Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-18 / 105. szám
8 Dunántúli Napló Kistermelők 1995. április 18., kedd Gyümölcstermesztés - korszerűen A termőkaros orsó A koronaforma alakítása Legelterjedtebben a középerős növekedésű alanyokon szaporított almafajtáknál használhatók (a karcsú orsó széleskörű alkalmazása előtt), de lehet intenzív koronaformája a meggynek, szilvának, körtének és nagy gondoskodással a kajszinak is. Fő jellemzője alakításának az, hogy csak a sudarat metszők vissza rendszeresen, a termőkarokat (vázágakat, oldalvezéreket) ne, azokat csúcsrügyből neveljük, lekötözés- sel. A termőkarokat a központi tengelyen (sudáron) arányos elosztásban, csigavonalsze- rűen „helyezzük el”. Általános szabály, hogy a termőkarokat a fajta növekedési erélyétől függően kötözzük le: minél erősebb a növekedése, annál laposabb szögbe, de 20 fok alá nem nagyon mehetünk a felkopar- szodás veszélye nélkül. Az első év metszése: a su- hángot törzsmagasságra vágjuk vissza, nyáron legalább kétszer zöldválogatunk, a meghagyott hajtásokat lekötözzük (1. ábra). Ha koronás oltványt ültettünk, akkor a törzsmagasság alatt lévő vesz- szőket tőből eltávolítjuk, a megmaradók közül az arra legalkalmasabbat sudámak vágjuk vissza, a többit majd nyáron lekötözzük. A második év metszése: kb. felére vágjuk vissza a sudarat, a termőkarokat csúcsrügyből neveljük tovább. Ha túl hosszúra nőttek és emiatt lehajlanak, akkor engedményt tehetünk és ezeket is visszametszhetjük. Hajtásválogatás után a sudáron (központi tengelyen) hajtott új hajtásokat lekötözzük (2. ábra). A harmadik év metszése: az előző évek elvei és gyakorlata szerint folyik tovább az alakítás, azzal a különbséggel, hogy most már az újabb hajtásokat (a visz- szametszett sudáron) kötözhetjük az előző években kialakított termőkarokhoz, nem szükséges a földbe vert cölöpöcskékhez kötözni. A kötés mindig hurok legyen, hogy ne szorítsa el az ágat (3. ábra). A negyedik, vagy esetleg az ötödik évben a sudarat - a kívánt kb. 2,5 méteres magasság elérése után - szintén lekötjük, ezzel behatároljuk a további növekedést felfelé. Buzássy Lajos Bio-almatermesztés 220 ezer márka egy kertészeti könyvért A Hessen tartománybeli Kö- nigsteinben megtartott árverésen szerdán 220 000 márkáért kelt el 1613-ból való kertészeti könyv. A dpa jelentése szerint Basilius Besler „Hortus Eystelten- sis„ című, 360 nagyalakú rézkarccal illusztrált mű kikiáltási ára 250 000 márka volt. Végül is külföldi ajánlatra kelt el harmincezerrel kevesebbért. A rendkívül értékes könyvet ugyancsak külföldi tulajdonos kínálta eladásra, de az ő nevét sem közölték. Rudolf Geigy 92 éves korában Bázelben elhunyt Rudolf Geigy, a neves svájci biológus és kutató, a CIBA-Geigy vegyi kombinát igazgatótanácsának egykori tagja - jelentette lapjelentésekre hivatkozva az AFP. A végzettségére nézve zoológus Rudolf Geigy egyike volt a svájci trópusi intézet megalapítóinak. Több ízben tett utazást Afrikában és főként a trópusi betegségeket tanulmányozta, mint például az álomkórt. Az óriás vegyi konszern, a CIBA-Geigy a hetvenes években jött létre a két önálló vegyipari csoport, a CIBA és a Geigy fúziója révén. A néhány évvel ezelőtt CIBÁ-nak visszakeresztelt cég a legelső svájci vegyi kombinát. (1.) Néhány gondolat erejéig reagálni szeretnénk az ÚDN március 28-án „Bio-alma termett” címen megjelent cikkre. Mindenekelőtt elismeréssel tartozunk azoknak a csekély számú (1% alatt) gazdáknak, köztük a cikkben szereplő Szabó Lászlónak is, akik vállalják ezt a meglehetősen göröngyös utat. Tiszteletet érdemelnek, mert a föld és kertészet, a gondos munka iránti igény, a hozzáértés vezérli őket. Az eredményt, akár kudarcok árán is, nem vegyszeres úton kívánják elérni. Ok, ha úgy tetszik, igazi természetbarátok, együtt élnek növényeikkel, nem rohanják le kertjeiket hetente vagy 2 hetente és spriccelnek ha kell, ha nem. Vállalják a megmérettetést a piaci mustrán is, termékeik szépséghibáik ellenére kelendőbbek az agyonpermetezett növényeknél. Miért? - Mert az emberek egészséges életmód iránti igénye felértékelődött. Hozzátartozik újonnan kialakult táplálkozási szokásunkhoz, hogy megpróbálunk minél kevesebb „idegen” anyagot elfogyasztani, beleértve a tartósítószereket, színezőanyagokat is. Ezért, ha pénztárcánk bírja, hajlamosak vagyunk több pénzt letenni az eladó asztalára. De vajon nem vettünk-e zsákbamacskát? Ez a kétely fel sem merül, a beszáradt permet- lének nyoma sincs, a kukac feje mosolyogva kandikál ki a lyukon, tehát semmi ok az aggodalomra. Miért is vizsgálna a hatóság drága pénzen bioterméket, csak felesleges pénzkidobás lenne, úgy sem találnának semmit. Keserűen kell megállapítanunk, bizony van, volna mit keresni - e termékekben a növényvédőszeren kívül is. Bármely bioterméknek nevezett árut vesszük alapul (ami talán igazán nem is létezik) ne csak az jusson eszünkbe, hogy az növényvédőszertől mentes, vagy csak a biotermesztésben megengedett anyagokkal lehet szennyezett. Ezeken kívül jócskán tartalmazhat különféle növénytermelte méreganyagokat, termőhelyről függő helyeken talajból, légkörből felvett egyéb szennyeződéseket, melyek lehetnek el sodródott növényvédőszerek, ipari gázok, égéstermékek, stb. Higgyék el, sehol sem mondják ki azt, hogy a természetes anyag veszélytelen, a kémiai anyagok nélkül termelt táplálék egészségesebb. Véleményünk szerint a mai embernek nincs lehetősége a szó szerint értelmezendő biotermék (alma) előállítására. A mai termőhelyeink (környezetünk) szennyezettségének ismeretében abszolút kemizáció mellőzés közepette sem beszélhetünk biotermelésről - biokertészetről. Napjainkban a bioanyag előállítás nemcsak divat, de jövedelmező forrás is. Elsősorban ott terjed, ahol bőséges a kemizált úton termelt áru felhozatala, a „bio” ’feliratú termék magasabb ára ellenére is kelendőbb. Sokszor megtévesztő a biotermékre gyakorta jellemző férgesség, kórokozók jelenléte, ezek többnyire a rosszul időzített permetezésektől származnak. A fogyasztó védelme érdekében megjegyezzük, hogy napjainkban 50%-al kevesebb növényvédő szert használnak fel, mintegy 30%-al csökkent a védekezések száma. A drasztikus, egészségre és környezetre ártalmas szerek engedélyét visszavonják és helyettük korszerűbb, kevésbé mérgező anyagokat hoznak forgalomba. A növényvédelmi technológia a hasznos élőszervezet (természetes ellenségek), a környezet kímélés irányába tolódik el, lehetőséget adva egy kémiai anyagokkal mérsékelten terhelt - szelektív - biogazdálkodásra, mely más természetes eljárásokkal (szervestrágyák) és fizikai mechanikai növényvédelemmel vagy éppen biológiai segítőtársakkal (baktériumok, antagonista gombák is) kiegészül. Csörnyei Lászlóné Czigány Csaba, Tóth Béla A vetőmagvak jellemzői A rendszerváltás, az új gazdálkodási forma a vetőmagforgalmazási fegyelmet - enyhén szólva - fellazította. Egyre gyakrabban lehet hallani a különböző mezőgazdasági növények és zöldségféleségek ve- tőmagvainak minőségi kifogásairól. Utóbbival már a TV „Ablak” című műsora is foglalkozott, mivel nagyon sok panasz érkezett a zöldségmagvak tisztaságával, fajtaazonosságával és csíraképességével kapcsolatban. Már számtalanszor leírtuk, előadásokon hangsúlyoztuk, hogy csak fémzárolt vetőmagvakat szabad, illetve érdemes vásárolni. A vetőmagértékesítésre szakosodott boltokban a minőség és fajtaazonosság szavatolása mellett lehet a magvakat megvásárolni. Jótanács: a vetőmag tasakját őrizzük meg, mivel az esetleges utólagos reklamációval csak ennek birtokában élhetünk. A piaci forgalomban szabadon, minden ellenőrzés nélkül értékesített különféle magvak lehet, hogy fajtaazonosak, de előfordulhat az is, hogy nem. Lehet, hogy csíraképesek, de az is lehetséges, hogy csupán 5-10 százalékuk csírázik ki. A minőségért, fajtaazonosságért nem vállal felelősséget senki. Az eredmény: bosszúság, csalódás és az újbólvetési késés miatt késedelmes lesz a termés beé- rése, használhatósága (fogyasztás, piaci értékesítés stb.). Nem érdemes tehát kockáztatni, ha sikeresen akarunk kertészkedni. Alább közöljük néhány vetőmag fontosabb jellemzőjét. ZöldségA vetóTnag lg magban Csírázó Csírázási féleség ezermag tömege lévő szemek száma képességét megtartja idő (g) (db) (év) (nap) Paradicsom 2,5-3,5 333 3-4 7-10 Paprika 5-7 160 4-5 10-14 Uborka 20-25 45 6-8 5-8 H. retek 8-10 111 4-5 6-10 Fejessaláta 0,8-1,2 1000 4-5 6-8 Karalábé 3-6 222 4-5 8-10 Hagyma 2,7-4 150 3-4 10-12 Petrezselyem 1,2-1,8 666 3-4 20-30 Sárgarépa 1-1,4 3-6 833 3-4 14-21 Karfiol 222 4-5 8-10 Spenót 8-10 111 4-5 10-12 Sóska 0,7-1,2 1052 3-4 12-14 Spárgatök 150-200 5-6 6-8 6-8 Bab 170-500 3-5 3-5 7-9 Borsó 130-250 4-6 4-6 7-9 Gázvezeték vagy kiskertek? Megdöbbenéssel olvastam a fenti címen március 23-án megjelent tudósítást, majd 24-én dr. Vránics Éva jogtanácsos ,jogi fejtegetését”. Előszöris nem tudom megfejteni, hogy mit jelent ,A földdarabok csak szántói, vagy mezőgazdasági művelésre használhatók”. (A két művelési mód meghatározása egy és ugyanaz.) Amikor a kiskert bérlők a szerződést megkötötték, a bérbeadó is tudomásul vette, hogy ott zöldhagymát, paradicsomot, paprikát, uborkát stb. fognak termelni, nem pedig búzát, kukoricát, tehát mezőgazdasági növényeket. Ennek tudatában készült a bérleti szerződés. A zöldségfélék és gyümölcsök fogyasztói árai már „az eget súrolják”. Az alacsony jövedelmű dolgozók és kisnyugdíjasok már csak úgy fogyaszthatnak babot, burgonyát stb., ha azt saját maguk megtermelik, mivel azokat megvásárolni képtelenek. No és mivel a kertet művelni, a gazt a kultúrnövény közül el kell távolítani, így ahhoz megfelelő szerszám is szükségeltetik. Azokat pedig valahol tárolni is illik. Az ásó, kapa, gereblye szállítása a buszon ugyanis nem valami kényelmes dolog. Ezért hát egy kis szerszámos kamra is kellett a telekre. Ki mert volna arra gondolni, hogy jön egy brigád és „háború utáni állapotot” idéz elő. Ha a kiskertbérlők „jogtalanul” ültettek is fát, építettek bódét stb. miért kellett a kivágott nyárfákat a bódékra döntögetni? A jogtanácsos szenvtelen megnyilvánulása után kérdezem: még soha sem hallott a kármegelőzés, kármérséklés fogalmáról? Sokkal humánusabb lett volna, ha a jogász azt mondja: „Végtelenül sajnálom, ami történt. Igaz, hogy sokkal nagyobb kárt okoztunk, de sajnos, csak 12 000 Ft kártérítést tudunk kifizetni, ezzel az ösz- szeggel a károsultak nincsenek kárpótolva! Sajnálom!” Dr. Tamcsu József a Kertészek és Kertbarátok Megyei Szövetsége elnöke A helyzet nem könnyű, de nem szabad feladni Székelyszabarban a Pakusza portára elég körülményes bejutni. Az ember útját nem vicsorgó kutyák állják el, hanem a termetes vetőgép, a vegysze- rezőgép és sok egyéb, ami a szántóföldi növénytermesztéshez nélkülözhetetlen. A hátsó udvart az „állattenyésztési ágazat” uralja. A négy anyakoca békésen heverészik elkülönített magányában. A kan nehezen bírható rá, hogy megmutassa magát. A kismalacok viszont elemükben voltak, egymás hegyén-hátán éppen uzsonáztak, a fialtatóban. A hizlaldában most éppen kevés a jószág.- A sertésmizéria miatt, aki csak tehette, a kocáit bebú- gatta. Nincs garantált ár, ami a későbbiekben sok gondot okozhat. Amire lesz elég sertés, addigra a tápárak az égbe szöknek, a felvásárlási árak megint lemennek. így a kistermelőnek, aki újra fantáziát lát az állattartásban és 10-20 növendék állatot tart, megint elmegy a kedve. Ez azért is baj, mert a falun élő embernek, aki munka nélkül maradt, egyedül ez lehet a jövője. A biztonságos piaci viszonyok melletti, garantált árra lenne szükség, hogy a termelők nemcsak egykét évre merjenek vállalkozni. A sertéseim az EUROP szabványnak megfelelnek mondja Pakusza Zoltán. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap pályázatán nyert pénzből vásárolt gépeket. Húsz évig a mezőgazdaságban dolgozott, jelenleg is a sombereki szövetkezet tagja. A szülőfalujában lett magángazdálkodó, a szülei házában alakította ki a gazdaságát. Eleinte csak öt hektáron gazdálkodott, majd egyre nagyobb területen. Ma már 150 hektárt művel meg, amiből a fele az övé. Kukoricát, napraforgót, búzát, kevés lucernát, árpát1 termeszt. A termény egy részéből maga keveri a tápot is. Hitelek nélkül gazdálkodik, mert az egyik tevékenység eltartja a másikat.- Tavasszal kerül a legtöbbe a gazdálkodás, ezeket a költségeket a korábbi bevételekből fedezem. Ilyenkor kell a legjobban a munkát is megszervezni, az időjárás itt szólhat bele a legjobban a munkánkba. Sokszor penge a élén táncolok, hogy minden időre meglegyen. Az őszi időszakban a növény- termesztésből befolyt összegből gazdálkodom. Nyáron betárolom a takarmányt az állatoknak. Nincs alkalmazottam, magam megyek és intézem az ügyeimet.- Büszke vagyok arra, hogy azok is elismerik a munkámat, akik éveken át kétkedve figyelték, hogy mit csinálok. Az eredmény szemmel látható. A szépen zöldelő őszibúza tábláin dúsak a tövek. A napraforgó és a kukorica vetéséhez is előkészítette a talajt, kiszórta a műtrágyát és levegy- szerezte a területeket. Sz. K. Tavaszi bevetés előtt Pakusza Zoltán gépei FOTÓ: KÓRÓDI fi k 1 fZ
