Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-01 / 59. szám
10 uj Dunántúli napló Oktatás - Kultúra 1995. március 1., szerda Mohácson két helyi rádió, a Csele és a Rádió Mohács (képünkön) működik Fotó: Löffler Gábor VÁLTOZÓ ÉTER Szól a helyi rádió GONDOLATOK A NEMZETI ALAPTANTERVRŐL (1). Acél Az „érlelődő” érettségi A jelentkezéseknek már lejárt a hivatalos határideje: február közepéig a végzős középiskolásoknak írásban kellett nyilatkozniuk, hogy vállalkoznak-e az érettségi vizsgára, s ha igen, a kötelezően, illetve a szabadon választható tárgyak közül melyikből. S bár még jó néhány hét hátravan a nagy megmérettetésig, az utolsó éves diákokon - és többnyire szüléikén is - fölfedezhetők a vizsgaláz tünetei. Valószínűleg kevesen tudják, hogy hasonló „betegség” pontosan 208 évvel ezelőtt kínozta először az alma matertől, a „tápláló anyától”, azaz az iskolától búcsúzó sorstársaikat. Méghozzá Poroszországban, mert ott került sor 1788-ban első ízben érettségi vizsgára. Hazánkban csak 63 évvel később, 1851 szeptemberében maturáltak először - de csupán a fiúk. A leányiskolák növendékei ugyanis csak a múlt század vége, 1895 óta zárhatják érettségivel középiskolai tanulmányaikat. Az elmúlt évtizedekben az érettségi súlya, jelentősége sokat változott. Szerepe azonban nagy volt és maradt, részint, mert a továbbtanulás lehetősége csak azoknak adott, akik ezt a vizsgát sikeresen leteszik. Részint pedig, mert sok munkakör betöltésének érettségi, nem pedig középiskolai végzettség a feltétele. Tudni kell, hogy az utóbbi időben azért némileg csorbult az érettségi „tekintélye”, mivel az egyetemi-főiskolai felvételiknél nem számítják be az érettségi eredményeket. Ezért napjainkban a matúra voltaképp az adott iskola tükre, amely megmutatja, hogyan hasznosították a diákok az ott tanultakat; tudják-e mindazt, amit a tanterv-tör- vény előír. De kár volna titkolni: ez a tudásanyag a felsőoktatási intézmények számára részben kevés, részben sok és szükségtelen. Ezért a továbbtanulni szándékozó érettségizettek csak újabb sikeres írásbeli és szóbeli vizsgákkal juthatnak be a kiszemelt egyetemre, főiskolára. Még néhány gyakorlati tudnivaló az érettségikről: gimnáziumban az irodalom, a történelemből és a matematika kötelező érettségi tárgy. Kötelezően választható egy idegen nyelv. Az összes többi - az iskolában legalább négy féléven át tanított - tárgyból lehet érettségizni. Irodalomból írásbeli vizsga is van, matematikából viszont csak írásban kell vizsgázni. A szakközépiskolákban szintén kötelező az irodalom, a történelem és a matematika. Ezekben a tanintézetekben az iskola jellegétől, képzési idejétől függően határozzák meg a kötelezően választható tárgyakat. A szabadon választhatók között idegen nyelvből is lehet érettségi vizsgát tenni, ez azonban nem számít nyelvvizsgának. Dr. Kecsmár Ilona Eddig ismeretlen Van Dyck II. János-Ádám, a Liechtensteini Fejedelemség uralkodó hercege ezentúl eggyel több Van Dyck képet mondhat magáénak. Az eddig ismeretlen mester alkotásának tulajdonított kép egy hétéves fiút ábrázol. A hercegi gyűjtemény egy részének restaurálását végző svájci szakembereket meglepte a festmény kiváló minősége és alaposabb vizsgálat után megállapították, hogy azt Antoine Van Dyck festette 1625-ben. Február 27-én tartotta közgyűlését a Helyi Rádiók Országos Egyesülete, mely a múlt év novemberében alakult meg, s melynek létezéséről sokan nem is tudnak, hiszen öt évvel a rendszerváltásnak nevezett politikai, gazdasági és társadalmi földindulás után még mindig a Kossuth és a Petőfi rádió jelenti a rádiózást a legtöbb ember számára. Pedig egy tavalyi ösz- szejövetelen már 45 helyi adó képviselője volt jelen, noha ezek közül csak körülbelül negyven működik. Szombati Zoltánn, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének vezetője.-Anyagi lehetőségeik köztudomásúan szűkösek. Hogyan tudnak egyáltalán működni a helyi rádiók?- Ötletességgel és nagyon friss hírekkel, tudósításokkal, gyakorlatilag az emberektől közvetlenül kapott, számunkra értékes információk feldolgozása, és sugárzása révén tudunk talpon maradni.- Hány helyi rádió tagja az egyesületüknek?- Harminckét tagunk van. Nyolcán várnak arra, hogy a február 27-én kezdődő közgyűlésünkön felvételt nyerjenek. Szóban további nyolc helyi rádió képviselője jelentkezett, tehát durván ötven olyan helyi rádió van, amely potenciálisan a Helyi Rádiók Örszágos Egyesületének tagja lehet. Az összes helyi rádiónak - véleményem szerint 80 százaléka lesz tagja rövidesen szövetségünknek. Pontosabb kimutatást azért nem tudok adni, mert folyamatban van a frekvenciaelosztás, s nap- ról-napra változások várhatók. A jelenleg már aktívan sugárzó rádiók száma úgy negyven körül lehet.- Vannak-e nagyvárosi helyi rádiók, és hol?- Kecskeméten, Pécsett, Minden, magára valamit is adó pedagógus fontosnak tartja, hogy szakmailag képezze magát, továbbtanuljon, megismerje az új szakmai, oktatás- technikai, módszertani eredményeket. Míg régebben itthon a gyakorlatilag ingyenes továbbképzésekre bárki elmehetett, ma már alaposan meg kell gondolni, a pedagógus vállalja-e maga a terheket, esetleg iskolája befizeti, vagy olyan szerencséje van, hogy valamilyen intézmény a segítségére siet. De ha az új ismeretek például csak külföldi tanulmányutak keretében sajátíthatók el, a vágynak még fájóbb határt szab a pénz. A Baranya megyei Pedagógiai Intézet a továbbképzések sorában külföldi lehetőségeket is kínál, ingyenesen vagy kedvezményesen. Hogy lehetséges ez, amikor az intézet költségvetése még az alapfeladatok ellátására sem elegendő?- Keressük a hazai és külföldi szervezeteket, alapítványokat, szakmai partnerintézményeket, Veszprémben, Székesfehérváron, Győrben, Szolnokon, Egerben, Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Szegeden. Gyakorlatilag az egész országot „beterítjük”.- Mennyi hallgatót ér el egy-egy nagyvárosi rádióállomás műsorszolgáltatása?- Az engedélyek 3-5 km hatótávolságra szólnak, a valóságban ezek az adások 18-20 kilométer távolságban is vehetők. Például Kecskemétnek mintegy 250 000 potenciális hallgatója van. Előzetes számításaim szerint több mint hárommillióan tudják hallgatni a szövetség 32 tagjának rádióját. Több rádiónk arra törekszik, hogy a média- törvény érvénybelépésének idejére körzeti rádióvá váljék, mint pl. a kecskeméti.- Rékai Gábor, a Kossuth adó műsorfőszerkesztője sajtó- tájékoztatóan ismertette a Magyar Rádió és a helyi adók közötti együttműködés bővítésének lehetőségeit. Egyöntetűen akarta-e minden, a szövetséghez tartozó helyi rádió a Magyar Rádióval való együttműködést?- Néhány kivételtől eltekintve igen, inkább ők, a központi rádiózók félnek a helyszínen működő körzeti rádió konkurenciájától.- Vannak-e tervek a helyi rádiók központi forrásból való dotálására?- Erre a helyi hatalomtól való függetlenség miatt nagy szükség lenne, állami költségvetésből, a parlamenten keresztül lenne elképzelhető a jövőben. Egyesületünket azért is hoztuk létre, hogy majd annak idején a médiatörvénybe is beleszólhassunk. A Szabad Rádiók magyarországi szervezete tulajdonképpen az engedély nélkül működő adók érdekeit képviseli. Szóvípályázunk, tájékozódunk, kapcsolatokat építünk - mondta el az intézmény igazgatója, Kallós Miklósné dr. A cél az, hogy elsősorban a baranyai kistelepüléseken élő pedagógusok tájékozódását segítsék, oktatási munkájukat fejlesszék, szakmai fel- készültségét elmélyítsék. Ők amúgy is nehezebben jutnak el egy néhány napos külföldi továbbképzésre, mint társaik a nagyobb városokból. Az intézet három fő kapcsolatrendszere mentén szervezi a külföldi lehetőségeket. Német és osztrák területekre elég rendszeresen eljutnak a pedagógusok, többek közt az olyan partnerek segítségével is, mint a Magyarországi Németek Szövetsége Baranya megyei Szervezete vagy a Nemzeti Kisebbségi és Etnikai Alapítvány. Közreműködik több egyesület, vőjük, Lázár Guy szerint a szervezet taglétszáma 10-11 körül van, s persze állandóan változik. ők új szemléletet és embereket kívánnak hozni a magyar rádiózásba. A korábbi illegalitásból legálissá előlépett rádiós tagjaik nem félnek attól, hogy hallgatottságuk csökken, pusztán azért, mert a bujkálásnak vége szakadt, sőt a várhatóan legális rádiózás technikailag nagyobb hatósugara miatt több hallgatót remélnek elérni, mint korábban. Mindazok, akik korábban kalózrádiózást folytattak, most megkérik a frekvenciaengedélyt, s amennyiben megkapják, legális formában folytathatják tevékenységüket. „Ma úgy látom, nem az volt a legnagyobb próbatétel számunkra, amikor a rendőrség üldözött minket, - mondja Lázár - hanem most következik az igazi küzdelem azért, hogy legális engedélyhez jussunk, és naponta műsort sugározzunk”. Cs. Kádár Péter hangmérnök, a Magyar Rádió műszaki igazgatóságának képviselője a Magyar Rádió oktatási osztályának megbízásából felvállalta: harmincezer forintért kelő számú jelentkező esetén olyan négynapos tanfolyamokat indítanak a most szerveződő vagy már meglévő helyi rádiók munkatársai számára, melyen elsajátíthatják a rádiózáshoz szükséges megfelelő eszközök használatát, valamint más praktikus ismereteket. Beszámolt egy közelmúltbeli esetről, amikor az egyik helyi rádió félmillió forintot költött CD-lejátszókra, holott céljaiknak jobban megfeleltek volna a 20 ezer forintos berendezések. Szerencsére az üzletet vissza lehetett csinálni, de a példa jól mutatja, hogy a vidéki rádiózás ebben a fejlődési szakaszban még nagyon is rászorul a „központ” segítségére. Hoffmann József nevelési-oktatási intézmény is. Utoljára úgy 20 pedagógus vehetett részt például az Európai Únió nevelési szövetségének rendezvényén, előtte pedig több napos bajorországi kommunikációfejlesztő tréningre juthatott el közel 40 kolléga. Általános, hogy rengeteg könyvadománnyal, módszertani segédanyagokkal térnek vissza.- Csodálatos, hogy ezek az együttműködések a bizalom, a szakmai érdekek, szükségletek alapján szerveződnek - tette hozzá az igazgató. -A steier- marki pedagógiai intézettől lehetőséget kaptunk arra, hogy kapcsolódjunk az ő továbbképzési programjaikhoz, ingyenes részvétellel! Ugyanezt nemrégen a bécsi intézet is felajánlotta. A kínálat megjelenik a minden iskolába eljutó kiadványunkban, a Palatáblában. Egyszeri olvasása nem is elég arra, hogy minden ellentmondását, hibáját felfedezzük. Igen „beetető” a szövege. Bevezetése „nemzeti csapás lenne” a magyar közoktatásra. Ez egyrészt elvtelen udvarlás a tömegek kegyeiért (minél többen, bármi áron is érettségi bizonyítványhoz jussanak), másrészt az oktatás színvonalának teljes feláldozását jelenti a piacgazdaság oltárán. Az oktatás színvonala jelenleg olyan, hogy az általános iskolát végzetteknek egyharmada kulturális értelemben analfabéta. Ezek az élet igényét kielégítően nem tudnak írni, olvasni, számolni. A tanároknak is közel az egyharmada nem való a katedrára. A NAT 5. lényegében a 10 osztályos iskola mindenki általi elvégzését erőlteti; részben pedig hosszabb távon általánossá kívánja tenni a középfokú oktatást. E társadalmi célnak mindent alárendel. E célból bevezetni kívánja az „alapérettségi" és az „emelt szintű érettségi” fogalmakat. Mivel a szerzők tisztában vannak a tömegek in- fantilizálódásával, ezért mindenáron a követelmények csökkentésével akarnak célt érni. A 23. oldalon nyíltan ki is mondja, hogy „továbbtanulást szolgáló elméleti szintű ismereteket csak azok tanuljanak, akik felsőoktatásba kívánnak menni”. A 4., 6., 8., és a 10. évfolyamok részére előírja a követelmények optimális és minimum szintjét s „demokratizmusra” hivatkozva 16 éves korban mindenkire kötelezővé kívánja tenni az alapvizsga letételét. Függetlenül attól, hogy valaki akkor 6 osztályos, nyolc, vagy 12 osztályos gimnáziumba jár-e. Pedig e tanulók annyival többet tudnak azoknál, hogy akár vizsgáztathatnák is azokat. (Az 1993-as oktatási törvény felmenti a gimnáziumba járókat Műholdra szerelt radar segíti megfejteni az ősi angkori templomromok titkait Kambodzsában - jelentette az AP amerikai hírügynökség. Egy New York-i alapítvány, amely a jelentős történelmi műemlékek konzerválását tekinti feladatának , egy ideje dolgozik a 60 templomból álló angkori épületcsoport felkutatásán. A templomcsoport a Krisztus előtti VIII. századtól kezdve a khmer nép szellemi és vallási központja volt. A legutóbbi időkig a kutatók munkáját akadályozta a rendkívül sűrű őserdő. Néhány nappal Az eszéki pedagógiai intézettel a legrégebbi a kapcsolat, 25 év próbáját is kiállta ez az együttműködés. A hazai intézet célja az, hogy segítse a magyar nyelvet és magyar nyelven oktató horvátországi tanárokat. A magyar nyelv tanárait ott anyanyelvápolóknak nevezik. A szerb megszállás idején sok iskola megszűnt, számos pedagógus Magyarországra menekült, az intézet, amíg szükséges, velük is együtt dolgozik, bár a többségük már visszatért a hazájába. A baranyai horvát pedagógusok továbbképzését ott segítik, de kölcsönösek a tanfolyamok, a vendégelőadók, a szakanyagok cseréje, és iskola- látogatásra is van lehetőség. A baranyaiak segítséget adnak a horvátországi új magyar óvodai és iskolai programok, tantervek kidolgozásában is. e vizsgától; a mai oktatási kormányzat meg akarja változtatni e törvényt.) Egy jellemző példa: matematikából a 8. évfolyam minimumkövetelménye lényegében az 1905-ös Ferenc József korabeli 6 osztályos népiskola tantervi anyaga. Ennek tudása esetén már nem lehetne a tanulót megbuktatni. Szerintük e nevetségesen csekély ismeret a továbbhaladásra elegendő. Mire belefárad az olvasó „a szakértői” szöveg olvasásába, végre a 30-on kimondja a NAT, hogy a cél: a 3 lépcsős európai iskolarendszer átvétele (elemi iskola, alsó középiskola és felső középiskola.) Ez a piacgazdaság érdeke! - mondja. Valóban napjainkban nem az okos ember a sikeres, hanem a ravasz, a csaló, a másokat és az APEH-ot erkölcstelenül, gátlástalanul becsapó, az érvényesül. Ha az oktatási törvény megváltoztatásával valóban kötelezővé teszik mindenki számára 16 éves korban az alapvizsgát, (a maga minimum követelményével), akkor ez az egész oktatás színvonalát nagymértékben csökkenteni fogja a tanárok erre koncentrálnak, energiájukat a leggyengébbek kondicionálására fordítják. Ez esetben a. felső középfok (11.-12. évf.) már nem tud a hátralévő 2 évben felkészíteni az általános műveltségre; ha pedig csak a továbbtanulásra koncentrál, akkor a gimnáziumok a „szakérettségi" színvonalára süllyednek. Az „alapérettségi” bizonyítvány pedig legfeljebb amolyan „cselédkönyv” lesz az Eu- rópa-házba való belépéshez. A NAT 5. bevezetése utolsó csapás lesz a humán és természet- tudományos műveltséget egyaránt magas fokon nyújtó (klasszikus értelemben vett) gimnáziumokra. Dr. Vörös György f. docens ezelőtt azonban egy műholdra szerelt radarrendszer olyan képeket készített, amelyek egy eddig fel nem fedezett templomcsoportot mutatnak.- A templom romjai minden jel szerint jó állapotban vannak - mondotta John Stubbs professzor, az alapítvány egyik vezetője. Az őserdők bontotta környezetnek köszönhetően emberi kéz nem nyúlt hozzá a romokhoz az utóbbi 1600 évben. Angkorban valószínűleg egymillió ember élt. A radar által most felfedezett rész feltehetően a királyok székhelye volt. Az együttműködési megállapodásnak rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a hazai horvát, illetve az ottani magyar nemzetiségű pedagógusok identitástudata, anyanyelve, kultúrája megőrzése szempontjából. A legfrissebb, de a legnagyobb beruházást is igénylő szolgáltatás a nemrég megnyílt Angol Tanári Központ. A korszerűen felszerelt központ a kézikönyvtár, a folyóiratok, a legkülönbözőbb információs adatbázisok mellett feladatának tekinti a minél hasznosabb és magasabb színvonalú módszertani továbbképzést, de a nagy-bri- tanniai ösztöndíjakról, tanulási lehetőségekről is tájékoztat. A pedagógiai intézet számos hiányt pótló kiadvánnyal is szolgál, így módszertani periodikákkal, kétnyelvű szakszótárakkal, alternatív tankönyvekkel, de egyéb, máshonnan nem beszerezhető munkákkal köny- nyíti meg a nemzetiségi nyelven, vagy nyelvet oktatók mindennapjait. H. I. Gy. A PEDAGÓGIAI INTÉZET KÜLFÖLDI KAPCSOLATAI Tanárok tanulmányutakon Műholddal kutatják az angkori templomromokat 4 4 i *
