Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-18 / 75. szám
1995. március 18., szombat A Hét Témái Dunántúli Napló 3 Vastagh Pál: Növelni kell a jogbiztonságot A sietős jogalkotásról Magyarország sokak szerint a joghézagok, a jogilag szabályozatlan tevékenységek országa. A jogalkotás a jelek szerint képtelen volt együtt haladni a gazdasági élet fejlődésével és a politikai változásokkal. Vajon így látja dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter is?- A jogalkotás mindig lemarad a gazdaság fejlődése mögött, furcsa lenne ennek a fordítottja. Látni kell azonban azt is, hogy Magyarországon az elmúlt 7-8 esztendőben olyan mélységű gazdasági változások történtek, amelyekkel a jogalkotás valóban nehezen tudott lépést tartani. Ennek ellenére a gazdasági életet szabályozó nagy kerettörvények jó része 1989 és 1991 között megszületett és most ezek revíziójára is sort kell keríteni.- Mégis, nem túlságosan lassú a jogalkotási és az említett korrekciós feladatok végrehajtása? Anomáliák a jogalkalmazásban- Biztosan van olyan, akinek lassúnak tűnik, de még egy fo- lyaniatosan működő Ország gyűlés mellett is nehezen tudjuk azt az ütemet biztosítani a törvények kidolgozásában, amit a társadalom változása megkívánna. Éppen a sietős jogálkotásunk egyik nagy hátránya, hogy elmaradtak, illetve elmaradnak az elengedhetetlen hatásvizsgálatok, gazdasági elemzések, a pénzügyi hatások bemutatása, ezek nélkül pedig nagyon nehéz megmondani, hogy egy-egy törvény milyen eredményekre vezet a gazdasági életben és a jogalkalmazás területén.- Lassú és körülményes a cég-alapítás. Túl könnyen jöhetnek létre új vállalkozások, fantom cégek is, a fekete gazdaság báziskövei...- Természetesen látjuk, hogy léteznek a gazdasági jogalkalmazásban anomáliák és ez ösz- szefüggésben van az igazságszolgáltatással is. Most fejeztük be egy olyan törvénycsomag összeállítását, amely a bírósági eljárások gyorsítását célozza. Olyan egyszerűsítésekről és ésszerűsítésekről van szó, amelyek egyebek közt a fantom cégek kiszűrésére is lehetőséget teremtenek.- Van-e a nyugat-európai joggyakorlatban olyan csődtörvény, amely lehetővé teszi, hogy a csődbe ment vállalkozó akár másnap új vállalkozásba kezdjen.- Bizonyára nincs. Úgy tudom, szerepel a Pénzügyminisztérium ez évi terveiben a csőd- és felszámolási eljárásról szóló törvény revíziója.- Sokak számára az is érthetetlen, hogy a gazdasági jellegű bírsági határozatok végrehajt- hatatlanok. Mikorra szűnik meg ez az állapot?- Bízom benne, hogy rövidesen. 1994. áprilásban fogadta el az Országgyűlés a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, amely ez év január elsejével hatályba is lépett. Megjegyzem, hogy a törvénynek és alkalmazásának nagyon sok kritikus pontja van, ami részint az új végrehajtói szervezet kialakításával és működésének megkezdésével kapcsolatos.-A peres ügyek résztvevőit enyhén szólva irritálja a sokszor hosszú éveken keresztül tartó bírósági herce-hurca. A most beterjesztett törvénymódosítási javaslatoktól milyen javulásokat remélhetünk? Elhúzódó ügyek- A polgári eljárásokban - ide tartoznak a gazdasági perek is - az elmúlt 5-6 esztendőben hússzorosára növekedett a perek száma. Ráadásul az ügyek bonyolultabbak, komplikáltabbak lettek. Az eddigi gyakorlatban a polgári eljárásokban nem a perbeli feleknek kellett előbbre vinni az ügyet, hanem a bírónak. Ez a bűntető perek esetében indokolt, a polgári perekben viszont nem. A polgári per- rendtartás jelenleg nem szankcionálja azt, ha valaki nem jóhiszeműen viselkedik a perben. A jövőben a tárgyalási elvet kívánjuk előtérbe helyezni az egész polgári perjogban, aminek eredményeképpen olyan esetekben, ha valaki az első fokú eljárás meghatározott szakaszában nem terjeszti be a bizonyítékait, azt később egy perorvoslatnál már nem tudja megtenni. Vagyis rosszhiszeműen nem lehet elhúzni a pert. A büntetőeljárásokat tekintve 1981-ben az egy évnél hosz- szabb ideig elhúzódó ügyek aránya az összes büntetőügyekhez viszonyítva 0,7% volt, 1994-ben ez a szám 20,7%-ra növekedett. Gyakori elhúzódást eredményező ok, hogy ha az eljáró tanács összetételében a népi ülnökök személye megváltozik, akkor elölről kell kezdeni a tárgyalást. Ezt a törvényjavaslat kiiktatja.-Sokan vélik úgy, hogy bár a törvény egységes, a büntetőperekben hozott ítéletek mégis kirívóan eltérőek. Mi lehet ennek az oka? Bűnözési hullám-A bírói gyakorlat, a jogegység kialakítása a Legfelsőbb Bíróság alkotmányos kötelessége, neki vannak erre eszközei, elvi döntései, irányelvei, a testület feladata az egységes bírói gyakorlat kialakítása.- Hallani azt is, hogy Magyarországon nagyon enyhék az ítéletek más európai országokhoz viszonyítva. így látja ezt miniszter úr?- Az elmúlt esztendőben kétszer is volt európai szintű találkozója az igazságügy-miniszternek, belügyminiszternek. Azt tapasztaltuk a megbeszéléseken, hogy a magyar büntetőjog rendelkezik a megfelelő szankcionáló eszközökkel. A probléma a bűncselekmények üldözésénél és az eszköztár mellőzésénél van. Sokszor el sem jut a büntetőeljárás a vádemelésig, így lehetőség sem adódik a büntetőjog eszközeinek alkalmazására.-A bűnözési hullám állandóan növekszik, a BV intézetekben mégis kevesebb rabot tartanak fogva, mint korábban . . .- Magyarországon jelenleg 13 054 fogva tartott személy van. Ez 100 000 lakosra vetítve 130 fölött van, anú gyakorlatilag kétszerese a legszigorúbb nyugat-európai büntetési gyakorlattal rendelkező ausztriainak.-Mennyire súlyosak nálunk a büntetések?- Én nem szívesen nyilvánítok ebben a kérdésben véleményt, mert az igazságügy-miniszternek nem dolga, hogy a bíróságok ítélkezési gyakorlatát elemezze. A Legfelsőbb Bíróságnak, illetve a bíróságoknak kell elemezniük az ítélkezési gyakorlatukat.- De azt nyilván tudja, hogy a közvélemény rendkívül enyhének tartja az ítéleteket, különösen a visszaeső és nagyon súlyos bűncselekményeket elkövetők esetében ? Életfogytiglan- Természetesen tudom. Egyébként mi is foglalkozunk ezzel a témával. Szakértők még ebben a félévben átnézik a büntető törvénykönyv büntetési rendszerét. Megvizsgáljuk az alternatív büntetéseket. A halálbüntetés megsemmisítése után kialakult helyzet az, ami arra sarkall bennünket, hogy megoldjuk ezeket a feladatokat.- Boross Péter ex-miniszter- elnök éppen most vetette fel, hogy meg kellene fontolni a halálbüntetés visszaállítását.- Hangsúlyozni szeretném, hogy minden olyan döntés, amely Magyarországot - helyesen - szorosan bevonta abba a kapcsolatrendszerbe, amely a halálbüntetés eltörlésére vonatkozik, az előző parlament és kormány időszakában történt.-Ha a halálbüntetés visszaállítására nincs is reális lehetőség, de a társadalom érdekeinek és biztonságérzetének növelése érdekében Ön szerint be lehetne vezetni a valós életfogytiglani büntetést?-Ezen gondolkodunk. Ez is benne van a Btk. büntetési rendszerének áttekintésében. Én a Parlamentben ez év február 7-én elmondtam: nem lehet nem tudomásul venni azt, hogy a lakosság jelentős részét nyugtalanítja a brutálisan elkövetett bűncselekmények esetében az a tény, hogy nem alkalmazható a halálbüntetés. Ezért olyan megoldást kell találnunk, amely garanciát ad arra, hogy ezeket a súlyos bűncselekményeket ne követhessék el még egyszer. Halász Kálmán Boltról boltra Kohn bácsira gondolva Sok minden mozgat, csak a vásárlói érdek alig Azt hihettük, talán joggal, az állami kereskedelem összeomlása idején, hogy az újjászülető privátkereskedelem ismét a vevő paradicsoma lesz, vagyis a vevő lehető legjobb kiszolgálása válik a legfőbb mozgatóerővé úgy, ahogy azt valaha a legendás Kohn bácsiktól megszoktuk. Sajnos - egyelőre még nem így van. Sok minden mozgat, csak a vásárlói érdek alig. Néhány jellemző tapasztalatról lesz szó. Egyirányú utca Az ún. maximált vagy hatósági áraknak javarészt befellegzett, a szabadárak váltak uralkodóvá. Csakhogy ezek egyirányú utca módra viselkednek, ami mai inflációs korunkban nem is lenne csodálható. Csakhogy .. . Nemrég egy szombati napon eléggé megkésetten észleltem az étolaj hiányát, amit a legközelebbi boltban igyekeztem kiküszöbölni. 160 forintnál többet kértek érte - legtöbb helyen ma is 130 körül van az ára! -, meglepett felkiáltásomra „Szabadáras, és különben sem muszáj megvenni...” volt a válasz. Az említett Kohn bácsi inkább a nyelvét harapta volna le, semmint ilyen kereskedőietlen szavakat ejtsen ki. Szóval az úgynevezett szabadár általában a felfelé történő ármozgást jelenti, holott - infláció ide, infláció oda - a vásárló jó értelemben vett kiszolgálása „az ellenirányú forgalmat” is megkívánná. Nemcsak az ún. akciók keretében. És persze a környezetben „élő” árakra is figyelve. Akció Ez a figyelés nem igazán működhet. Pedig néha nem is kell érte messze menni. így volt vele a nálunk pár éve megjelent, élelmiszeráruház-lánc egyik egysége (azóta már más a felirat!), amelynek tőszomszédságában már hetek óta 8 forintért lehet kapni a tojást, ám ott 3-4 forinttal drágábban adják. Mi több, voltak napok, amikor ezt a drágábbat is akciós áruként kínálták. Valamikor, még a legendás Kohn bácsik idejében a kereskedők árgus szemmel figyelték egymás árait, s nem azért, hogy mit mennyiért drágábban lehet adni, hanem hogy ha csak 1-2 fillérrel is, de olcsóbban adjanak, mert így lehet becsalogatni és megtartani a megélhetést jelentő kuncsaftot. Ez a szemlélet ma még mindig hiányzik. Üveg Azt is mondhatnám: az üvegvisszaváltás története az utóbbi évtizedek magyar történetének egy jellemző szelete. Az elmondandók apropóját két dolog adta. Az egyik: a minap valahol „árleszállítást” tapasztaltam; egy 27 forintos betétdíjas szörpösüveg árát szállították le 48 százalékkal. Igaz, ez a vevő számára végeredményben áremelést jelent, hiszen az üzleten 12 forint a vesztesége. A másik: egy tévériport arról tudósított, hogy Zalaegerszegen megbukott a szelektív szemétgyűjtés, annak is az üvegre vonatkozó része. Mivel „nincs rá igény”, ezért a külön gyűjtött üveg ugyanúgy a szeméttelepre vándorolt, mint a válogatatlan szemét. Tehát akár a papír, az üveg sem kell derék iparunknak másodlagos nyersanyagként. Eny- nyire gazdagok vagyunk! Az üvegvisszaváltás egyébként is mindig púp volt a kereskedelem hátán, évek óta pedig éppenséggel erőteljes visszavonulásban van. Nincs hét, hónap, hogy valamely üvegfajta(ka)t ki ne vonnának a visszaváltan- dók köréből, s hovatovább talán még a sörösüveg is erre a sorsra jut. Mivel pedig az üvegipar „nem igényli”, az üvegáru száz- és ezertonnaszám vándorol az ország szemétdombjaira, hogy soha nem minősülő szemétként növeljék e dombok tömegét. Ez is egy megoldás. De hiheti-e valaki is, hogy ennél jobb megoldás ne lenne. Csak éppen mint sok egyéb esetben sem tesszük - gondolkodni kellene picit. Egy darab szalonna All a vevő a pultnál, kinéz magának egy szép darab szalonnát, s mert neki kicsit nagy, kérné a felét. Az eladó átlósan vágja, így aztán két vevő egy- egy, szalonnaként nem éppen esztétikus háromszögletű darabokra tehet szert. Ha pedig nem kell így, háromszögletűen, vagy kaphat másikat, neki nem igazán tetszőt, vagy mehet isten hírével, „ne tessék feltartani a sort, más is akar vásárolni” alapon. Megint csak Kohn bácsira kell gondolni: ő ugyan meg- tette-e volna, hogy ilyen „alaki kifogás” miatt ne szolgálja ki a kedves vevőt? Hársfai István Cikkszám: 19069 Méreti j A TAVASZ HÍRNÖKE! „ikkszam: 29095 Méret: 29100 Méret: iks zam: 19044 léret: CikkszJÜh: 59221 Méret: Mjjnefe SZAKÍTSON A TÉLLEL! HAPPY FAMILY RENO CIPOCENTRUM RENO ÁRAK, DIVAT, MINŐSÉG Az áraink '95. március 20-tól érvényesek. Üzleteinkben hetente újabb meglepetésekkel várjuk, ahol sok ezer pár cipő közül biztosan megtalálja az elképzeléseinek megfelelőt. Az itt látható modellekből korlátozott készlettel rendelkezünk! 7601 Pécs, Kossuth tér 5. H-P: 10.00-18.00 óráig, Sz: 9.00-13.00 óráig t i 1 i <
