Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-06 / 64. szám

1995. március 6., hétfő Gazdaság új Dunántúli napló 9 Munkaerőpiaci ellenőrzések Zala megyében A Gyógyászati Eszközök Gyára mellett, Pécsett iparosok is készítenek gyógycipőket Fotó: Müller A. MI LESZ AZ ORTOPÉDIAI SZAKKÉPZÉSSEL? Privatizálják a nyolcvanéves Rehabilitációs Termékeket Gyártó Rt.-t Tanfolyam kezdő vállalkozóknak A Pécsi Ipartestület, a Bara­nya megyei Kézműves Kamara, és a Pécsi Kisvállalkozásfejlesz­tési Központ kezdő vállalkozók részére tanfolyamot indít 1995. április 13-14-én. A két nap so­rán előadások hangzanak el a vállalkozóvá válás első lépései­ről, az érdekképviseletek szere­péről a vállalkozásokban. Szó lesz még az adózási, jogi tudni­valókról, társadalombiztosítási ismeretekről, jogszabályokról, a vállalkozások pénzügyi finan­szírozásáról, a számítástechnika szerepéről, az üzleti tervről. Ezeken kívül a könyvvezetésről a kisvállalkozásokban, a köte­lező tűz- és munkavédelmi előí­rásokról. A tanfolyamot Pécsett az Iparosházban tartják. Bővebb információ a Pécsi Ipartestület ügyfélszolgálatán kérhető. Lakásbiztosítási kedvezmények Az ÁB-Aegon Általános Biz­tosító Rt.-nél az elmúlt évben a lakásbiztosítások jó üzletnek bizonyultak; az előzetes becslé­sek szerint a kárkifizetések nem haladják meg a díjbevétel felét. A plusz bevételből jelentős ösz- szeget visszajuttatnak az ügyfe­leknek, 3582-en ingyenesen kapják a lakásbiztosítást. A kedvezményezettek neveit a biztosító nyilvántartásából köz­jegyző jelenlétében sorsolták ki március 3-án. Egyidejűleg - ugyancsak a nyereség terhére - egy 6 millió forint értékű buda­pesti lakást is kisorsoltak. En­nek megnyerésére szintén min­den, Családi Otthon biztosítás­sal rendelkező díjhátralék nél­küli az ÁB-Aegon 1995. január 25. állomány-nyilvántartásában szerepelő ügyfél eséllyel indult. Egységes fellépés a feketegazdaság ellen Az APEH a feketegazdaság ellen átfogó, komplex pénzügyi vizsgálatokkal kíván fellépni a jövőben. A folyamatba bevon­ják a bűnüldöző szerveket, a Vám- és Pénzügyőrséget is, ugyanis csak összehangolt munkával szűrhetők ki a tiltott tevékenységet folytatók, az in­dokolatlanul magas jövedelmet szerzők és mindazok, akik ki­bújnak a közteherviselés alól. A feketegazdaság 30 százalékos részaránya miatt romlik az or­szág külföldi megítélése, sőt a külföldi tőke beáramlása is csökken. Figyelmeztető jel, hogy a vállalkozói életben a készpénzes forgalom megemel­kedett, ami feketepénzek jelen­létét sugallja; ez pedig rontja a tisztes vállakozók versenyhely­zetét. Továbbképzés kezdő gazdáknak A hozzávetőleg 40 ezer ta­got tömörítő Magyarországi Gazdakörök Országos Szövet­ségének szervezésében to­vábbképzést tartottak Pécelen. A mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozók a tavaszi munkála­tok, a növényvédelem, a gom­batermesztési integráció és a piacértékesítés kérdéseiről hallgathattak előadásokat. A résztvevők nagy része kezdő gazdálkodó volt, aki a kárpót­lások során jutott földhöz, el­sősorban nekik igyekszik a szövetség a gazdálkodáshoz segítséget nyújtani. SZÜV-INTEL együttműködés Heteken belül piacra kerül a SZÜV saját összeszerelésű computercsaládja, ami megfelel a legmagasabb műszaki köve­telményeknek. A berendezése­ket az INTEL által gyártott pro­cesszorok, chippek és alaplapok felhasználásával készítik. A gé­pekre két év a garancia. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia A Zala Megyei Munkaügyi Központ tavaly elvégzett 1330 munkaerőpiaci ellenőrzése so­rán minden harmadik esetben visszaélésre, szabálytalanságra bukkantak. Ennek alapján több mint nyolcszáz személynek összesen 7,5 millió forintot kel­lett visszafizetnie a szolidari­tási, valamint a foglalkoztatási alapba. Büntető- és szabálysér­tési eljárás indítását tíz, illetve nyolc esetben javasolták. Leg­feltűnőbbek a munkahelyte­remtő beruházási támogatások­hoz kötődő mulasztások, ügyeskedések: a vizsgált 476 munkaadó közül 150-en nem teljesítették a szerződésben vál­lalt foglalkoztatási kötelezett­ségüket, vagy a megállapított létszámnál kevesebbet foglal­koztattak, sokan pedig nem vet­tek fel új dolgozót az eltávozot­tak helyett. Ilyen okok miatt 2 millió 790 ezer forintot kellett visszafizetniük. Ennél csak né­hány százezer forinttal keve­sebb az az összeg, amit a mun­kaerőpiaci képzést vállaló szer­vezetektől, magánszemélyektől Háziorvosi- és kórházi búto­rokkal bővítette termékválasz­tékát a székesfehérvári Garzon Bútor Rt. Újdonságaira már megrendelése is van: egyebek között a székesfehérvári Szent György Kórház úgynevezett ho­telpavilonja, valamint a nagy­kőrösi kórház berendezésére kapott megbízást. Az 1970-es évek óta elemes bútorokat gyártó cég alkalmazkodik a pia­choz. Az elmúlt években foko­Egész héten ragyogóan sütött a nap, de találkozásunkkor megállás nélkül esett az eső. A sáros úton megérkeztem. A klinker csipketéglás kerítés mö­gött új ház, fóliák. Egy kislány fut ki elém, menjek a szom­szédba, ott várnak rám. A kép itt is hasonló csak még a kerítés nem készült el és nincs kutya sem. A rossz idő szinte jól jött. Papp Zoltán és Papp Imre kint a szabadban ilyen időben úgy sem tud dolgozni, így ráérnek beszélgetni. A házban a testvérpár éppen egy épület terveit tanulmá­nyozza. Osztanak, szoroznak, még nem döntöttek melyik aján­latot fogadják el.-Nagyon bosszant, amint a szövetkezeti vezetők unos-unta- lan hangoztatják, hogy több tá­mogatást kémek. Akkor mi mit mondjunk? - vág bele mindjárt a közepébe Papp Zoltán. - Mi­ért akarnak minket magángaz­dálkodókat szinte lesöpörni a föld felszínéről? Pedig nincs igazuk. Egyre többen vagyunk. Járunk növényvédelmi tanfo­lyamra, a hallgatók jelentős ré­sze 35-40 hektáron gazdálko­dik. Ezért is mondom, igenis lé­tezik ez a réteg. A Papp-testvérek tavaly a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap pályázatán elnyert pénzből indították el a vállalkozásukat. Az édesapjuk kárpótlási jegyén földet vettek, az idős dédi is tá­mogatta elképzelésüket.- Parragi Antal, az FM Ba­ranya Megyei Hivatalánál sokat segített nekünk, szívén viselte a pályázók sorsát - veszi át a szót Papp Imre. - Az MFÁ-n nyert pénzből gépeket vettük. Még nagyon sok segítséget kaptunk a falugazdásztól, és a Szigetvári Takarékszövetkezet helyi fiók­jától is. Bíztak bennünk és a pénzt, amilyen gyorsan csak le­hetett megkaptuk. A vásárlás már kevésbé volt kellemes. Az MFA-n kapott pénzből vettek egy MTZ-t, valamint tel­jes gépsort a szántóföldi nö­vontak meg, a munkaügyi köz­ponttal kötött képzési szerződé­sek feltételeinek megszegése miatt. Megnőtt a külföldiek ma­gyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos visszaélések száma Zalában is. Ezt igazolta a 25 esetben végzett és 91 személyt érintő vizsgálatok zöme: egyér­telmű esetekben sem ismerik be a „feketemunkások” alkalmazá­sát vagy annak kezdeteként az ellenőrzés előtti napokat jelölik meg. írásos megállapodást csak ritkán kötnek a külföldiekkel, a munkavégzésükkel járó admi­nisztrációt pedig egyszerűen el­hagyják. Szankció alkalmazá­sára legtöbbször nincs lehető­sége a munkaügyi ellenőrök­nek, s ha netán a külföldi el is ismeri az illegális munkavég­zést, a foglalkoztatója tagadja azt. Előfordult: hét ukrán ál­lampolgárt varrómunkásként alkalmaztak, ám ügyvédi segít­séggel betéti társaságot alakít­tattak velük, amelynek szerző­désében mind a heten ügyveze­tőként szerepeltek. zatosan növelte az irodabútor­gyártást, s jelenleg már termé­keinek 60 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Bútorainak minőségét, tetszetősségét jelzi, hogy hivatalos szállítója a Bel­ügyminisztériumnak, s vevői közé tartozik a parlamenti iro­daház, valamint számos pénzin­tézet. Termékeinek 10 száza­léka külföldön talál gazdára Szlovákiában, Oroszországban, Ukrajnában, Ausztriában. vénytermesztéshez, kukorica és búza vetőgépet, szerves- és mű­trágyaszórót, permetezőt, szár- tépőt. Mind ezért több ezer ki­lométert autóztak. Azokról a bosszúságokról nem is be­szélve, hogy egyes gépek nem érkeztek meg időre. A Papp-fívérek feleségei vi­rágtermesztéssel foglalkoznak. A ház mögötti fóliák most is ez­zel vannak tele. Szerettek volna egy újabb fóliatelepet, de a bank erre későn adott pénzt. Papp Imre a kétújfalui tsz-ből vált ki.-Sokan nem értették akkor, hogy miért teszem. Utána meg azért voltak rám nagyon dühö­sek, mert egy MTZ traktort el­hoztam, amit azonnal darabokra kellett szedni, fel kellett újítani, hogy használni tudjuk. A testvérpár 125 hektáron gazdálkodik a bürüsi határban. Kárpótlási jegyen vásároltak majdnem 70 hektárnyit, de bé­relnek is. Ezek a földek a Szi­getvári ÁG-é voltak. Szépen Nem látják biztosítva a 80 éves múltra visszatekintő ma­gyarországi ortopédiai szak­képzés és szakoktatás jövőjét a Gyógyászati Segédeszközöket és Rehabilitációs Termékeket Gyártó Részvénytársaság veze­tői abban az esetben, ha a gyárat külföldi cég privatizálná. Az eredeti elképzelések sze­rint a REHAB Rt. 51 százalék erejéig állami tulajdonban ma­radt volna, és csak 49 százaléka került volna magánosításra. A tulajdonváltásban 24 százalék karbantartották ezeket a terüle­teket. Egyhangúan állítják, jól jártak vele annak ellenére, hogy viszonylag alacsony az arany­korona értéke.- Érdeklődéssel figyeltük, és igazán nem értettünk vele egyet - folytatja Papp Zoltán - , hogy a birtokunkba került 90 hektá­ron kívül megmaradt 12 hektárt a gazdaság az árverés előtt kombinátorozta, hogy a műve­lési költséggel is emelje a mezei leltár értékét. Mi is nemrég fi­zettük ki a művelésért a 600 ezer forintot. Ebben az évben 27 hektáron búzát vettek a- többibe kukori­cát. Vetésforgót szeretnének, ugyanis ezek mélyen fekvő kö­tött talajú terültek elsősorban kukorica és cukorrépa termesz­tésére alkalmas, ők 75 a hektár egy részén termesztenének bor­sót, búzát, cukorrépát, a többin kukoricát. — Ősszel vettünk egy szárítót, mert attól tartottunk, hogy a ke­vés nyereségünket esetleg elvi­erejéig a vállalat 450 dolgozó­jából álló MRP, és a menedzs­ment is részt kívánt venni. Az újabb, hivatalosan meg nem erősített információk szerint azonban az ÁVÜ, a gyár 100 százalékát kívánja értékesíteni. A cég jelenlegi vezetői sze­rint tartani lehet attól: az új tu­lajdonos nem folytatná a szak­mai képzést, illetve olyan ár­fekvésű gyógyászati segédesz­közöket forgalmazna a hazaiak helyett, amelyek a jelenleginél jobban megterhelik a társada­szi, ha száríttatnunk kell - mondja Papp Imre. A kétújfalui szövetkezet há­rom kft.-vé vált szét. A zádori kft. adott Pappéknak helyet, de ők is jól jártak, mert a szárítási költségen jelentős összeget ta­karítottak meg. A testvérek ter­vezik: gazdaságossági okokból idén saját tárolót építenek.- Most is úgy jártunk a KSZE raktárában tartott 60 va­gon kukoricánkat, amit a szer­ződés szerint eladhatnánk, mert előnyösebb piacot találtunk a KSZE nehézkes ügyvitele miatt nem hozhatjuk el. - folytatja Papp Zoltán. - Gondunk az is, hogy a termeltetési rendszerrel nehéz betartatni szerződésben vállalt kötelezettségeit. Szeret­tük volna a gépeket náluk meg­venni, a vételárnak csak a 20 százalékát kellett volna állniuk, a többit megkapták volna az MfA-n nyert pályázati pénzből. Ez nem sikerült. Végül teljes áron kaptánk egy tárcsát és egy műtrágyaslzórót a szerződés ter­hére. A vetőmagnál is utána kel­lett járnunk, hogy az eredetileg megrendelt fajtát kapjuk. Több­ször jártunk Szekszárdon és Mohácson, hogy tisztázzuk ezeket a dolgokat, a legtisztes­ségesebben a mohácsi divízió­ban beszéltek velünk. Most is megkötöttük a termeltetési szerződést, azonban most egy bank finaszírozza a termelést, de a két cég között akadozik az ügyintézés, ezért itt is vannak kisebb problémák. Ennek elle­nére azt mondjuk szükség van egy ilyen cégre. Saját erőből mindenre nem tellene. A Papp-testvérek tavaly kezdték. Árra nagyon büszkék, hogy eddig még minden tarto­zásukat rendezték. Most is vár­nak még pénzt a KSZÉ-től. Vé­leményük szerint még legalább 3-5 év kell ahhoz, hogy igazán eredményt tudjanak felmutatni.- Véleményem szerint ab­normális dolog abban hinni, hogy egy falut a körülötte lévő néhány ezer hektár el tud tartani lombiztosítás kasszáját, a fo­gyatékos vagy rokkant emberek pénztárcáját. A 700 millió forin­tos jegyzett tőkével rendelkező céget a dolgozók és a me­nedzsment hajlandó lenne teljes egészében megvásárolni. A REHAB Rt. évente 50-60 fiatalnak ad szakmát és az el­múlt évben 10 millió forintot fordított oktatásra. A gyógyá­szati segédeszközökkel és reha­bilitációs termékekkel 400 ezer mozgássérült embert lát el, 80 százalékos a piaci részesedése.- véli Papp Zoltán. - Ugyanis minden család eltartásához le­galább 50-100 hektár kellene. Az agrárágazatnak is el kellene odajutni, ahova az ipar elért. Jó példa erre az is, hogy a sziget­vári cipőgyárban sokan dolgoz­tak Hobolból. Azok, akik ott jó szakemberek voltak ma is meg­élnek ebből a szakmából, mint vállalkozók. Csak akkor lesz becsülete a földnek, a paraszti munkának, ha az emberek saját bőrükön érzik, ha nyereségesek, vágy veszteségesek. Szövet­kezni pedig nem a művelésre, hanem a beszerzésre, a termé­nyek eladására, a feldolgozá­sára kellene.- Sajnos a mezőgazdasági szakemberek foggal-körömmel ragaszkodnak az íróasztalukhoz és meg sem próbálják egyénileg gazdálkodva megmutatni, mit tudnak. A magántermelők sze­repét is szeretnék kisebbíteni - veszi át a szót Papp Imre. Mind a ketten már többféle dologgal foglalkoztak. Imre pulykázott, virágot termesztett. Az eredeti szakmája gépész, hosszú ideig a Volánnál dolgo­zott, majd a kétújfalui tsz-ben. Vegyes érzelmekkel emlékezik ezekre az időkre, mégis nehe­zen döntötte el, hogy egyéni vállalkozó lesz. Öccse, Zoltán, mindig is kereste az önállósulás lehetőségét. Sok mindent csi­nált ő is. Arra méltán büszke, hogy mindegyik vállalkozásá­ból adósság nélkül került ki.- Amióta magángazdák va­gyunk kicsit több időnk jut a családra is. Tavaszai és ősszel van két-két olyan hónap, ami­kor alig lát bennünket a család. Tovább már nem fejleszthe­tünk, mert elértük a saját hitel- képességünk határát. Mindent elveszíthetünk egy rossz lépés­sel, mert jelzálog van a házakon kívül mindenen. A bukás benne van a pakliban. De ha meg sem próbáljuk, azt soha nem tudhat­juk meg, hogy menne-e nekünk egyáltalán - mondják egyhan­gúlag. Sz. K. Kórházi bútorok EGY HASZNÁLT MTZ-VÉL KEZDTÉK Hobolban két testvér közösen gazdálkodik Télen a gépeket tartja karban a testvérpár Fotó: Löffler G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom