Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-01 / 59. szám
8 uj Dunantüli napló Honismeret 1995. március 1., szerda AZ ÉV MADARA A fülemüle A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az idei év madarának ismét egy közkedvelt, mindnyájunk által ismert madárfajt választott. A csendes májusi éjszakán, amikor elül a város zaja, a parkot szegélyező sövényből csodálatos madárének adja hírül a világnak, hogy puha fészkében új életeket melenget a fülemüle tojó. A hím, a földkerekség legszebb hangú éne- kesmadará, kitartóan őrködik területe felett, s fáradhatatlan virtuozitással jelzi fajtársainak: ez a terület már foglalt, ne tedd be ide a lábad! „Péter és Pál tudjuk nyárban még perre is ment az énekszó birtoklásáért - Arany János emlékezete szerint -, s a népköltészet közkedvelt csalogánya pedig mindig ott vigasztalta a reménytelen szerelmeseket, ahol arra a legnagyobb szükség volt. Még Beethoven is átvett néhány dallamot az ablaka alatt éneklő fülemülétől és más zeneszerzők műveiben is felcsendül itt-ott egy-egy szívet melengető fülemüle motívum. Rejtőzködő színezet Azt gondolhatnánk, hogy a csengőhangú dalnok nem lehet a madárvilág szürke eminenciása, már ami a tollazatot illeti. Holott nagyot tévednénk, ha egyszer is sikerülne megpillantanunk, mert az alig verébnagyságú madár nem díszes külsőben bájolog. Egyszerű, bamásszürke színezete beolvad környezetébe. Egy-egy villanásnyi időre csak az élénk rozsdavörös, örökösen fel- s alábillegő farkok árulja el gazdája tartózkodási helyét. Megpillantanunk azonban csak ritkán sikerül. A fülemüle igen rejtett életmódot folytat, s ha énekével nem jelezné jelenlétét, valószínűleg tudomást sem szereznénk róla. A sűrű bokrosok, erdőszéle, ligetek madara, de a városi kertekben, parkokban is szívesen megtelepszik, ha néhány cserjét, bokrot talál. Az alkalmas helyeken 50-100 méterre fészkelnek egymástól a párok, s revíijük határát szűnni nem akaró énekükkel folyamatosan jelzik. Fészkenként 4-5 fióka A fülemüle vonuló madár, hazai fészkelőterületeire április első napjaiban a hímek érkeznek vissza először. A hamarosan felcsendülő fülemüle ének a később visszaérkező tojók csalogatására szolgál. A párok évente csak egyszer költenek. A fészek helyét a tojó keresi ki és egyedül építi. Legtöbbször a talajokon, bokrok alatt készíti el vékony gyökerekből, száraz levelekből. A fészekalj április végén - május elején teljes és 4-5 tojásból áll. A fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, s ugyanennyi idő után hagyják el a fészket. Ekkor még nem tudnak repülni. A röpképességet további 4-5 nap múlva érik el. Az öreg madarak pókokkal, talajon mozgó rovarokkal, apró csigákkal etetik a fiókákat. A táplálékot alig 30-40 méter sugarú körben gyűjtik össze. Őszi vonulás idején szívesen fogyasztanak érett bogyókat is. Főleg a fekete bodza termését csipkedik szívesen. Afrikai telelőterületek A fülemülék őszi vonulásának csúcspontja augusztus 10-szeptember 5 közé esik. A vonulást megelőző néhány hetes időszakban jelentős zsírtartalékot halmoznak fel szervezetükben. Néhány példány annyira meghízik, hogy alig tud repülni. A sumonyi madárgyűrűző táborban befogott eddigi legsúlyosabb példány 41 grammot nyomott, holott átlagos súlyuk mindössze 22 gramm. A hazai állomány zöme délnyugati irányban hagyja el a Kárpát-medencét és Spanyolországon keresztül repül át Afrikába. Valószínűleg létezik egy keleti útvonal is, de ezt mindössze egyetlen hazánkban gyűrűzött és Görögországban kézrekerült madár adatai igazolják. A telet Afrika középső területein töltik, nagyjából az Egyenlítő és a 10. északi szélességi fok közötti területen, bár egyes példányok ennél messzebbre is eljutnak. Könnyen megtelepíthető. A fülemüle ma még gyakori madár, de élőhelyei folyamatosan csökkennek. Szerencsére viszonylag könnyen alkalmazkodó faj. Néhány bokor ültetésével környezetünkben is megtelepíthető. Csupán arra kell ügyelni, hogy ősszel a lehullott lombot ne gyűjtsük össze a bokrok alól. Az avar ugyanis nemcsak táplálékot biztosít számára, hanem jelzi az osonó kisragadozók, lakott helyeken pedig a macskák közeledését, amelyek mindig veszélyt jelentenek a kotló madár és a fészekalj számára. A faj védelme érdekében tehát mindannyian tehetünk valamit. S ha az ablakunk alatt megtelepedett fülemüle elkezdi esti strófáját, biztosak lehetünk benne, hogy nyugodt lesz az álmunk. Bank László Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Körösi Csorna Sándor Az Új DN hasábjain az utóbbi időben két alkalommal is olvashattunk dr. Bárdi László történész indiai útjáról írt „Őseink nyomában a Távol-Keleten” című érdekes könyvről. Ez késztetett arra, hogy egy a már feledésbe veszett, vagy talán még sokak számára ismeretlen indiai utazóról is szóljak pár szót. Egy olyan utazóról, akit Gálfi György így jellemzett az „Indiai útinapló Körösi Csorna Sándor nyomában” című könyv utószavában: „Jakobos Ödön akkor is beírta nevét művelődéstörténetünkbe, ha nem nevezzük el szellemóriásnak, kivételes intellektusnak, a nemes székely nép legnagyobb fiának, hanem a köztudatban is megmarad annajc, aki volt: a megismerés vágyától sarkallt, céltudatos, konok embernek, aki jól mérte fel lehetőségeit, arra ment amerre vágyai vitték, s legjobb képességei szintjén valósítot ta meg önmagát.” Jakobos Ödön 1972. október 15-én indult el Körösi Csorna Sándor nyomában hátizsákjában egy váltás fehérneművel, egy székelyruhával, egy pár tornacipővel, némi kötszerrel és szérummal, pár fotóval a nagy előd sírjánál, és egy marék földdel a csomakőrösi diófák alul. Öt dollárral a pénztárcájában, ennyivel járult hozzá a román állam az utazáshoz! Indulását megelőző időszakban több tucat levelező partnerével élénk levelezést folytatott hindi és urdu nyelven. A hetvenes évek Romániájában immár ekkor is nem kis teljesítménnyel büszkélkedhetett: maga mögött tudott egy magyar-csehszlovák 8000 km-es biciklitúrát, amit 100 km-es szakaszokban kari- kázott le, valamint egy 70 napos autóstoppos nyugat-európai utat. A szűkös anyagiak, akárcsak annak idején a nagy elődöt a legnehezebb útvonalon kényszerítették végigmenni. Az akkori Jugoszlávia-Bulgária-Tö- rökország-Irak-Kuvait útvonalon közelítette meg a Per- zsa-öbölt vonaton, buszon autóstoppon, néha még a hatóságok kegyeit is igénybe véve. Innen hajóval Dubay-Pakisztán útvonalon végre Bombay-ben lép India földjére. A kontinens nagyságú ország több táján, vidékén megfordul, érdekes népszokásokat, és az indiai mindennapokat örökítette meg útinaplójában. Hosszú bolyongások után 1973. február 21-én érkezik Darzsilingbe. Útinaplójában így örökíti meg „találkozását” a nagy előddel: „A közel féléves kilátástalan bolyongás nehézségei, az ijesztő helyzetek miatt sokszor féltem, de soha nem sírtam, és most érzem, nincs erő a lábamban, képtelen vagyok egyet is lépni.. . Időnként emberek jöttek az úton, ilyenkor elfordultam és rátámaszkodtam az út bal oldalán álló betonkorlátra, ne lássák, hogy sírok ... A négy virágtartóból földet gyűjtöttem, és a helyére beszórtam az otthonról hozottat. Ennek megvan helye odahaza. Hiányzik onnan egy marék darzsi- lingi föld.” Hosszú fáradalmas és viszontagságos visszaútja 1973. június 30-án fejeződik be ott, ahonnan elindult, Csomakőrösön. Az útinapló utolsó lapján ez áll: „fél négy körül sok ember kíséretében elindultam fel az utcán, hogy a Körösi Csorna Sándor szülőhelyére vigyek fel abból a földből, amit Darzsilingból hoztam. Az eső sűrűn esett, ennek ellenére sokan elkísértek. Elszórtam a darzsilingi földet a diófák alá és kertbe, ahol valaha a ház állott. Most már nem hiányzik innen semmi... Ezek után a magam szabta feladatomat teljesítettnek nyilvánítottam. Leróttam, amivel adósnak éreztem magam Körösi Csorna Sándor emléke iránt. Én csak ennyit tudtam tenni.” Az állami támogatást, az öt dollárt fölváltatlanul visszaszolgáltatta. Indiai útjáról többszáz fotót, diát, és eredeti indiai zenét hozott magával, amit több helyen be is mutatott. Alig túl a negyvenen 1979-ben tüdősorvadásban halt meg. Utolsó üzenetében, az utószó írójához küldött képeslapon, góbés humorát megőrzi, amikor azt írja, hogy Szent Péter bá fülénél fogva kiráncigálta a tömegből, és visszadobta földi munkahelyére, hogy naplóját befejezze. Helyette ezt a munkát felesége Molnár Mária, és a könyv szerkesztője fejezik be. A köny 1983-ban jelent meg a Kríterion kiadásában. Bandi András Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8340 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. WESTEL IRODA: PÉCS, 7621 RÁKÓCZI U. 19., TEL.: (06 72) 225-111, RÁDIÓTELEFON: (60) 327-900 WESTEL FORGALMAZÓ: MOHÁCS, SZÉKI BT., 7700 SZABADSÁG U. 36., RÁDIÓTELEFON: (60) 360-625 ÚJ, testreszabott díjcsomagok Főleg munkaidőben telefonál, vagy inkább az esti / órákban intézi ügyeit? Szünet nélkül csöng a készüléke, / vagy csak akkor kapcsolja be, ha fel akar hívni valakit? % Keveset beszél, vagy éppen egész nap izzik a V "láthatatlan drót"? Szokásaink különbözőek, de a rádiótelefon minden előfizető számára egyformán fontos és hasznos. Ezért a Westel 450 különösen büszke arra, hogy saját előfizetői körében 1992 óta nem emelt árakat. Sőt, mostantól - a jól bevált kettőt változatlanul hagyva - már négy különböző, ám hasonlóan kedvező díjcsomagot kínál: Q START: Ha Ön keveset telefonál, viszont sokan keresik, most fellélegezhet. A Start díjcsomagban a havi díj igen alacsony, s ha Ön a hívó fél, csúcsidőn kívül komoly kedvezménnyel beszélhet. © STANDARD: Népszerű alapdíjcsomag, amely a leggyakoribb igényekhez igazodik. 0 EXTRA: Ha Ön rendszerint csúcsidőben telefonál, nem lehet közömbös, mennyit fizet a beszélgetésért percenként. Az Extra díjcsomag csúcsidőben a legalacsonyabb tarifát nyújtja. O PRÉMIUM: Azoknak ajánljuk, akik az átlagosnál lényegesen többet használják készüléküket, mivel a havi díjban foglalt ingyenes percmennyiség itt a legnagyobb. Ha elégedett eddigi díjcsomagjával, természetesen nem kell váltania. De ha igényei úgy kívánják, a négy közül biztosan talál egyet, amelyik tökéletesen illik Önhöz. Mint egy remekbe szabott szmoking. Vagy egy csinos kosztüm. l
