Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-11 / 99. szám
1995. április 11., kedd Gazdaság Dunántúli Napló 9 Szakmai nap A Zöld-Híd Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Egyesülés Pécsett a Széchenyi téren található Tanácsadó Irodájában április 11-én szakmai napot és napenergia-hasznosítási tanácsadást tart. Délután kettőtől többek között a PÉTÁV szakembere az egyéni üzemeltetési, számlázási illetve fizetési problémákkal várja az érdeklődőket. Ezen kívül ezen a héten nemcsak a Heliotech, a Solar Center mutatja be napkollektorait és napelemeit, hanem a Siemens is kiállít. Eurostar üzletház Eurostar üzletházat nyitott tegnap Budapesten a Provax Kft., ami a Magánvállalkozói Konzorcium külkereskedelmi bemutató-termeként és nagykereskedelmi központjaként is működik, ahol női-férfi konfekcióval, sportruhákkal az európai divatirányzatoknak megfelelő sportosan elegáns termékeikkel a hazai gyártók is bemutatkoznak. Növekszik a juhállomány Az enyhe időjárás kedvezett a juhászainak, jó takarmányozási körülmények között teleltek a juhok. Bőséges a szaporulat és egyenletes a gyapjú növekedése is. Újdonság az ágazatban: a magas exportár ellenére is a jövőre gondolva egyre több tenyésztő a jerkebárányok felnevelését tervezi, valamint a törzskönyvezést készítik elő. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. április 10-tŐl Pénznem vételi közép eladási angol font 189,56 191,30 193,04 ausztrál dollár 87,64 88,44 89,24 belga frank (100) 412,03 415,49 418,95 dán korona 21,55 21,73 21,91 finn márka 27,56 27,79 28,02 francia frank 24,37 24,58 24,79 gör.drachma(IOO) 52,07 52,53 52,99 holland forint 75,63 76,26 76,89 ír font 192,01 193,74 195,47 japán yen (100) 143,01 144,13 145,23 kanadai dollár 85,66 86,45 87,24 kuvaiti dinár 404,78 408,40 412,02 német márka 84,66 85,37 86,08 norvég korona 18,96 19,12 19,28 olasz líra (1000) 68,74 69,44 70,14 osztrák sch. 12,03 12,13 12,23 portugál esc.(100) 81,78 82,48 83,18 spanyol pes.(100) 94,25 95,11 95,97 svájci frank 103,12 103,97 104,82 svéd korona 16,03 16,18 16,33 USA dollár 118,47 119,54 120,61 ECU (Közös Piac) 157,95 159,31 160,67 Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia Egyre több bőrt húznak le a gyermekesekről, egyre kevesebbre futja fotó: laufer l. Családi vagy csalási pótlék? Az állambácsi igencsak rossz „szülő” - állítja tanult barátom. - Ezt családi pótlék ügyben is bizonyította, amikor minap állampolgár „gyermekei” tudomására hozta: aki az egy főre jutó havi bruttó 25 000 ezer forint jövedelemnél nagyobbal, ráadásul tízmillió fölötti vagyonnal és a kétmilliónál drágább személyautóval bír, az elég gazdag ahhoz, hogy a maga erejéből nevelje csemetéit, és ne várjon ehhez semmiféle állami segítséget. Bár a mai árviszonyok mellett az egy főre jutó bruttó huszonötezer forintos jövedelem még első hallásra sem tűnik csillagászati összegnek, tudom, mind többen mit nem adnának, ha ennyijük lenne. Ezt az ellentétet idelenn nehéz, szinte lehetetlen feloldani - mondja egy szerintem sem mamutfizetésű köztisztviselő. Az egészben valójában az a legdühítőbb, hogy megint a bérből és fizetésből élők, tehát a kimutatható jövedelemmel rendelkezők húzzák a rövi- debbet - fakad ki a létükért a túlórákat az iskolájukban és külső helyeken erején felül vállaló, a 25 ezres határvonalat így épp hogy átlépő, több- diplomás, kétgyerekes pedagógus házaspár. - Az állam fennhangon hirdeti, harcot indít a fekete gazdaság ellen. Azért is, mert velünk együtt hihetetlennek, sőt nevetségesnek, pontosabban fogalmazva szemenszedett hazugságnak tartja, hogy vannak igencsak dúsgazdag életmódú vállalkozók, akik az éves jövedelemkimutatásuk és adójuk szerint jó ha megkeresik havonta a hidegvízre is alig elegendő minimálbért, netán még annál is kevesebbet. Nincs nekik se kacsalábon forgó házuk, se többmilliós autójuk, semmijük - a nevükön. Még jó, hogy van aki eltartja őket, szegény „nyomorgókat”. Hogy a jövedelemkimutatásuk alapján jár- e nekik családi pótlék? Naná! Az (is) megilleti őket, mert az állam humánus, és istápolja az elesetteket. De valójában mindenki szegény, aki ezt így vagy úgy igazolni tudja? A mai honatyák, országvezetők emlékezőtehetsége eny- nyire lyukacsossá lett? - kérdi a középkeresetű nő. - ők is itt éltek, velünk együtt, tehát emlékezniük kellene, hogy nem is oly régen aki csak tehette, két igazolást hajtott fel. Mindkettő hitelt érdemlően igazolt valamit. Az egyik azt, hogy milyen kevés az ő, illetőleg családjának egy főre jutó havi jövedelme, hogy támogatást, segélyt, beutalót, bérlakást, egyebet kaphasson. A másik ennek viszont épp az ellenke- zőjeként azt mutatta ki, milyen nagy az illető jövedelme, hogy ezzel aztán már felvehessen személyi kölcsönt, vásárolhasson részletre, élvezhesse az életnek a tehetősebbeknek fenntartott, és ezen igazolással is elérhető előnyeit. Tehát illene emlékezni, hogy ez hogyan, miként zajlott. S bizonyára eztán se lesz másként, mert az a kettős gyakorlat vérünkké vált. Most ismét rákényszerülünk. Papír meg még van elegendő! Arra is, hogy kiszámítsuk: az egy főre jutó havi bruttó 25 ezer forint tényleges kézbe jutó nettója és a KSH számításai szerint kalkulált létminimum közötti igencsak kicsinyke különbséget amúgy is menthetetlenül eltüntetik néhány hónapon belül a mind magasabbra kúszó árak. Számoljunk csak! A többségnek csillagászatinak tűnő bruttó 51 ezer forintos fizetés 32 364, a 110 ezer 60 504 forintot ér a borítékban. A pedagógusok nyári illetményét most faragták le, a szabadságon lévők is kevesebbet kapnak majd kézhez mint korábban. Az ilyen folyton változó jövedelmek miatt havonta módosulhat jogosultságunk a családi pótlékra? Papír van, időnk is rengeteg, hogy örökösen rohangálhassunk ügyeinket intézni. A mezsgyén épp átlépőknek manapság már végképp luxus a gyerek is? Mi önző módon gyerekeket nemző, azokat felelősséggel nevelő szülők különben is milyen alapon várjuk el, hogy e sajátosan egyéni (nemzetfenntartó?) passziónkat némi előrelátó támogatással díjazza az állam? Törődjünk bele sorsunkba és érjük be annyival, hogy ma már gyermekeink puszta léte is kézenfekvő ürügy csak a feneketlen állami költségvetésnek, hogy családtervező késztetésünk kapcsán egyre több bőrt húzzanak le rólunk csemetéink taníttatása, élelmezése, ruházkodása okán? B. Murányi László Megkérdeztük: Mi a kiegyenlítő vám? Magyarországon egyelőre nem alkalmazzák az úgynevezett kiegyenlítő vámeljárást, pedig ez a nemzetközi kereskedelem-politika ismert és alkalmazott importvédelmi eszköze. A speciális vám lényege, hogy az exportőr országokban adott szubvenciók, állami támogatások hatását az importőr pótvámok kivetésével egyenlíti ki. A fejlett országok közötti kereskedelemben az ipari termékek esetén a közvetlen exporttámogatást törvények tiltják, ha mégis ilyet tapasztalnak a hatóságok, akkor alkalmazzák a kiegyenlítő vámokat. Az állami támogatásoknak létezik más, kevésbé direkt formája is, amikor a termelő olcsón, a világpiaci ár alatt jut hozzá például az áramhoz. Ez az energiaigényes szektorban jelenthet számára komoly versenyelőnyt. Kaphat állami támogatást egy-egy válságban levő ágazat, például az acélipar, a hajógyártás, esetenként a gépkocsigyártás is. Ennél kirívóbb példákkal találkozni a mezőgazdaságban, ahol a nyugat-európai országok a keleteurópai támogatásoknak sokszorosát adják termelőiknek. Az állami támogatás mértékét minden esetben bizonyítani kell. Az eljárásnak minden esetben ez a legnehezebb része. A fejlett országokban - tekintve, hogy költségvetési pénzekről van szó - az ilyen jellegű segítséget nehéz eltitkolni. Mégis néha detektív munkát igényel annak kiderítése, hogy az iparág rendelkezésére bocsátott összegből az adott vállalat, vagy az adott termék részesült- e, és ha igen, mekkora mértékben. Nem véletlen, hogy az ilyen jellegű panaszok kivizsgálására külön apparátust hoznak létre, az ő feladatuk a szubvenció bizonyítása. Ha a támogatás tényét megállapítják és a mértékét is meghatározzák, büntető pótvámot szabhatnak ki a termékre, vagy az exportőrre, rosszabb esetben az érintett ország összes exportőrére. Technikai szempontból tehát a kiegyenlítő vámeljárás lebonyolítása nehézkes és hosszadalmas folyamat. Mivel az értékkiegyenlítő vámeljárás során nemcsak a külföldi szállítóval, hanem annak kormányával is konzultálni kell, ezt az eszközt a gyakorlatban ritkán alkalmazzák. Mint piacvédő technikát leginkább az USA és Kanada használja, az EU pedig csak az ellene indított eljárás esetén, megtorlásul szokott ilyen lépéshez folyamodni. Magyarországon 1994 óta elvileg mód van az értékkiegyenlítő vámok alkalmazására, ennek részleteit azonban a GATT uruguay-i fordulóján elfogadott megállapodás tükrében újra kell gondolni. (szép) Lakossági folyószámla kötvény Az OTP Bank Rt., az Első Hazai Faktorház Rt. és az Allied Investment Ertékpapírkereske- delmi és Tanácsadó Rt. ez év áprilisában tovább bővíti az OTP lakossági folyószámláihoz kapcsolódó szolgáltatásokat. A Faktorház Rt. mint kibocsátó az Allied Investment forgalmazásában 30 hónapos futamidejű lebegőkamatozású havi folyószámlakötvényt bocsát ki. A névre szóló kötvény induló kamata 25 százalék lesz. A lakossági folyószámlakötvényt április 10-étől május 5-éig lehet jegyezni. A minimális jegyzési összeg 300 millió forint, a kibocsátó összesen 3 milliárd forintig fogad el túljegyzést, a 3 milliárdos összeg elérésekor azonban a jegyzést az eredeti határidő előtt lezárhatják. A jegyezhető kötvény alapcímlete 10 ezer forint, kibocsátási árfolyama 100 százalék, azaz névértéken dobják piacra. A kibocsátott összegért a Faktorház Rt. teljes vagyonával jótáll, és a kötvény bármikor visszaváltható. A befektetés biztonságát növeli, hogy a lejegyzett összeg felét az Első Hazai Faktorház Rt. rövid lejáratú állampapírok megvételére fordítja. A kötvény különlegessége az, hogy az OTP-nél folyószámlát vezetők gyakorlatilag a jelenlegi folyószámla kamat majdnem kétszeresét kapják a kötvény után. Az Első Hazai Faktorház Rt. ugyanis a havi folyószámlakötvény kamatait minden hónap 15. napjáig a tulajdonosok jegyzéskor nyitott, vagy már meglévő folyószámlájára utalja át. így a kamatokat a kötvény tulajdonosai folyószámlájukon kezelhetik, bankkártyájuk segítségével felvehetik, vagy levásárolhatják. Könnyíti a jegyzést, hogy az OTP Bank fiókhálózata is részt vesz a kötvények értékesítésében. Ha a befektető a folyószámlájáról nem kívánja felvenni a kamatokat, ez esetben arról is dönthet, hogy a havi átutalásokat folyamatosan kössék le. A kibocsátó Faktorház Rt. által átutalt kamatok így a folyószámlán tovább kamatoznak. A kötvény éves átlaghozama a kibocsátó szerint 30 százalék fölött lesz. Tanulmány a magyar mezőgazdaság EU-érettségéről Önálló agrárkoncepcióra volna szükség Az MTA Világgazdasági Kutató Intézete „Kihívások” sorozatának újabb kötete azt boncolgatja, vajon megérett-e a magyar mezőgazdaság az Európai Unióhoz való csatlakozásra? A tanulmány megállapítja, hogy mind hazánk, mind a többi kelet-európai állam gazdasági életében a mezőgazdaság jelentősebb szerepet tölt be, mint az Európai Unió legtöbbjében. A fejlett európai országokban ez az ágazat a nemzeti összterméknek csupán 3 százalékát adja, Magyarországon ennek négyszerese származik a mezőgazdaságból. Az ágazat súlya a foglalkoztatottság és külkereskedelem szempontjából is jelentősebb, mint az Unió országaiban, s aligha volna okos dolog ha ezen a téren visz- szafognánk a fejlődést. A tulajdonviszonyok összevetéséből is számos érdekes megállapításra jutottak a tanulmány készítői. Kiderült, hogy az EU országokban a hatékony birtoknagyságok kialakítását támogatják, Magyarországon azonban a kárpótlások kapcsán akár 2 millió, egy-két hektáros gazdaság megjelenésével lehet számolni. A törpe birtokok versenyképtelenségéből eredő problémákat a földbérletet is rendező földtörvény lenne hivatott megoldani. Az EU agrárrendtartását vizsgálva kiderül, hogy ez lehet a csatlakozás egyik legkényesebb pontja, hiszen változtatás nélkül még a nálunk gazdagabb országok sem tudták átvenni. Az EU-hoz való közeledés másik nehéz pontja az agrárkülkereskedelem, illetve annak szabályozása. Míg Magyarországnak az exportérdekeltség fenntartása a célja, az EU keményen védi agrártermelői érdekeit. A tanulmány szerint ennek ellenére sem lehet a magyar mezőgazdaság exportképességének növeléséről lemondani, azért sem, mert az előzetes számítások szerint a világpiaci élelmiszer árak a közeljövőben várhatóan 10 százalékkal emelkednek. Ehhez azonban a magyar áruk minőségét és a piac- rajutását hatékonyabb támogatással és jobb kereskedelmi munkával is segíteni kell. A tanulmány szerint az EU-ból érkező, támogatott termékek ellen kiegyenlítő vámokat kellene alkalmazni, ami nem ellentétes a nemzetközi kereskedelem szabályaival. A társulási szerződés aláírása óta eltelt három év mérlege szerint a magyar félnek nem sikerült kihasználnia az egyébként nem túl bőkezűen nyújtott támogatásokat, amelyek közel sem voltak elegendőek a piacra jutáshoz. Az agrárszektor olyan irányú fejlesztésére van szükség, amely abban az esetben is gazdasági növekedést és fejlődést hozna, ha Magyarország a közeljövőben nem lenne az EU teljes jogú tagja. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni az EU szabályait, de szolgai másolásukra nincs szükség. A magyar érdekeket is szem előtt tartó, rugalmas agrárstratégiát kell kidolgozni. Szép Edit Talajelőkészítés Belvárdgyula határában fotó: Tóth László
