Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-25 / 82. szám

1995. március 25., szombat A Mai Nap Dünántúli Napló 3 AGROPORT agroporták Űj nevet kapott a megye legnagyobb mezőgazdasági szolgáltató cége A jövőben új néven szolgálja ki ügyfeleit Baranya megye leg­nagyobb, eddig AGROKER Rt. néven ismert mezőgazdasági profilú kereskedelmi és szolgál­tató cége. AGROPORT Rt.: ezután ilyen néven kereshetik a gazdálkodók, kistermelők, vi­szonteladók az immár régiós hatósugarú részvénytársaság egységeit, szolgáltatásait. A névváltozás okáról dr. Kelemen Lászlót, a vállalat vezérigazga­tóját kérdeztük.- Az új név igénye immár több, mint 10 éve fölmerült, amikor a tröszt megszűnése után kialakultak a megyei válla­latok. Hamar megváltoztak a közös jellemzők, a hatósuga­rak, föllazultak az addig merev megyehatárok. Az elmúlt évek­ben jelentősen megváltozott üz­letpolitikánk mára a végső lö­kést is megadta a változáshoz. Hogy közelebb kerüljünk a fel­használókhoz, Baranyában és a környező megyékben 11 egy­ségből álló agroporta hálózatot alakítottunk ki az elmúlt évben. A sikeres vállalkozás, a profi­lunk és a tulajdonos PORT csoport nevének összecsengé- séből adódott számunkra a megkülönböztetést is jelentő elnevezés. Az azonos megjelenésű és egységes, aktuális kínálatot nyújtó agroportáknak, a piaci térnyerésnek, illetve az ered­ményes export-termeltetésnek köszönhetően a korábbi sze­rény évek után tavaly ismét 3 milliárd fölé emelkedett a cég forgalma. Beszédes adat, hogy a társaság 20 ezer tonna napra­forgót exportált Svájcba, ez a mennyiség az elmúlt évi ma­gyar napraforgó-kivitel egy- harmada. A látványos eredmé­nyek ellenére sajnálatos tény, hogy az agrárágazat nehéz gaz­dálkodási környezete rányomja bélyegét az AGROPORT mű­Polgári almanach Kalauz a mindennapokhoz Az utóbbi néhány évben annyi törvény, jogszabály változott meg, hogy még az egyes szakte­rületek ismerői számára is nehéz figyelemmel kísérni az újdonsá­gokat. Hát még a hétköznapi embernek, aki amúgy is nehezen bukdácsol a hivatalok útvesztői­ben. Nekik, nekünk segít a Pol­gári almanach 1995, amelyet tegnap mutattak be a sajtó kép­viselőinek Győrben. A Polgári almanach a háztar­tás és az életvitel szempontjá­ból fontos területek szerint rendszerezi a tudnivalókat. Alapfokú oktatás, házasság, vá­lás, polgári jogok, orvosi ellá­tás, ingatlan, adózás, szavatos­ság, jótállás, autózás, befekteté­sek stb., ilyen fejezetcímeket találunk a könyvben. Az infor­mációkat lexikoncímszavak szerint közli: keresetlevél, ka­tonai szolgálat, nyomozási alku, közösségi munkavégzés, a magánlakás sérthetetlensége, alternatív mentőszolgálatok, orvosi műhiba stb. és még sok­sok hasznos tudnivaló. Ismert újságírók, kiváló szakemberek írták az egyes szócikkeket. A Polgári almanach, amelyet a Szó-Kép Lapkiadó BT jelente­tett meg, valószínűleg sok csa­lád könyvespolcán ott lesz, mint egykor a mindentudó Kin­cses Kalendárium. Postai pavi­lonokban jelenik meg kb. két hét múlva 392 forintos áron. Hattyúnyakú görények A kultúra és a politika kap­csolatáról szólni körülbelül olyan, mintha hattyúnyakú görényről beszélnénk. Ezek­kel a szavakkal kezdte dr. Agárdi Péter, az MTA Lu­kács Archívumának munka­társa csütörtökön azt a be­szélgetést, melyet a JPTE Bölcsészettudományi kara Felnőttképzési és Közműve­lődési Tanszékének diákjai szerveztek, hogy óráikon kí­vül, más légkörben, környe­zetben és más résztvevők se­gítségével ismerkedjenek vá­lasztott pályájuk aktuális té­máival. A találkozóra meg­hívták a Pécsi Nemzetei Színház igazgatóját, Balikó Tamást, Bodó László filmsza­kértőt, újságírót, tanárt, dr. Romváry Ferenc művészettör­ténészt, aki a városi kulturális bizottság tagja, illetve az egyetemi könyvtár igazgató­ját, Sonnevend Pétert. A kultúra, a művészet je­lenlegi helyzetének értékelé­sekor megpróbáltak úgy el­járni, mint a művészettörté­nész történetének két szerep­lője, akik közül az egyik a teli húsvéti fészekre is fanyalog, míg a másik a benne hagyott lócitromoknak is örül, mert hiszi, hogy lovat kapott, csak elszaladt. Szó volt hát örömteli és elkeserítő tapasztalatokról, így többek között arról, hogy míg örülhetünk a hazatért Csontváry-képeknek, aggódha­tunk, hogy a világon egyedü­lálló pécsi múzeum-utca meg­szűnhet. Jó, hogy az előző évti­zedekhez képest kinyílt a könyvpiac, szélesebb körű a vá­laszték, de rossz, hogy a ma­gyar irodalom mindebben ke­vesebb, mint negyed részt kép­visel, a példányszám tekinteté­ben pedig még ennyit sem. Jó, hogy a megye színházának pénztárában sor áll a jegyekért, akkora az érdeklődés, de mégis meg kellett szüntetni egy avantgárd kísérleti színházat, mert az igazgató inkább az éhező balett-táncosoknak jut­tat valamit, vagyis ha válasz­tani kell, inkább értéket őriz, mintsem mindenáron teremt. Az arisztokratikus művé­szetszemléletnek, az akadé­mikus vitáknak is régen vége, de azt sem szabad megen­gedni, hogy az ideológia dik­tatúráját a tőkéé váltsa fel. A résztvevők szerint itt van a kultúraközvetítők s az írástu­dók felelőssége, de nemcsak az övék ez a teher. Az sem mindegy, hogy például egy te­lepülés önkormányzata tud-e dönteni arról, helyileg milyen kultúra mely értékeit támo­gatja, s kívánja előretörését. Ma már senkinek nincs joga arra, hogy kioktassa az állam­polgárt, s megmondja, mi is tessék neki, de azért az is tény, hogy „a hülyeség rosszabb, mint a diktatúra”. A szemetet az értéktől egyébként jól elvá­lasztja az a pillanat, amikor az ember önnön mélységére is­mer a műalkotás élvezete so­rán, kérdés persze, hogy meg akarja-e tenni ezt, miközben a hátrahagyott nyomokból ő is jól látja, hogy az a bizonyos ló különösen nagy lehet, és rendkívül messzire sza­ladt. Hodnik I. Gy. ködésére is, a gazdasági ered­ményre még várni kell. A cég két legeredményesebb üzletága a mezőgazdasági gép­forgalmazás, illetve a műtrá­gyák, növényvédőszerek érté­kesítése. Az előbbi profilban a kedvelt, és disztribútorként for­galmazott MTZ traktorok mel­lett minőségi olasz erő- és cél­gépekkel kívánják bővíteni a kínálatot. Az agrár kemikáliák esetében ugyanezt egy-egy is­mert és elismert szállítóval kié­pített kapcsolat révén igyekszik elérni a cég. Viszonteladók és magángazdálkodók körében egyre népszerűbb a részvény- társaság alkatrészellátó, kerté­szeti és vetőmagforgalmazó egysége. Az AGROPORT Rt. idén to­vább bővíti agroporta hálózatát, azzal a céllal, hogy minden egységében azonos, átfogó vá­lasztékot biztosítson a fölhasz­nálóknak. Kaszás E. A kerékpár szerelmeseinek A kerékpár „szerelmeseinek” érdeklődésére méltán számot tartó, sokszínű program házi­gazdája volt pénteken a Pécsi Túrakerékpáros Klub. A Pol­lack Mihály Műszaki Főiskolán rendezett szezonnyitó előadóes­ten Kerékpáros politika címmel egy fővárosi Városi Biciklizés Barátai Egyesület képviselője tartott előadást, majd a kerék­párközlekedés és a kerékpáru­tak időszerű kérdéseiről esett szó. Ismertétték az idei szezon tartalmas túraprogramját, majd a klub spanyolországi körútjá­ról készült diavetítéses bemu­tató zárta a találkozót, amely­nek résztvevői kerékpáros fej­védő bemutatót is megtekint­hettek. A Püspöki Palota déli homlokzatát már felállványozták, a napokban új köntösbe öltözik az épület fotó: laufer László Tízéves a bonyhádi Renova Szövetkezet A pécsi püspöki rezidencia műemléki felújítói Talán az országban az egye­düli olyan építőipari szövet­kezet a bonyhádi Renova, amely teljesen szövetkezeti alapon szerveződött, s ma is őrzi ennek előnyeit. Huszonöt ember alakította éppen tíz esztendeje, s mint azt Rittin- ger Antal, ügyvezető elnök elmondotta, főleg a műemléki munkák elvégzésére szako­sodtak a mellett, hogy sokfelé építenek új hoteleket, ABC- ket, lakóépületeket a régió­ban. Dolgoznak külföldön, Németországban is. E tíz év alatt sok olyan munkát végeztek el. amire büszkék lehetnek a mellett, hogy elmondhatják: egyetlen reklamáció sem érkezett még a bonyhádi Renova Tatarozó és Szolgáltató Szövetkezet munkája után. Látványos és nagy szakértelmet «igénylő feladat volt a bonyhádi evan­gélikus gimnázium, a száza- delős szecessziós épület és több templom teljes rekonst­rukciója. Utóbbiaknak köszönhetően ők kapták meg a közelmúlt­ban pécsi püspöki rezidencia rekonstrukciójára a megbíza­tást. E szintén műemléki jel­legű felújítás során a püspök­ség több épületének külső és belső rendbetétele a felada­tuk. K. F. Létminimum nincs már Eddig tudtam, hogy anyagilag hol tartok (sehol), s tudta más is. Volt viszonyítási alapom, hiszen azt, amit amúgy is éreztem, a Központi Statiszti­kai Hivatal megerősítette bennem létem minimumának forintosításával. Ma tizenötezer forint lehet létminimum határa, bár pon­tos, hiteles adatom nincs. Ugyanis a Központi Statiszti­kai Hivatal bejelentette: az idei év elejétől már nem vé­gez többé létminimum vizsgá­latokat. Az indoklásban kiérződött némi sértődöttség is: minek a munka, ha éppen az illetékes nem figyel rá. Ha - úgymond - a létminimum alatt élők szociális helyzetének javítása érdekében semmi sem törté­nik. Lehet, hogy a KSH-nak alapos érve volt e döntésre, én azonban sajnálom. Ugyanis a mindenkor karbantartott lét­minimum számítás segítsé­gére volt mindazoknak, akik a társadalomban a szociális ol­dalt képviselik az össznépi egyezkedések során. Ha tet­szik, olykor döntő érvként használhatták e számot, amely megmondta: az inflá­lódó Magyarországon hány forint alatt kezdődik a sze­génység? K. F. GLOBEX-jegyzés Pécsett is jegyezhetők a kedvező adóvisszatérítési feltételeket biz­tosító GLOBEX Általános Be­fektetési Szövetkezet üzletrészei. Az Express Utazási Irodában, il­letve a Konzumbank Pécsi Fiók­jában kárpótlási jegy előzetes ér­tékesítésével és készpénzért is le­het vásárolni az üzletrészeket. A március 31-ig tartó jegyzés felté­teleiről, valamint a befektetés várható hozamáról a jegyzési he­lyeken adnak felvilágosítást. Tűzoltóverseny Pellérden Idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját a Magyar Tűzoltó Szövetség. A jubileumról az or­szág számos településén megem­lékeznek. A baranyai ünnepséget és az önkéntes tűzoltók versenyét Pellérden tartják, összekötve a község önkéntes tűzoltósága fennállásának 85. évfordulójával. A külföldi önkéntes egyesülete­ket is vendégül látó program elő­készületei a héten elkezdődtek. Oscar-díjas szakács Mohácson Lukács István, háromszoros Os- car-díjas szakács és Gombai Nagy Péter, a budapesti Attrium Hyatt Hotel mestercukrásza ké­szíti a mohácsi Halászcsárda hét­végi ételeit az immár hagyomá­nyos Gasztronómiai Hétvége rendezvényein. Ízelítőül a menü­ből: Krúdy-húsleves három már­tással; „Őseink étkezése” - gaz­dagon; Ökörborda-köz sóban sütve dijoni mártással stb. Személyi igazolvány ötvenöt diáknak Ötvenöt tanuló kapta meg tegnap személyi igazolványát Pécsett, az Illyés Gyula Általános Iskolában. Bár az iskoláknak ez már nem kötelességük, többségük mégis szervezetten intézi és ünnepé­lyessé teszi a gyerekek első sze­mélyi igazolványának átadását. Ezek közé tartozik az Illyés Gyula Általános Iskola is, ahol tegnap műsorral köszöntötték a személyit kapott diákokat. Emese álma ,Emese álma” címmel millecen- tenáriumi vetélkedőre kerül sor szombaton Pécsett. A középisko­lások megyei döntőjére bejutott 15 csapat délelőtt 10-től ad szá­mot a honfoglalás és az államala­pítás eseményeiről, tárgyi és szel­lemi emlékeiről gyűjtött ismere­teiről. A honismereti verseny a Baranya megyei Művelődési Központ épületében zajlik majd, s a négy győztes továbbjut a ké­sőbb rendezendő területi döntőre. Futnak a képek Jegyzet Egyszer volt, hol nem volt. Zavarban vagyok, sőt el vagyok képedve! Hogyan lehet egy re­mekmű után ennyire melléfogni? Böszörményi Zsuzsáról beszélek. Egyik első munkájával, az 1991- ben készített Egyszer volt, hol nem volt című dokumentarista filmjével, ezzel a keresetlenül egyszerű, szívszorítóan őszinte és szeretetet sugárzó alkotással, méltán nyerte el a főiskolások Oscar-díját. Aztán most magyar­olasz koprodukcióban csinált egy hallatlanul gyenge művet: első já­tékfilmjét, a Vörös Colibri-t. Mi történt vele? A válasz igen tanulságos. Méghozzá azért, mert meggyő­ződésem szerint ezért a kudarcért elsősorban nem a fiatal rendező felelős. Ellenkezőleg. Ő szakmai értelemben most is kitett magá­ért. Céltudatosan irányítja a ka­merát, magabiztosan plánoz, fe­gyelmezetten vág, pergeti az eseményeket. Egyszóval rendez. Csak éppen nincs mit. Ennek a a filmnek ugyanis se cselekménye, se figurái, se hitele nincs. Olyan, mint az a bélyeg, aminek a hátát elfelejtették ra­gasztóval bekenni. Eseménysora csak olyan értelemben van, mint a televíziós szappanoperáknak. Azzal kezdődik, hogy kaszkadő­rök úgy tesznek, mintha kirabol­nának egy benzinkutat. El kellene hinnem, hogy ukrán bűnözők, s azt is, hogy történetesen a hely­színen tartózkodik egy fiatal ba­lett-táncos, amúgy honfitársuk, aki engedély nélkül cselleng Ma­gyarországon, s akit egy taxiso­főr, a magányos, elvált Anna me­nekít el a tűzharcból. A fiatalasz- szony megszánja Andrejt, s mivel ez jelenleg hajléktalan, befogadja az otthonába. Időközben a fiú a Vörös Colibri nevű éjszakai le­bujbán jut némi pénzkereseti le­hetőséghez. Ha akad valaki, aki idáig kö­vetni tudta a történetet, innen már könnyedén folytathatja a mesét. Egy: Anna és a nála zsengébb korú Andrej közt viszony szövő­dik. Persze, ez elkerülhetetlen. Kettő: az asszony mindent elkö­vet, hogy a fiú tehetségéhez méltó környezetbe kerüljön. Vi­lágos, mint a vakablak. Andrej szólót táncol az Állami Opera­házban. Fanyalogva, mert hogy neki minimum a bécsi Staatsoper dukálna. Ha már nem a Vörös Colibri! Három: midőn a fiú elin­dul a világsiker felé, elfelejti An­nát taxistól. Ám Anna nagylelkű, szabadon engedi őt. Kész. Lo­bogó fátylak, szétfutó gyöngysor, mint jelkép. Csak egyet nem bírtunk volna sehogy se kitalálni: Abadze tá­bornokot, a megszálló Vörös Hadsereg egykori főtisztjét, aki most az ideiglenesen hazánkban állomásozó orosz maffia ,Jce- resztapá”-ja. A modell kelet-eu­rópai ugyan, de a piktor soha nem járt még ezen a tájon, s Coppolá- éktól sem tanult túl sokat. Ne higgyék, hogy rosszmájú vagyok. Csupán azt szerettem volna igazolni, hogy Böszörmé­nyi Zsuzsa alig hibáztatható. Mert ebből a forgatókönyvből akkor sem tudott volna épkézláb filmet forgatni, ha megfeszül. Ez az iromány a tömegfogyasztásra szánt harmadosztályú filmek se- kélyes ízlését követi, azok elemi lélektani és dramaturgiai hibáival egyetemben. A fiatal rendező, az a gyanúm, válaszút előtt áll. Ha csakugyan megelégszik azzal, hogy pusztán sikeres mozgóképeket csinál­jon, akkor sürgősen keressen színvonalasabb forgatókönyve­ket. Ha talál, őrajta nem fog múlni a dolog. De ha netán jó filmet akar készíteni, akkor ne menjen to­vább ezen az úton. Inkább for­gasson egy-két dokumentum­filmet megint, s aztán majd egy hang megsúgja neki a hozzá méltó témát. Egyszer volt, hol nem volt egy leány, aki hallotta ezt a hangot. Talán még ma is él. Nagy Imre i i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom