Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-03 / 61. szám

8 aj Dunántúli napló Magazin 1995. március 3., péntek i ÖTLETES NAGYMAMÁK, DIVATOS UNOKÁK Tipegő, tomi-nadrág A felnőtt módinál ugyan las­sabban, de változik a bébidivat is. Elsősorban színekben lettek vál­tozatosabbak, élénkebbek a gyermek-holmik. A türkiz-benet- tonzöld-lila-sárga-narancsszín va­riációk újabban gyakran föltűn­nek az overálokon, dzsekiken vagy a tipegőkön. Sok családban a kicsik a na­gyobbak kinőtt ruháit hordják, de a varrásban jártas nagyik - némi ötlettel, ügyességgel - egyénivé, divatossá tehetik az unokák örök­lött öltözékeit is. A kétrészes tipegőt virágmin­tás vászonból szabott zsebekkel (1. rajz) szépen fel lehet újítani. A felsőrész elejére egy nagyot, a nadrágra két kisebbet varrjunk. A gyakorlottabbak applikálhatnak egy-egy állatfigurát, például ma­cit az egyik szárra. Ezt apró cik-cakk öltéssel szegjük körbe. Fontos, hogy színes, de az alap­anyaggal harmonizáló legyen. A kislánykák már másféléves kor­ban hordhatnak igazi lányruhát. Ezt szeretik is a kicsik, igyekez­nek „viselkedni” is benne. A kon­fekció ruhácskát díszítsük föl fo­dorral (2. rajz). Az anyag mintá­jával megegyező vagy hasonló, de egyszínű batisztból körülbelül 3 cm széles, megfelelő hosszú­ságú pántot szabjunk (a húzásra egyharmad hosszt kell ráhagyni), s előbb beszegjük, behúzzuk, majd a kívánt helyre gépeljük a fodrot. A tomi-nadrág kockás vászon­nal vagy zefirrel kombinálható (3. rajz). Ha kinőtte az unoka, a raj­zon látható formában kitoldható. Ha térdnél kissé kopott, varrjunk rá zsebet. Ezt is lehet fodrosítani a mellrészen, sőt ügyes nagyma­mák szép piros szívet vagy óvo­dai jelet is hímezhetnek az elejére. Záhonyi Lujza Maja függőhíd A mexikói őserdő mélyén, az ősi maja királyság területén régészek és mérnökök felfedez­ték a világ legrégebbi függőhíd- ját. A 183 méter hosszú híd, amely Yaxchilán (ma romvá­ros) egyik büszkesége volt, va­lószínűleg a világ leghosszabb ilyen építményének számított mindaddig, míg az olaszok nem szerkesztettek egy még hosz- szabb hidat 1377-ben - mondta a Reuter brit hírügynökség tu­dósítójának James A. O’Kon mérnök, az egyik felfedező. Bár Yaxchilan város marad­ványait, amelyek Mexikó és Guatemala határán fekszenek, már száz éve tanulmányozzák, a számítógép segítségére volt szükség ahhoz, hogy felfedez­zék a hidat, amely az Usuma- cinta folyót ívelte át. O’Kon ősi térképekből és dokumentumok­ból következtetett a híd létezé­sére. Először lépcsőket találtak, amelyek a hídhoz vezettek, majd felfedezték a betonpillére­ket a folyó mindkét oldalán. Ez a masszív beton- és tégla­építmény azt bizonyítja, hogy a maják még fejlettebb tudo­mánnyal és kultúrával rendel­keztek, mint ahogyan gondolták - mondta O’Kon. - A maja kul­túrát nem lehet kőkorszakbeli- nek nevezni. Igaz, hogy nem használtak fémszerszámokat, de szerszámaik olyan anyagokból készültek, mint például a jáde, amely keményebb a kőnél. O’Kon most rekonstruálta az egész hidat Atlantában. - Ami különösen jellegzetes - közölte -, hogy ezt a szerkezetet a ma­ják maguk találták fel, nem ha­tott rájuk más kulturális ha­gyomány, mint például az euró­paiakra a kínai és az arab. A yaxchiláni társadalom rendkívül fejlett volt. A város­ban nagyszerű épületek emel­kedtek, amelyeket a hegyoldal­ból kivágott teraszokra építet­tek. O’Kon úgy gondolja, hogy a híd legalább öt évszázadon át állt, és a kereskedelem egyik fő útvonala volt. Videofigyelés a bécsi taxikban Nagyobb biztonság a taxisok­nak - erről gondoskodik egy vi- deofigyelő-rendszer, amelyet a minap mutattak be Bécsben. Az APA osztrák hírügynökség jelen­tése szerint, amint az utas kinyitja a taxi ajtaját, működésbe lép egy videofelvevő, amely fényképezi az utast és a hangokat is felveszi. Az apró felvevőkészüléket a ko­csi szélvédőjén helyezték el. A videofelvétel mindenekelőtt a bűnmegelőzést szolgálja - mondta Kari Ramharter, a bécsi taxiskamara vezetője. - El akar­juk riasztani a potenciális bűnö­zőket, ezért feltűnő helyen elhe­lyezünk a kocsin egy feliratot, amely közli, hogy az utast videón figyeljük. A rendszer Dániában már két év óta, Németországban pedig néhány hónapja működik. Kikü­szöbölték azt a hibát is, hogy a felvétel csak akkor kezdődik, amikor a belső világítás kigyul­lad. Elhelyeztek a csomagtérben egy szerkezetet, amelynek kap­csolóját szükség esetén a vezető lábával működésbe hozhatja. A videokészülék, beszereléssel együtt 15 ezer schillingbe kerül. Valószínűnek tartják, hogy ezt az összeget mind a 4300 bécsi taxis rászánja biztonságának fokozá­sára. AZ IDŐSEK 90 SZÁZALÉKA IDŐÉRZÉKENY Mit kell tudni a fronthatásokról? Korábban csak feltételezések voltak, ma már megközelítően pontos tapasztalati adatok van­nak arról, hogy az időváltozás milyen mértékben befolyásolja az egészségi állapotot, a közér­zetet. A hazai és külföldi vizs­gálatok egyaránt azt mutatják, hogy a lakosságnak mintegy egyharmada kifejezetten érzé­keny az időjárás alakulására, az idősebb korosztályok tagjainak pedig körülbelül 90 százaléka megsínyli a fronthatásokat. Sokan azonban abban a tév­hitben vannak, hogy a közérzet romlásáért, a rossz hangulatért vagy a fizikai állapot gyöngülé­séért, betegségi tünetekért a klíma módosulásai felelősek. Pedig nem arról van szó; az idő­járás, vagy az időváltozás a természet által adott körülmény, amely senkit nem betegít meg. Viszont a lappangó, meglevő betegségek, a szervezet gyön- geségei mintegy támadási fel­Lassan búcsúra kényszerül a tél és enyhébb hétvégeken föl­kerekedhetnek a természetked­velők, hogy kiszellőztessék tü­dejüket és a téli kényszerpihenő után megmozgassák tagjaikat. A tavaszi kirándulások, a rövi- debb-hosszabb túrák azonban csak akkor hoznak felüdülést, ha néhány alapvető „túra-sza­bályt” megtartunk. Elsőként azt, hogy mint min­denben, a természetjárásban is fontos a fokozatosság. A kirán­dulás programjának, időtarta­mának és céljának megtervezé­sekor vegyük figyelembe élet­korunkat, teherbíró képessé­günket és edzettségi állapotun­kat. Legjobb, ha a városlakók és általában a szellemi foglalkozá­súak a szó szoros értelmében rövid távra tervezik az első tú­rákat, s a megerőltető „nagy ületet kínálnak az időjárás kel­lemetlen mellékhatásainak. Kö­vetkezésképp, ha egészségünk sebezhető pontjait sikerül meg­szüntetni, csökkenthetjük, sőt ki is küszöbölhetjük az időválto­zás negatív, leverő hatásait. Az egészséges, fiatal szerve­zet ugyanis képes minden klí­maingadozást megfelelően el­lensúlyozni - a panaszok oka tehát nem a frontokban, hanem a szervezet természetes kopásá­ban, elöregedésében vagy az el­lenállóképességet gyöngítő ká­ros környezeti hatásokban kere­sendő. Mindezen túl való igaz, hogy sokan az átlagosnál időérzéke- nyebbek. Esetükben - az inge­rek intenzitásától, idegrendsze­rük állapotától függően - a gyorsabb és drasztikusabb hő- mérsékleti ingadozások foko­zott tompultságot, ingerült vagy depresszív kedélyállapotot, fej­fájást, feledékenységet, álmát­Tavaszi túrák menetelések” helyett inkább csak kiadós sétákat tesznek a közeli erdőkben, hegyoldala­kon. Az öltözéket is gondosan vá­logassuk össze; szem előtt tartva, hogy az első tavaszi he­tekben szeszélyes, csalóka az időjárás és a hétágra sütő nap sem melegít úgy, mint nyáron. A gyakorlott kirándulók tudják, hogy az öltözék egyik legfonto­sabb darabja a cipő. Kivágott, magas sarkú vagy éppen vado­natúj lábravalóban kockázatos még egy félórás-órás gyalog­lásra is vállalkozni. Helyettük inkább jól bejáratott, kitaposott lábbelit válaszunk, még akkor lanságot, szorongást okoznak. További gyakori „front-tünet” a szemek vibrálása, a szédülés, sőt, súlyosabb esetekben az erős verejtékezés, a hidegrázás is. A tavasz köztudottan szeszé­lyes évszak, számolhatunk az­zal, hogy megsokasodnak az időjárást miatti panaszok. Ne feledjük tehát, hogy a „termé­szet” csak azért kellemetlen­kedhet, mert egészségünk vér- tezete itt-ott hiányos. Fölösle­ges az időjárás szidni - frontok mindig voltak és lesznek -, he­lyesebb inkább az időérzékeny­ség bennünk rejlő okait, a kez­dődő vagy lappangó betegséget fölkutatni és még kezdeti stádi­umban gyógyíttatni. Ha az or­vosi vizsgálatok ilyen okot nem derítenek föl, akkor - de csak akkor - ajánlhatók az időjárás­sal kapcsolatos panaszok enyhí­tésére enyhe fájdalomcsillapí­tók, keringésjavító és nyugtató medicinák. - tik ­is, ha külcsínben nem állja a versenyt az elegáns cipőkkel. Az első tavaszi túrák céljának kijelölésekor, a fölkeresendő li­gethez, tóparthoz, kilátóhoz, stb. vezető utat lehetőleg úgy válaszuk meg, hogy minél messzebb elkerüljük a forgal­mas, benzingőzős autósztrádá­kat. A kis ösvényeken, erdei csapásokon viszont időről-időre álljunk meg, nézzünk vissza és jegyezzünk meg jellegzetes támpontokat, mert könnyen el­tévedhetünk. A frissítő séta, az egészségőrző gyaloglás telje­sebb testi-szellemi felüdülést ad, ha nem egyedül, hanem csa­ládi, baráti társaságban járjuk az erdőt, mezőt. De ne feledjük, hogy a haladás ritmusát és a tá­volságot mindig a kompánia legkevésbé teherbíró tagjához kell mérni. Rákos betegek túlélése Bár a tudósok még nem ta­lálták meg a gyógyító „csoda­szert”, a rákos betegek egy­harmada mégis túléli a gyilkos kórt - állapítja meg egy 30 éven át végzett svéd kutatás és az arról szóló tanulmány, amely 800 ezer rákos betegen folytatott vizsgálat eredmé­nyeit hozta nyilvánosságra. A Reuter brit hírügynökség részleteket közöl a tanulmány­ból. Eszerint 1982-ben 36 ezer rákos beteget vizsgáltak meg, s közülük 10 ezren életben vol­tak 10 évvel később. A túlélők negyedrésze meghalt volna 10 éven belül, ha 1962-ben bete­gedtek volna meg, nem pedig 20 évvel később - hangoztatja a tanulmány. A nők túlélési esélye magasabb a férfiakénál, az arány 51:38. Ennek két kü­lönböző oka lehet. Egyik az, hogy a nők általában fiatalab­bak, amikor megállapítják ná­luk a betegséget, a másik pedig az, hogy a nők általában köny- nyebb lefolyású rákban bete­gednek meg. A megelőzés per­sze továbbra is a legjobb mód­szer a rák leküzdésére. A rossz­indulatú melanómát (a bőrrák egy fajtája), amelyet gyakran a túlzott napozás idéz elő, a fér­fiak 69 és a nők 85 százaléka éli túl. A nők mellrákjának tú­lélési aránya 52-ről 66 száza­lékra emelkedett a vizsgálat 30 éve alatt. A férfiaknál a prosz­tatarák túlélési esélye növeke­dett a legnagyobb mértékben, ma már a betegek 42 százaléka meggyógyul. Ez az arány 30 évvel ezelőtt még 25 százalék volt. A tanulmány szerint a máj­rákot csak egy-két százalék, a tüdőrákot 7-9 százalék, a gyo­morrákot pedig csak 5 százalék éli túl. Az ÁVÜ 1995. március 6-tól nyilvános forgalombahozatalra ajánlja fel a tulajdonában lévő Pannon-Váltó Rt. részvényeket kizárólag alanyi kárpótoltak számára. ■ cserearány: 20.000 Ft címletű kárpótlási jegy + 2000 Ft = 30.000 Ft névértékű részvény H jegyzési időszak: 1995. III. 6. - III. 24. A részvények a Postabank E r ték a pír Rt.-nél, a Postabank fiókhálózatában, valamint a Brókerliáz; Rt.-nél, és a Kereskedelmi Bank fiókokban jegyezhetők. A részvényjegyzéssel kapcsolatos további információért forduljon a Telemédia Szolgálathoz (T.: 266-7007) és a bankfiókokhoz, illetve az ÁVU ügyfélszolgálati irodáihoz. i A I

Next

/
Oldalképek
Tartalom