Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-03 / 61. szám

1995. március 3., péntek Városaink új Dunántúli napló 9 Mohácsi körkép Hétfőn közgyűlés Soron kívüli közgyűlést tart hétfőn délután 2 órától Mohács képviselő testületé. A napi­rendi pontok sorában ismét tárgyalják a szennyvíztisztító építését, módosítják a jelenleg érvényes lakásrendeletet, meg­vitatják a Volánnal kötendő megállapodást és egyebek mel­lett határoznak az 1995-re ter­vezett lakásépítési tervkoncep­cióról. Beépítik a Duna- parti telket? Évek óta gaztenger uralja, építési törmelék, egyéb, illegá­lisan lerakott szemét csúfítja Mohács legfrekventáltabb beé­pítésre váró területét a Duna-parti sétány mellett. Korábban az OTP-nek el­adott telek visszaszerzését már kezdeményezte a város, ám nem jártak sikerrel. A hasznosításáról újabb megbeszélést folytatnak már­cius 9-én a városháza tisztség- viselői az OTP Ingatlan Rt. képviselőivel. Anyakönyv Születtek: Albrecht Dónál (Boly), Győri Zsanett (Sombe­rek), Borsodi Jennifer (Duna- falva), Scheffer Máté (Babarc), Balog Attila (Homorúd), Schiff- ler Dávid (Véménd), Gémesi Ákos (Lánycsók), Hering Márk (Dunaszekcső), Horváth Domi­nika (Sátorhely), Dömse Nóra (Mohács). Meghaltak: Sikrok Józjsej (Mohács), Auth Ferencné Ande- lár Agnes (Palotabozsok), Vidi- vics Máténé Beslits Mária (Mo­hács), Ehlich János (Mohács), Haraszti János (Mohács), Lipo- kátics György (Mohács), Ková­csié s György (Mohács), Arnold Gyula (Mohács). Az oldalt összeállította: Berta Mária Az Új Dunántúli Napló Mohács és környéki terjesztői ügynökségének telefonszáma: 69-364-268 MAYER NYOMDA Árok u. 17. Tel.: 69/311-047 ÁLOM Bt. Széchenyi tér 9. Tel.: 69 / 322-847 SPITCZ JÁNOSNÉ Dózsa Gy. u. 40. (Temető Iroda) Fejlesztésre, felújításra nincs pénz A hitelek visszafizetése a legfontosabb MEGKÉRDEZTÜK: Kik kaphatnak lakás- fenntartási támogatást? Mohács képviselő testületé a legutóbb tartott közgyűlésen el­fogadta a város ez évi költség- vetését. A különböző szakbi­zottságokban előzetesen részle­tekbe menően megtárgyalták mire futja a bevételként sze­replő egymilliárd 622 millió fo­rintból, így az eredeti tervezet­hez képest kidolgozott negyedik változatot az ülésen már vita nélkül megszavazták. Tulaj­donképpen nem is nagyon volt miért „harcolniuk” a képvise­lőknek, mert egyszerűen a mű­ködési kiadásokon fölül nem maradt mit elosztani.- Igen feszített a költségveté­sünk - mondta Zimmermann Ferenc pénzügyi osztályvezető - és ez az első év, amikor egyet­len ingatlan, járda, út felújítá­sára sem gondolhatunk. Az in­tézmények működési kiadása egymilliárd 335 milliót visz el úgy, hogy dologi automatiz­musra a várható 20-25 százalé­kos áremeléssel szemben csak 10 százalékot tudunk adni. Ezt a pénzt a normatív támogatással együtt havi bontásban utaljuk a költségfelhasználóknak.- Gondban van a város, újabb adók bevezetéséről ennek ellenére nem esett szó.- A magánszemélyek kom­Mohácson a mintegy 6000 fős német kisebbség a helyható­sági választás óta megalakította az önkormányzatát. A céljaik­ról, lehetőségeikről Kolbach Ferenc elnök az alábbiakat mondta el:-A felállás időszakán túl­jutva elkészítettük a szervezeti és működési szabályzatunkat, előkészítettük a megyei és az országos kisebbségi önkor­mányzati tanácsba való jelölé­seket. Az elmúlt héten közmeg­hallgatást tartottunk, s a kezde­ményezésünk tapasztalataként sajnálattal kell megállapítanom, hogy meglehetősen érdektele­nül fogadták. Az a tény külön is elgondolkodtat, hogy a pedagó­gusok, akikre a legnagyobb szükségünk lenne, nagyon ke­vesen jöttek el a fórumunkra. Számunkra a legfontosabb feladat a nyelv ápolása, helye­sebben az újra tanulása. Hiszen a háború után az állam elvette tőlünk az anyanyelvűnket azzal, hogy az iskolákból kitiltotta a német szót, aminek következ­ményeként mára egész nyelvjá­rások tűntek el. Ám ha ezek már örökre feledésbe vesznek is, le­galább a kétnyelvűség lehető­sége ismét fenn áll. De ahhoz, hogy a visszakapott lehetősége­inkkel élni tudjunk, az oktatást minden vonatkozásban újra kell szerveznünk. Éppen ezért első lépésben a szőlőhegyi, illetve a munális adójából a tervezett be­vétel 7,4 millió forint, s ezt egyelőre nem változtatta a testü­let, de szóba került, hogy a harmadik negyedév végéig fe­lülvizsgáljuk, és elképzelhető, többet kell majd fizetni a nagy alapterületű nyaralók, a bérbe adott hétvégi házak és garázsok után. Viszont az iparűzési adót módosítottuk. Míg tavaly a mo­hácsi telephellyel rendelkező iparosoknak, amennyiben az árbevételük meghaladta a fél­millió forintot, az adóalap 3 ez­relékét fizették, idén ugyanezek 6 ezreléket fognak, az alkalmi árusok pedig esetenként - far­sangkor, a vásárokon és heti pi­aci napokon - 2000 forintot. Az adónem emeléssel a bevételi előirányzatunk 30-ról 50 milli­óra nőtt. A lakások értékesíté­séből 20 millióra számítunk, a nem lakás céljára szolgáló in­gatlanokból pedig 28,7 millióra. Jelentős tétel a költségveté­sünkben a BATRA székházra a vevő tartozása, amely a vételár hátralékkal és a kamatokkal együtt 70 millió. Némileg meg is oldaná a gondjainkat, ha megkapná a város a pénzt, de a per kimenetele továbbra is bi­zonytalan, ezért a teljes össze­get tartalékként szerepeltetjük Park utcai óvoda átvételét ter­vezzük. A későbbiekben pedig szeretnénk helyben egy német tannyelvű általános iskolát, de legalább valamelyik meglévő intézményben egy tagozatot be­indítani. Természetesen a nem­zetiségi nyelvoktatás kiterjed­tebb formáját gondoljuk meg­honosítani, ahova származásra való tekintet nélkül mindenkit fölveszünk majd, aki igényli a német nyelv magas szintű isme­retét. E gondolatsor után térek vissza a pedagógusainkra, akik­nek a számára nagy szükség lenne, hogy német nyelvterüle­ten gyarapíthassák a tudásukat, s ehhez adottak is a lehetősé­gek. A rendszeres továbbképzé­seken való részvételért mégis valósággal könyöröghetünk az óvónőknek és tanítóknak. Ami a hagyományőrzést il­leti, tervezzük egy népitánc együttes létrehozását. Arra gondoltunk, 7-8. osztályosok­ból verbuválnánk a csoportot és számítunk a középiskolás kor­osztály érdeklődésére is. Vi­szont amennyiben nem tudunk önálló tánccsoportot alakítani, megfontoljuk a nagynyárádiak együttesének közös fenntartá­sát. Emellett kívánatosnak tart­juk, hogy a Német Asszonykó­rus a művelődési ház helyett a jövőben az önkormányzatunk­hoz kapcsolódjon.- Határozat született a pénz sorsáról, e szerint a sportcsar­nokra fordítják, amennyiben a német cég kifizeti az adósságát.- Igen, de elképzelhető, hogy ezt az álláspontot az év közepén felül kell majd vizsgálni és a költségvetés módosításakor kénytelenek leszünk más célra fordítani. Ugyanis az idén már hiteltörlesztési kötelezettsége is van a városnak. A sportcsarnok építésére felvett 49 millió fo­rintból a kamatokkal együtt eb­ben az évben 21,6 milliót kell törlesztenünk, további fizetni valónk a múlt évben fölvett 23 milliós működési hitel, amely­nek a kamata további 7 millió. Ezek a kötelezettségeink min­den mást megelőznek, mert a kamatok vészesen ketyegnek!- Fontolgatták újabb hitelek fölvételét is.- A tervezett szennyvíztisz­tító építéséhez az önerős rész más forrásból nem biztosítható. Még nem mondta ki a testület a végső szót a beruházásról és nem véletlenül mérlegelik ilyen hosszasan a döntést, hiszen sokkal jobb anyagi kondícióra belátható időn belül nem szá­míthatunk - szögezte le Zim­mermann Ferenc. Berta M.-A tervek megvalósításához pénz kell. Mekkora keretből gazdálkodhatnak?- Minimális pénzt kapunk úgy a várostól, mint a központi költségvetésből, együttesen alig haladja meg a százezret, de eb­ből vagyunk kénytelenek elkez­deni a munkát. Később, lega­lább is az ígéretek szerint, a felmutatott eredményekhez és a konkrét célokhoz mérik az ál­lami hozzájárulást. Az elmoz­dulás érdekében próbáljuk meg­találni a pénzszerzés módját a különböző pályázatokkal. Tör­vény adta lehetősége az önkor­mányzatnak, hogy olyan ingat­lant bocsásson a rendelkezé­sünkre, amely működő tőkeként is funkcionál. Erre vonatkozóan szintén van elképzelésünk.-A kisebbségi törvény értel­mében önök meghatározhatják az ünnepeiket, jelképeiket. Ilyen kérdésekben döntettek-e már?- Hozzánk legközelebb álló­nak a pünkösd ünnepét érezzük. Viszont jelképet nem választot­tunk és valószínű nem is fo­gunk. Évszázadok óta itt élünk, részesei vagyunk a magyar tör­ténelemnek, érzelmi kötődé­sünk is inkább van a magyar zászlóhoz, címerhez, mint a német nemzet jelképeihez - mondta befejezésül Kolbach Ferenc, a német kisebbségi ön- kormányzat elnöke. Lőrincz Judit A polgármesteri hivatal la­kossági osztálya a szociális bi­zottság egyetértésével az átme­neti segélyek átcsoportosításá­val lakásfenntartási támogatást biztosító keretet hozott létre. E célra egyelőre három millió fo­rint áll rendelkezésre, de pályá­zat benyújtásával az összeg nö­velésére számítanak. A rendelkezés értelmében a lakásfenntartási támogatást az a mohácsi lakos igényelheti, aki­nek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem ha­ladja meg a mindenkori öreg­ségi nyugdíjminimum másfél- szeresét, azaz jelenleg a 12.600 forintot, illetve amennyiben egyedülálló személyről van szó, a 16.800 forintot. Feltétel to­vábbá, hogy a lakásfenntartás költségei elérjék a család jöve­delmének 35 százalékát. A támogatás összegét a kére­lem, a kiadást igazoló számlák, igazolások benyújtása után a szociális bizottság határozza meg, de az nem lehet havi 1000 forintnál kevesebb és maximum az öregségi nyugdíj 40 százalé­káig terjedhet. A rendelet részletezi a lakás- fenntartás költségeit, ami lehet lakbér, albérleti díj, lakásvásár­lási, vagy felújítási hiteltörlesz­tés, közműfejlesztési költség, közüzemi díjak, továbbá a la­káshoz kapcsolódó adók. A támogatottak sorából kizár­ják azt, akinek öt évesnél fiata­labb autója, üdülő ingatlana, nem lakás céljára hasznosított helyisége, egyéb bérleményből származó jövedelme is van, a vagyonának összértéke megha­ladja a 420.000 forintot. Az sem számíthat önkormányzati segít­ségre ezen a címen, aki a szük­ségesnél nagyobb lakásban él, továbbá a kérelem benyújtása­kor a lakásfenntartáshoz kap­csolódó tartozása meghaladja a 20.000 forintot, vagy eltartási szerződés jogosultja. A szociális segélyek rendsze­rében új az idén bevezetett tá­mogatási forma, amelyre az igényeket április 30-ig kell a vá­rosházán bejelenteni. A szociá­lis bizottság döntése alapján megítélt összeget a hivatal a közüzemi számlák kiegyenlíté­sére utalja át a kérelem benyúj­tását követő hónap első napjától az év végéig, majd jövőre új igényeket kell benyújtani. Amennyiben a jogosultságot érintő változás történik, azt nyolc napon belül köteles beje­lenteni a lakásfenntartási támo­gatásban részesülő a polgármes­teri hivatalban. Mint a városházán megtud­tuk, tekintettel arra, hogy külön forrás nem állt rendelkezésre e támogatáshoz, az eddig évente három-négy alkalommal fizetett átmeneti segély helyett idén csak egyszer kaphatnak ilyen címen pénzt a rászorulók. Lőrincz J. Környezetvédők összefogása A Magyar Környezetvédelmi Egyesület mohácsi tagozata hét­főn tartotta alakuló ülését. A Bartók Béla Művelődési Köz­pontban húsz fő részvételével zajlott tanácskozáson ismertet­ték az alapszabályukat, amely­ben az elhangzott javaslatok alapján rögzítették, hogy az el­nöki teendőkkel Kéméndi Józse­fet bízzák meg, az elnökség tag­jainak pedig Baricz Imrét, dr. Csonka Takács Lászlót, dr. Debreczeni Lászlót, Horák Já­nost és Szabados Sándort vá­lasztották. A mohácsi környezetvédők főbb célkitűzéseit az alábbiak­ban fogalmazták meg: Sürgetik a város átfogó környezetvé­delmi programjának kidolgozá­sát, támogatják az önkormány­zat ilyen jellegű munkáját. A képviselők számára a környe­zetvédelemmel összefüggő dön­téseik előkészítéséhez informá­ciókkal, véleményekkel, javas­latokkal szolgálnak. Elhatároz­ták, hogy megfelelő rendszert dolgoznak ki a lakosság reális tájékoztatására, feltárják a va­lódi környezetkárosító tényező­ket és közreműködnek azok megszüntetésében. Igyekeznek tudatosítani a városban, meny­nyire fontos a lakókörnyezet tisztántartása. Igény szerint részt vállalnak a környezetvé­delmi oktatás-képzés terén és segítik az ifjúság tanórán kívüli környezeti nevelését, továbbá fölvállalták a mohácsi polgárok környezetvédelemmel kapcso­latos érdekeinek képviseletét. Els& összejövetelükön konk­rét indítványt tettek arra, hogy a népek közötti barátság ápolása érdekében állami és egyházi közreműködéssel a Történelmi Emlékparkot nyilvánítsák kegy- és zarándokhelynek. Az újonnan alakult egyesület tagjai állást foglaltak a tervezett szennyvíztisztító építése kérdé­sében is. Ésszerűtlennek tartják a beruházást a jelzett formában megvalósítani, tekintettel arra, hogy azzal csak a Mohácson ke­letkező szennyvíz töredékét tud­ják majd kezelni, az ipartelep, ezen belül a legnagyobb meny- nyiséget kibocsátó Farostle­mezgyár gondja megoldatlan marad. B.M. A német kisebbségi önkormányzat tervei Egy kis ízelítőt szeretnénk adni felvételeinkkel az utóbbi napok gazdag kulturális programjából. A Schneider Lajos Népdalverseny közönségdíjasa, Csali Eszter (balról); néptáncbemutató a főtéren; és a Mohács-Palotabozsok-Somberek Ifjúsági Fúvószenekar önállóhangversenye Fotó: Tóth László t i i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom