Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-13 / 101. szám
1995. április 13., csütörtök Közélet Dünántúli Napló 3 A plébános - elődeihez hasonlóan - jó egészségnek örvend A pécsi radioaktivitásról Munkaalkalom és kulturált körülmények Lehetőség a felfelé igyekvőknek Rehabilitációs központ kialakítását tervezi a Pécsi Támasz Alapítvány a Hársfa utca 4. számú épületben, ahol jelenleg az éjjeli menedékhely működik. A rehabilitációs központba csak azok a hajléktalanok kerülhetnek be, akikben nagy az elszántság arra, hogy változtassanak korábbi életvitelükön. A központban nem csak emberi körülmények között létezhetnek, hanem folyamatosan dolgozhatnak és szakemberek segítségével azokat a magatartási, viselkedési normákat is megtanulhatják, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy visszataláljanak a társadalomba. Az elképzelések szerint gombatermesztéssel és üvegházas zöldségtermesztéssel foglalkoznának. A gomba- termesztésre az alapítványhoz tartozó Sándor utcai épület pincéjében lesz lehetó'ségük, az üvegház pedig a Hársfa utcai épület udvarában lenne. A termelés mellett az értékesítésben is részt vennének. Az életvitelükön változtatni akaró hajléktalanok foglalkoztatása az elképzelések szerint már májusban - a rehabilitációs központ építésének kezdetekor - elkezdődik. Tizenegy személy közhasznú foglalkoztatására adott be pályázatot a Munkaügyi Központhoz a Támasz Alapítvány. Olyan kivitelezőkkel tárgyaltak, akik hajlandók vállalni a hajléktalanokkal való közös munkát, vagyis közhasznú munkásként már az építkezés ideje alatt dolgozhatnának a leendő lakók. A létesítmény első építési ütemben megvalósuló egységeit az év végéig szeretnék birtokba venni. A 16 személy befogadására alkalmas rehabilitációs központban társalgó, melegítő konyha és hálószobák lesznek a hozzájuk tartozó vizesblokkokkal együtt. Az elképzelések szerint a rehabilitációs központ részeként egészségügyi szolgáltató egységet is kialakítanak, amelyben a fürdési lehetőségtől kezdve az alapvetően fontos szűrésekig a napi gyógyítás feltételeit is megteremtenék. T. É. Miért nem elég a gyógyfürdő önmagában? Csamokavatás Kedden felavatták Győrben a Széchenyi István Főiskola tornacsarnokát. A sportlétesítmény 44 millió forintba került. A jelentős összeg teljes egészében költségvetésen kívüli forrásból állt az építtetők rendelkezésére - köszönhetően a győriek összefogásának. A kassai vértanúk II. János Pál pápa július eleji szlovákiai látogatása idején szenté avatja a három kassai vértanút. Ezt a katolikus egyházfő jelentette be a bíborosok tanácsának ülésén. A pápa elnökletével megtartott konzisz- tóriumról a Kathpress számolt be. Szentté avatják Kőrösy (Crisinus) Márk esztergomi kanonokot, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita atyákat, akik 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kassai bevonulása idején nem voltak hajlandók áttérni kálvinista hitre, s emiatt halálra kínozták őket. A három mártírt X. Pius pápa 1905-ben már boldoggá avatta. Elektromos autó A francia kormány július elsejétől pénzügyi támogatást ad mindenkinek, aki elektromos autót vásárol: a segítség mértéke 5000 frank, s az akció 1996 végéig marad érvényben. A kormánytámogatás mellett a francia állami áramszolgáltató, az elektromos autók terjedésében érdekelt EDF is lépésre szánta el magát: a cég 10 ezer frankot folyósít vagy a gyártónak, vagy az importőrnek. A kormányzat ezt reméli, hogy e két döntés eredményeként másfél év alatt a jelenlegi ezerről 8 ezerre nő a környezetbarát elektromos autók száma Franciaországban, s az ezredfordulóra a teljes mennyiség eléri a 100 ezret. Családi pótlék A cseh kormány négy koalíciós pártjának vezetője hétfőn megállapodott abban, hogy a családi pótlékot a jövő évtől jövedelemtől függően folyósítja majd az állam. Egyezségük szerint a családok mintegy 25 százaléka kapna az eddiginél magasabb; 50 százaléka az eddiginek megfelelő; 20 pedig az eddiginél alacsonyabb családi pótlékot. A családok fennmaradó 5 százaléka semmilyen támogatásra nem lesz jogosult - közölte újságírókkal Václav Klaus miniszterelnök. „Radioaktiv sugárzás miatt bezártak négy tantermet a tatabányai Vas László Egészségügyi Szakközépiskolában. ” Egy országos program az ezredfordulóig azt célozza, hogy felderítsék és feltérképezzék a lakosságot terhelő radioaktiv rendellenességeket. Mondhatnánk: Pécsre és környékére találták ki. Ha valahol foglalkoztatják az emberek gondolatait az egészségre káros sugárzások, az egyértelműen a baranyai székhely. Uránbányászat, hőerőmű pernyéje, ilyen szempontból gyanúba fogott panelfalak. A tisztán látást legkevesebb egy körülmény gátolja: az ötvenes évek elején - amikor az ércbányászat felszíni velejáróival együtt kezdetét vette - nem készült el az úgynevezett 0-szint- felmérés. Ezt Paks esetében már a legapróbb részletességig elvégezték. Csak leheletnyi többlet A hiány pótlásához a múlt évben kezdett hozzá a Baranya Megyei ANTSZ sugáregészségügyi csoportja: folyamatban van Pécs fő közlekedési útvonalainak felmérése. Később a kisebb fontosságú utaknál is elvégzik. A cél annak megállapítása, hogy az útalapokhoz fel- használtak-e sugárszennyezett kőzetet. Például a meddőhányók kövét.- A természet is „összehozhat” megnövekedett sugárzási szintet - hallottuk az ANTSZ sugárfizikusától, Rovó Attilától. - Indiában, Brazíliában is vannak ilyen területek, de az ott élők ehhez alkalmazkodtak. A mesterséges feldúsulást könnyű kimutatni, csak össze kell hasonlítani a természetes sugárzási háttérrel. Ez az alapadat azonban Pécsre és környékére hiányzik. A jelenleg folyó felmérés tehát a most mérhető szinteket rögzítve jelöli ki az alaphelyzetet. Minden esetre tényként kell kezelni, hogy az uránérc kitermelése, a radioaktív anyagokat is tartalmazó szén elégetése koncentrálja a sugárforrásokat, közelebb hozza a lakossághoz. Hogy milyen mértékű a dúsulás, kérdéses. Úgy tűnik, hogy beleveszik a természetes háttérbe. A tudományos kutatás kimutatta, hogy a széntüzelésből eredő hőerőműi pernye tartalmaz radioaktiv anyagokat, mégpedig a természetes meny- nyiség huszonötszörösét. Az is tény, hogy kedvezőtlen időjárás esetén az erőmű kéményeiből eredő szennyező füst a Magas- lati-út környékén csapódott le, bár - teszi hozzá Rovó Attila - „csak leheletnyi többletet lehetett mérni.” Aggodalomra nincs ok A vizsgálat egyik alapelve: amit eddig már elszennyeztek, onnan semmi ne kerüljön a tá- gabb környezetbe, további terhelést a környéken élő lakosság ne kapjon. Az eddigi mérések azt jelzik, hogy aggodalomra nincs ok. Az ismert források jelenléténél sokkal veszélyesebb azonban, ha sugárzóanyag-tartalmú kőzetet használnak fel útépítéshez, épületek alapozásához, födémjéhez. Erre sok példa van. A Pellérd-Aranyos- gadány között most készülő út esetében például az eredeti elképzelést megkontrázva az ÁNTSZ határozatának eredményként lehetetlenné vált a meddőkőzet beépítése az útalapba. (A határozat betartásának ellenőrzése azonban még várat magára.) Pécsett és körzetében több olyan terület van, amelyet a sugáregészségügyi szakemberek pirossal karikáz- tak be. A városban az átlagos természetes háttérsugárzás 80 egységnyi. Sok helyütt ennél kevesebb, néhol eléri a 100-at, vagy ezt meghaladja. Utóbbira példa a vásártér (120-130), a Barbakán melletti várárok, a Magyarürögi út, a Citrom-utca környéke - valamennyit salakkal töltötték fel. A mért meny- nyiség azonban sehol sem káros az egészségre, még a Kórház-, illetve Széchenyi-té- ren sem, holott a közfelfogás mint a legerősebben sugárzó városrészeket tartja ezeket nyilván. Meglepő körülményre hívja fel a figyelmet a sugárfizikus. Miután a sugárzást a beton árnyékolja, a sűrűn beépített területeken alacsonyabb szintet mérnek, mint a zöldövezetekben. Faluban élő ember nagyobb természetes adagot „kap”, mint egy városi. Ahol tehát nincs beton, szabadabban „mozog” a sugárzás, vagy a radongáz. Van olyan magánépület Kővágószőlősön - a plébánia -, amelynek a pincéjében 900 egységet mértek. A plébános úr azonban a legjobb egészségnek örvend, csakúgy mint évszázadokra visszamenően pap-elődei. Pedig nagyjából ennyit mértek a tatabányai iskola tantermeiben is, amelyhez az ottani erőmű salakját is felhasználták építőanyagként. Ugyancsak Kővágószőlősön van egy felszíni érckibúvás, ahol 2400-at mértek, egy épület pincéjében 24 000-et! (Természetes háttér: 5 Bequerel.) Az abaligeti barlangban az átlagszám 6000. A ma 0-szintje A szakemberek a méréseket folyamatosan végzik. Nyitottak, ha valaki úgy gondolja, hogy egy épület - legyen az köz-, vagy magánépület -, egyéb létesítmény a felhasznált építőanyag miatt, vagy mert olyan helyen épült, ellenőrzésre szorul, jelezzék a sugáregészségügyi csoportnak, a helyszínre mennek. Az alaphelyzet - a ma 0-szintjé- nek - megteremtését nagyon fontosnak tartják a jövő szempontjából. „Legyen mihez hasonlítani az adatokat - mondja Rovó Attila -, ha ne adj’ isten Pécsre kerülne egy atomtemető.. .” Mészáros Attila A március 3-án megjelent írással sok vonatkozásban egyet lehet érteni, de nem lesz felesleges a kiegészítése a következők miatt. Európa és Amerika (USA) között lényeges különbség van a gyógyfürdők hatásának a megítélésében. Európában ősidők óta használják a termálvizeket gyógyászati célokra, míg Amerikában ilyen gyakorlatot nem folytatnak, mivel az amerikai orvosi szemlélet sok vonatkozásban eltér a miénktől. Harminc évvel ezelőtt történtek Harkányban olyan vizsgálatok, amiből világossá vált, hogy a fürdőhatás elsőszámú tényezője a vízben oldott fluor. Nem lenne felesleges idegen nyelveken ismertetni az eredményeket, mert ez szolgálná Harkány, Baranya és az egész ország érdekét. Ezek az eredmények évtizedek óta léteznek, de nem hogy külföldön, idehaza sem ismertek. Harkány fejlesztése megvalósítható alap-, közép- és felső szinten. Most csak a legutolsó fokozatról szeretnék szólni, mivel az jelenti az átlagon felülit. Ennek leírása megtalálható a Pécsi Műszaki Szemle évtizedek előtti példányában. Lényege, hogy a falutól északra lévő Kopaszhegy csupasz platóján egy olyan luxus szálloda és fürdőkomplexum hozható létre, amihez hasonló az országban nincsen. A terv nagyszerűsége mellett még egyetlen jelentéktelen tényezőről kell gondoskodni, ami úgyszólván szóra sem érdemes, a pénzről. A készlet nincs kimentve, még rendelkezünk technikai és tudományos bravúrokkal, csak támogatókra van szükség, akik méltányolják a fantáziát. A napi gyakorlat is igényelne néhány szerény dolgot, teszem azt a község várossá nyilvánítását, környezetvédelmének és közlekedésének a rendbe tételét. Mindezeket alátámasztja, hogy Gyógyfürdőkórháza betöltötte a negyven évet. A régóta tervbe vett thermál hotel pedig jó volna, ha mielőbb megépülne. Dr. Barla Szabó Sándor főorvos A kövágószőllősi évszázados plébánia épület pincéjében 900 egységnyi sugárzást mértek, ennek ellenére több generáció óta egészségesek az itt szolgáló, itt élő plébánosok fotó: laufer László A szellemi fogyatékosok és a társadalom Az élet megy tovább Göncz Árpádné sok - elsősorban karitatív jellegű - alapítványnak az elnöke, így a „Rák- ligá”-nak, a „Támasz”-nak, amely az intézetből kikerült gyermekek gondozásával foglalkozik, a „Segítő jobb”-nak, amely a határon túl élő beteg magyarokat segíti, szűrőállomásokat épít, illetve Magyarországra hozatja azokat a betegeket, akiket külföldön nem tudnak gyógyítani, ellátni, a „Hargita Alapítvány”, amely a gyerekek nyári, illetve tanulmányi cseréjét karolta fel, a „Kinyílik a világ”-nak, amely a Kárpátaljai gyerekekkel foglalkozik, a Radnóti Alapítványnak, és nem utolsó sorban a „Kézenfogva Alapítványnak”, amely a szellemi fogyatékos gyermekek ellátásával, családjaik felkarolásával törődik. Ez utóbbi alapítvány kezdeményezte az új amerikai filmsorozat, Az élet megy tovább levetítését a magyar televízióban. Április 9-től, kéthetente, vasárnaponként általában 18-19 óra között a kettes csatornán egy olyan család életét ismerhetjük meg, ahol az egyik gyermek szellemi fogyatékos. A Kézenfogva Alapítvány nem véletlenül vette pártfogásába ezt a tévésorozatot. Magyarország népességének 3- 4%-a szellemi fogyatékos, tehát gyakorlatilag minden 5. családnak van valami köze ehhez a betegséghez, mely nem gyógyítható, de melynek kezelésében, felfogásában Magyarország enyhénszólva visszamaradott a fejlett társadalmakhoz képest. A szellemi fogyatékossal a családtagok nálunk nem mernek kimenni az utcára. Társaságba is csak akkor viszik őket, ha elkerülhetetlenül szükséges. A fejlett országokban, köztük Amerikában, ezek az emberek egész más bánásmódban részesülnek. Erről szól Az élet megy tovább. A Down kóros olyan kromoszómabetegségben szenved, amelynek okát még nem ismetjük. Egy biztos: a negyven éven felüli szülő nőknél 20-30-szor nagyobb a valószínűsége annak, hogy fogyatékos gyermek jön világra. Kevés a képzett orvos is. Amikor megszületik egy mongol idióta gyermek, a szülőknek rögtön felajánlják az intézeti elhelyezést. És ha elfogadják, az későbbi életük során súlyos lelki- ismeretfurdalások okozója lehet. Nehéz azzal a tudattal élni, hogy van gyermekünk, de lemondtunk róla. A Down-kóros gyermek soha nem nő fel. Mindig gondozni, ápolni kell, vigyázni kell rá. Nincs önkontrollja, állandó felügyeletet igényel. Többségük nem is éri meg a felnőtt kort. „A fiam 21 éves. Elvégezte a 8 általánost, ír-olvas, muzikális. Sok mindent meg lehet neki tanítani, csak az élet maga nem tanítható” - mondja egy édesanya. A szellemi fogyatékosokkal már körülbelül 200 szervezet foglalkozik Magyarországon. Még olimpiákat is szerveznek számukra, ahol szellemileg ép gyermekekkel mérhetik össze tudásukat, s az örömön túl nagy sikerélményhez juthatnak. Ez azonban nem elég. Göncz Árpádné szerint külön baby sitter szolgálatra, fogyatékos szakrendelésre lenne szükség. Egy ilyen már létrejött a Kézenfogva Alapítvány kezdeményezésére a Bethseda Kórházban. A legfontosabb azonban a társadalom, az emberek felfogásának megváltoztatása. Hogy az érintett családok több megértést kapjanak, hogy ne kelljen a négy fal közé húzódniuk beteg gyermekeikkel, akik ugyanolyan kedvesek számukra, mint a többi család számára az egészségesek.
