Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-10 / 68. szám

1995. március 10., péntek A mai nap üj Dunántúli napló 5 Gyarmattá lettünk? E n már nem is tudom, hogy hol élek. Itthon Magyaror- szágon-e, vagy valami távoli gyarmaton, akarom mondani, fejlődő országban a harmadik világban; netán egy másik csil­lagon, ahová már betette a lábát gyarmatosító szándékkal va­lamely űrhajós, szándékának pedig első megnyilvánulása a nyelv. Mert aki a gyarmatosítóval szót akar érteni, esetleg kapni akar tőle valamit, ha csak egy üveggyöngyöt is, netán meg akatja pucolni a cipőjét, vagy magasabb szinten kíván vele kereskedni, annak legalább ga­gyognia kell a nyelvén. Nyel­vet tanulni tudvalévőén nem könnyű, kivált az első nemze­déknek, mert a második sze­rencsésebb, idegen nevelőnők, óvónők nevelik, ha felcsepere­dik, elmennek oxfordi diáknak, ők már talán beszélik az anya­nyelvet is, a gyarmatosítóét is, esetleg öntudatlanul védik az előbbit. Hanem a cipőpucoló fiúcska, meg a gyümölcsárus, meg a többi, Oxfordban nem landoló, úgy keveri a kettőt, hogy ember legyen a talpán, aki megérti. Itt tartunk mi. Az még csak hagyján, hogy a McDonalds- nél eszünk (el­végre világmárka, nem magya­rosítható Mekegő Dánielre); Hamburgert (ha még csak azt ennénk, annak legalább lenne értelme: hamburgi származék; de nem, a sznobjaink „hem- börz,sé ”-vei táplálkoznak) - majd kijelentik, hogy „tökszu­per” volt. Ha gyermekeinket kérdezzük valamiről, nem azt felelik, hogy igen, jól van, megteszem, hanem azt, hogy „oké”, amiben angol tudásuk ki is merül. Nem tudom, miért, talán mert a „zsoké” képzetét idézi föl bennem, az ilyen gye­rekről mindig a ló jut eszembe, hogy utána mély bűntudattal gondoljak a derék pacikra az összehasonlítás sértése miatt. Váltig nem értem, hogy amikor a régi diákok három nyelvet ta­nultak kötelezően a gimnázi­umban, miért nem társalogtak ilyen zagyvalék idiómában. Röpcédulát nyomnak a ke­zemben minap, az utcán. A „Falily Frost” hirdeti „Super Mario” játékát, a nyertes pedig „gameboy”-t kap ajándékba. De mit is tegyen szegény gyermek, ha a felnőttek ilyen példát adnak! Nemrégiben fel­hívott egy fiatalember, isme­rőstől kapta meg a címemet, s kezdte magyarázni, hogy ő „marketing specialista”. Rendben van, nem kétlem, de mi közöm hozzá? Mit óhajt? Hát ő kontakt-ban van bizo­nyos shop-pal, és annak a pro­jektjeit teijeszti (a projektet többször is elmondta, időnként prozsektnek nevezve); szeretne megnyerni kliens-nek. - Mit árul? - sikítottam a telefonba. - Mondja már meg, mi az a por­téka? - Kicsit sértődötten kö­zölte, hogy padlókenőcs, és hogy ő csak azért mert engem zavarni, mert panaszoltam va­lakinek, hogy ebből hiánycikk az igazán jó. Mindez igaz volt, csak azt nem értettem, miért kellett eh­hez az a szánalmas, gyarmati dadogás? Hozza a padlókenő­csöt, és hagyja a marketinget, meg a shop-ot! Tapasztalataimra a koronát azonban az az üzlet tette föl, amelynek cégtábláján olvas­tam: „baby-shop". Vagyis cse­csemőholmit árulnak benne. De miért nem írták akkor az ajtó fölé: Baba-bolt? * A bosszankodáson túl azon­ban el is gondolkoztat ez a je­lenség. A nyelv tükrözi az őt hordozó társadalmat, és visel bizonyos törvényszerűségeket is. Például azt, hogy némely nyelv akkor hódít, amikor a nép, melynek anyanyelve, már hanyatlóban van. A görög vá­rosállamok már mind a római birodalom provinciái, amikor a birodalom műveltjei csakis gö­rögül társalognak, gyermekeik mellett pedig görög paidago- goszt tartanak. Egy ezredévvel később - Róma romjain már kecskék legelik a füvet - a népvándorlás után létrejövő ál­lamok a latin nyelv segítségé­vel teremtik meg Európa kö­zépkori szellemi egységét. A brit világbirodalomnak is csak emléke él immár, mégis oly kö­telező angolul tudni, hogy né­mely nemzetközi tudományos konferenciákon nincs is tol­mács. Minek? Hiszen akik ott megjelennek, mind beszélik Európa mai latinját! K orszakonként olykor egy-egy tűnt birodalom még felvirágzó nyelvi egységet teremt. (Talán éppen azért, mert nem állnak mögötte fegy­verek!) Könnyítésül a tudo­mánynak, kereskedelemnek, idegenforgalomnak. De ezt csak az beszélje, aki arra képes, és senki se vegyítse az anya­nyelvvel, utóbbi rontására! A népünk ne váljon cipőpucoló gyarmati koldussá! Nyelvében él a nemzet? Akkor mi éppen haldoklunk! Bozóky Éva A gyerekek körében természetesen a tűzzománc mesefigurák a legnépszerűbbek Fotó: Läufer L. Tűzzománc-kiállítás Sásdon Stekly Zsuzsa élete alkotásai tükrében A bonyhádi tűzzománc-iparművész Stekly Zsuzsa kiállítása nyílt a napokban Sásdon a Mű­velődési és Könyvtár konferencia-termében. A művésznő alkotásaiból - képekből és ékszerekből - álló gyűjtemény előtt érdemes elidőzni. Meste­rien bánik a zománccal. Réztárgyai ízlésesek, ék­szerei közt nincs két egyforma darab, s mind­egyik külön-külön egy kis remekmű. Érdemes megoldások alkalmazásával - a tűzzománc páro­sítása fával és bőrrel - válnak alkotásai valóban különlegessé. Stekly Zsuzsa Bonyhádon született, a rajzolás iránti vonzalmat Kraumann Erik keltette fel benne, művészi hitvallása és embersége ragadta meg. Neki különösen sokat köszönhet, ma is őt tekinti mesterének. A pécsi művészeti szakközép­iskola reklám-grafikai szakán Erdős János és Lantos Ferenc tanítványa volt. így került dekora­tőrként a bonyhádi Zománcgyárba, ahol édesapja útmutatásai mellett egyre közelebb jutott a zo­mánchoz. Ma ezen anyag segítségével, családja alkotó támogatásával továbbítja gondolatait élet­ről, múltról, magányról, elmúlásról, álmokról és vágyakról. 1982-ben egy országos amatőr pályá­zaton első díjat nyert a Sáros út című képével. Első önálló kiállítása Budapesten volt, azóta ezek száma közelít a százhoz, és művei számtalan köz- intézményt is gazdagítanak. Stekly Zsuzsa a maga által megszabott utat járja, kitartó makacssággal halad tervezett célja felé, mely cél körvonalai már elérhető közelség­iben érezhetők. Megyeri Tiborné A POLGÁRI VÉDELEMRŐL - MINDENKINEK (8.) Lakóhelyünk veszélyforrásai Ipari és egyéb tevékenység­ből adódó veszélyhelyzetek Több üzem veszélyessége a nagy mennyiségben tárolt vegy­szerek és egyéb vegyi anyagok mérgező hatásában, valamint néhány anyag tűzveszélyessé­gében rejlik. Katasztrófa bekö­vetkezése esetén ezen anyagok mérgező hatásával számolha­tunk. Más üzemeknél a veszély- forrást a hűtőközegként fel­használt nagy mennyiségű am­mónia jelenti. Veszélyhelyzet a technikai berendezések meghi­básodása esetén jöhet létre. A rendszerek szakaszoltsága következtében nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy egy üzemnél egyszerre a tel jes mennyiség elszökhessen. Veszélyes anyagok szállítása Veszélyes anyagok szállítása történhet vasúton és közúton egyaránt. Közúti szállítás esetén legy- gyakrabban használt útvonal a 6-os számú főközlekedési út, ami végighalad az egész me­gyén. Fontos szerepet tölt be még a Pécs-Mohács (57.sz.), a Pécs-Siklós (58.sz.), továbbá a Pécs-Sásd-Dombóvár útvonal is. A közúti anyagszállításnál veszélyesek az útcsomópontok, valamint a megye dombos, szerpentines útvonalai. A me­gyében nemzetközi tranzit-határátkelőhely, ahol a veszélyes anyagok ki-, beszállí­tása engedélyezett, nincs. A vasúti szállítás tekinteté­ben kiemelt jelentőségű a Pécs- Budapest vasútvonal. A vasút­vonalon rendszeres a veszélyes anyagok szállítása. Veszély- helyzet kialakulhat a pályaud­varon töltés, rakodás, rendezés során, valamint a nyílt pályates­ten műszaki meghibásodás, vasúti szabályok, előírások megsértése következtében. Ve­szélyhelyzetek keletkezhetnek a közúti, vasúti alul-, felüljárók­nál is. A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Négyszáz vers 15 év alatt. A kiszolgáltatott pécsi költő, Szép­laki Szabó Imre ma munka nél­kül, nehéz körülmények között, egy lepusztult szobában él. „Sem rokona sem boldog őse” József Attilának, verseit mégis a mának írja. Ing hátuljára és gumilepedőre fest a hiperrealista művész, aki híres emberek portréit ábrázoló felsőruházatban jár. Egymást lövik a „Placcs-já- ték” hidegvérű és vérszomjas kalandorai. Mindezt Pécsett te­hetik egy hamarosan megnyíló ,játéktérben”. Egy ötven éve repülőtisztté lett szekszárdi emberrel ottani munkatársunk beszélget és szó­lunk arról is, hogy Stockholmba készül a kaposvári színtársulat a tavaszi fesztiválra. Válságban az önkormányzat független frakciója Pécsett. Er­ről és egy MDF-sajtótájékozta- tóról is beszámolunk, meg az asztmások számára nyílt bara­nyai klímaterem sikeréről is, amiről kolléganőnk a szokatlan területen vállalkozó magánvál­lalkozót kérdezte. E témákat ajánlja a hallgatók figyelmébe a Pécsi Rádió szombat délelőtt 9-től 11-ig tartó „Jó pihenést!” című maga­zinműsorának szerkesztője, Já­nosi Zoltán, a zenei szerkesztő Kovács Attila nevében is kelle­mes, szép, terápikus muzsikát ígérve. Nem véletlenül, hiszen az egyik beszélgetésnek ez is a té­mája: Sasvári Attila a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola igazgatója ugyanis az intézet elmúlt fél évének értékelése mellett az Albert Schweitzer Zeneterápiai Társaság hétvégi I. Nemzetközi Konferenciájáról is beszél, melyhez a zenetera- peuta-képzés révén a főiskola is szorosan kapcsolódik. A szombat délelőtt 3-tól 4-ig ezúttal is a 100-as Faktoré, il­letve két műsorvezetőjéé, Lacié és Robié a Pécsi Rádióban, akik viszont most igencsak titokza- toskodtak - és a megszokott műsorelemek, a Kandi mikro­fon és a Kamaszkorom legszebb nyara kivételével - semmit sem árultak el a bizonyára gazdag, bő „szütyő-magazin” kínálat­ból. Vasárnap kívánságműsorok szólnak, délelőtt fél 9-től 10-ig Gungl László, délután 3-tól 4-ig pedig a Tuczai József-Zilahi Lajos páros teljesíti a kéréseket és továbbítja az üzeneteket. Melyik városban intézzék az ügyeket? A járások megszűnése után az államigazgatási határok több község esetében elég sajátosan alakultak. Egy-két baranyai példa: a Pécstől 10-15 kilomé­tere fekvő települések, például Boda és Bicsérd lakosai hatósági ügyekben a 40 kilométerre fekvő Szigetvárhoz tartoznak, amely tömegközlekedési eszközökkel nehezen közelíthető meg.- Milyen érvek alapján rajzol­ták meg az államigazgatási tér­képet? - kérdeztük dr. Fiircht Pált, a Belügyminisztérium ön- kormányzati főosztályának he­lyettes vezetőjét.- 1983-ban a járások megszű­nése után kialakult a városkör­nyéki rendszer, amely azóta megszűnt ugyan, de a városkör­nyékhez tapadó illetékességi rendszer megmaradt. Az 1983-as döntést az Elnöki Tanács hozta a megyei pártbizottságok és ta­nácsi vezetés előkészítése alap­ján. A községek hovatartozásá­nak eldöntésében szerepet ját­szott a megyeszékhelyek teher­mentesítése is. A jelenleg érvé­nyes önkormányzati törvény le­hetőséget ad az államigazgatási határok megváltoztatására, de eddig csak a megyehatárok mó­dosítására akadt példa. Baranyában Dunafalva népe döntött úgy egy éve, hogy nem Baranyához, hanem Bács-Kis- kun megyéhez kíván tartozni. Sajátos a Tolna megyei Bony- hádtól öt kilométerre fekvő Hi­das helyzete is, amely a hatósági ügyekben Komlóhoz tartozik, az egészségügyi ellátás viszont a pécsi körzetben történik. A tele­pülés mégsem kérte a község Tolnához csatolását, amelynek legfőbb okát a polgármesterasz- szony abban látja, hogy a hida­siak elégedettek a pécsi ellátás­sal, és nem a bonyhádi kórházba kívánnak járni. A minőség előtérbe kerülése tükröződik dr. Hajdú Zoltán, az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudomá­nyos Intézete főmunkatársa leg­utóbbi tanulmányában, amely a közelmúltban látott napvilágot a Tér és társadalom c. folyóirat­ban.- Dél-Dunántúl négy megyé­jének önkormányzatait kérdez­tük meg, saját középfokú vonzás kapcsolataikról - tájékoztatott a kutató. A térségfejlesztési szem­pontok szerint összeállított kér­dőíveket 876 önkormányzat számára küldtük el, amelyből 378 érkezett vissza, jellemzően a megye-, és a vonzáskörzeti hatá­rokon fekvő településekről nem kaptuk vissza a kérdőíveket. A tanulmányból kiderül, megyénk térszerkezet erősen Pécsre kon­centrál, olyannyira, hogy az összlakosság 40%-a él a megye- székhelyen. Pécs tehát kétszer akkora túlsúllyal van jelen a me­gye életében, mint Budapest az országéban. A felmérések alapján készült térképen igen sokszínű kapcso­lódás rajzolódik ki. A középszin­ten általában nincsenek élesen elhatárolódott vonzáskörök, hi­szen a volt járási és városi körze­tek mellett új települések emel­kedtek ki például a pénzügyi te­vékenység gócaiként. Az ingá­zások alapján sem vonhatók meg egyértelmű határok. Szigetvárról például Kaposvárra, Pécsre és Barcsra is járnak dolgozni. A valóságban az iskolák von­záskörzeteinek képe még sok­színűbb, hiszen egy-egy elitgim­názium beiskolázási körzete túlmutat a megye határain. Egyre erőteljesebb minőségre törekvés figyelhető meg az önkormányza­tok életében. A közelmúltban néhány Pécs-közeli település, Boda, Bi­csérd, Szabadszentkirály, és Zók kérte a közigazgatási határok megváltoztatását. Jelenleg a pon­tos felmérések készülnek arról, mit is jelent a gyakorlatban az, hogy Szigetvárhoz tartoznak. Elvileg lehetséges az állam- igazgatási határok megváltozta­tása, bár ezzel a lehetőséggel még egy település sem élt az or­szágban. A határmódosítás kéréséhez először a lakosság többségének hozzájárulása szükséges. Az úgynevezett dekoncentrált szer­vezeteknél, mint például a föld­hivatal, a rendőrség, az ügyész­ség, a változtatás csak e hatósá­gok teherbíróképességétől függ, vállalják-e a másik városban a megnövekedett forgalmat. Talán bonyolultabb a távköz­lési vagy az áramszolgáltató körzetek megváltoztatása. Lét­rehozásukkor a közigazgatási ha­tárokat követték, a kiépült háló­zatoknál azonban már a techni­kai feltételekkel is számolni kell. Jelenleg a Pécs közelében fekvő Bicsérdről például drágábban te­lefonálnak a megyeszékhelyre, mint a siklósiak. A kutató által készített vonzásháló a határmó­dosítást kérő községek esetében teljesen egyértelmű. Porth Etelka ‘TM^^eudetotevét! Címzett: Az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ KIADÓHIVATALA Pécs, Rákóczi út 34., Pf. 134. Megállapítottam, hogy az ELŐFIZETŐK NYERÉSI ESÉLYEI tovább nőttek az Új Dunántúli Naplóban közzétett sorsolási játékokon. Ezért megrendelem az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓT 1995. április 1-jétől. Kérjük a megfelelő négyzetben az időszakot megjelölni. □ egy hónapra 437 Ft (3 pld. kedvezményt nyújt) □ két hónapra 874 Ft (6 pld. kedvezményt nyújt) □ negyedévre 1254 Ft (12 pld. kedvezményt nyújt) □ fél évre 2448 Ft (27 pld. kedvezményt nyújt) Vállalom hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek számla ellenében készpénzben kifizetem. név lakcím Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni, vagy a hírlapkézbesítőnek átadni. (Pécs, Rákóczi út 34., Pf.: 134.) Beküldhető legkésőbb március 25-éig. Az új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki Továbbá: A KONZUM ÁRUHÁZ minden új előfizetőnk részére, aki legalább két hónapra előfizet „TÖRZSVÁSÁRLÓI IGAZOLVÁNYT”- amit címükre megküldünk - és 6 % fizetési kedvezményt biztosít az általa forgalmazott termékekre t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom