Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-16 / 73. szám
10 Dlmántúli Napló Riport 1995. március 16., csütörtök Az együttes tagjai Zengő együttes A Zengő együttes 1983-ban alakult baranyai és somogyi zenészekből. Céljuknak tekintették a dél-dunántúli népzene gyűjtését, rendszerezését, feldolgozását és közreadását. Emellett Erdélyt is bejárták, hogy felleljék a még ismeretlen népdalokat. Most a Közművelődési és Közoktatási dijat kapták meg. A Zengőben Freppán Csilla, Bajzik Éva, Csíkvár Gábor, Kovács Márton, Bergics Lajos és Husi Gyula játszik. 1987. óta hivatásos együttesnek tekintik magukat. Első nagylemezük is ebben az évben jelent meg a Somogy Megyei Művelődési Központ kiadásában. 1991-ben francia támogatással jelent meg a második. 1994-ben a két nagylemezről készült válogatást adták közre CD-n és kazettán. „Kettős” címmel éppen a napokban jelent meg legújabb CD-lemezük. Az önálló koncertek mellett több néptáncegyüttest is kísértek, és táncházakban muzsikáltak. Műsoraik végén a közönséget is megtáncoltatják, hogy tevékeny részeseivé váljanak ők is az előadásnak. Baranya falvait járva népi hangszerekkel ismertették meg az iskolásokat. Külföldi fesztiválokon is sikeresen szerepeltek. Népszerűségük egyik oka talán, hogy feldolgozásaikkal a modem zenei közegben élő emberekhez is eltudják juttatni a magyar nép kultúráját. „Az együttes elmélyülten tanulmányozta a Dél-Dunántúl népzenéjét és avatottan állította össze a somogyi ugrós és csárdás táncmuzsikát. Ezt a nyerseségében, keménységében is vonzó, ősi zenét szólaltatja meg meggyőző sajátos erővel a Zengő” - írta róluk Andrásfalvy Bertalan néprajztudós. U.G A Gandhi kitüntetettjei A pécsi gimnázium alapító tantestülete fotó: Tóth Az oktatás innovációjáért tett erőfeszítések elismeréseként a pécsi, regionális beiskolázású Gandhi Alapítványi Gimnázium és Kollégium munkatársainak a Közművelődésért és Közoktatásért díjat adományozták. A közismert beiskolázási problémákkal küszködő nemzetiség értelmiségi képzésére országunkban egyedülálló módon berendezkedett hatosztályos iskolából Bogdán János magyar- -történelem-filozófia, Derdák Tibor francia-szociológia, Orsós Anna magyar-orosz-deák nyelv és Vörös István történelem szakos pedagógusok kaptak kitüntetést. Bár az iskola létrejöttéhez kezdetben kevesek viszonyultak partneri hozzáállással, ígéretes lehetőségeit látva ma jóval több az elismerés. - Noha nem volt rá kimondott társadalmi igény, az iskola létének kedvező hatásai ma a közélet tágabb tekintetében is érzékelhetők - mondja Bogdán János igazgató. - Az intézményünk leginkább abban eltérő, hogy ettől olyan változások remélhetők, amelyek az elmúlt évtizedekben nem következtek be. Komoly előrelépés, hogy mára egyáltalán elfogadottá vált. Sőt, az oktatási törvény tervezete olyan tehetséggondozó fórumok létrejöttét előlegezi, amelyet mi már elindítottunk. Tröszt É. „A magyar vörösborok vannak olyanok, mint a franciák, ha nem jobbak” Híressé tenni a villányit! Tevékenysége alapján Gere Attila lett az év bortermelője Az újpetrei Gere Attila aligha gondolta a középiskolai évek alatt, hogy Villányba nősül, s az ország egyik legnevesebb szőlészévé, borászává válik az 1990-es esztendők közepére. Pedig pontosan ez történt. Az erdésznek tanult fiatalember 1978-ban kötött házasságot Wéber Katalinnal - érdekes, hogy unokatestvére, a szintén kiváló borairól ismert Tamás, a Wéber-család másik lányát vette feleségül -, s ahogy fogalmazott, ez alapvetően megváltoztatta az életét.- Májustól, munka után szinte minden nap mentünk az apósommal a szőlőbe és dolgoztunk - emlékezik Gere Attila. - Korábban nem igen szerettem a bort, nekem mindegyik savanyú volt, de az apósom ősszel adott harminc hektolitert, mondván, kezdjél vele valamit. Akkoriban fillérekért vette át a gazdaság, de a miénk annyira kellemes, bársonyos, sűrű volt, hogy azt mondtam, ennyiért nem adom, inkább „elliterezem”. Ez tartott nyolc évig, azután a bérpalackozás felé fordultunk, mert úgy gondoltam, ezek a borok vannak annyira jók, hogy megérdemlik, szép palackokban kerüljenek a fogyasztók asztalára. Gere Attila tizenhét évi erdészkedés után hátat fordított tanult hivatásának, s 1991-től csak a szőlészetnek és a borászatnak él. A szőlőművelés, a borkészítés titkaiba apósa avatta be, sokat segített a híres villányi bortermelő, Tiffán Ede, s természetesen bújta a szakkönyveket, s járta Európa bortermelő vidékeit.-A vörösboroknál teljesen tradicionális az eljárás, ezt nem is szabad megváltoztatni, mert a villányi bor attól villányi, hogy sározási eljárással készül. A fehérekkel kapcsolatban van mit tanulnunk, például a franciáktól. Jó tanulónak bizonyult, hiszen néhány év alatt nem csak a szakma, hanem a borszeretők is megismerték a Gere nevet. Mi kellett ahhoz, hogy idáig jusson?- A legfontosabb a vállalkozószellem, s hinni kell az embernek abban, amit csinál: nekem meggyőződésem volt már akkor, amikor a borászatba csöppentem, s ezt a külföldi tapasztalataim mindig megerősítették, hogy a fogyasztóknak igényük van a jó borra. Sajnos nálunk a jó bornak sem volt igazán becsülete, de biztos voltam, hogy a villányi bor nimbuszát helyre leijei állítani, s ezért most már több neves gazdával együtt mindent megtettünk és megteszünk. A Gere-pincészetben évente 65-70 000 palack bort készítenek és palackoznak a saját palackozóban. Amikor hozzátettem, nyílván cél, hogy növeljék a mennyiséget, Gere Attila élénken tiltakozni kezdett, s elmondta, most már nem a mennyiséget, hanem a minőséget kell növelni. Bár intenzíven telepít szőlőt most is, ezt nem azért teszi, hogy több bora legyen, hanem, hogy teljesen függetlenítse magát.- Most vásárolok szőlőt, bort, de mi van akkor, ha a partnereim egyszer csak azt mondják, Attila, sajnos nem megy tovább. Hosszú távra ilyen alapon nem lehet tervezni, s én az életemet tettem erre, s nagyon bízom abban, hogy ezt nálam jobban csinálja majd a 13 éves fiam. A palackozót is azért akartam, hogy ne legyek kiszolgáltatva. Gere Attila pincészetében évente 65-70 ezer kiváló minőségű bort palackoznak hogy sok ideje van unatkozni. Azt azonban 'sejteni lehet, iri- gye van bőven.- Villányban a szakmán belül nincs, jól összedolgozunk, segítjük egymást. Az igaz, akadnak a faluban olyanok, akik féltékenyen figyelik a munkánkat, holott a pinceajtót is csak nehezen nyitják ki... Tavalyi tevékenysége alapján a legrangosabb hazai elismerés birtokosa lett: a szőlészek, borászok, vendéglősök és kereskedők Gere Attilának ítélték az Év bortermelője címet. Érdekesség, hogy „taroltak” a villányiak, ugyanis a második helyezést Polgár Zoltán, míg a harmadikat Bock József nyerte el. Vajon ezt a címet értékeli a piac?- Nekem eddig sem volt gondom az eladással - annak ellenére, hogy az árat tartom, mert csak minőségi és különleges minőségű borok hagyják el a pincészetet -, de abban reménykedem, hogy ez a rang általában is a nagyon jó és a villányi borok felé irányítják a figyelmet. A Gere-pincészetből nyolc féle bor kerül az üzletekbe, éttermekbe, vendéglőkbe, köztük az egyre népszerűbbé váló, az igényes borfogyasztók asztalára kívánkozó barique eljárással készülők, valamint a cu- veé-k. Ez utóbbi vegyes borokat jelent, de nem azt, hogy „összepancsolják”, hanem, hogy összeillő borokat meghatározott arányban házasítanak. A Gere féle cuveé-ben például kékoportó, kékfrankos, cabernet sauvignon, cabemet franc és merlot van.- A bornak a fejlett országokban nagy kultúrája van, nálunk ezt az elmúlt negyven évben tönkretették. Szerencsére most többen vagyunk az országban, s itt Villányban is, akik az életüket tették fel arra, hogy ismét legyen becsülete a magyar bornak, s ezt következetesen képviseljük itthon és külföldön is. Például árban nem alkuszunk, mi tudjuk, mennyit ér, ha a vevő nem akarja megfizetni, akkor nem adjuk. Állítom, a villányi vörösborok vannak olyan jók, mint a franciák! Roszprim Nándor A feldolgozót és palackozót egy osztrák szőlésszel, borász- szál, a burgenlandi Franz We- ningerrel közösen hozták létre, erre külön alakítottak társaságot, a Gere és Weninger Kft.-t. A legkorszerűbb berendezésekkel, rozsdamentes tartályokkal felszerelt pincészetben volt még 5 millió forint hitelhez, ehhez viszont fedezetet kért a bank. A furcsaság az volt, hogy magát az épületet nem fogadták el fedezetként, így a társamnak 8 millió forintot letétbe kellett helyezni, hogy kapjunk 5 milliót. Ha neki nem lett volna pénze, akA palackozó osztrák partnerrel készült óránként 1500 liter bort képesek palackozni, ami azt is jelenti, hogy bérpalackozást is vállalnak.-Tavaly készült el ez a nagy beruházásunk, mintegy 11 millió forintért. Nekem pénzem nem volt, kaptunk a Mezőgazdasági Fejlesztési Alaptól állami támogatást, plusz kedvezményes hitelt. Szükségünk FŐTÖK: LÄUFER kor ma nem így állnánk, s tavaly nem készülhetett volna el a feldolgozó. Gere Attila termeszti a szőlőt, készíti, palackozza és értékesíti a saját borait. S ha ehhez hozzáteszem, hogy a falusi vendéglátásban is van érdekeltsége - csinos panziója négy éve fogad csoportokat -, akkor aligha lehet állítani, I 1
