Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-03 / 61. szám

1995. március 3., péntek Közélet új Dunántúli napló 3 HOL TARTUNK - MERRE KELL TARTANUNK? Gyógyfürdő önmagában nem elég ÚJ GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI RENDSZER (1.) Egyre betegebben Hasonlítsuk össze a két fel­fogást. Nálunk egy elismerő fejbólintás, egy-két dicsérő mondat általában jár azoknak, akik félig-meddig betegen, ne adj’ isten kissé már megrogy- gyantan is, de keményen húz­zák az igát. Pozitív példa, aki mindent kibír. Ellene vethetjük: muszáj húznia, ha életszínvona­lát tartani akarja. Ennek az el­lenérvnek nagy gyengéje: előbb-utóbb a hajsza mindenkit kimerít, egészségileg tönkre­tesz. A másik felfogás: amerikai professzor prüsszög, köhög a szakmai tanácskozáson. Majd elnézést kér: én vagyok a hibás - mentegetőzik -, mert még úszni sem voltam .. . Röviden: nem figyelt magára, az egész­ségére, a kondíciójára, s emiatt most restellkedik. Amerika? Igen messze van, nem csak az összehasonlítás tá­volságában. Ami ott van, az itt nincs, és fordítva. Ami viszont Magyarországon lehetőség: egyedülálló. A gyógyvizekről, s az ezek hazai felhasználási gya­korlatánál sokkal szélesebb ér­telemben kezelendő gyógytu- rizmusról van szó. A 70-es években készült egy ENSZ-felmérés a termálvizek­ről. Jelzi, már akkor stratégiai lehetőséget láttak hasznosítá­sukban. Ha pedig azt, akkor el kell fogadni: a gyógyturizmus elvileg - profi szinten működ­tetve - olyan önálló ágazat le­het, amely az ökoszemlélet és a fenntartható fejlődés alapján a társadalmi, gazdasági élet min­den szférájához kapcsolódik. (Tegyük azonban hozzá: a 70-es évek közepén sehol a világon még nem tekintették fő fejlesz­tési iránynak a gyógyvizekre Magyar lehetőségek A magyar gazdaság nagy ki­hívás előtt áll, mert a költségve­tés deficitje eléri a hazai össz­termék 6,6 százalékát, a fizetési mérleg pedig négy milliárdos hiányt mutat - állapítja meg a magyar helyzetet elemző legú­jabb tanulmányában a Deutsche Bank. A Die Welt című lap is­mertette a legnagyobb német kereskedelmi bank elemzését, amely szerint két lehetőség áll a magyarok előtt. Ha restriktiv gazdaságpolitikával a deficit gyors csökkentése mellett dön­tenek, fennáll a veszély, hogy megakasztják az éppen beindult konjunktúrát. A hazai összter­mék ebben az esetben az idén 1-2 százalékkal csökkenne. A másik lehetőség a deficit csök­kentése több éves folyamat ke­retében. Ez a jelenlegi 20 száza­lék feletti infláció további emelkedését és lassúbb gazda­sági növekedést jelentene. alapozott turizmust.) Vagyis: nem csak azt jelenti, hogy vala­kit egészsége javítása érdeké­ben - ahogy ezt dr. Gubán Pál, a székesfehérvári Kodolányi-fő- iskola turizmus-tanszékének docense mondja - „két héten keresztül éjjel-nappal termál­vízben fürösztenek...” Az ENSZ-projekt eredmé­nye: kitűnő geológiai adottsága­ink mellett is a rendelkezé­sünkre álló termálvíz-készlet­nek mintegy 10 százaléka ter­melhető ki gazdaságosan, s ez 20 évre elegendő. Lehetősé­günk tehát korlátozott - ha a gyógyturizmus alatt csak a ter­málvizek használatát értjük.-A fenntartható fejlődés kí­méletes felhasználást diktál - érvel Szabópál Bálint, a „Vita Alapítvány” ügyvezetője. - Ez azonban nem szűkíti lehetősé­geinket. Eddig ugyanis alig-alig gondolkodtak azon, hogy a gyógyító víz mellé mit lehet még kapcsolni a gyógyturizmus keretén belül. A két szakember véleménye termálvizeink hasznosításáról:- Nem szolgálja a fenntart­ható fejlődést, hogy termálvize­inket nem pumpáljuk vissza a hasznosítás körébe, pazarlóan bánunk ezekkel, egysíkú a fel- használás, sőt: az elfolyatott víz károsan hathat a mezőgazda- sági kultúrákra. Mindeközben a termálforrások hozama csök­ken, hűlnek a gyógyvizek.- Kétségtelenül: a gyógy ide­genforgalom roppant költséges beruházás - mondja dr. Gubán. - Ez azonban csak az egyik kor­lát. A másik: a hagyományos gondolkodás, amely a gyógytu­rizmus kosarába csak a termál­vizet tudja beletenni. Holott - csak példaként - a 150 éve mű­Csodaizzók (2.) A január 24-i Szálkák „Cso­daizzók” szösszenetével ma­gamra haragítottam a pécsi Zöld Híd Energetikai és Környezet­védelmi Tanácsadó Egyesülést. Azt írtam, hogy az energiataka­rékos kompakt fénycsövekkel kapcsolatos reményeimet a szolgálatkész eladó ekként lo- hasztotta le: „Uram, mire ezek ára a háztartásukban megté­rülne, már rég tönkremennek.” Uraim! Meggyőztek, amikor írásomra válaszolva kifejtették, idézem: „Kétségtelen, hogy a kompakt fénycső ára magas je­lenleg, de reményünk van az ár mérséklésére támogatás formá­jában ...” Önöknek is elisme­rem, hogy a kompakt fénycsö­vek csak 20%-át fogyasztják, mint az azonos fényerejű ha­gyományos izzólámpák, a cso­daizzók élettartama kb. 8000 óra, a hagyományos égők 1000 órájával szemben, tehát a jelen­legi árak mellett még inkább megéri a kompakt fénycső ködő harkányi fürdőhöz lett volna idő hozzákötni mondjuk a gyógynövénykúrákat. Ha így lenne, természetesen szükség lenne a helybeni termesztésére, feldolgozására, ezek pedig munkalehetőséget, megélheti forrást jelentenének. Ez már a termálvizek komplexebb hasz­nosítása felé mutat - nálunk azonban még az a jellemző, hogy mindegyik tárca kü- lön-külön mondja a magáét, a különféle szakmák e téren egyelőre még nem nyitottak egymás felé. Vagyis - állítja a szakember - ideje lenne már eldönteni, hogy stratégiai szinten a már meglévő gyógyító intézmé­nyekbe fektessünk-e minden pénzt, vagy a fejlődési fokoza­tokat átugorva a megelőzést szolgáló gyakorlatot kell kiala­kítani. Ennek érdekében ki kell alakítani azt a sajátos magyar gyógyturizmust, amely 10 mil­lió magyar egészségét szolgálja, de eljön érte például - jól fésült erdeiből - az Alpok lakója is. Megint csak Amerika: a ret­tegett Arizona-sivatag. Ma már felismert adottsága alapján gyógyulni is járnak oda embe­rek, nem is kevesen, légző­szervi panaszokkal küszködök. Jöjjünk közelebb, Franciaor­szágba: a Loire torkolatvidékén van egy kisváros, Anger. Va­lami miatt kiesett a „rendterem- tők” figyelméből, ezért nagyjá­ból érintetlen a környezete. Most ott tartanak, hogy az ere­deti környezet megőrzése érde­kében az Európa Közösségtől kapnak pénzt. Nem „csinálják” a vonzerőt, hanem az adottat ér­tékesítik. Hasonló a vezérgon­dolata egy, az egész világon tu­risztikai célpontokat létesítő használata, és a magas energia­árakkal szemben csak a takaré­kosság a járható út. Engem - meglehet - félreve­zetett az eladó. A különféle hir­detésekből is tudom már, hogy az említett (Philips, Tungsram, Osram) csodaizzók idővel több­szörösen meghozzák az árukat, ráadásul most a Tungsram kompakt fénycsöveket március végéig a kijelölt szaküzletekben 15%-kal olcsóbban kínálják. Uraim! Elhiszem, hogy min­den otthoni izzónkat ilyen cso­daizzóra kellene lecserélnünk, rengeteg pénzt takaríthatnánk meg a világításon. Megérné. Csak épp az a bibi - s ezt önök is elismerik -, hogy méregdrága. Sokaknak elérhetetlen. Min­denesetre magam is nagyon vá­rom az önök által is remélt ár­mérséklő támogatást. Éberség Lapot veszek az újságárus­nál. Jön egy nyugdíjas hölgy, igencsak feldúlt, s szinte cibálja szervezetnek, a Club Mediterra- ine-nak: mindig csak apró ide­genforgalmi fogadóhelyeket épít, ezek teljes harmóniában vannak az adott nepáli, vagy éppen afrikai, jávai környezet­tel, tájjal, a helyi értékekkel.- A jövőre nézve ez most a piacképes! — szögezi le dr. Gubán Pál. Mindezeket csak azért emlí­tettük, mert érdemes arra felfi­gyelni, hogy még a sivatag is gyógyíthat, hogy a természetes környezet érték, s ha építünk, annak harmóniában kell lennie a tájjal, a helyi „dizájn -nal. Nekünk például nagyon sok Anger-ünk van - igen messze a piaci értékesíthetőségnek még a gondolatától is . .. Szabópál Bálint állítja: Ma­gyarországon a gyógyturizmus érdekében egészen gazdag ext­rapotenciálok lehetnének hasz­nosíthatók, s többek között iga­zán naggyá tehetnék a hazai or­voslást. Egyelőre a felkészülés elején tartunk - a természet- gyógyászat már eljutott annak küszöbére, hogy a hivatalos egészségügybe integrálódjon. Az utóbbi legnagyobb jelenlegi gondja: társadalmi méretben eredményt elérni a betegségek megelőzésében.- Minden gyógyturizmus, ami a megelőzést, a regenerá­lódást szolgálja! Ilyen értelem­ben gyógyító hatású lehet pél­dául a táj esztétikája is. Ezt is meg kell tehát őrizni. Nem sza­bad kishitűeknek lennünk saját tájainkkal szemben. Nálunk azonban hiányzik az a szem­üveg, amely ezen keresztül nézné hazai értékeinket. Ki tudja azt megmagyarázni, hogy nekünk jobban tetszenek az Al­pok? * Maradjunk most már legszű­kebb pátriánkban, Baranyában. Délvidékének fejlődését mes­terségen visszafogták. Ez most a potenciális lehetőség - mert valódi érték viszonylagos elma­radottságuk, szennyezetlensé- gük, a jó levegő, a sajátos élet­ritmus, a táj harmóniája.- A térséget kellene - minél előbb - komplexen megter­vezni, „kitalálni” fő fejlesztési irányait. Sajátos adottságai ér­téket jelentenek, az alap tehát megvan. A döntéshozók intelli­genciája kell ahhoz, a cél érde­kében az összes okos fejet egy asztalhoz ültessék. Az összesét! Mert például eddig ki kérdezte az idegenforgalmi szakembere­ket, a térség egyik gazdáját: nektek mi a véleményetek? Említsem példaként Tapolcát, a tavasbarlangot - vagy diskurál- junk a gyógyidegenforgalom- ról, a jövőnk nagy lehetőségé­ről még néhány évig, amíg csak késő nem lesz? Mészáros Attila ki pavilonjából az ismerős árust, mondván, csináljon va­lamit, épp most fosztják ki a nyilvános telefont. A fiatalem­ber kiugrik a helyéről, aztán né­hány lépés után megáll, s moso­lyogva jön vissza. „Miért nem csinál valamit?” - tör ki a hölgy. „A, az nem fosztogató, csak a matávos, aki most üríti a perselyt. De azért köszönöm, hogy szólt” - mondja a hölgyet nyugtató hangon. A nő talán már bánja is, hogy nem ment el közömbösen a számára furcsa jelenség mellett, most aztán fel­sült, szégyenkezhet a vaklármá­zása miatt. Nyugalmát az újsá­gárus tekintetétől nyeri vissza: mégis csak jó, hogy szólt. Létszámleépítés Ismerősöm igencsak dühös, amikor arról kérdezem, milyen náluk az üzemi koszt.- Létszámleépített - feleli, s Március elsejétől - a hivata­los indoklás szerint - a költsé­gek növekedésének megállí­tása, az ésszerűbb gyógyszer- fogyasztás érdekében bevezet­ték az új gyógyszertámogatási rendszert.- Valójában milyen okok 'áll­nak a rendkívül magas hazai gyógyszerfogyasztás háttérben ? - kérdeztük dr. Makara Pétert, a Nemzeti Egészségvédelmi In­tézet tudományos igazgatóját.-A magyar lakosság egész­ségi állapota tragikus. Nemcsak a fejlett, nyugati államokhoz képest, hanem Közép- és Ke- let-Európa többi országához vi­szonyítva is nagyon rosszul ál­lunk. Ezen a téren a hanyatlás már 1963-ban megkezdődött, de az igazi „mélyrepülés” mint­egy két évtizede tart. Eleinte csak a férfiak körében csökkent folyamatosan a születéskor vár­ható élettartam, később már a nők életkilátásai is egyre rom­lottak. Míg 1970-ben Ausztriá­hoz, Csehszlovákiához és Finn­országhoz hasonlóan a magyar férfiaknak is átlagosan 66,2 évre lehetett „reményük”, addig mára Európa valamennyi orszá­gában növekedett ez a szám, miközben Magyarországon csökkent. Ausztriához képest már csaknem hét év a lemaradá­sunk. Az elmúlt évek halálozási mutatói csak a Szaharától délre eső, legelmaradottabb afrikai Egy ország, amelynek termé­szetes létfeltétele, hogy részese legyen a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak, a világ tudo­mányos-kulturális áramlatai­nak, mindig gondban van: hon­nan szerezze be a nemzetközi aktivitásához szükséges infor­mációkat. De igaz ez az egyes állampolgárok esetében is, hi­szen aki nem akar bezárkózni szűk szellemi határok közé, an­nak tudnia kell, mi is történik Európában és szerte a nagyvi­lágban. De honnan legyen ilyen jól informált? Ezek a gondok Magyarorszá­gon azért is jelentősek, mert mi nem világnyelven beszélünk és sajnos még mindig nagyon ke­vés nálunk az idegen nyelvet ismerők száma. Ennek ellenére számunkra is a tájékozódás egyik leghatékonyabb eszköze a külföldi sajtó. Igaz, ma még egy fő évente csak 10-11 forintot tud költeni idegennyelvű újsá­gok és folyóiratok vásárlására, de a kereslet egyre nagyobb. Ezt ismerte fel a hamburgi Axel Springer kiadó, amely a Magyar Postával és egy magyar magáncéggel közösen pontosan 5 évvel ezelőtt létrehozta a látván, hogy nem értem, még kiegészíti: - Pocsék! Megmagyarázza. Az ő mun­kahelyét is utolérte a létszámle­építés. Az üzemi konyhán kezd­ték. Egyetlen szakácsnőnek nem volt senki rokona, sem boldog őse, sem ismerőse, naná, hogy ő került lapátra.- Az egészben csak az a tra­gédia, hogy ő tudott egyedül főzni. Ha etted volna a levele­seit, a főzelékeit, a paprikás­krumpliját! Azok a falatok és ízek, amiket ő a tányérunkra mért! Azóta? A létszám beállt az elvártra, az ebédek meg szinte ehetetlenek. Szénpénz? A jókedvű, ötvenes éveit ta­posó nyugdíjas bányász értetle­nül kérdezi tőlem: neki miért nem jár a szénpénz 32 év földa­latti munkaviszony után? Fo­galmam sincs, de hogy jobban kapiskáljam sérelme okát, bea­vat a részletekbe.- 1992. decemberétől vagyok országokban rosszabbak, mint nálunk. A magyar férfiak idő előtti halálozása hátterében az erőszakos (balesetek, öngyil­kosságok) halálokokon kívül, a szív- és érrendszeri megbete­gedések, valamint a daganatok állnak. A nőknél elsősorban a daganatok, majd a szív- és ér­rendszer betegségei „aratnak”, a sorban csak ezután következnek az erőszakos halálozási okok. Mindkét nemnél a negyedik he­lyen az alkoholos májzsugor következik, amely az utóbbi években drámaian terjed. Bár a gyógyszerek alkalma­zása bizonyos szempontból ja­víthat egy ország lakosságának egészségi állapotán, nálunk a helytelen és a túlzott gyógyszer- fogyasztás kezd visszaütni. Mindezzel együtt megálla­pítható, hogy a bajokért nem el­sősorban az egészségügyi ellá­tás és a gyógyszerelés a felelős. Egyre romló társadalmi-gazda­sági viszonyaink között töme­gesen jutnak zsákutcába emberi életek. A mind nehezebben el­viselhető pszichés terhelés is megviseli a magyar társadalom egészségi állapotát. Amikor az ijesztően magas gyógyszerfo­gyasztásról, a társadalombizto­sítás növekvő terheiről beszé­lünk, jó volna figyelembe venni - az áremelkedéseken kívül - a mind betegebbé váló társada­lom problémáit is. (németh) Hungaropress Sajtóteijesztő Kft-t. A cég - amely a posta ki­válásával teljes egészében ma­gántulajdonba került -jelenleg Németországtól az Egyesült Ál­lamokig, Oroszországtól Egyip­tomig közel 20 ország mintegy 700 sajtótermékét hozza be az országba. A lapok 40%-a né­met, 25%-a angol, 16%-a pedig francia nyelvű. A kiadványok a szezontól függően 400-800 he­lyen vásárolhatók meg, a napi­lapok a megjelenés napján, a heti- és havilapok a következő napon.- Mi volt a cég eddigi rekord­teljesítménye? - kérdeztük Ernőd Péter ügyvezető igazga­tót.- 1994. júniusában egyetlen napon 40 ezer Bild Zeitungot adtunk el. - mondta az igazgató, hozzátéve, hogy az említett la­pon kívül a Süddeutsche Zei­tung, a Wall Street Journal és a Bild am Sonntag tartozik a leg­keresettebb lapok közé. A Hun­garopress újabb akciókkal ké­szül az olvasók megnyerésére. Kedvezményes előfizetési lehe­tőségeket kínál azok számára, akik lépést akarnak tartani saját szakterületük eseményeivel. nyugdíjas, s mivel az előtte no­vember 3-án hozott kormány- döntés eltörölte a szénpénzt, így automatikusan kimaradtam eb­ből a járandóságból. Tavaly vol­tam az országgyűlési képvise­lőnk fogadóóráján, aki utána járt a dolgoknak, s értesített: menjek a volt munkahelyemre, egy augusztusi rendelet szerint jár nekem a szénpénz. Ott aztán lehűtöttek. Közölték, mégsem vagyok rá jogosult, csak akkor kaphatnám meg, ha még aktív dolgozó lennék a bánya meg­szűnésekor.-De hát már több mint két éve nyugdíjas!- Hát épp ez az! - válaszolja hirtelen haraggal. Aztán lecsil­lapodva, a tőle megszokott vi­dámsággal mondja: - A felesé­gem tíz évig dolgozott admi­nisztrátorként a bányánál, ahonnan 89-ben ment nyug­díjba. Még jó, hogy legalább ő megkapja a szénpénzt, ami ne­kem 32 év földalatti munka után sem jár. Jó, mi? B. Murányi László Ötéves a HUNGAROPRESS Százötven éve működik a harkányi fürdő, de kapacitását még jobban lehetne használni Fotó: Läufer Szálkák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom