Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-25 / 82. szám

1995. március 25., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Városköltségvetés számokban (I.) Jelképes közterheink Egyre inkább meggyőződé­sem, hogy létezik történelmi közteherviselés is. A jelenből szemlélve az egyenlőtlensé­gekre, elhatárolódásokra való törekvéseit, szinte létjogo­sultságát is megkérdőjelező szituációkat produkál. Ám azért az utókor érvényesíteni szokta az elődeinek számító generációkon. S ettől hiába is próbálnánk elhatárolódni. S a mi középkorú generá­ciónk tetteit, alkalmasságát megítélő utókor már ott ül az iskolapadokban. (Esetleg kint fütyül az utcán.) Alsó tagoza­tos elemistaként többek kö­zött hajdani nagy íróink, Mó­ricz, Móra kisnovelláit olvas­hatja a szegénységben telt gyermekkoruk emlékeiről. Ismerve a mostani gyere­kek érdeklődési körét, az ő szemszögükből kissé avíttnak tartottam ezeket a mívesen szép olvasmányokat. És mégis: legutóbb egy bemutató iskolai foglalkozás becsenge- tés előtti zsibongásában meg­ütötte a fülemet két másodi­kos beszélgetésének foszlá­nya egyik osztálytársukról: „Azt mondja, hogy ők is sze­gények”. Az egészben szá­momra az volt a legmegdöb­bentőbb, hogy mindez a le­hető legtermészetesebben hangzott: csodálkozás és saj­nálkozás nélkül. Az olvasmánytémák tehát mégiscsak időszerűek. Kény­telen vagyok tehát elhatárolni magam a korábbi álláspon­tomtól. Annál is inkább, mert ugyanannak az iskolának egyik tapasztalt pedagógusa arról panaszkodott, hogy egyre több gyerek jön éhesen reggel, egyre kevesebbnek fij- zetik be a szülők a menzát, a napközit, mert nem telik rá. S ez a panasz bizony még az áp­rilis befizetések előtt volt. Ennek új, magasabb tarifáit mindenféle hatáselemzés, vagy legalább empátiából fa­kadó jajszó nélkül fogadta el a város közgyűlése. Ám ha már benne vagyok: ettől a témától - és a közgyű­lés magatartásától - is meg­próbálom elhatárolni magam. Legutóbb úgy is szemrehá­nyás kaptam egy elmaradt el­határolódás miatt. Vezető kormánypártunk városi el­nöke megrótt, hogy újságunk nem - sem - határolódott el attól a „maroknyi”, Ár­pád-sávos zászlóval jelen lévő fiataltól, akik „füttykon­certtel” kisérték az említett párt képviselőinek március 15—ki koszorúzását. Természetesen az ilyen demonstrációval ilyen ünnepi alkalomkor végképp nem ért­hetek egyet, ám néhány törté­nelmi tapasztalatokat is nél­külöző tinédzser füttyögése talán mégsem olyan esemény, hogy két ünnepség és két be­széd egyébként is kurtára fo­gottra kényszerült tudósításá­ban említést érdemelne. Kü­lönösen, ha éppen a feltűnés­keltés volt a szándék: még utóbb a márciusi ifjak tettei­hez: mérik cselekedetüket. Egyébként is: a közszerep­lés, a politikusi pálya már csak ilyen. Van úgy, hogy nem az kapjá a füttyöt, a kri­tikát, aki igazán megérdemli, s néha nem is tudni, ki lehetne a címzett. Hogy a tüntető egyetemistáknak válaszoló új pénzügyminiszterünket idéz­zem: ez jelképes köztehervi­selés. Csak történelmi. Dunai Imre Megosztott kétszer 10 millió Rész- és kisebbségi önkormányzatok egy kalapból A Pannonmedicina önkormányzati tulajdonba adása A Legfelső Bíróság tavaly ho­zott ítéletével hatályon kívül helyezte a Baranya Megyei Bí­róság általa a Pannonmedicina Gyógyszerellátó Vállalat va­gyonátadása tárgyában megho­zott ítéletét és az ügyben eljárt Baranya Megyei Vagyonátadó Bizottságot új eljárás lefolyta­tására kötelezte. Erre március 31-én kerül sor. Természetes Pécs Önkormányzata is erősen érdekelt az ügyben. A közgyű­lés erről a témáról olyan hatá­rozatot fogadott el, hogy magá­énak igényli a vagyon egy ré­szét. Olyan álláspontot, illetve megállapodás-változatot támo­gat, hogy a gyógyszertári köz­pont központi vagyonának - működtető és háttér vagyon - Pécs Önkormányzatát megil­lető része a megalakítandó részvénytársaságba kerüljön. Ezen belül a Baranya Megyei Közgyűlés az alapítói jogára tekintettel a központi vagyon 20 százalékát kapja, a fennma­radó 28,54 százaléka Pécs vá­rosát illesse meg, a 18,37 száza­léka a gyógyszertárral rendel­kező településeké, 33,09 száza­lékkal pedig a gyógyszertárral nem rendelkező településeké legyen a központi vagyon csökkentésére kapott patikava- gyon arányában. Ezen túl a gyógyszertári központ hálózati vagyona természetben kerüljön kiadásra a patika fekvése sze­rint önkormányzatoknak. A közgyűlés azt is kifejezte hatá­rozatában, hogy gyógyszertári hálózat privatizációját a maga részéről szükségesnek és kívá­natosnak tartja. Célba ért a sportsegély A közgyűlés februárban 15 mil­lió forint megelőlegezett támo­gatást szavazott meg a város legrászorultabb sportegyesüle­tei fámára. Az összeget a sportbizottság osztotta fel és a megelőlegezett támogatás már el is jutott a címzettekhez. Az önkormányzat idei költség- vetése mérlegének fő száma akár impozásnak is tűnhet: 9,3 milliárd 691 ezer forint. Ilyen szabály­talan formá­ban írjuk, hi­szen egy tíz­jegyű számot könnyű félre­olvasni. Ám akármilyen nagynak is tűnik ez a szám, érde­mes hozzá megjegyezni, hogy mintegy 6 milliárd forint - lényegében nem indokolatlan - igény teljesítésére nem futotta Idetévedt idegenként kóvály- gok a Kereskedők Házában - íme a tapasztalat. „No bemegyek ide a föld­szintre. Mit is írtak ki? Római szint? Ugyan miért? Hát per­sze, Pécs helyén valamikor ró­mai város volt, Sopianaenak hívták, mint a cigarettát... Lehet, hogy van valami köze a római szintnek a római város­hoz? Nézzük csak, ímak-e erről valamit?. . . Érdekesek ezek a szabálytalan kőfalak itt a föld­szinten mindenfelé. Milyen öt­lete volt ez az építésznek? Mit akarhatott kifejezni? Hohó, de hisz; ez nem is építészeti ötlet! Ha római szint, akkor lehet, hogy római kori falak? A, az nem lehet, ami megmaradt a rómaiaktól, az nem szokott ilyen újnak kinézni. Vagy a ro­mok valamilyen kiegészítése ez a sok szürke kő? De milyen épü­letek romjait jelezhetik ezek az új kőfalak? Hadd lám, van-e erre valami magyarázat?. .. Eh, nincs itt semmit! Dehát ho­gyan is gondolják, az ember csak idejön és mindent tud ma­gától?. .. Hát nem tud, kérném tiszte­lettel. E sorok írója sem, aki pedig láthatta ezt az egészet még úgy, szabadon, ahogy elő­kerültek a romok. Igaziakkor is nehezen értette, de valahogy - régészeti segédlettel - lehetett értelmezni, ám így beépítve már csak szanaszét lévő falré­szeket látni. Értelrpetlen, érthe­tetlen falrészeket, hiszen egy­szerűen képtelenek értelmes va­lamivé összeállni. Vajon nem kellene-e a Ró­mai szinten néhány helyen el­helyezni az épület alaprajzán ábrázolva a római falak képét, megmagyarázva egyben az épületek mibenlétét is. Hogy az idegen - és persze a pécsi pol­belőle. A bevételeknél ez közel akkora összeg, mint az önkor­mányzattól független átenge­dett állami bevétel: a személyi jövedelemadó 35 százaléka, a gépjárműadó 50 százaléka, a gár is - ne kóvályogjon értetle­nül a falak között. Nem is tudom mit írjak most, hogy mindenkinek tessék. Ne­héz ügy, megint egy a nem iga­zán nagy horderejűek közül, amely megoszthatja Pécs társa­dalmát. Mert bizonnyal vannak szép számmal, akiknek feltétel nélkül tetszik a bizarr ötlet, de ugyancsak szép számmal van­nak, akiknek nem, sőt, akiknek kifejezetten elborzasztó. Ők pedig felháborodottan kérde­zik; ugyan ki engedélyezhette, s nyugodt lelkiismerettel tette-e? Mi tagadás, nehezen képzelhető el ugyanez mondjuk Budapes­ten az Andrássy úton, vagy a Nagykörúton, vagy a Rákóczi úton. Ezzel szemben Pécsett, most már nem csak elképzelni kell. Nem is tudom, mit írjak, kü­lönösen ha arra emlékeztetem környezetvédelmi bírság 30 százaléka; továbbá az állami támogatás elemei. Köztük a normatív állami hozzájárulás leg­kevésbé elégsé­ges legnagyobb szeletként: 3,25 milliárd. A hitel és a hi­tellé alakított ta­valyi kötvényál­lomány összege 780 millió forint. A város saját bevételei 2,549 milliárd forintra rúgnak. Ebből 433 millió a helyi adó- és ille­tékbevétel és 700 milliós a ter­vezett ingatlanértékesítés. D. I. magam, hányszor írtam sürge­tően az épületek színezéséről, bár igaz, hogy mindig az épüle­tek architektúrájával összhang­ban lévő, azt hangsúlyozó szí­nezésekről. És nem erre. A pécsiek erre a házra szüle­tése pillanatában ráakasztották a „zsiráftető” becenevet, s mindmostanáig ezzel is illették. Mert ezután már Pepsi-ház lesz a Szabadság és a József Attila utak sarkán lévő betonház. Pepsi-kékre festették a hom­lokzaton végigjutó beton gang-mellvédeket, közülük kettőre középtájt felfestették a világszerte ismert Pepsi-emb- lémát. Most mit is mondjunk erre? Talán azt: félő, hogy láza­san keresik máris valami ha­sonló jelentős helyen azt a há­zat, amelyen a konkurencia te­lepedhet meg, Cokes-pirosra festik majd, s lészen Coca-Cola ház is. Hársfai István Egy addig elvileg kétséges tény vált egyértelművé a város költ­ségvetésének elfogadásakor: mennyi is a településrészi ön- kormányzatoknak jutó keret összege és a mennyi a a kisebb­ségi önkormányzatoké. Tízmil­lió és tízmillió. Kérdéses, hogy ezzel a ki­sebbségi önkormányzatok mennyire elégedettek, ám nincs mihez képest csalódottnak len­niük, hiszen megalakulásukig a támogatásuk pénzben kifejezett mértéke fel sem vetődött. Volt viszont egy rendelete, s egy ah­hoz kapcsolódó határozata az előző közgyűlésnek, mely sze­rint a létesítendő Pécs-Mecsek- szabolcsi illetve a Pécs-Hirdi Településrészi Önkormányzat egyaránt 10-10 millió forintot kap a város költségvetéséből. Ebből az ígéretből tehát 10 mil­lió elszállt a kisebségek támo­gatásával. A maradékon osztoznak a megalakult részönkormányza­tok lakossági létszámarány sze­rint. Megalakult ugyan csak egy van eddig, a mecsekszabol- csi, ám feltehetően a hirdi sem késlekedik sokáig. A bökkenő csak az, hogy a költségvetésben nincsenek nevesítve. Tehát, ha rajtuk kívül idén még létre­jönne egynéhány, azok is ebből az összesen 10 millió forintból részesedhetnének. S ez nem kri­tika, hanem csak tájékoztatás mindazoknak, akik más pe­rem-városrészek részönkor­mányzatiságának mihamarabbi kivívását tűzték ki célul. D. I. Az önkormányzat idei bevételeinek megoszlása llj Dunántúli Naplő^rafika ;i; Hitel Saját folyó bev. Sétáló szemle utcáról utcára A Római szint és a „zsiráfetető” Kőfalak a Kereskedők Háza földszintjén Fotó:TóTH László Elhalasztott határidő-módosítás a nem lakás célú ingatlanok vételénél Több - az előbbit részben mó­dosító - határozatot is hozott már a közgyűlés - márt mint a decemberben leköszönt előző - a Városi Vagyonkezelő Kft. tu­lajdonában lévő nem lakás célú ingatlanok elidegenítéséről. Ezek a határozatok a lénye­get tekintve javarészt eddig (is) úgy módosították az előzőt, hogy rendre a bérlők vételi szándéka bejelentésére vonat­kozó határidőt változtatták meg. Az említett határozatok alapján 1994. szeptember 30-ig kellett a bérlőknek vételi szán­dékukat bejelenteni azzal, hogy 1994. december 31-ig az adás­vétel is megtörténik. Miután a decemberi határidőt az előző közgyűlés módosította, további vételi igények érkeztek, illetve kérelmek a határidő újabb mó­dosítására különféle akadályoz­tatásokra miatt: felszámolás, végelszámolás stb. A közgyűlés Jogi- igazgatási és ügyrendi bizottsága eredeti­leg olyan javaslattervezetet ké­szített, amely szerint a közgyű­lés - a nem lakás célú ingatla­nok elidegenítésére vonatkozó egyéb feltételek változatlanul hagyásával - ismét a határidőn módosított volna és így a kije­lölt ingatlanok bérlői a vételi szándékukat 1995. május 31-ig jelenthették volna be. Erről a javaslatról azonban nem is tárgyalt legutóbb a köz­gyűlés, mert az előterjesztő - további előkészítés és egyezte­tés szükségességére hivatkozva - visszavonta a napirendről a témát. A folytatása várhatóan április elején lesz. D. I. Városvédő őrjárat. Egy város- illetve városrész-központnak olyannak kell lennie, hogy a kívülálló is egyből lássa: itt vannak a legfontosabb üzletek, ez a családi séták színhelye. Ä Nagy Imre, a Maiéter Pál, a Málomi és a Keszűi utak által határolt területnek a Berek és az Éva utcák közötti rész lenne a központja, de a kép is tanúsíthatja, hogy korántsem az. Or­mótlan betontömb és elszórt szemétkupacok, hogy annak idején az építők gondoltak erre, vagy hogy az itt lakók most így éreznék. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Magyar rekorder volt polgármesterként Még néhány napig, március 30- ig megtekinthető a Hotel Kike­letben az a kamarakiállítás, amelyet dr. Nendtvich Andor hajdani pécsi polgármester em­léke előtt tisztelegve hozott létre a Nendtvich-család segít­ségével a Mecsek Egyesület, a Baranya Megyei Levéltár, a Ja­nus Pannonius Múzeum és a helyszínt adó szálloda. Kiállí­tási kedvcsinálóként említjük meg, hogy dr. Nendtvich Andor a polgárosult Pécs történetének vitathatatlanul egyik legna­gyobb alakja volt - egyben a Mecsek Egyesület elnöke is - és sajátos közszolgálati rekordot állított fel Magyarországon: 1906-tól három évtizeden át volt polgármester. Az ő idejé­ben csábította Pécs magához a székhelyét vesztett egykori Er­zsébet Tudományegyetemet. I I i » 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom