Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-09 / 67. szám
12 üj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1995. március 9., csütörtök AZ MSZP KÖZJOGI MUNKACSOPORTJÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Négyigenes népszavazás? MIKÖZBEN ISKOLÁK ÁLLTAK LE TÉLEN Szegény gazdagok Nemzetek feletti keretek Korunkban már működik az Európai Unió 15 országgal, amelyek gazdasága javarészt egybefonódott és határaik, a Sarkvidéktől Szicíliáig és Normandiától az Egei tengerig, leginkább jelképesek. Mit tartsunk e korban arról, amikor közvetlen szomszédaink közül kettő is a „nemzetállam” eszméjét hirdeti? Mégpedig egyfajta korlátozó kirekesztéssel: a román, vagy a szlovák nemzetállam csak egy államalkotó népcsoportot ismer el - mármint a többségit, önmagát. A magyar vagy a német és a többi úgy válhat a nemzetállam teljes jogú tagjává, ha a nemzetalkotó többséghez tartozónak vallja magát. Vagy legalább elismeri ezt a sajátos kettősséget s annak valamennyi elvi és gyakorlati következményét. Ami azt is jelenti, hogy nem csak az autonómiára, az önrendelkezésre, az önigazgatásra való igényét adja fel, de egyetért a többséggel abban is, hogy a nemzetiségi feszültségek feloldásának egyetlen lehetősége a teljes beolvadás. Miközben az örök példakép, az előrehaladott Nyu- gat-Európa éppen ellenkező modellt mutatott és mutat. Azt, hogy a rengeteg szétszórt, összekeveredett népcsoport által lakott kontinensen a megoldás a nemzetek feletti keretek megteremtése. A klasszikus példát jó 200 éve a tengerentúl adta: az Amerikába bevándoroltak közül sokan éppen azért mentek oda, mert elegük volt a kicsinyes, véres nemzetiségi háborúkból. Hátat fordítottak a nemzeti, faji eredetből, a vallásból fakadó bármely megkülönböztetésnek és elérték, hogy az ország minden polgára, bárhonnan jöjjön is, az amerikai nemzet tagja. Egyébként ugyanezt tapasztalják honfitársaink, akiket soruk Svédországba vagy Itáliába, brit földre vagy Hollandiába vetett. Ha állampolgárok, természetesen a befogadó nemzet tagjai, de egyúttal szabadon adózhatnak magyar örökségüknek, ápolhatják nyelvüket, kultúrájukat, sőt: az „anyanemzet” (akárcsak például Amerika) érdekének tartja és támogatja e sajátos kultúrák megőrzését, hiszen az gazdagít. A következő évektől a helyzet tovább változik, hiszen az Európai Unióban, ahol bárki bárhol munkát vállalhat, céget alapíthat. Végképp érdektelenné válik, hogy valaki az egész földrészt átívelő államszövetség mely országában született, hol nevelkedett, mely nyelven, még inkább nyelveken beszél. Amint már régen tapasztalhatjuk: az amerikai, a nyugat-európai fiatalok magától értetődő természetességgel mozognak a világban, azután megtelepednek tanulni, dolgozni az egyik vagy a másik országban. Európa szegény, elmaradott zugaiban azonban még van olyan elit, amely a „nemzetállam” elavult nótáját tovább fújva próbálja meg felsorakoztatni maga mögé az iskolázatlan, szegény, így a demagóg nacionalizmusra hajló embereket. Pontosan tudják, milyen korszerűtlen eszméket hirdetnek. Egyik legjobb ellensúlya ennek az lesz, ha egy politikailag konszolidált, gazdaságilag virágzó Magyarország az Európai Unió tagjaként példát mutat arra, hogy nem a nemzetállam, hanem a nemzetközi integráció a megoldás. Heltai András Az FKgP kezdeményezése a Magyar Köztársaság elnökének közvetlen választására, az Alkotmány módosításán keresztül politikai szempontból rendkívül aggályos. Hónapok óta folynak előkészületek az új Alkotmány tervezetének kidolgozására létrehozandó hatpárti bizottságról és ezzel egyidőben megindultak az új Alkotmány előkészítésével kapcsolatos munkálatok. Az új Alkotmány előkészítése és elfogadása során az egyik legfontosabb és meglehetősen éles szakmai és politikai vitát kiváltó része a köztársasági elnök választásával kapcsolatos rendelkezés. A pártok és az egyes pártokhoz közel álló szakértők eddigi megnyilatkozása is nyilvánvalóvá tette, hogy ebben a kérdésben az ellenzéki pártok, de a kormnypár- tok véleménye között is jelentős eltérés van. Minden előzetes egyeztetés nélkül egyfajta jogi megoldás népszavazás útján történő kikényszerítése megnehezíti az Alkotmány előkészítésével kapcsolatos hatpárti egyeztetést. A négy kérdés Az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott négy kérdés az 1989. évi XVII., a népszavazásról és a nép kezdeményezésről szóló törvény rendelkezései alapján különböző képpen ítélhető meg tisztán jogi szempontból. a. / 1995-től kezdődően a Magyar Köztársaság Elnökét közvetlen szavazással a nép válasz- sza meg? A kérdés egyértelmű, egyértelmű és egymást kizáró válasz (igen, vagy nem) adható, ezért ez a kérdés megfelel a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseinek, egyrészről azért, mert a népszavazásra feltett tárgy „az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés” (4.§.(1) bekezdés.) megfelel a törvény rendelkezéseinek másrészt, mert a kérdés és a rá adható válasz is egyértelmű, és a válaszadó akarata egyértelműen megállapítható. b. / a nép által választandó Köztársasági Elnök hatáskörét növeljék a kormányzati hatalom korlátozása érdekében? A kérdés megfelel a népszavazásról szóló törvénynek abban az értelemben, hogy a Köz- társasági Elnök hatáskörének meghatározása, növelése, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik és törvényben, alkotmánytörvényben kell rendelkezni róla. A kérdés ilyetén való feltétele azonban aggályos, mivel a kérdésből nem derül ki, hogy a Köztársasági Elnök hatáskörét milyen mértékben, milyen konkrét jogosítványokkal kellene megnövelni. Ebből követNehéz helyzetben az önkormányzat, csőd szélén a város, halljuk a riogató, nyugtalanító híreket. Valóban kemény, embert próbáló időket élünk, s egyre nehezebb feltételek között kell megélnünk hétköznapjainkat. Természetesen van e történésnek egy természetes objektivitása, s talán senki sem ismeri a megoldást, a problémák feloldására való gyógyírt. Vagy talán mégis? Komló város önkormányzata, vezetőinek, s meghatározó köreinek „szakmai” tanácsára a költségvetés forrásainak pótlására kijátszotta utolsó kártyáját az oly sokáig halogatott (az előző testület részéről) új adónemek bevezetését. Megtörtént! Sőt egyben a lakások bérleti díját is „rendszerezte”, amúgy huszárosán, s a távhőszolgáltatás fogyasztói díjai is megemeltettek átlagosan 34%-kal. kezik, hogy az aláírók akarata nem állapítható meg egyértelműen, hiszen a Parlament utólag - eredményes népszavazás esetén - kismértékben, közepesen vagy nagyon légyegesen is növelhetné a Köztársasági Elnök hatáskörét. Nem tisztázható sem az aláírás gyűjtésekor, sem az Alkotmny Parlament általi módosítása során, hogy az aláírók akarata végülis a Köztársasági Elnök hatáskörének milyen mértékű növelésére irányul. c. / A nép által megválasztandó Köztársasági Elnök a hivatalba lépéstől számított 6 hónapon belül kezdeményezzen törvényalkotást a fiatalok első munkahelyhez és első lakáshoz jutásának előmozdítására? A kérdésre adott igenlő válaszok esetén az aláírók a Köztársasági Elnököt köteleznék arra, hogy törvényt kezdeményezzen a kérdésben foglalt célra. A népszavazási törvény 4.§. (1) bekezdése kimondja, hogy a „népszavazás tárgya lehet - e törvényben meghatározott kivétellel - az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés.” A törvény 5,§. (1) bekezdése b./ pontja értelmezi és még egyértelműbbé teszi a népszavazásra bocsájtható kérdést, illetve annak tárgyát, amikoris kimondja, hogy „az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések, így különösen a törvényhozás elhatározása, a törvény elveinek meghatározása, nem törvényi formát igénylő, de országos jelentőségű kérdések eldöntése tárgyában” rendelhető el országos népszavazás. Ezekből a rendelkezésekből egyértelműen kitetszik, hogy a Köztársasági Elnök hatáskörébe tartozó kérdés, ügy, feladat nem lehet országos népszavazás tárgya. Még egyértelműbben: a Köztársasági Elnök népszavazással nem kényszeríthető semmilyen intézkedésre, még törvény kezdeményezésére sem, amelyre egyébként az Alkotmány előírása szerint lehetősége van. d. l A nép által megválasztandó Köztársasági Elnök a hivatalba lépéstől számított 6 hónapon belül kezdeményezze egy - a nők 55 éves nyugdíjkorhatárát meghagyó - új nyugdíjtörvény meghozatalát? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban ugyanaz mondható el, mint a c./ pontban foglalt kérdésre vonatkozóan. Összességében tehát az mondható, hogy a négy kérdésből az első kérdés formailag és tartalmilag megfelel a népszavazási törvény előírásainak, a második kérdés tartalmilag (Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügy) megfelel a népszavazási törvénynek, de a kérdés ilyetén való feltétele nem felel meg az aláírók egyértelmű akaratának A lakbérek az összkomfortos lakások esetében 37%-os, a többi lakás vonatkozásában átlagosan 280%-os nagyságrendben emelkedtek. Ez tehát a mérleg egyik oldala. Restrikciós politika. Kommunális adó, iparűzési adó, idegenforgalmi adó, lakbéremelés, távhőszolgáltatási díjemelés. S ehhez jön még a mindennapok áremelése, az élet általános drágulása, a munkanélküliség, s az ezek által diktált szorongás, reménytelenség, a kiszolgáltatottság érzése. A gyermekes családok, a nyugdíjasok, a szociálisan amúgy is hátrányos helyzetben lévők teljes ellehetlenü- lése. Ennyi? A mérleg másik oldala pedig 67 millió Ft prognosztizált bevétel, mindebből. Természetesen papíron, az íróasztal mellett. Mert, hogy ennek csak egy töredéke fog bemegállapítására vonatkozó követelménynek. A harmadik és a negyedik kérdés pedig egyértelműen ellentétes a népszavazási törvény előírásaival. Hisztériát keltenek Meggyőződésünk, hogy alkotmánybírósági értelmezés kezdeményezése esetén az Alkotmánybíróság hasonlóan foglalna állást a feltett négy kérdéssel kapcsolatban. Egyébként megfontolandónak ítéljük, hogy vagy az MSZP, vagy nem az MSZP, hanem független jogászok vagy szervezetek, testületek kezdeményezzék a feltett kérdések alkotmánybírósági értelmezését. A tisztán jogi szempontból kialakítót állásfoglalás nyilvánosságra hozatalát azért tartjuk fontosnak, mert nagy valószínűséggel a 100 ezer aláírás két hónapon belül összegyűl, és akkor a benyújtástól számított legkésőbb 2 hónapon belül a Parlamentnek döntenie kell a népszavazás elrendeléséről. 9.§. (1) bekezdés. Az országos népszavazást az elrendeléstől számított 3 hónapon belül kell lefolytatni. 9.§. (4) bekezdés. Az Országgyűlés a kezdeményezés elutasításáról is határozatban dönt. A 10.§. (1) bekezdés szerint az Országgyűlés köteles elrendelni a 4.21. (2) második bekezdésében meghatározott népszavazást, ha legalább 100 ezer állampolgár kezdeményezi. Ez az elrendelés azonban nem mechanikusan történik, hanem az Alkotmányügyi Bizottságnak, majd az Országgyűlésnek mérlegelnie kell azt, hogy megfelelnek-e a feltett kérdések a 4.§. (2) bekezdésében és a népszavazási törvénybe foglalt rendelkezések. Ha nem felelnek meg a feltett kérdések ezeknek a követelményeknek, akkor - hiába gyűlt össze 100 ezer aláírás - az országos népszavazást nem lehet elrendelni, mivel az törvényellenes lenne. Előbb-utóbb tehát nemcsak az MSZP-nek, hanem az Alkotmányügyi bizottságnak és végsősoron az Országgyűlésnek is érdemi döntést kell hoznia a feltett kérdések törvényszerűségéről. Félő, hogy a 100 ezer aláírás összegyűjtése után - bármenynyire jogilag korrekt és meggyőző lesz a pártok, az egyes jogi szakértők, az Alkotmányügyi bizottság és végsősoron a Parlament döntése - az aláírást gyűjtők politikai hisztériát keltenek és demagóg kijelentéseket tesznek a döntés kapcsán. Dr. Toller László MSZP-s országgyűlési képviselő, a közjogi munkacsoport helyettes vezetője folyni az önkormányzat kasszájába, az biztos, sőt igen csak kis töredéke. Ez bizton állítható! Beteg a város, keressük a gyógymódot, megállapítjuk a diagnózist. Sikerül! Jót akarunk! Egyszerre akartunk megoldani mindent. Igaz, hogy nem emeltek lakbért 1982 óta, igaz az is, hogy a KOMLÓ-HŐ Kft kintlévősége 50 millió forint, a VG Rt kintlévősége a be nem fizetett lakbérből 30 millió forint, s 10 millió egyéb bérlemé- nyi tartozás jön még ehhez, a Dédász a szerény 2 millió kintlevőségével már említésre sem méltó. Évek alatt gyülemlett fel mindez, most hirtelen megoldjuk. Legalábbis azt gondolják, mármint az önkormányzat illetékesei, vagyis azok a képviselők, akik ezt megszavazták. Sokkterápia. Az egyedül vélt gyógymód. Jót akarunk. Az összes gyógymódot egyszerre alakalmazzuk. Csak hát a beteg nem bírja, Jókai Mór örökbecsű regényének címét kölcsönözve lehet jellemezni a mai magyar helyzetet. Szegények vagyunk ugyan, de amink van, azzal gazdagok módjára könnyedén bánunk. Látszólag olyan bővében vagyunk a pénznek, hogy a közpénzek értelmes célokra való fordítása is gondot okoz országunkban. Álljon itt három példa szegény gazdagságunk illusztrálására! A közelmúltban egyik állami bankunk 120 millió dollárt utalt ki devizahatósági engedély nélkül egy külföldi ügyfélnek. Most bottal üthetik a nyomát. A legfőbb ügyész a parlamentben úgy nyilatkozott, hogy ez csupán szabálysértés, nem éri el a bűncselekmény mértékét az ilyen csekély ügy (való igaz: forintra átszámolva kamatával mindössze 24 milliárd forintot tesz ki). A közigazgatás ésszerűsítése címén megszűntették a 8 köz- társasági megbízotti hivatalt, és felállították helyükbe a 20 meAz elmúlt négy év során - önkormányzati képviselőként - többször kritizáltam a Pécsi Vízmű különböző tevékenységét és eljárását. Talán ez az oka, hogy az utóbbi időben többen megkerestek olyan panasszal, amiben a Pécsi Vízmű egypár mostani eljárását kifogásolják. Nem biztos, hogy segít a jelen nyilvánosság az ügyön, mivel önkormányzati képviselőként a sajtóban, vagy a közgyűlésben felvetett kritikáim többségét még csak meghallgatásra sem érdemesítették az illetékesek. Bár igaz, hogy volt egy olyan észrevételem, ami elnyerte az illetékesek „tetszését”. A több helyen elmondott észrevételem után a Pécsi Vízmű a Nyugati ipari útról - mondhatjuk - a belvárosba telepített egy ügyfélforgalmi irodát. A fogyasztónak nem kell fél napot utazással és várakozással eltöltenie, hogy egy-egy jogos panaszt, vagy egyéb problémát orvosoltathasson. Nem beszélve az egyre dráguló utazási költségekről. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem felhőtlen az örömöm, mivel a nevezett iroda sok probléma megoldására még nem fogadóképes. Tehát a fogyasztóknak a Nyugati ipari útra történő utazgatása még nem szűnt meg teljesen. De nézzük az ez évi konkrét panaszokat! Már ahogy említettem több mármint a város lakossága. Túlzottan le van gyengülve. Nem baj, példát statuálunk. Talán valami más módszer hatásosabb lenne. Talán az emberek is több megértést tanúsítanának. Felnőttként kellene kezelni őket, egyszer már végre. Kapkodunk. Kemény napi gondok, különböző érdekek feszülnek egymásnak. Türelmetlenség. Megnemér- tés. Még mindig nincs a városnak költségvetése. Nem lehet tudni ki mennyiből, és hogyan fog gazdálkodni. Mármint a város intézményei. Mélyrepülés következik. Csökkentsük a kiadásokat! Csökkentsük a deficitet, csökkentsük a mérleghiányt! Csak az a baj, hogy az egyensúlyhiány a gazdaságpolitikai négyesnek csak az egyik eleme. A másik három elemet is figyelemmel kell kísérni úgy, mint a város gazdasági növekedését, a foglalkoztatást, a társadalmi stabilitást. gyei közigazgatási hivatalt, élükön 20 minisztériumi főosztályvezetői fizetésű köztisztviselővel. Az ésszerűsítés eredményeként idén az államnak ugyanazon közigazgatási feladatok ellátása csak kettőszáz millióval kerül többe, mint tavaly. Nem tréfa, de létezik Magyar Űrkutatási Iroda is, amely az idén 75 millió Ft közpénzt költhet el (nyilván a világhírű magyar űrhajózás céljára). Miközben iskolák álltak le a télen, hogy néhány ezer forintot megtakarítsanak a fűtésben, miközben vasútvonalakat pénztelenség miatt szüneteltetni fognak, s ezzel vidékeket zárnak ki az ország vérkeringéséből, nyilvánvaló szegénységünk ellenére a gazdag Nyugatot pipáljuk le közpénzeink tékozló kezelésével. Talán nem is a pénznek van hiányában a mi kis országunk, hanem a józan paraszti észnek? A Független Kisgazdapárt Pécsi Alapszervezete évvel ezelőtt panaszoltam azt az eléggé el nem ítélhető eljárást, hogy a vízmű szakemberei nem törődve a magántulajdonnal - ha a tulajdonos nincs otthon - átmásznak a kerítésen és a fogyasztó jelenléte nélkül cserélik ki hitelesítés céljából a vízórát. Most is ez történt. A leveles ládában hátrahagyott értesítésen (az elmúlt évekhez képest ez már haladás), hogy kicserélték a vízmérőt, egy 1975-ös MT rendeletre hivatkoznak. (Ez a jogszabály nem engedi a magánlaksértést!) A jelen értesítőn fogyasztó aláírási rovatban pedig egy fiktív név szerepelt, vagyis nem a fogyasztóé. Már itt több jogos kérdést lehetne feltenni! Gondolom, mindenkiben meg is fogalmazódtak ezek. Megtéríti-e az esetleges kárt a vízmű? Ki lesz a felelős, ha a behatolót megmarja a tulajdonos kutyája? Egyáltalán milyen eljárás ez? Az igaz, hogy a fogyasztónak meghagyják azt a lehetőséget, hogy „az érintetlenül hagyott vízmérőt a mérőállás helyzetének ellenőrzése végett a Nyugati ipari úton nyolc napon belül megnézhesse. Lehet, utazni. Sajnos ezt az eljárást nemcsak a vízmérő cseréknél, hanem a fogyasztás- mérők leolvasásánál is alkalmazzák. Úgy gondolom, hogy az ország egyik legdrágább vízdíja ellenében fogyasztóbarát szolgáltatást várhatunk el. Perényi József Mintha ez ügyben nem tettek volna meg mindent. Vagy talán mégis? Igaz, hírlik, hogy a vállalkozói kommunális adó hatására már több vállalkozó áthelyezte telephelyét Komlóról a környező településekre. így lehet hatékonyan munkahelyeket teremteni és támogatni! Az is hírlik, hogy nagy a felháborodás. Figyelembe kellett volna venni az eltérő jövedelmi viszonyokat, az objektív adottságokat, s így alkalmazni a lakossági tehertételeket. Van, aki már a reményét is elveszítette annak, hogy valaha is rendezni tudja adósságait. Az is hírlik, sőt itt-ott már igencsak látható, hogy megindult a „rendcsinálás”. Félő azonban, hogy e lépések, „szakértői” döntések valójában nem a város polgárainak érdekeit fogják szolgálni, sokkal inkább egyes hatalmi, anyagi, s mások legyőzését szolgáló törekvéseket elégítenek ki. Az MDF Komlói Szervezete Sokkterápia Mikor lesz fogyasztóbarát a Pécsi Vízmű Avagy hogyan kell a vízórát leolvasni?
