Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-05 / 63. szám

Kémholdfotók eladók »'«Mr*. A bajai hídon közös a közúti és a vasúti forgalom, ezért sokszor van torlódás, lassú a közlekedés Fotó: Löffler G. NEM VICC: HÍDPÉNZT KELL MAJD FIZETNI Duna-híd Szekszárdnál Még az idén elkezdik a szek­szárdi Duna-híd szerelését, de hogy mikor, azt még nem tud­ják megmondani az illetékesek. Annyi azonban bizonyos, nagy építkezésről van szó, ha ebben az évben elkezdik a földmunká­kat, akkor is csak három év múlva vehetik birtokukba az au­tósok a kétsávosra tervezett, Dunát áthidaló műtárgyat. Eddig ugyanis, ha valaki a keleti országrész felé igyeke­zett, vagy a földvári, bajai hídon kellett átkelnie, ez utóbbit kö­zösen használták a vasúttal, vagyis ha szerelvény érkezett, az autók elől lezárták a hidat. Lehetőségként adódott még Fadd-Domborinál a komp, ám ez meglehetősen körülményes átkelésnek bizonyult, az órán­kénti indulás lassítja a közleke­dést. A tolnaiak már régóta szorgalmazzák egy Szekszárd- hoz közeli híd megépítését, ké­relmüket pénz hiányában eddig elutasították.-Arra számítunk - magya­rázza Reinhardt Mátyás, a szek­szárdi polgármesteri hivatal főmérnöke -, hogy bekerülünk a két országrészt összekötő fő­útvonali hálózatba, ezzel Szek- szárd kereskedelmi központi státusza növekedhet. Mert az biztos, az oda-vissza forgalom a megrövidült útvonal miatt nagyságrenddel növekszik, a nemzetközi járatok is szíveseb­ben veszik majd igénybe ezt a lehetőséget, nem kell Baja felé kerülniük. A főmérnök azonban mindehhez azt is hozzáteszi, szerinte ez nemcsak a tolnai fő­városnak, az egész Dunántúlnak előnyös lesz, hiszen a híd le­ágazása a 6-os főközlekedési útba torkollik majd. Rikker István, a Tolna Me­gyei Közúti Igazgatóság veze­tője szerint ez a híd az államnak egy fillérjébe sem fog kerülni, a KHVM csak bejelentette, hogy elkezdődik, de ehhez támoga­tást nem nyújt. Nem is kell, hi­szen a megépítését egy konzor­cium vállalta, ez a gazdasági társaság finanszírozza az összes kiadást. Ebben egy francia cé­gen kívül benne van a Betonút­építő és a Hídépítő Rt. is, vagyis jórészt magyar cégek beruházá­saként készül majd az új Duna-híd. De nemcsak a hídról van szó, a konzorciumnak meg kell építeni azt a 20 kilométe­res, kétsávos utat is, amely a hi­dat köti össze a a 6-os és a bajai úttal. Tasnádi Béla, a Hídépítő Rt. mérnöke meglehetősen szkepti­kus az építkezés kezdetét ille­tően. Érzése és tapasztalata sze­rint a különféle engedélyezési eljárások miatt az ez évi kez­désnek vajmi kevés az esélye, nagy valószínűséggel csak a jövő év elején indulnak majd a munkálatok. Egyelőre csak két­sávosra tervezik az utat, később, a forgalomtól függően szélesí­tik, az út alapozó munkáit en­nek figyelembe vételével kez­dik el. A híd szélesítésére is le­hetőség lesz. Az építkezés egyébként megközelítően 12 milliárd fo­rintba kerül majd, s a kezdés időpontjától 30 hónapon belül át is adják - ígéri az egyik kon­cessziós tag, a Betonútépítő Rt. igazgatója, dr. Keleti Imre. A koncessziót 35 évre kötötték meg, azt követően állami tulaj­donba kerül majd a híd, meg a hozzá tartozó 20 kilométeres autóút. Természetesen az üzlet­től nyereséget várnak, hídpénzt fognak szedni, ennek nagysága körülbelül annyi lesz, mint a kompátkelés díja. B. G. Nem álmokat sző a dávodi szövőmester Franciaországi bemutatkozásra kapott meghívót A százéves szövőszéknél a mester, Horváth László A mívesen esztergált, faragott és festett szövőszék egyik fájára vésettek tanúsága szerint, a szö­vőalkalmatosságot Vég Zsófi nevű hajadonnak készítették 1899-ben. Meglehet, ezen készí­tette a kötelező „stafírungot”, aminek illett szépnek lenni és mennyegzőkor illett közszem­lére tenni. Ez a szövőszék öreg kora ellenére ma sincs nyugdíj­ban, napi több órán át dolgozik, de nem női kezek munkálkodnak rajta, hanem Horváth László dá­vodi szövőmester. Horváth Lászlót és munkáit sokan ismerik, nemcsak közvet­len környezetében, nemcsak Baján - ahol a heti piacokon a csarnokban árulja portékáit - de híre eljutott messzebbre is. A kecskeméti színészek is felfe­dezték, közülük többen rendel­tek nála szőnyeget, s Szegedről, Dunántúlról is vannak vevői. A szövőmester mostanság főként rongyszőnyegeket készít, ez biztosítja a megélhetését, ugyanis a gyönyörű, eredeti mo­tívumokkal ékes szőtteseire ke­vesebb a vevő. Ezeket akkor ké­szíti, amikor kikapcsolódni akar, amikor saját örömére al­kot. Szép szőttesekhez általában női kezet képzel az ember. Va­jon mi késztetett egy fiatalem­bert arra, hogy ezzel keresse a kenyerét? Mint kiderült, az alma nem esett messze a „csa­ládfájától”. Igaz, hogy sem a szülőktől, sem a nagyszülőktől nem leshette el a mesterség tit­kait, de a dédszülőktől, egészen az 1750-es évekig visszamenő­leg (családi dokumentum van róla) mindenki takács volt a csa­ládban. Az ősök készítette szép szőtteseket sok-sok generáción keresztül örökölte a család. Horváth László édesanyja el­mesélte, hogy nagyanyjától, anyjától is azt látta, tanulta, hogy ezekkel csak jeles családi ünnepeken, vagy karácsonykor, húsvétkor szabad teríteni. Az év többi napján nagy gonddal ösz- szehajtogatva, becsomagolva a szekrényben őrizték. Az volt a mondás a családban, amit az ősök készítettek, minden örö­kösnek kötelessége megőrizni a következő generáció számára. S valahogy ezen ősök örök­sége a gének hordozta tehetség és késztetés is, ami ebben az ükunokában került felszínre. Az édesanyja szerint előbb tudott varrni, mint beszélni. így aztán hiába íratták be a bajai szak­munkásképzőbe villanyszerelő tanulónak, hamar kiderült, nem neki való. Ekkor vitte el az anya a Dávoddal szomszédos Nagy- baracskára egy szövőmesterhez, tőle sajátította el a szövés alap­jait, s rövid idő múlva már önálló népi és iparművész. A művészi szempontból ala­csonyabb értékű rongyszőnye­gei sem akármilyenek. A ha­gyományosak mellett készít olyanokat, is ami bármilyen la­kásnak dísze lehet. Legszebbek a hófehérek és krémszínűek, vagy a barna-drapp összeállítá- súak. Az igazi munkái azonban a nyersfehér alapon piros min­tás szőttesek. Sokszáz eredeti mintát őriz a fejében, azt mondja, elég egyszer látnia egy új motívumot, már megjegyzi, soha nem rajzolja vagy skicceli le. Legutóbb drávamenti horvát szőttes mintákkal készített térí­tőkét. A tavalyi bajai folklórfeszti­vál alkalmából rendezett kéz­műves és népművészeti kirako­dóvásáron ismerte meg ezeket a szőtteseket a bajai Ifjúsági Ház vezetőnője, aki nemrég a mun­káiból kiállítást nyitott meg a házban. Áprilisban pedig Fran­ciaországba utazik, ahová be­mutatkozó kiállításra kapott meghívást. Sarok Zsuzsa A rekordokat döntögető március elejei melegben nemcsak a sétálók szaporodnak a Balaton-par- ton, hanem már a napozók is előmerészkedtek Nem csak a légtornászok ügyesek és népszerűek Kínában, hanem a kígyóbűvölők is. A számos tekergő állat között több halálos mérgű kobra is nyújtogatja fejét idomárja felé Mi lesz az E-55-ös gyerekeivel? Csaknem ezerkétszáz szlo­vák származású kisgyerek vár sorsa jobbra fordulására csehor­szági árvaházakban, mert a ha­tóságok még nem döntöttek ró­luk. Csehszlovákia két évvel ezelőtti kettészakadása óta tart a prágai és a pozsonyi illetékes hivatalok kötélhúzása a többsé­gében szlovák cigányasszonyok gyermekei ügyében. A cseh sajtó csak „az E 55-ös út gyermekeiként” emlegeti a gyakorlatilag árva kislányokat, kisfiúkat, akiknek anyja prosti­tuáltként keresi mindennapi be­tevőjét Európa hírhedt szex­sztrádáján, a Prágából Drezdába vezető országút mentén. A legtöbben a kórházban hagyták, „küszöbre rakták” po­rontyaikat, akiket a gyermek- és ifjúságvédő hivatalok auto­matikusan beutaltak valamelyik észak-csehországi árvaházba. Sok gyermektelen, vagy gyermekszerető cseh házaspár szívesen örökbe fogadná az E-55-ös árváit, de egyelőre szó sem lehet ilyesmiről, miután tisztázatlan a kicsinyek állam- polgársága. Annak ellenére, hogy a cseh és a szlovák kormány egyaránt rendszeresen kinyilatkoztatja: meg kell oldani a tarthatatlan helyzetet, mindeddig nem sok történt. Olga Keltosova, a pozsonyi kormány szociális minisztere a minap kijelentette, hogy Szlo­vákia be akarja fogadni ezeket a gyerekeket, de a szlovákiai árvaházakba történő tömeges áttelepítésük szóba sem jöhet. A miniszterasszony szerint csakis akkor szabad az árvákat cseh családoknak örökbefoga­dásra fölkínálni, ha nincs olyan szlovák família, amelyik adop­tálná őket. Prága szociális minisztere ennél gyakorlatiasabbnak lát­szik: Jindrích Vodicka ugyanis államközi szerződéssel sze­retné reményteljessé tenni az E-55-ös úton elhagyott gyer­mekek sorsát. Oroszországban ugyancsak nagy lehet a devizahiány, ha most már a néhai szovjet kém­holdak eddig titkos felvételeit is áruba bocsátják Nyugaton. Ezeken a fotókon, amelyeket a 280 kilométeres magasságban keringő, Kozmosz-műholdak KVR-1000 típusú kamerái ké­szítettek, világosan kivehetők a fél méternél nagyobb tárgyak, így látható rajtuk egy repülő- gépgyár és több német város is. A műholdak az orosz titkos hadműveleti térképek számára is készítettek felvételeket. De hogy védekezzenek a kémek el­len, biztonsági okokból mester­ségesen eltorzítottak egyes rész­leteket. így Nyugaton értékte­lennek tartják a felvételeket. Hihetetlen történetek Faits Divers címmel új bul­várlapot adnak ki Franciaor­szágban, amely az elmúlt év legképtelenebb történeteit kí­nálja olvasóinak. A színes és gazdagon illusztrált újság egye­lőre kéthónaponként jelenik meg, s azokkal az esetekkel fog­lalkozik, amelyek a legjobban megmozgatták az emberek fan­táziáját. Noha a "Faits Divers" eredetileg napi híreket jelent, a franciák a világ minden részéről származó sztorikat értik rajta. Színes történeteket közöl a sze­relemről, a gyűlöletről, a félté­kenységről, a gyászról, a lealja- sodásról és sokféle furcsaság­ról. A lap feleleveníti 1994 drámáit és komédiáit. A vérfa­gyasztó, megríkató, drámai, de olykor komikus és tréfás törté­neteket a francia nyomtatott sajtó, valamint a rádió és a tele­vízió ismert munkatársai írják. ✓ Alfogorvos Castoldi hat évvel ezelőtt fogorvosi rendelőt nyitott az észak-olaszországi Mamaté- ban. A betegei által „bársonyos kezűnek” nevezett doktorról azonban kiderült: nem csak hogy nem fogorvos, de semmi­lyen diplomája sincs. Egyszerű fogtechnikus. A váróterme fa­lán bekeretezett bizonyítvány is hamis. Castoldi nem valamiféle orvosi műhibán bukott le, mert ilyent nem követett el soha, ha­nem egy rosszul kitöltött szám­lája akadt fenn a szűrőn. Egyik betege nem tudta elfogadni a kiállított bizonylatot, jelentette a pénzügyi hatóságoknál, s az ellenőrzés során derült ki, hogy ilyen nevű fogorvos nincs. Ingyentelek a családosoknak Csupán kétszázan élnek a franciaországi Bourdon­nay-ban. Tíz éve még csaknem háromszáz lelket számlált a falu. Mára azonban bezárt már a benzinkút, sőt az élelmiszerüz­let is. A polgármester attól tart, hogy teljesen elnéptelenedik a település. Ezért elhatározták, hogy hat fiatal pár számára in­gyen adnak telket, ha vannak gyerekeik, vagy gyereket vár­nak. Néhány éve már átadtak négy lakást a betelepülő csalá­doknak a falu központjában. Most pedig az ingyentelkeken építkezhet további hat házaspár. Bővül a párizsi metró A párizsi metrón a következő évezredben a jelenleginél gyorsabban, kényelmesebben és biztonságosabban lehet majd utazni. Az elképzelések szerint 1997-ben helyezik üzembe az új párizsi szárnyvonalat, amelyen 96 millió utassal számolnak. A több vagonnal közlekedő jelen­legi szerelvények helyett csak egyetlen hosszú kocsival su­hannak majd a vonatok, és a biztonsági sáv, valamint a vá­gányok között felállított plexi- üveg-falakkal védett állomá­sokra futnak be. A vonatok kö­vetési távolságát a jelenlegi 95 másodpercről 85 másodpercre csökkentik, a csúcssebesség 80 kilométeres lesz a mostani 70 helyett. 6 Új VDN 1995. MÁRCIUS 5., VASÁRNAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom