Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-25 / 82. szám

1995. március 25., szombat A Hét Témái Dünántúli Napló 7 A feketegazdaság gyökerei Analitikus elektron­mikroszkóp A debreceni egyetemek fi­zikai tanszékei és az atom­magkutató intézet közös pá­lyázattal 120 millió forintot nyert a debreceni fizikai fel­sőoktatás fejlesztésére. A Felsőoktatási Fejlesztési Alaptól kapott, a Világbank és a magyar állam által biz­tosított pénz nagyobb részét a fizikai alap- és posztgra­duális képzés infrastruktúrá­jának fejlesztésére fordítot­ták, 25 millió forintért pedig olyan nagyfelbontású anali­tikai elektronmikroszkópot vásároltak. A mikroszkóp­pal egyidejűleg vizsgálható egymilliomod milliméter nagyságú részecske fizikai szerkezete és kémiai össze­tétele. Örömmel értesültem arról, hogy a kormány érvényesíteni akarja a törvény szigorát a feke­tegazdaság szereplői ellen. Örömömet csupán két dolog árnyékolja be. Az első: a bű­nüldöző szerveknek talán eddig is kötelességük lett volna el­járni a törvénysértőkkel szem­ben. Nagyon hasonlít ez ahhoz, ahogy a Tanúban Pelikán ügy­védje mondja a feketevágásért fogvatartott ügyfelének: „Pél­dát akarnak statuálni. Minden a statuáláson múlik”. Bánatom második oka: a feketegazdaság felszámolása nem csak bűnügyi kérdés, csakis rendőri, igazság­szolgáltatási eszközökkel nem lehet elejét venni. A bajok gyökereit abban lá­tom, hogy a legális gazdaság közterhei - az adók, az illeté­kek, a díjak, a járulékok - olyan nagy összegűek, hogy érdemes a törvénysértés kockázatát is vállalni. Ezen az áron jelentős külön haszonra és versenye­lőnyre tehetnek szert a legáli­san működő gazdasággal szemben. A feketegazdaság Eu­rópában is csak ott üti fel a fe­jét, ahol nagyok a gazdálkodók terhei: Olaszországban, Né­metországban és Ausztriában. A másik mételye a gazda­ságnak a korrupció. Ennek is két gyökere van. Ha túl sok en­gedélyt kell a magángazdaság­nak kérnie ahhoz, hogy mű­ködni tudjon, akkor • az engedélyadás is iparrá válhat, mégpedig igen jövedelmező „iparrá”. Amióta elvált egymás­tól a tulajdon és a menedzs­ment, azóta a vezetők széles köre nemcsak a tulajdonossal szembeni hűségből, hanem a hűtlenségből is gyarapodhat. A valódi tulajdonosok ez ellen erélyesen és szakértelemmel védekeznek, a nem valódi gaz­dák - például az állam - arra tö­rekednek, hogy gondosságukat kellő számú szabállyal és papír­ral igazolják. Ha tehát a gazdaság a vállal­kozók rovására próbálja túlzot­tan központosítani a jövedel­meket, a feketegazdaság újabb és újabb gyökereket ereszt. A gyógyszer: a központosítás csökkentése, a kisebb adó- és társadalombiztosítási teher. Ha mérsékelni akarjuk a korrup­ciót, kevesebb regulára és en­gedélyre, s valós tulajdono­sokra van szükség. A túlzott ál­lami újraelosztás és a túlmére­tezett állami szerepvállalás a gyökere a feketegazdaságnak. A kormánynak áll módjában, hogy e tényezőkön változtas­son. Még azelőtt, hogy rend­őrért kiáltana. Bácskai Tamás Ha megtakarított pénzét biz­tonságban, de magas ka­mattal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb idő­re lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű értékpa­pír, amely erre az időszakra igen kedvező, 28,5%-os ka­matot biztosít. Természetesen, mint minden Magyar Állampapír, a Kama­tozó Kincstárjegy teljes biz­tonságát is az állami garancia nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. március 27-31-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. március 31. Évi nettó kamata 28,5%. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, így a tőzsdén a futamidő alatt napi árfolyamon ad­ható és vehető. Ugyanak­kor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltha­tó, de ekkor csak a névérté­ket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamato­zó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. valamennyi pécsi fiók, Kom­ló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Villány • MKB Rt. Pécs, Kossuth L. u. 47. • Magyar Hitelbank Rt. 7645 Pécs, Szbadság u. 3. • MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Geizler Eta u. 8. • Quaestor Értékpapír Kft. 7621 Pécs, Jókai u. 11. • Cooptourist Rt. 7601 Pécs, Irgalmasok u. 22. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) Kamatozó Kincstárjegy 1996/III. Erős és biztonságos A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Nem érdemes kockáztatni Mit jelent az államcsőd? A fogyasztást korlátozó in­tézkedésekkel, a forint leérté­kelésével, az import vámpót­lék bevezetésével, a korábban állampolgári jogon élvezett juttatások rászorultsági elven működő újraelosztásával kap­csolatban többször utaltak a fenyegető államcsődre, ame­lyet ezekkel az intézkedések­kel, majd az államháztartás reformjával kell elhárítani. De mi is az az államcsőd? Üres riogatás, vagy valós veszély? S ha ez utóbbi, mekkora áldo­zatot érdemes hozni az elke­rüléséért? Az államot a közgazdasági szakirodalom úgynevezett szuverén adósnak nevezi. Független mindenkitől, adós­ságát nem lehet bírósági úton végrehajtatni, legfeljebb a Hágai Nemzetközi Bíróság mondhat ki felette ítéletet, amelynek végrehajtását csak fegyverrel, blokáddal lehet kierőszakolni. Ezen kívül nincs más olyan végrehajtó, aki a szuverén állammal szemben bármilyen tartozást be tudna vasalni. Az államcsőd állapota ak­kor következik be, amikor va­lamelyik hitelező, vagy maga az állam bejelenti, hogy nem tudja teljesítem a kötelezett­ségeit. A magyar gazdaságtör­ténetben erre eddig csak egy­szer volt példa: 1931 derekán a magyar kormány kénytelen volt felfüggeszteni külföldi kifizetéseit. Egy ideig nem is kaptunk semmiféle hitelt, a külföldi szállítók csak kész­pénzért adták portékájukat, vagy legalábbis előzetes fe­dezeti kimutatást kértek a bankoktól. A közelmúltban, miután az adósságaik átütemezését kér­ték, ennek a rendkívüli hely­zetnek minden keserűségét évekig nyöghették a lengye­lek. De ilyen helyzet küszö­bén állt Magyarország 1982- ben, mielőtt belépett a Nem­zetközi Valutaalapba, vala­mint 1991-ben is. Mit jelent az állam fizető- képtelensége a cégek szá­mára? Semmiképpen sem az adósságaik elengedését! Mindössze annyi változik, hogy a belföldi adósoknak at­tól kezdve forintban, egy zá­rolt számlára kell fizetniük külföldi tartozásaikat. A kül­földi hitelezőkkel az államnak kell megvívnia a csatát, meg kell próbálnia meggyőzni őket, hogy az adósságért cse­rébe magyar árut vegyenek, vagy azokon a bizonyos zá­rolt számlákon felgyülemlő pénzüket ne akarják kivonni, inkább újra fektessék be az országban. Az államcsőd persze a bel­földi hitelezőket is fenyeget­heti, ha mondjuk a kormány adósságai törlesztésére nem tud a hazai pénzpiacon hitel­hez jutni. Ilyenkor lépnie kell: pótadókat vethet ki, kény- szerkölcsönökhöz nyúlhat, elhalaszthatja az államnak benyújtott számlák kifizeté­sét, vagy éppen csökkentheti az állami tisztviselők bérét. Ha a kormány rá tudja venni a jegybankot, hogy ilyen hely­zetben is hitelt adjon - amit különben a törvény tilt - a fe­dezetlen pénzkibocsátás inf­lációt gerjeszt. Könnyű belátni, az állam­csődöt áldozatok árán is ér­demes elkerülni. Csak az nem világos, miért mindig a csőd előtti utolsó pillanatban gon­dolunk erre? Nem a tandíj a kérdés Tüntettek a felsőoktatás fejlesztéséért A kormány legutóbbi gazdasági döntései megváltoztatták azt a korábbi elképzelést, miszerint a felsőoktatásban a tandíjat csak a jövő év szeptemberében veze­tik be. A diákok tiltakoztak ez ellen, de tüntetésükkel a felső- oktatásban elkerülhetetlen vál­toztatásokra is fel akarták hívni ország-világ figyelmét. Petíciót készítettek, amelyet a Pénz­ügyminisztériumban nyújtottak át. Aláhúzták, hogy a kulturális tárca és a diákszervezet egyet­ért több fontos kérdésben, töb­bek között az intézményi integ­rációval, az átjárhatóság megte­remtésével, a könyvtár- és kol­légium fejlesztéssel, ha mind­ezek a változások a tandíj be­vezetésével egy időben kez­dődnek. A tandíj bevezetése sajnos elkerülhetetlen, mondta Szabó Zoltán, a kulturális tárca politi­kai államtitkára, mert az ország súlyos helyzetben van. Ami a pénzüggyel folytatott tárcaközi egyeztetéseket illeti, az állam­titkár elmondta, mindkét tárca a lehető legkedvezőbb megoldást szeretné megtalálni. Ennek eredményeként a tandíj 30 szá­zaléka levonható lenne az adó­ból, s a tanulók 20 százaléka szociális helyzetére tekintettel tandíjmentességet, vagy ked­vezményt kapna. Miért vezetik be már idén szeptembertől a tandíjat? Az ál­lamtitkár szerint ha az idén nem szednek tandíjat, akkor jövő évben a felsőoktatás bevételé­nek mintegy egyharmadától esik el. Akkor pedig nincs for­rás a fejlesztésre. A tárca képviselője megerő­sítette információnkat, mely Bretter Zoltántól, az SZDSZ felsőoktatási szakemberétől származik az Országos Felső- oktatási Érdekegyeztető Szö­vetség (OFESZ) vezetése a megmozdulással a felsőoktatás fejlesztésére kívánta felhívni az illetékesek figyelmét. Ugyan­akkor a tüntetés előtt több poli­tikai csoport, bizonyos szélső­séges elemek kijelentették, sze­retnék ha ez a tüntetés nem pusztán diák-megmozdulás lenne. A Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­gének vezetősége elhatárolta magát a szélsőséges megnyil­vánulásoktól. Szalóky Eszter Tudományos Intézet Győrött Nyugat-magyarországi Tudo­mányos Intézetté alakult az MTA Regionális Kutatások Központjának győri székhelyű észak-dunántúli osztálya. Az osztály kilencéves kutató és tu­dományszervező tevékenysé­gével érdemelte ki az intézeti rangot. Rechnitzer János, az intézet most megválasztott igazgatója közölte, hogy a szervezet csak­nem teljes egészében fenntartja önmagát: az Akadémia négy kutató bérét biztosítja, a töb­biek fizetését, továbbá az in­tézmény működési költségeit kutatási támogatásokból és megbízások teljesítésével te­remtik elő. A városi mecenatú­rának köszönhetően nemrégi­ben új helyre költözött a szer­vezet Győr műemléki belváro­sában. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom