Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-08 / 66. szám

1995. március 8., szerda Városaink uj Dunántúli napló 7 Siklós Panoráma diszkó Harkányban Már megszokott március 14-i sztárparádéjára készül a Harká­nyi Művelődési Ház. A Pano­ráma Disco Tavaszi Fesztivál nevű rendezvényen a fellépők között szerepelnek: az Alvajá­rók együttes, Sipos F. Tamás, Hevesi Tamás, Charlie a Tátrai Band-bői, a Happy Gang, s lesz Frédi és Béni kabaréshow is. Ajánló a Mercato Plusz Magazinból — Az ipacsfai „Bermuda há­romszög” - A darabolós gyil­kosságról? — Sikersztori: bemutatkozik a Dráva Rádió — Kórház a boncasztalon — A velencei karneválról je­lentjük — Körkép korunk hőseiről, a vállalkozókról — Fél év a csupaszföldön: nyu­gaton volt hadifogoly Vendégségben a siklósi nyugdíjasok A siklósi HB Szabadidőköz­pontban köszöntik az idei nőna­pot a Kaniszai Dorottya Nyug­díjas Klub tagjai március 9-én. Március 14-én délután a nemrég alakult beremendi nyugdíjas klub Molnár János vezetésével látja vendégül a siklósi időse­ket. A meghívó a koszorúzási ünnepségre szól, ami után a két klub tapasztalatcseréjére kerül sor. Utóbbin természetesen fel­lép a siklósiak népdalköre is, akiknek felvételét a közelmúlt­ban közvetítette a pécsi rádió. Háziorvosi ügyelet Siklóson Siklóson március 8-án házi­orvosi ügyeletet tart dr. Nagy­váradi József. A következő na­pok ügyeleti beosztása: március 9. : dr. Tölgyesi Éva, március 10. : dr. Nagy Katalin, március 11. -12.: dr. Fülöp-dr. Zsifko- vics, 13.: dr. Torbó Márta, 14.: dr. Fülöp Erzsébet, 15.: dr. Töl- gyesi-cír. Ficzek. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a Siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.) valamint az újpetrei, a szalántai a kozármislenyi, a vókányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. A néptánccsoport fergeteges táncbemutatója Fotó: Romfeld Ákos Közösségek háza a kultúrház Folyamatosan bemutatkoznak a művészeti csoportok A Siklósi Művelődési Köz­pont művészeti csoportjai e hó­napokban folyamatosan mutat­ják be egyéves felkészülésük eredményét e^y-egy műsor ke­retében. Pávics János igazgató­val ennek kapcsán beszélget­tünk helyzetükről.- Köztudott: a művelődés­ügynek egyre súlyosabb anyagi körülmények közt kell léteznie.- Anyagi szempontból a ko­rábbi években sem kényeztettek el bennünket, ennek ellenére, valamennyi kollégám nevében mondhatom: mérhető teljesít­ményt nyújtottunk. Erről legin­kább azok győződhettek meg, akik programjainkat látogatják, résztvevői közösségeinknek, igénybevevői szolgáltatásainak.-Általában sok kritika éri a művelődési házakat. Hogy ta­pasztalják ezt önök?- Tőlünk nyugatra ezt az in­tézménytípust nem ismerik, de vannak kulturális- és sportköz­pontok, szabadidőközpontok, közösségi házak önkormány­zati, egyesületi, alapítványi, egyházi fenntartásban. Ott a show-business, a diszkóklubok leginkább a magánszféra, a szó­rakoztató ipar világába tartoz­nak. A Siklósi Művelődési Központ kezdeményezője és végrehajtója volt egy sor olyan elképzelésnek, amiből a térség is profitált. 1988-ban a Siklós c. újság, a Dél-Baranya köré cso­portosult szerkesztői kollektí­vából nőttek ki a sellyei, bere­mendi, harkányi helyi lap mun­katársai. Még gyerekcipőben járt vidéken a műholdvevő an­tenna-rendszerek kiépítése, amikor a siklósi lakótelepek mozgolódni kezdtek. Jött az öt­letünk: egységes rendszert kell építeni. Ezt is megoldottuk, jö­hetne a stúdió. Amikor a városi sportcsarnokot építeni kezdtük, csak ábrándoztunk arról, milyen nagyszabású rendezvények színtere lehet a létesítmény. Az­tán Császár Ferenc kollégám fejében pattant ki a szikra: a sportcsarnok felépítéséig ala­pozzunk meg egy versenysport­ágat. És öt évvel ezelőtt elkez­dett menetelni a Pelikán. Az egykori játékosok ma a kézi­labda népszerűsítői is. A tér­ségben először mi szerveztük meg a Lóbarát Kört, azóta fo­gathajtó versenyeink minden korosztály számára népszerű rendezvények.-Mi a helyzet egyéb tevé­kenységeikkel?- Évente 35-40 műsoros ren­dezvényt szervezünk vala­mennyi korosztály számára. He­tente 3-4 filmet mutatunk be a moziban. Gondozzuk Istókovits Kálmán és Simon Béla festőmű­vészek állandó kiállítását, dr. Bakó Géza helytörténeti hagya­tékát, tavasztól őszig rendezzük a Vár Galéria tárlatait. Az intéz­ményünkhöz tartozó 16 közös­ségben rendszeresen közel 500 fő vesz részt. Számunkra egy­formán fontos a néptánccsoport, az énekkar, a fúvószenekar, a kézilabdások népes tábora, a nyugdíjas klub, az AE klub, a Szabó Család zenekar, a Lóbarát Kör, a Primatoma, a Testépítő Klub, a képzőművészeti szakkör szolgálata, a kiadásunkban meg­jelenő Siklós és Siklósvidék c. újság és a városi kábeltévé. A közösségek munkája alkotótevé­kenység, (az alkotás pedig a kul­túrától elválaszthatatlan, mert az maga a kultúra. Hogy hogyan tesznek eleget a művelődési házak ennek a fo­lyamatnak, lehet kritika tárgya. Mi túlnőttük ennek az intéz­ménytípusnak a kereteit. Szeret­nénk, ha nevünkben is kifeje­zésre jutna munkánk, tevékeny­ségünk: Közösségek Háza. Máriagyűd szolgálatában Már most a máriagyűdi la­kosság erélyes szószólójaként ismert az önkormányzatban Mecseki László, aki az egykor különálló település képviselő­jeként került a siklósi önkor­mányzatba. A 44 éves gyűdi nevelőtanár ormánsági születésű, hosszú időn át élt és dolgozott Sellyén. Mint mondja, azért indult a vá­lasztásokon, mert úgy tapasz­talta, nagy elmaradásai vannak a máriagyűdi résznek. Már 1989-ben felvette a kapcsolatot az SZDSZ-szel, 1994-ben az ő színeikben indult. Szívügyének tekinti a rész­önkormányzat létrehozását Gyűdön, s úgy véli, egy öt fővel működő kis testület már nagyon sokat tudna tenni a városrész fejlődéséért. Rengeteg teendő­jük lenne. Gond, hogy nincs megfelelő állapotban az egyet­len közösségi színtér, a kis kul­túrház. Az utak, a környezet rendbetétele mellett a ravata­lozó építését is sokan szorgal­mazzák, bár itt még a két fe­lekezet közt némi vita van az elsőbbség kérdésben. Szeretné, ha négy év alatt az Arai kút és a gyűdi rész közti járt út is kié­pülne. A tavalyi kudarcba ful­ladt máriagyűdi szétválási kísér­let kapcsán megjegyzi: megva­lósulása esetén szolgáltatásaik szenvedtek volna csorbát, hisz akkor mindenért fizetni kellett volna Siklósnak. S mivel már kapott olyan kri­tikát, hogy csak Máriagyűdért ténykedik, hangsúlyozza: az egész települést érintő problé­mákon neki ugyanúgy él kell töprengenie, a döntéshozata­lokhoz fel kell készülnie, mint a többi képviselőnek. Leszavazták a szétválást a tsz-ben Múlt hét szerdáján tartotta a siklósi termelőszövetkezet köz­gyűlését, melynek legfőbb té­mája a a szőlőszet-borászati és a növénytermesztési ág szétvá­lása volt. A közgyűlés elé már úgy kerülhetett a téma, hogy a tagok bizonyos százaléka a szándékot aláírásával támo­gatta, ennek ellenére végül tit­kos szavazással úgy döntöttek, hogy a két ág a jövőben is ma­radjon egységes. Történnek azért a jövőben változások, tudtuk meg Csőszi Sándortól, a tsz elnökétől. A két ágazatot önállósítani fogják, ami azt jelenti, hogy teljesen önálló költségvetéssel dolgoz­nak majd. Szó volt még a köz­gyűlésen arról is, hogy bár ta­valy nem csökkentették az üz­letrészek névértékét, idén erre rákényszerülnek. Újra a bírósághoz kellett for­dulnia szövetkezetünknek, tájé­koztatott bennünket az elnök. A harkányi önkormányzat 16/1993-as, a telekadóról szóló rendelete alapján összesen 7 millió 200 ezer forint telekadót róttak ki rájuk 1994-re, bele­értve művelt és műveletlen terü­leteiket is. A dolog pikantériája, hogy az egész területhez már nincs semmi közük, ám a per elvesztése akár földterületek el­adására is kényszerítheti őket. Űj bányatelek Beremenden Lezárult a Beremendi-domb sorsát eldöntő első szakasz, melynek kiindulópontja az 1973. március 31-én elfogadott rekultivációs terv volt. Az ak­kori kor szellemében készült tervek megváltoztatását hatá­rozta el az önkormányzat. 1992-ben járultak hozzá az BCM Rt. tulajdonosai a korábbi rekultivációs szempontok újra­gondolásához. Hosszú tárgya­lássorozat eredményeképpen, szakértők bevonásával megszü­letett, és azóta jogerőre emelke­dett a bányatelek módosítására és a rekultivációs előterv elfo­gadására vonatkozó bányakapi­tánysági határozat. Erről kér­deztük Heindl Józsefet, Bere- mend polgármesterét.- A kristálybarlang védőpil­lérének gyengítésével nyert kőmennyiségért cserében a BCM Rt. hozzájárult a pereme­ken lévő mészkő visszahagyá­sához, valamint a Tanácsi-bá­nya déli gerincéről feljáró kia­lakításához. A domb déli olda­lán lévő még el nem bányászott zártkertekért cserében márga- bányászat a jövőben a Hegyalja dűlő szántóterületein folytató­dik. A bányatelekre vonatkozó új határozat lényeges pontja, hogy ennek a területnek és a Hegyalja utca felőli oldalnak rekultivációját követően módo­sulni fog a bányahatár. A hatá­rozat részletes rekultivációs terv készítését írja elő, és a rekulti­váció végrehajtását a minden­kori bányászati üzemi tervbe kell beépítenie az rt.-nek. A részletes rekultivációs terv ké­szítéséhez az önkormányzat megadta az újrahasznosítás szempontjait.-Melyek ezek a szempontok a BCM Rt.-vei szemben?- A visszahagyott mészkőfe­lületet szabadidőpark és kirán­duló hely kialakítására tartjuk alkalmasnak. Kérjük, hogy a bányászat során keletkező, karsztosodott nagyobb „határo­kat”, illetve azokat a köveket, melyek később alkalmasak szik­lakért építésére, a rekultiváció céljára hagyják meg nekünk. A déli márgamező még érin­tetlen termőtalaját mezőgazda- sági művelésre - elsősorban szőlő, gyümölcsös céljára - ja­vasoljuk változatlanul hagyni. Ezen a területen épül a Megbé­kélés Kápolna is. A Tanácsi bá­nyák udvarának és az összekötő gerinc felületei maradjanak érintetlenül, hiszen nagyon szép, önmagát rekultivált, jó mikroklímával rendelkező ki­rándulóhelyek lehetnek. Kérjük változatlanul hagyni a lőszer- raktár és a karsztkút körüli terü­leteket. Igaz az is, hogy a domb elbányászása törvényes keretek között történt, olyan jogosítvá­nyok felhasználásával, melyek mellőzték a természetvédelmi igényeket, a Kristály-barlang védőpillérének kivételével. Ezen már nem lehet változtatni, de a védőpillér minősége a bá­nyászatot végzőkön múlik, eh­hez jó alapot biztosít az új bá­nyatelekre vonatkozó engedély. Bíró Lajos Diákok a divatshow-n A Budapesti Kongresszusi Központban megrendezett Di­vatfórum '95 rendezvényén jár­tak nemrég a siklósi 510. számú Szakmunkásképző Is­kola tanulói. Az összesen 20 nőiruha-készítő tanuló Szász József szaktanárral és Percsy Éva igazgatóhelyettessel töb­bek között divatbemutatót te­kintett meg, s a tapasztalat- szerzés mellett némi szórako­zásban is részük volt, hisz a könnyűzenei gálát is végigtap­solhatták. Ahhoz, hogy ilyen egyedülálló élményben részük lehetett, a szülői munkaközös­ség is hozzásegítette őket: a be­lépők árát ők állták. A fórum az új irányzatok bemutatásával, az idei divat­színek és -vonalak felvonulta­tásával hasznos segítségükre lesz azoknak a tanulóknak, akik már most tervezik a Burda versenyen való részvételt. Ezen a rendezvényen tavaly szép sikereket ért el az iskola. Polgármesterek az iskolapadban (Szalántai tudósítónktól) Bisse, Szilvás, Bosta, Sza- lánta polgármesterei és a szalán­tai képviselőtestület tagjai - eleget téve a tantestület meghí­vásának - beültek a Szalántai Körzeti Általános Iskola padja­iba. A meghívás célja, hogy a látogatók közelebbről megis- meijék az oktatás körülményeit és módszereit, az órák hangula­tát. Érdekes élmény volt oly sok év távlatából újra „diákként” részt venni az órákon, sőt volt egy oly lelkes nebuló, akinek sikerült technika órán „leégés” nélkül megsütni egy palacsintát. A polgármesterek és a képvi­selők egyetértettek abban, hogy a mai növekvő követelmények­nek csak akkor tud eleget tenni az ifjúság, ha a jól felkészült pedagógusok mellett - ami Sza- lántán szerencsére adott - meg­vannak a tárgyi technikai felté­telek is. Ez a látogatás csak megerősítette azt az eddig is lé­tező szándékot, hogy a megkér­dőjelezhető ingyenes oktatást erőn felül is támogatni kell, ugyanis az egyre növekvő mun­kanélküliség mellett a szülők nehezen tudják követni a szinte hatványozódó tanköny és fel­szerelés árakat. Bosnyák Mihály A DÉDÁSZ Rt. siklósi kirendeltségében befejeződött a felújítási munkálatok első szakasza. A fogyasz­tókat ezentúl tágasabb és kulturáltabb környezetben várják a Táncsics Mihály u. 18-ban Fotó: Tóth

Next

/
Oldalképek
Tartalom