Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-14 / 72. szám

1995. március 14., kedd Magazin új Dunántúli nciplo 15 A Mecsek Együttes Négy évtized Archív felvétel az együttes Bodai József nevével fémjelzett szakaszából Fotó: Tóth László Jubileumra készül Pécs és Baranya reprezentatív tánc- együttese: 40 éve, 1955 feb­ruár 21-én alakult meg a Me­csek Művészeti Együttes tánckara Simon Antal koreog­ráfus vezetésével, Pécs város anyagi és erkölcsi támogatá­sával, a Doktor Sándor Műve­lődési Központ egyik csoport­jaként. Szervezeti keretei 40 év után is ugyanezek. A jubileum nemzedékeket, sok száz táncost és zenészt mozgat meg, akik e négy évti­zed alatt az élet legkülönfé­lébb területeiről találtak el a népművészethez vagy egysze­rűen csak a felszabadult, önfe­ledt táncoláshoz, a közösség­hez. „A Mecsek” lett mihamar Pécs-Baranya reprezentatív nagyegyüttese. Megalakulá­sakor mintegy 30 tánccsoport működött a városban, igen vegyes színvonalon. Simon Antal koreográfus- és rende­ződiplomája kézhezvétele után ide szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz, és már a diplomamunkáját is a pécsi Vasutas Együttes táncosaival készítette. A hagyomány ápolását, megismertetését tűzte célul, továbbá a példa- a segítség- nyújtást a város, a megye ki­sebb együtteseinek. Kemény, tudatos munkához láttak, és megalakulásuk évében, 1955 november 14-én bemutatkoz­tak a színházban egy nép­táncműsorral és egy táncjá­tékkal, a Csizmás Jankóval. Két év múlva, 1957-ben a Mecsek Kórus is létrejött, de a zenekar létrehozásával egy nagyegyüttes megalakítását már nem tudták elérni. A Mecsek Együttes már az első évben részt vett minden jeles táncfórumon, hazai tánc­fesztiválokon, 1965-ben kore­ográfiái nagy díj at, 1966-ban nagydíjat nyert az országos kamaratánc-versenyeken ­olvassuk dr. Kováts Zoltánná krónikájában, amely az első húsz évet öleli fel. Az első magyar együttes­ként szerepeltek a san remói virágfesztiválon 1962-ben, majd jött Szicília, Görögor­szág, Franciaország és az 1970-es vietnami szereplés. Közel száz folklórművet sa­játítottak el, táncokat, tánc­drámákat mutattak be (Vuji- csics Tihamér, Szokolay Sán­dor és más kortárs szerzők ze­néjére). Majd Simon Antal koreográfiájával, Jakab Zol­tán zenéjével eljutottak a folk­lór modem feldolgozásáig. 1970-ben Simon Antal meg­vált az együttestől. Távozása érzékenyen érintette a társula­tot. Az átmeneti korszakban fél évig az egyik volt táncos, Dezső Attila vezette a Mecse­ket - ekkor utaztak Viet­namba. Majd jött Budapestről Somogyi Tibor koreográfus, aki remek technikai képzést adott a táncosoknak. Bodonyi István, az együttes volt szólis­tája veszi át ezután a kor- mányrudat a még mindig át­meneti időszakban, és a 20. évforduló jubileumi előadá­sára ő készíti fel az együttest. Ezután Bodai JózAef áll a társulat élére, akit a táncosok hívnak Pécsre, s aki 1976 ja­nuárjában kezdi meg a munkát - előtte átmenetileg Molnár János, a mai együttesvezető vezeti a próbákat. Bodai József 17 esztendőn át, a leghosszabb ideig áll a Mecsek élén, és az együttest az ország vezető néptánccso­portjai közé viszi ismét. Ahogy a tagság elmondja, az ő kezén újra együtt van a cso­port, nagyszerű közös szerep­lések, utak, Szíria, Finnor­szág, Itália és díjak fémjelzik ezt a 17 esztendőt. Molnár János, az utód is régi „mecsekes”, 1967-ben lépett az együttesbe, és mint elmondja, mindig ez volt számára a legfontosabb, a mérvadó közösség. Molnár János a néptánc au­tentikus bemutatását tartja a legfőbb céljának, s ezzel foly­tatja az eddig megtett utat. Ebben ma fiatal pécsi koreog­ráfusok is segítik, mint Ko­vács Márton, és a „Népművé­szet ifjú mestere”, Szabó Sán­dor. A régi „mecsekesek” min­dig összejártak az évek fo­lyamán, és a jubileumra ké­szülődvén, tavaly nyáron megalakították a Mecsek Táncegyüttes Egyesületét, az egyik alapító tag, GUI Imre el­nökletével. Az egyesület ugyancsak a DOZSÓ kereté­ben társadalmi hátteret kíván nyújtani most már nem csupán az eleven, tovább működő élő együttesnek, hanem annak a közösségnek is, amely köréje, s a néptánc köré tömörült a négy évtized folyamán. Március 17-én 10 órakor ki­állítás nyílik a Doktor Sán- dor-Zsolnay Művelődési Köz­pontban a 40 évről. Délután 17 éa 19 órakor egy-egy gálamű­sort adnak a Pécsi Nemzeti Színházban, ahol nemcsak a mostani táncosok, hanem az idősebb nemzedékek is szín­padra lépnek - majd este a DOZSÓ-ban táncos találkozó zárja a jubileumi rendezvénye­ket. Gállos Orsolya Százéves a film I dén világszerte megemlékez­nek a hetedik művészet, a filmművészet 100. születésnap­járól. A francia Lumiere fivérek 1895. február 13-án szabadal­maztatták felvevő- és vetítőgé­püket, a cinématographe-ot. Először csak zártkörű bemuta­tókra került sor, majd 1895. de­cember 28-án a párizsi Grand Café filmszínházzá előléptetett alagsorában megtartották az első nyilvános filmvetítést, amely a Lumiere üzemeket mu­tatta be. Amikor 1895-ben Lumi- ere-ék óriási csinnadrattával, fizető publikum előtt bemutat­ták kinematográfjukat, és ugyanebben az évben Berlin­ben a német Skladanowski a maga vetítőjét, a bioszkópot, New Yorkban már évek óta működtek elegáns szalonok - a mozik ősei -, ahol a Dickin- son-Edison-féle kinetoszkópba lehetett betekinteni. Ez az esz­köz nem hasonlított a mai vetí­tőhöz: egy lyukon át kellett be­lenézni a készülékbe, azaz egy­szerre csak egy néző élvezhette a műsort. Az első, vászonra vetített fil­met Edison 1896. április 23-án, az európai premier után négy hónappal mutatta be. Vetítője kísértetiesen hasonlított a Lumi- ere-testvérek által kifejlesztett- hez. A mozifilm, annak mai, fej­lett formája kisebb-nagyobb horderejű találmányok egész so­rából született meg. Külön ta­lálmány volt például a celluloid­szalag, később a filmtekercs használata, avagy a tükörbe való vetítés ötlete. A harmincas években jött az újabb nagy találmány, a hangos­film, és akkor új fejezet kezdő­dött. Aztán a színes film. Ismét néhány év telt el és a technika tökéletesedése, a színes, széles­vásznú (emlékeznek? „Cine­mascope” - micsoda szenzáció volt!) technika olyan monstre-produkciókat „ihle­tett”, mint a Ben Húr vagy a Tízparancsolat. A hatvanas években a londoni Piccadilly-n működött egy „körmozi”, amelynek vászna teljes körben vette körül a néző­ket. Itt egy autóversenyről ké­szült filmet megnézni - lélegze­telállító volt. Hogy ez a technika mégsem győzedelmeskedett? A nézők a mozi közepén álldogál­tak (hogy meg tudjanak for­dulni, hogy arra nézzenek, amerre akarnak), és ez bizony meglehetősen fárasztó volt. Hosszú utat tett meg a film. Technikailag is. De valójában nem technikai értelemben gon­dolunk a filmre, hanem „mozit” nézünk, moziba megyünk. Hogy immár százéves történetéből mire emlékezünk a leginkább? - ez mindig is óriási viták forrása volt. Egy időben előszeretettel hi­vatkoztak a Brüsszeli Tizenket­tőre - egy köztiszteletben álló nemzetközi zsűri válogatta ösz- sze az ötvenes évek végén a vi­lág addigi 12 legjobb filmjét, közöttük olyan emlékezetes, de ma már például kevésbé emle­getett filmekkel, mint a Bicikli­tolvajok. A százéves évfordulón stíl­szerűen százas listák látnak majd napvilágot. A Still ügy­nökség Top Hundredjének élén pl. az Aranypolgár, Orson Wel­les 1940-es filmje, a második Chaplin 1925-ös némafilmjei!) az Aranyláz áll. De hogy valóban ezek a leg­jobb „mozik”? Ez bizony meg­lehetősen szubjektív. Tartunk tőle, hogy például az Aranypol­gár megtekintése sokaknak csa­lódást okozna. Viszont a lista nyolcadik helyén lévő, 1952-ben forgatott Billy Wilder komédia, a Van, aki forrón sze­reti sokakat még ma is nevetésre fakaszt, jól szórakoztat. Magyar Államkötvény 1997/L Magas és biztonságos Magyar Államkötvény 1997/L. Azoknak, akik biztonsággal és ké­nyelmesen akarják növelni pénzük értékét. Azoknak, akik tőkét gyűj­tenek. Tehát Önnek is, ha hosszú távon előnyösen kamatozó, biz­tos befektetést keres. Magyar Államkötvény 1997/L. A befektetők 1995. március 13. és március 17. között vásárol­hatják meg az államkötvényt ki­emelt értékesítés keretében. Az erre az időszakra meghatáro­zott ár nettó 99,2%, plusz a napi felhalmozott kamat. A legújabb Magyar Államkötvény kétéves fu­tamidejű, mely a kibocsátás napjá­tól (1995. február 1.) a lejárat nap­jáig (1997. február 1.) tart. Alap­címlete 10 000 Ft. Kamata válto­zó, alapja az 1, 3, és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. Törlesztés névértéken: 1997. február 1-jén. Kamatfizetési időpontok: minden év augusztus 1-jén és február 1-jén. Az első fél évre érvényes kamat mértéke: évi 31,81%. A Magyar Államkötvény 1997/L - mint az eddig kibocsátott állam- kötvények többsége, kiemelt érté­kesítést követően - másodlagos forgalomba kerül: a futamidő alatt napi árfolyamon eladható és megvásárolható a tőzsdén, a Ma­gyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgal­mazóknál. A kötvényt külföldi sze­mélyek és szervezetek is megvásá­rolhatják. A Magyar Államkötvény 1997/L Magyar Állampapír, így törlesz­tését és kamatait az állam garan­tálja. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Baranya Megyei Igazgatósága Pécs, Apáca u. 6. • OTP Bank Rt. Pécs, Komló, Mohács, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár, Villány fc A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG < t i b

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom