Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-01 / 89. szám

1995. ájrilis 1 .szombat Közélet Dhnántúli Napló 3 Fogjasztáscsökkentés, takarékosság Elszabadul az infláció? Beszélgetés Pulai Miklóssal, a Magyar Bankszövetség főtitkárával Köznap tapasztat, hogy az árak állandó növekedése folytán milliókálnek mód nehezebb körülmények között, sokan a lét peremée szórnia. De az is nyilvánvaló, csakis a körültekintő, belső éí külső tényezőket mérlegelő, következetes gazdaságpo­litika sigítheti ti e helyzetből az országot. Az ország évek óta többet ögyaszt,mint amennyit megtermel, az egyensúlyt csak külföld kölcsönökből vagyunk képesek fenntartani, ami növeli az eladisodottsígunkat. Elértük a kritikus határt!-Lelet-e az Utam és a la­kosság fogyaS-tását össz­hangba hozni C termeléssel? Ha igei: milyen íton-módon? - kérdezük Pulai Miklóst, a Ma­gyar Btnkszövetség főtitkárát.- Váóban fordulóponthoz érkezet a magyar gazdaság: közel !0 százalékkal többet fo­gyasztunk közületi és lakossági fogyasztásként, felhalmozás­ként, mint amennyit megterme­lünk. Az illám kiadásai évek óta 5-8 százalékkal meghalad­ják a bevételeit, a hiányt köl­csönökből fedezik. Az ország fizetési mérlegének hiánya ta­valy megriadta a 3 milliárd dollárt és az idén ez nem csök­ken, sőt! Kém volt halasztható tehát tovább ennek az állapot­nak a megváltoztatása.- Ön milyen megoldást tart célravezetőnek? Összehangolt szabályozást-Azt a megoldást támoga­tom, amely együttesen kezeli a külső és belső egyensúly meg­szilárdítását és az ország nem­zeti össztermékének növekedé­sét. Ez nagyon nthéz feladat. A növekedés <rdekében csak olyan lépésekre kerülhet sor, amelyek nem rántják sem az ország fizetési nfrlegét, sem az államháztartás egyensúlyát. Az egyik ilyen leheséges intézke­dés az export ösftönzése. De ez sem csak pénz (érdése, hanem a nemzetközi síabályok betar­tása, a reális piaci lehetősé­gekre egyarárt figyelemmel kell lenni. A másik lehetőség, külföldi forrásokkal beruházá­sok indítása. Különösen az út-, híd és tclefonfcjlesztésnél tar­tom hasznosnál a külföldi tőke bevonását, pálcául koncessziók formájában, írért ez nemcsak jelentős muikaalkalmat te­remthet, hanefl az egész inf- rastruktárát is látványosan fel­javítja s eközbin az állam nem lebecsülendő bevételekhez jut­hat adók és más módozatok formájában. Annak ellenére, hogy manapság alig esik szó a gazdálk°dás latékonyságáról, nagyon fontosnak tartom a ter­melékenység javítását, a terme­lés költségeinek csökkentését. Nem e^gendőabból kiindulni, hogy 3 Piacgazdaságban a nye­reségérdekeltség mindent meg­old. Azt végül, hogy mi a nye­reség, mennyi marad abból a vállalkozásnak, sokféle szabály befolyásolja. Ezért a gazdálko­dás hatékonyságára való ösz­tönzés szempontjából is össze ügyi ellátást, a tandíjmentessé­get, ha van rá pénz. De ha nincs, be kell látnunk, hogy a jövőben csakis a rászorultságot szabad alapul venni ezeknél a szociális juttatásoknál. Egykor, még a háború előtt, jól műkö­dött ez a támogatás. Persze nem azt gondolom, hogy pontosan úgy kell csinálni és úgy is ne­vezni, mint régen. De azt gon­dolom, hogy nem a szegénységi bizonyítvány léte volt a baj ré­gen, hanem maga a szegénység. Az akkori önkormányzatok­kellene hangolni olyan szabá­lyozásokat, mint például a számvitel, az adózás az amorti­záció, a befektetések szabályai. Ezek és a stabilitási követel­ményt szem előtt tartó intézke­dések a tulajdonosok megtaka­rítási hajlandóságának ösztön­zésével párosítva, megállíthat­ják az ország gazdasági helyze­tének további romlását, s kilen­dítheti a javulás irányába.- Hogyan lehet a gazdasági stabilizáció terheit a legigazsá­gosabban megosztani? Jön a szegénységi bizonyítvány?- A lakossági fogyasztást to­vább mérsékelni már csak azoknál lehet, akik még bizo­nyos tartalékokkal bírnak, va­gyis a felső és - kisebb mérték­ben - a középrétegnél. Ámde csak olyan határokig terjedhet ez a mérséklés, hogy ne vezes­sen újabb tömeget elszegénye­déséhez. Elvileg - akármilyen furcsán hangzik ez ma - helyes­lem az állampolgári jogon járó családi pótlékot, az egészség­nél pontosan tudták, kinek jár az úgynevezett szegénységi bizo­nyítvány és ilyen alapon külön' féle kedvezmény, támogatás Napjainkban is az önkormány­zatokra hárul a stabilizáció* program végrehajtásának ez 3 nagyon nehéz, de nagyon fonti»8 részfeladata. A takarékossági belül sarkalatos pont az áll#1 kiadások radikális mérsékli« ami azt jelenti, hogy a több Ínt 300 milliárdos államházt#*si hiányt - azaz kiadási többi#17 mintegy a felére kellene >zl>n~ tani. Ez is jelentősen mér^1 a fogyasztást, ugyanis az if™ kiadások nem kis hányató ‘fbbe a kategóriába illik, hiszena |1,lva' talok, intézmények váÍ asai’ az állami szektorban ó° 8°zó több mint egy millió alk#1azf)tj munkabére a fogyasztá*1 novelő tényező.- Mikorra juthat kia Sflzda- ság a mostani mélypoKtr°l?- Nagyon sok fiifS attól, hogy sikerül-e tová#^ ls összehangolt intézkeó^se^et ki­dolgozni a kormány gazdaság- politikájának megvai®silas^ra> lesz-e elég eszántság annak kö­vetkezetes égrehajtására, hogy fogadja ét a társadalom, együttműkdés lesz-e a jel­lemző, vág a szembenállás, és végül milynek lesznek a külső gazdasági eltételek. A fő kérdés ugyanis, !>gy meg tudjuk-e te­remteni aartós növekedés felté­teleit a bcső és külső egyensúly elfogadhíó szintje mellett. Ha a tervezett ntézkedések optimáli­san hatn kezdenek és képesek leszünk nemzetközi gazdasági élénkülőbe belekapaszkodni, akkor rár 1997-től kezdődően évente í-3,5 százalékos fejlő­dést éret el a gazdaság és ez már so mindenre teremt lehető­séget. A, ^élhetőség” ára _ f,ennyire lehetséges a vár­hatóé elszabaduló inflációt megfázni? _ i stabilizációs program ki­dobásakor az egyik központi térniaz infláció volt. Az infláció ige/tág fogalom, de ezen belül a gaVaságpolitika csinálóinak kü­ld# figyelmet kell arra fordí­tás hogyan jelenik ez meg a ^tartások, vállalkozók, költ- s|vetésből gazdálkodók min- (jfiinapjaiban. A szükséges in­tézkedések egy része az árak ^nelkedése irányába hat. A kér­dés, milyen mértékű lesz ez. Ezt nagymértékben befolyásolhatja a gazdaságpolitikai intézkedé­sek ebből a szempontból történő gondos összehangolása, a pénzmegtakarításra való ösztön­zés és szigorú pénzpolitika megvalósítása az állami kiadá­sok terén. Ezekkel és persze egyéb intézkedésekkel elérhető, hogy az idei infláció elviselhető mértékű és kezelhető maradjon. Maris János Kétmillió gyereket nem lehet segélyezni Miben kételkedik Csehák Judit? Csehák Judit, az MSZP alel- nöke, a parlament szociális bizottságának elnöke kijelen­tette: nem ért egyet a kor­mány szociálpolitikai meg­szorító intézkedéseivel.- Miért?- Amikor ezek a takarékos- sági intézkedések 50 milliárd forinttal érintik a szociális el­látást, a tb-t és az egészség­ügyet, jogosan kételkedik a szakember, hogy jól átgondolt döntéseket hoztak-e és jó technikai megoldásokat vá­lasztottak-e a döntéshozók?- Melyek az Ön által legin­kább vitatott döntések?-Nem értek egyet azzal, hogy két évre korlátozzák a kisgyermeküket nevelő éde­sanyák támogatását, amikor nem lehet két éves kortól böl­csődébe, óvodába elhelyezni a gyerekeket. A keresetigazo­láshoz kötött családi pótlék­kal szemben is fenntartásaim vannak, mert tudjuk milyenek a jövedelem igazolások. Az ellen, hogy az anyasági ellátá­sokat és más családi támoga­tásokat segéllyé alakítsanak, elvi kifogásaim is vannak. A legdrámaibb helyzetben sem teheti meg egy szociál-liberá- lis kormány, hogy csak a neo- konzervatív ideológiának megfelelő szegény-politika eszközeit válogassa ki a le­hetséges intézkedések tárhá­zából. Nem hiszem, hogy se­gélyszerű ellátásba lehet ré­szesíteni 2 millió gyereket; azt sem hiszem, hogy az anyasági ellátásban át lehetne térni a segélyezésre; kétlem, hogy eredményesen működne az orvosi szakellátásban a vi­zitdíj bevezetése.-A megszorító intézkedé­sek elkerülhetetlenek, mondja a pénzügyi kormányzat.-A minisztériumi és más szakemberekkel most azon dolgozunk, hogy a 40-50 mil­liárdos kereten belül más szo­ciálpolitikai természetű javas­latot fogalmazzunk meg. Re­mélem, hogy a Pénzügymi­nisztériummal meg lehet majd állapodni az új javasla­tokról és akkor a Parlament­ben nemcsak arra nyílik lehe­tőségem, hogy nemmel, vagy tartózkodással fejezzem ki el­lenérzésem, hanem esetleg olyan javaslatok is születhet­nek, amelynek elviselhetősé- gét magam is belátom.- Hogyan érzi magát a párt alelnöke, amikor szembekerül kormánya álláspontjával?- Számomra terhes ez a nyilvánosság előtti interveni­áló magatartás. Kompromisz- szum kereső ember vagyok, ezért is jobban szerettem volna, ha részt vehetek a ja­vaslatok kialakításában. Fél­reértés ne essék, nem az kész­tet szólásra, hogy mellőzött- nek érzem magam, más szak­emberek álláspontját sem vet­ték figyelembe. Szakpoliti­kusnak tartom magam és azt hiszem, hogy a rám szavazók azért választottak az MSZP alelnökének, mert elfogadták azokat az elveket és törekvé­seket, amelyeket a párt prog­ramjában megfogalmaztunk. Én ezeknek a képviseletére vállalkoztam az elnökségben. Következetlen és gyáva len­nék, ha most, amikor egy poli­tikai programmal szembenálló események történnek, valami rosszul értelmezett fegyelem okán nem mondanám el a vé­leményem. Koós Tamás 8 százalékos vámpótlék Az ország pénzügyi helyzeté­nek súlyossága miatt a kormány egyensúlyjavító csomagjában március 20-tól nyolc százalékos vámpótlékot vetett ki szinte minden import termékre. Dunai Imre, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára szerint a vámpótlék lényegében nem más, mint nor­matív importkorlátozás. A pótlékot kiterjesztik a turis­taforgalomra is, azaz minden nyolc ezer forint feletti magá­nimportot a mostani tizenöt szá­zalékos vám felett március 20- tól további nyolc százalékos vámpótlék terhel. A pótlék nem vonatkozik az energiahordo­zókra, mert áremelkedésük az elfogadhatónál nagyobb mér­tékben geijesztené az inflációt. Az új pótlék nem terjed ki a Magyarországon befektető kül­földiek tárgyi apportjára, a ma­gyar kintlévőségek törlesztése­ként bekerülő termékekre, il­letve a március 20-án már vám­kezelés alatt állt importra. A leg­szegényebb fejlődő országokból származó import korábbi vám- mentessége ezután is fennma­rad. A költségvetés a vámpótlék bevezetésétől mintegy 55-56 milliárd forint többletbevételt remél. Ugyanakkor az intézke­dés inflációs, árnövelő hatását még pontosan nem tudják meg­jósolni a szakemberek. A március 20-ától alkalma­zandó vámpótlék-rendelet a Magyar Közlönyben már napvi­lágot látott. Ebben részletezik a kivételeket is, amelyek között szerepelnek a paksi erőmű fűtőe­lemei, a kőolaj, a szén, a föl­dgáz, bizonyos beruházási esz­közök, a különféle szerszámgé­pek, adatfeldolgozó berendezé­sek. A kedvezmény csak a komplett gépekre vonatkozik abban az esetben, ha a vámfize­tésre kötelezett személy, illetve cég igazolni tudja, hogy az im­port beruházási célt szolgál. A pótlékot ezek után is ki kell fi­zetni, de utólag vissza lehet igé­nyelni. A kivételek közé tartoz­nak azok az áruk is, amelyek vámmentességét nemzetközi szerződés írja elő. n. zs. A Kárpótoltak érdekvédelme A KÍflótlásra Jogosultak Ér- dekvíd|lmi Szövetsége (KÁ- RÉS0 szerint, mint azt Sz.ent- györflólgyi Péter elnök meg­erősít, véget kell vetni an­nak a elenlegi gyakorlatnak, hogj a!cülföldi befektetők ne- vetsí§een alacsony áron felvá­sárolják a kárpótlási jegye­ket. í rogatják azt az elgondo­lást, ty a privatizáció során az /Ví-ne fogadhassa el a kár- póttfsl tgyeket pénzt helyette­sül) íróeszközként a külföldi bel'Á,e?től. Az ÁVÜ az alanyi kárfútQaktól a kamattal fel- sZofz01,értéken vásárolja fel a káif^Hi jegyet. jzen^yörgyvölgyi ellent- m(^idás ]^t a kárpótlási tör­vén ti privatizációs törvény kétPaÁusa között. Nevezete­sei a tárpótlási törvény ki- mé'djüa magánosítás során az állami vagyon eladásakor lega­lább 10 százalékot - szövetke­zetek esetében 20 százalékot - kárpótlási jegyre kell kiadni, a hatályos privatizációs jogsza­bály viszont úgy rendelkezik, hogy a kárpótlást a nemzetgaz­daság tűrőképességének figye­lembevételével kell kielégíteni. A hatályos jogszabályok is le­hetőséget nyújtanának a kárpót­lási igények kielégítésére, hi­szen jelenleg mintegy 1000 milliárd forint értékű állami vagyon vár privatizálásra, ezzel szemben pedig körülbelül 70 milliárd értékű beváltatlan ér­tékpapír van a kárpótoltak bir­tokában. Ez a kamatokkal fel­szorozva körülbelül 100 milli- árdot ér, és pontosan 10 száza­léka a privatizálandó állami va­gyonnak - mondta a KÁRÉSZ elnöke. PS 'vasúrnz w'

Next

/
Oldalképek
Tartalom