Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-18 / 75. szám

1995. március 18., szombat A Mai Nap DUnántúli Napló 5 Holnap az Új VDN-ben Pécsnek nem kell az atomtemető! A polgármester javasolja a közgyűlésnek, lépjenek fel a városközeli atomtemető ötlete ellen - Bodán a terv miatt már most áron alul adják az ingatlanokat - Hetvehely 100 milliós beruházástól esett el * Pártcsődök: ki lesz a felelős? A politika mindig hitelképes üzletág marad * Hamis ezresek a Dél-Dunántúlon Pénzhamisítás: 2 millióért tökéletes másolót kapunk * Ki nyer a lottó-klubokon ? A szervezők zsebében akár 40 százalék is marad ¥ Sátán rejtőzik a rockban Nagy Feró röhejesnek tartja a pécsi gimnáziumban történteket * Koltai másként csinálná a Patikát Voltak szponzorok, akik menet közben tiltották le nevüket Az oklevél mellé egy baráti kézfogás is járt fotó: Müller a Megyei matematikaverseny Jelenet a miskolci diákok C'est la vie című darabjából fotó: Müller andrea Franciául tanuló gimnazisták színházi fesztiválja kezdődött Pécsett A mesélő és az élő gépek Immár harmadik éve rendezik meg az országban az általános iskolások monstre, Zrínyi Ilona Matematikaversenyét. Tegnap Pécsett, a JPTE aulá­jában a rendezők nevében dr. Poronyi Gábor, az Árpád Feje­delem Gimnázium és Általános Iskola igazgatója és Meggye­siné Kürti Mária versenyszer­vező hirdetett eredményt. Az iskolák között a pécsi Jókai ut­cai előzte meg az Árpád Feje­delem Intézetet és a Ma­gyar-Német nyelvű Iskolaköz­pontot. Egyéniben Mucsi Brigitta (3. oszt. Testvérvárosok Tere), Horváth Endre (4. oszt. Sza­bolcs), Antal Miklós (5. oszt. Jókai utca), Pozsgay Balázs (6. oszt. Magyar-Német Isk.), Vö- rös Benedek (7. oszt. Janus P.) és Moór Csaba (8. oszt., Som­berek) győztek a megyei fordu­lóban. Már negyedik alkalommal ren­dezték meg Pécsett a franciául tanuló középiskolások színházi fesztiválját. A Frankofon Hét keretében tegnap elkezdődött találkozón nyolc külföldi és 25 hazai csapat lép fel, s míg teg­nap a magyaroké volt a tér, ma rajtuk kívül a külföldiek is sze­repelnek a Művészetek Házá­ban, illetve a Helyőrségi Klub­ban. Franciaországból, Belgi­umból, Olaszországból, Romá­niából, Horvátországból, Szlo­véniából, Bulgáriából s a kana­dai Quebec tartományból ér­keztek a vendégek, akik több­nyire pécsi családoknál vagy kollégiumokban kaptak helyet. A fesztivál ideje alatt műhe­Borzasztó lehet egy új családi ház, amelybe nem lehet beköl­tözni, mert nincs bevezetve a villany, nincs bevezetve a víz. Panaszkodó olvasónk Pécs- Somogyban, a Gát utcában épí­tett házat. Az építkezés meg­kezdése előtt, 1993-ban még rendelkezett a DÉDÁSZ elvi engedélyével, most mégis úgy tűnik, világítás nélkül marad a lakás. Az utca villamosításához ugyanis 600 méter kisfeszült­ségű hálózat mellett egy transz­formátor építésére is szükség lenne, ami 2,5 millió forintba kerülne. A polgároknak a közelebbi múlt tapasztalatai alapján las­san természetessé vált, hogy ők építik a gázvezetéket, a kisfe­szültségű hálózatot, de arra lyekbe csoportosulva is dol­gozhatnak a diákok, így történt ez tegnap is, amikor Francois Généreux színész, rendező, és Guy Gatepaille vezetésével el­sősorban improvizációs játéko­kat adtak elő. Guy Gatepaille-nél és cso­portjánál járva például láttunk élő gépeket, ki-ki alkatrésze volt egy-egy masinának, moz­gással, hanggal megszemélye­sítve a tárgyat. Az atelier veze­tője egyébként foglalkozására nézve meséld, ami annyit tesz, hogy franciát tanít, de nem a szokványos módon, hanem a fantázia, a képek segítségével. Magyarországon 1993 óta többször is járt. Nyelv- és hely­még nincs sok példa, hogy ők is hitelezik meg a közműépítést. A régebbi gyakorlat szerint az önkormányzat előre közmű- vesítette a telkeket, vagy hozzá­járult a közműtársulások költ­ségeihez. Molnár István, a DÉDÁSZ üzemeltetési osztá­lyának vezetője példával il­lusztrálta a mondanivalóját: A területen ötven telek áramellá­tása a feladat. Régebben a meg­felelő teljesítményű transzfor­mátort megépítette az önkor­mányzat, és a telkek értékesí­tése után az új tulajdonos kifi­zette a tanácsnak, a rá eső részt. A gondok ezen a területen is a pénztelenségből fakadnak. Berger Rudolf, a Pécsi Közü­zemi Rt. munkatársa elmondta, az elmúlt hét évben mindössze egyetlen transzformátorállo­zetgyakorlatok mellett a szí­nészmesterség bizonyos fogá­sai is elsajátíthatók a keze alatt, amikor hallgatói meséket al­kotnak és adnak elő. Ezúttal harmadikos leőweys- tákkal dolgozott.- Sokkal könnyebb a magyar gyerekekkel - mondta mert nagyobb a képzelőerejük, mint amerikai, kanadai, vagy fran­cia kortársaiknak. Talán azért, mert kevesebb televíziót néznek. Itt még jobban megőrződtek a gyökerek, melyek a hagyomá­nyaikhoz kötik őket. A Frankofon Hét vasárnap a Szárnyak színháza előadásával, s a fesztivál eredményhirdeté­sével zárul. Hodnik I. Gy. mást épített a város. Ennél is kellemetlenebb információval szolgált a Városfejlesztési Iroda vezetője, miszerint a vá­rosnak idén még a folyamatban lévő beruházások támogatása is gondot okoz. Végül is a DÉDÁSZ saját forrásaiból nem fejleszt ezen a területen, mert a feladata az üzemeltetés. A hét tulajdonos viszont az önkormányzathoz hasonlóan nem tud a környék leendő házépítőinek több évre százezer forintokat hitelezni. Hiába építhető be az adott terü­let, a DÉDÁSZ nem ad ki elő­zetes engedélyeket. Ezt a válla­lat az adott területen csak akkor tenné, ha a kérvényezők transz- formátorostól vállalják a háló­zat megépítését. És a kör bezá­rult. Porth E. Szociális ellátások és távfűtési díjak Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlé­sének 1995. évi 8. számú rendelete a személyes szol­gáltatást nyújtó szociális el­látások térítési díjairól, va­lamint az 1995 évi 9. számú rendelete az idei helyi távhő-szolgáltatási díjeme­lés részleges lakossági el­lentételezéséről március 20- án hatályba lép. A rendele­tek megtekinthetők a Pol­gármesteri Hivatal Kossuth tér 1-3 szám alatti Ügyfél- szolgálati Irodájában. (A távhő-szolgáltatási díjeme­lés részleges kompenzáció­jának feltételeiről lapunk mai számában külön is írunk a Pécsi Körképben.) Rendkívüli APEH- ügyfélszolgálat Az APEH Baranya Megyei Igazgatósága rendkívüli ügyfélszolgálatot tart kizá­rólag személyi jövedele­madó bevallás átvételére március 18-án, szombaton 9-14 óráig és március 20- án, hétfőn 8-13 és 14-17 óráig. Elemgyűjtési akció iskoláknak Elemgyűjtési akciót kezde­ményezett februárban a pé­csi Környezetünkért Alapít­vány. Eddig 100 oktatási in­tézményből 28 küldte vissza a jelentkezési lapot, ezért továbbra is várják a prog­ramhoz csatlakozókat. A ki­küldött jelentkezési lapokat az alapítványhoz (Pécs, Széchenyi tér 1.) visszajut­tató óvodákba és iskolákba a pécsi Környezetvédelmi Kft. térítésmentesen konté­nereket szállít ki, amelyeket folyamatosan ürítenek. Elhízás elleni konferencia A Magyar Elhízáselleni Alapítvány és az Alvási Apnoe Alapítvány szimpó­ziumot és szokrateszi párbe­szédet tart ma Budapesten, az MTESZ Kossuth téri székházában az alkohol-, a hús-, a csokoládé-, a szén­hidrát-, a tojás- és a marga­rinfogyasztás, a diéták elő­nyeiről és hátrányairól. Dr. Szakály Sándor c. egyetemi tanár, a Pécsi Tejipari Ku­tató Intézet igazgatója a tej- és vajfogyasztás élettani előnyeit ismerteti táplálko­zástudománnyal foglalkozó orvosokkal, dietetikusokkal, ipari szakemberekkel, és védi meg előttük álláspont­ját. Ki építse meg a közműveket? Történetek a kegyelemről Festőtanítványok kiállítása Pécsett Hat kiállító munkáiból nyílt változatos anyagú tárlat tegnap Pécsett a Gyöngyszem Galériá­ban. Riba Márta festőművész tanítványai Mosdóson, Bar­cson, Dombóváron, Komlón, Kaposváron élnek, tanulnak és dolgoznak, és csak szabadide­jükben foglalkoznak szenvedé­lyükkel. Kit a grafika, kit az olaj, kit a pasztell vonz, de mind hűséges hallgatók meste­rük szabadiskolájában. Van köztük, aki könyvtárosnak ta­nult, más porcelánfestőnek, de jár ide diák és zenész is. Báli Mária, Czigány Boglárka, Fri­edrich László, Janiga Eszter, Galambos Marianna és Tóth-Pál Zsuzsanna kiállítása a Hungária úti bemutatóteremben a hónap végéig látható, hétköz­nap 8-17 óráig. H. I. Gy. Futnak A Képek Fejedelmi ajándék! Együtt lát­hatjuk most, egymást követő napokon, Krzysztof Kieslowski nagyszerű filmtrilógiáját, a Há­rom szín-t. Három önállóan is kerek egész történet, de tudato­san szerkesztett motívumháló­zat köti össze s fűzi őket egy magasabb rendű egészbe. Á Kék (Bleu): egy özvegy fiatal- asszonyról szól, aki autóbale­setben egyszerre vesztette el férjét s kislányát. A Fehér (Blanc): egy francia nő s len­gyel férje kapcsolatát meséli el. A Piros-ban (Rouge) egy nyu­galmazott bíró hozzásegít egy fiatal lányt ahhoz, hogy megta­lálja boldogságát. Ennek záró­képein, hajókatasztrófa túlélői­ként együtt pillanthatjuk meg a három történet főhőseit. Ők a kiválasztottak. Vajon miért? Ezt mondja el Kieslowski. De nagyon kell figyelni rá, mert egyszerűségre valójában hallatlanul bonyolult, látszóla­gos naivitása pedig mélységes bölcsességet takar. Úgy tűnhet, túl sok nála a jelkép, az előfe- és visszautalás, s kimódolt a színek talányos beszéde, ez a vizuális zene. S hogy allegori kus játék a három szín megfe­leltetése a polgári forradalom eszményeivel s a keresztény erényekkel. Nem olyan ez, mint egy szép tanmese? - kérdezhe­tik néhányan. A bevezető képen például egy autóból kinyúló kéz valami kék csomagolópa­pírt lobogtat a szélben, amit el­kap majd tovasodor a légáram­lás. Jó, tudjuk, ilyen az emberi élet, gondolnánk legyintve, mi­kor egy perc múlva a füstölgő kocsironcsot látjuk, pedig a film éppen arról szól, hogy mégsem ilyen. Akik a metaforákra összpon­tosítják figyelmüket, sznob késztetéssel vagy értelmiségi szkepszissel, könnyen mester­kéltnek ítélhetik a cselekmény­szövést. S közben úgy járnak, mintha egy templomablak szí­nes mozaikdarabkáit nézegetve nem vennék észre, hogy igazi fény tört át az üvegen. Hogy a kimunkált, de leleplezhető technika mögött (minden tech­nika leleplezhető) valódi va­rázslat történik. A Kék mutatja talán legin­kább, milyen erőssége Kies- lowskinak az irónia. De nem az a fajta gunyor, ami állítva ta­gad, hanem egy adakozó kedély megnyilvánulása, amely állítva állít, de valami mást, többet, mint amit mondani látszik. Sze­retetteljes irónia, így nevez­ném, ha nem hangzana képte­lenségnek, pedig hát Kies­lowski éppen ezt csinálja. Julie egyedül élte túl a ször­nyű balesetet. Bezárkózik a gyászába: magányosan, szere­tetlenül. Eladja mindenét, meg­semmisíti zeneszerző férje hát­rahagyott művének kottáit, s önnön lelkében is igyekszik le­rombolni a magáról őrzött ké­pet. Juliette Binoche kitűnően érzékelteti ezt a belső zuhanást. Vagyis tehát Julie-t, a túlélőt fenyegeti leginkább a halál, a lélek pusztulása. Jellemző apró JEGYZET villanás, hogy észreveszi ugyan a hulladéktárolóval küszködő öregasszonyt, de nem siet a se­gítségére. A kegyelemnek azonban más terve van Julie- vel, s erre épp ezáltal döbben rá, hogy megtudja: férje élete mégis folytatódik egy másik lényben, neki is vállalnia kell hát a magáét, a szeretet jegyé­ben. S ez lesz a Fehér üzenete is. Ez profánabb, érzelmesebb, földközelibb. De szintén fölfelé tekint. Zuhanva is. A szeretetről zeng az újjászü­letett zenemű kórusa a Kék zá­róképein, Pál apostol szavaival. Operai finálé? Dehogy. Kies­lowski filmje olyan őszinte és bensőséges, mint egy nyitott szem, amelyben visszatükröző­dik a másik ember. Nagy Imre t * f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom