Heves megyei Petőfibánya Polgármesteri Hivatala május 14-re írta ki azt a népszavazást, amelynek során arról kell dön­teniük a falu lakosainak, meg­épüljön-e a településen a Hasz­nált Akkumulátor Feldolgozó Rt. (HAF) üzeme. Mint azt Fekete László, a község polgármestere az MTI tudósítójának elmondta: a pető- fibányai HAF üzemben csupán az akkumulátorok szétszerelése történne, azaz veszélyes anya­got semmilyen körülmények között nem tárolhatnak a tele­pülésen. Az új üzem 180 új munkahelyet biztosítana. Képernyő Előtt ______________________jegyzet Na gypénteki ajándékok Ezen az ünnepi hétvégén a hús- véthoz kapcsolódó műsorok furcsamód elegyedtek azokkal, amelyeket már eluntunk; pén­teken a teremtés és a vízözön témáját feldolgozó olasz-né- met-angol kooprodukciót a Dallas is, és a művészvilág, a társasági élet fennkölt pillanatai is megelőzték. Pénteken még ajándéknak tekinthettük .Ahogy én a világot láttam” című amerikai portréfilmet is Einsteinről, de a „Tükörgömb” című magyar tévéfilm már le­galább olyan balsikerű volt, mint az ott bemutatott vállalko­zás - napjaink diadalmas és leggyakrabban izzadságszagú kaptafa-témája. Krokodil Dundee viszont igen irigylésreméltóan mozgott kedvenc őserdejében és kedves ausztráliai bennszülöttei közt, akik ijesztő külsejük ellenére a Föld legbékésebb szándékú la­kói közé tartoznak. Hősünk ezért is irigylésreméltó, nem szólva a természet alig utánoz­ható, életet újrateremtő követ­kezetességéről. A vadon törvé­nyeihez alkalmazkodni sokkal jobban hasonlít az Istennel folytatott párbeszédhez, mint bármi más. Ettől a párbeszédtől a nagyvárosi dzsungel törvé­nyei - a krokodilbőrpénztárca és a szolárium - esnek a leg­messzebbre. Nagyszombatot csak a TV 2 tartott Bach János- passiójával, és szentkép-ábrá- zolások bemutatásával, míg a TV 1-en Körmendi János estje után éjszakára ismét a színé­szek bérelték ki a képernyőt. Húsvét volt a politikában is, bár feltámadás nélkül. A Hét kötelező szenvtelen- séggel lepörgetett hírblokkja után egy vallásszociológus nyi­latkozott. A kérdés, amire vála­szolt, elég mesterkélt: azt ku­tatja, hogy húsvétot vallási vagy inkább családi ünnepnek tartjuk-e - amiből (lazán) kö­vetkezik az is, hogy egyes kor­osztályoknak mi a viszonyuk a valláshoz. A legszomorúbb az lehetne, hogy nálunk a legnyűt- tebb korosztály, a 35-50 évesek korosztálya a „legistentele­nebb” - ma már a fiatalok közt is több a vallásos, mint közöt­tük. Szép dolog a statisztika, meg szép dolog a vallásgyakor­lás is, de a közelséget Istenhez inkább a tűrés és szeretetadás képességében, a dolgoknak ér­telmet és szellemet is adó mun­kában mérném, mint a tömjén­füstben vagy deklarációkban. Ezért is volt bajban A Hét­nek nyilatkozó fiatal Ferdinand atya, aki hittant tarnt, rendha­gyó módon köznapi ruhában. Éreztette, néha jogos az előíté­let, ami őket, igehírdetőket a „sok szöveg és unalom” szó­széki terjesztőinek tartja. Mégis köznapi ruhában tanít, hátha közvetlensége, személyes von­zása Istenhez közelebb visz. Nemes elszántsága emlékez­tet a nazarénizmus gyökereire. Egy svájci pap is úgy gondol­kodott a múlt század negyvenes éveiben, hogy nemcsak a hívő­nek kell felkeresnie Isten házát, hogy kalapját gyűrögetve imádkozzon, hanem Isten földi követeinek is az embereket. Vi- zitálni kezdett hát, és a tanulat­lanok számára is világos Tízpa­rancsolat követésére szólított. Két Svájcban megforduló inas­legény révén így került rövide­sen a vízbemerítést gyakorló, puritán vallás hazánkba, elő­ször Zalába, majd főként az Al­földre, Orosháza, Békéscsaba, Szeged tájékára, és vált a sze­gények vallásává. Bóka Róbert A Az álszakállas kürtös és a harsonabajnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom