Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-09 / 67. szám

Ülést tart ma Pécs Közgyűlése Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának Közgyűlése ma 9 órai kezdettel tartja soron következő ülését a városháza nagytermében. A testületi ülés előzetes napirendjén szerepel többek között: rendelet-tervezet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térí­tési díjáról, a távhőellátás egyes kérdéseiről szóló többszörösen módosított 1994. évi 33. számú rendelet módosítása, a Pécs-Mecsekszabolcsi Telepü­lésrészi Önkormányzat vezető­jének és tagjainak megválasz­tása, a közalkalmazottak bér­rendezése, a Pannonmedicina Gyógyszerellátó Vállalat ön- kormányzati tulajdonba adása és az 1996-ban induló céltámo­gatásos fejlesztések pályázatai. A közgyűlés ülése nyilvános, azon bármely állampolgár jelen lehet. 83 milliárd a költségvetési hiány A központi költségvetésben két hónap alatt 83,6 milliárd fo­rintos deficit keletkezett, ami megközelíti az éves előirányzat 30 százalékát. Januárban a hi­ány még csupán 21,3 milliárd forintot tett ki. A Pénzügymi­nisztérium tájékoztatása szerint a kialakult költségvetési egyen­leg mértéke olyan feszültsége­ket jelez már két hónapot köve­tően, hogy a deficit további halmozódását mindenképpen hatékony intézkedésekkel szük­séges megelőzni, mérsékelni. Racionalizálás az FM-ben A Földművelésügyi Minisz­tériumban a termelési tevékeny­ség kiszolgálásával foglalkozó munkatársak számát növelni, a többi területen pedig csökken­teni kell a létszámot. Ezt Kis Zoltán, az FM politikai állam­titkára mondta a szaktárcánál folyó racionalizálási program­ról. Az államtitkár kifejtette: az FM-re is vonatkozik a kormány gazdaság-ésszerűsítési prog­ramja, amely a központi appará­tus 10 százalékod csökkentését irányozza elő. Új iparpolitikára van szükség A magyar iparpolitika intéz­ményi gyengeségének fő oka az iparpolitika kialakításáért viselt felelősség és a megvalósításhoz szükséges pénzügyi alapok el­különülése. Bár a Pénzügymi­nisztérium rendelkezésre bo­csáthatná a pénzeszközöket, el­vileg nem helyeselhető, hogy részletekbe menő szerkezeti döntéseket hozzanak miniszté­riumi szinten. E feladatot a szerkezetátalakítással foglal­kozó és meghatározott éves költségvetéssel rendelkező or­szágos ügynökségnek kellene ellátnia a jövőben. Mindezt Soós Károly Attila, az IKM politikai államtitkára mondta szerdán a vállalati vál­tozások menedzselésével kap­csolatban megrendezett buda­pesti konferencián. Atomtemető: a munka folytatódik? Lesz pénz a végkielégítésre Az elbocsátott uránbányászok megkapják járandóságukat Nem kell aggódniuk a pén­zükért azoknak az uránbá­nyászoknak, akik február el­sejével kézhez kapták a fel­mondó levelüket, március 20-tól ugyanis mindannyian megkapják a társaság kollek­tív szerződésében rögzített 6- 24 havi végkielégítést. Kósáné Kovács Magdolna munkaügyi miniszter tegnapelőtt jóváhagyta, hogy az AV Rt-nek a Foglalkoztatási Alapba befize­tett 200 millió forintos keretét átutalják a Mecsekurán Kft-nek. A pénz valószínűleg már a hét végén megérkezik, de a végki­elégítéseket csak a hó végétől ad­ják, mivel a jogosult bányászok ekkorra töltik le felmondási ide­jüket. Egyenként értesítik majd a távozókat (vájvégi egy sincs kö­zöttük), hogy március 20-a után melyik napon vehetik fel 3 havi állami és 3-21 havi kollektív szerződés szerinti keresményü­ket - előbbi tételt 20 százalékos adó, utóbbit pedig a jogszabály szerinti személyi jövedelemadó értéke csökkenti. Az is bizonyos, hogy ezt kö­vetően egy hónapon belül a jo­gosultak túlnyomó többsége hozzájut a pénzéhez. Az idén elbocsátandó 500 urános dolgo­zóból mintegy 270-290 jogo­sult végkielégítésre és Magony István, a kft munkaügyi veze­tője szerint a 200 millió forint elég lesz a kifizetésekre. Más kérdés, hogy ez a keret nem fe­dezi a Tb-nek járó bérjáruléko­kat, ez azonban már nem a tá­vozó bányászok ügye, hanem a vállalkozásé. Mészáros B. E. Felkészült a Határőrség A Határőrség felkészült egy újabb délszláv menekülthullám fogadására és arra is, hogy biz­tosítsa a magyar határ védelmét egy esetleg átsodródó fegyveres alakulattal szemben. Krisán Attila ezredes, a Ha­tárőrség szóvivője szerdán az MTI kérdésére elmondta, hogy - amennyiben az ENSZ-erők- nek távozniuk kell Horvátor­szágból, illetve a boszniai szer- bek sem tűrik meg a világszer­vezet katonáit a védett öveze­tekben - nem lehet kizárni a há­ború kiújulását. Ezért a Határ­őrségnek feli kell készülnie a menekültek szervezett fogadá­sára és befogadó állomásokra való irányítására más illetékes szervezetekkel együtt. A szó­vivő arról is tájékoztatott, hogy a térségben négy határvadász század állomásozik. Az akció­századokat arra képezték ki, hogy megakadályozzák fegyve­res csoportok esetleges átsodró- dását, illetve szükség esetén vé­delmet nyújtsanak a határközeli magyar településeknek. Ez el­sősorban demonstratív jelenlé­tet, járőrözést jelentene. Hamarosan elkészül az ed­digi kutatás zárójelentése, mely a mecseki uránbányában talált agyagkő alkalmasságát vizs­gálja radioaktív hulladékok el­helyezésére. A kutatás további menetéről, a folytatásról azon­ban csak 2-3 hónap múlva vár­ható leghamarabb döntés - tud­tuk meg a Mecseki Ércbányá­szati Vállalatnál Kovács László kutató mérnöktől, aki az elmúlt másfél évben megvalósuló 50 millió forintos projektért felelős a cégnél. A 43 vizsgálat dokumentáci­ójából és a következtetésekből álló anyagot március 31-ig kell összeállítani, s a munka méretét jelzi, hogy például a teljes ké­miai elemzés, a vágathajtási vagy a fúrási tevékenység csak egy-egy témakör a sok közül. Eszerint tehát legfeljebb május körül várható, hogy a jókora adathalmazt a szakértők átnéz­zék és az 1994 végén született kormányhatározat értelmében felelős döntést hozzanak a kuta­tások menetének további üte­mezésére. A földalatti kísérleti laboratórium kialakításáról pe­dig az egyértelmű álláspontnak a bányabezárás időpontjáig, 1997 december 31-ig kell meg­születnie. A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok osztályának keddi ülésén nyi­latkozó Bárdossy György véle­ményét tegnapi lapunkban kö­zöltük, eszerint a mecseki agyagkőben megvan a lehető­ség a Paksi Atomerőmű elhasz­nált fűtőelemeinek tárolására. Nos, a szakember talán a lega­vatottabb előzetes állásfogla­lásra, hiszen a célprojekt hivata­los szakértőjeként minden ed­digi adatot, részelemzést ismer. (Folytatás a 2. oldalon) Idegenforgalmi napot rendeztek Harkányban. A gyógyfürdő látogatói most még a melegvízben lubic­kolnak, de már mindenki várja a májusi szabadtéri nyitást. (Tudósítás az 5. oldalon) Fotó: Läufer L. • • Összefogás a nemzet fennmaradásáért Csalódott tudósítás egy sajtótájékoztatóról (Munkatársunk telefonjelentése) A Társadalmi Kamara tegnap a budapesti Pallas Páholyba sajtótá­jékoztatóra invitálta az újságíró­kat. A meghívó szerint a tájékoz­tató témája: „Összefogás a nem­zet fennmaradásáért” nevű akció, amelyet a Népjóléti Minisztérium és a Társadalmi Kamara közösen indítana a magyarországi halálo­kok csökkentéséért, és a lakosság számának aggasztó visszaesése ellen. Mint írtam ennek az akció­nak ismertetése lett volna a téma, ám sok mindenről lehetett hallani, csak az akcióval kapcsolatos ten­nivalókról alig valamit. A tájékoztatóra rangos vendé­geket hívtak meg előadónak, dr. Kovács Pál népjóléti minisztert, dr. Veér András miniszteri biz­tost, jelen volt Fiiló Pál ország- gyűlési képviselő és Fekete János író. Dr. Kovács Pál első előadó­ként a tőle megszokott összefo­gott, világos módon beszélt arról, hogy ha valóban javítani akarunk a lakosság egészségi állapotán, akkor először azt kell megnézni mitől rossz, és ezután kidolgozni az akcióprogramot. Beszélt arról is: a WHO-tól Magyarország kapta a megbízatást, hogy az egész közép-kelet európai régióra dolgozzon ki és koordinálja az egészség és környezet összefüg­gésére, a környezeti ártalmak ki­védésére egy programot. A többi előadó vázolta a ma­gyar lakosság jellemző általános egészségi állapotát, a magas halá­lozási számokat és a vélhető oko­kat. Elhangzottak okos kijelenté­sek: meg kell állítani ezt a romló tendenciát. Vissza kell szorítani az alkoholizálást, a dohányzást, társadalmi összefogásra van szükség. Ez mind igaz és nagyon fontos megállapítás, de e sorok írója az elmúlt 15 évben kétszáz­hetvenhetedszer hallotta ugyan­ezen nagyon okos és nagyon fon­tos kijelentéseket. És azóta az egészségi állapotot jelző mutatók és a halálozási számok évről évre rohamosan romlanak! S. Zs. Halmos Csaba az új főigazgató Az Országos Munkaügyi Központnak erős és önálló in­tézménnyé kell válnia. Olyan szervezetté, amely képviseli a munkanélküliek érdekeit, ha kell, a Munkaügyi Minisztéri­ummal szemben is, és irányítja a megyei munkaügyi központo­kat - fejtette ki Halmos Csaba, az OMK újonnan kinevezett fő­igazgatója szerdai sajtótájékoz­tatóján. A főigazgató elmondta, hogy az OMK már eddig is hatéko­nyan segítette a munkaerőpiac rászorultjait. Az országos mun­kaerőpiaci szervezet átalakulás előtt áll, a jövőben sokkal in­kább emberközpontúvá kell tenni a központ munkáját. Díszdoktorrá avatták Horn Gyulát Díszdoktorrá avatták Hóm Gyula magyar miniszterelnököt szerdán a Don menti Rosztov közgazdaságtudományi egyete­mén. Hóm Gyula az 50-es évek­ben ezen az egyetemen tanult és itt szerzett diplomát 1954-ben. A magyar miniszterelnök rövid beszédében nagy megtiszteltetés­nek nevezte a díszdoktorrá ava­tást, illetve hangsúlyozta, hogy a magyarok mindig jó barátságban lesznek az orosz emberekkel. A miniszterelnök látogatása során a kíséretében levő Pál László gazdasági- és kereske­delmi ■ együttműködési megálla­podásról tárgyalt a rosztovi illeté­kesekkel. Szó van egy helyi autó­busz-összeszerelő üzem létesíté­séről. Pál László ipari és Lakos László földművelődésügyi mi­niszter felkereste a Roszcelmas nevű mezőgazdasági gépgyárat. Felvetődött, hogy a Magyaror­szággal szemben fennálló orosz adósság fejében kombájnokat vá­sárolnánk innen. Magyarország­nak mintegy 1000 betakarító­gépre lenne szüksége, ezek szállí­tásáról tárgyalások folynak. Horn Gyula ezt követően Ka­zahsztán fővárosába, Almatiba utazott, ahol találkozik Nurszul- tán Nazarbajev elnökkel. Carlos Trejo nagykövetet és feleségét a városházán fogadta dr. Páva Zsolt polgármester (jobbról) Fotó: Läufer László Pécsre látogatott a kubai nagykövet A Kubai Köztársaság buda­pesti nagykövete, Carlos Trejo és kísérete tegnap délelőtt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi- és Iparkamarába látogatott, ahol dr. Síkfői Tamás, a kamara tit­kára fogadta őket. A két ország gazdasági helyzetét felmérve az idegenforgalom területén lát­szik a legtöbb lehetőség az együttműködésre. A nagykövet tájékoztatta a beszélgetésen résztvevő idegen- forgalmi irodák vezetőit az évente 24 százalékkal emelkedő turistaforgalomról, amely az or­szág gazdasági húzóereje. Ta­valy 645 ezer vendég fordult meg a szigetországban, de idén már egymillió pihenni vágyó tu­ristát szeretnének vendégül látni. Szállodáik vegyesválla­latként üzemelnek, amelynek építését vagy felújítását a kül­földi befektető állja. A szállás egyelőre vonzóan olcsó, de a szállodán kívüli árak már nem. Az elmúlt néhány évben mind Kuba, mind Magyaror­szág gazdasága jelentősen meg­változott, és ma már egy kubai út nem tartozik a könnyen elér­hetők közé. A gazdasági kap­csolatokat újra kell építeni. A beszélgetésen képviseltette ma­gát a Bólyi Mezőgazdasági Rt, amely termékeivel jelen van a kubai piacon. A szigetország­ban található üzleti lehetőségek­ről tájékoztató anyag található a gazdasági kamarában. A nagy­követ délután dr. Páva Zsolttal, Pécs polgármesterével találko­zott a városházán. P. E. ________________________________________________________________________________________l^ArrKV'_____________________ U tazás *95 — melléklet Idegenforgalmi és turisztikai információk a 7-9. oldalon KÖZÉLETI NAPILAP UJ Dunántúli napló VI. évfolyam’, 67. szám 1995. március 9., csütörtök Ára: 19,50 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom