Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-02 / 32. szám

1995. február 2., csütörtök Városaink uj Dunántúli napló 7 Szobor az iskolában Zágon Gyula rajztanár, Szi­getvár város díszpolgára emlé­kére, születése 90. évfordulóján a város önkormányzata volt is­kolája falán emléktáblát avatott az elmúlt év végén. A család vi­szonzásul a Tinódi Általános Iskolának adományozta a mű­vész Nőalak-ot ábrázoló szob­rát. Az alkotás az utóbbi időben a városgondnokság telephelyén volt. A szobor felújítását Va- nyur István szigetvári szob­rászművész vállalta. A restaurá­lásig ideiglenesen az iskola emeletén nyert elhelyezést a Nőalak. Végleges helyéről ké­sőbb döntenek. Új kosárlabdapálya a nyugati városrészben A Kis-tapasztó dűlőben kia­lakított benzinkút-telek vétel­árát - 1,8 millió forintot - befi­zette a vállalkozó még tavaly szeptemberben, a testület hatá­rozata értelmében az 1,5 millió forinton felüli részt parkosításra és sportpálya építésére kell for­dítani. Ä 300 ezer forintos kere­tet a polgármesteri hivatal kibő­vítette 50 ezer forinttal, így el­készült a beton burkolatú kosár­labdapálya, illetve a benzinkút déli határánál lévő védőfasor ül­tetése. Az oldalt összeállította: Hajdú Zsolt Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szent- lászlói és somogyhár- ságyi kirendeltségei NYILATKOZIK A VAROS ALPOLGÁRMESTERE Alaposabb döntéselőkészítés Az újonnan megalakult kép­viselő-testület döntése értelmé­ben két alpolgármestert válasz­tottak a városatyák - korábbi számunkban Varga Ervint már bemutattuk - most Veszprémi Zoltán válaszol lapunk kérdése­ire.-A választási kampány so­rán nem készültem az alpol­gármesteri posztra, ugyanakkor örülök, hogy bizalmat szavaz­tak képviselő-társaim nekem erre a feladatra. A polgármester munkáját a gazdasági élet, az intézményhálózat, illetve a vá­rosüzemeltetés területén igyek­szem támogatni, ez gyakorlati­lag a pénzügyi és vállalkozási iroda, valamint a városüzemel­tetési iroda feladatkörébe tar­tozó tevékenységek szervezé­sét, koordinálást, bizonyos for­mában felügyeletét jelenti. Veszprémi Zoltán 1961-77 között a tanácsi apparátusban dolgozott, ismeri a községi, vá­rosi, megyei költségvetési me­chanizmust, jelenleg az OTP Szigetvári Fiókjának vezetője. Az előző négyéves ciklusban az önkormányzat pénzügyi ellen­őrző bizottságának a tagja volt, ebből adódóan jól ismeri a vá­Veszprémi Zoltán Fotó: Läufer ros nehézségeit, anyagi lehető­ségeit.- Szeretném elérni, hogy az irodák hatékonyabban dolgoz­zanak, a szakterületeiken a je­lenleginél nagyobb „alkotói szabadsággal” tevékenykedhes­senek. Ez azt jelenti, kapják meg a lehetőséget, hogy gazdái legyenek a profiljukba vágó té­máknak. Alpolgármesterként természetesen nagyobb részt kell vállalnom az önkormány­zati munkában is, azonban a tes­tületnek közösen kell meghatá­roznia az irodák feladatait, szem előtt tartva, hogy a napi részletügyekbe nem szabad be­avatkoznunk. Az alpolgármester szerint a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt kell fordítani a bizott­sági munkára.- Szerencsésen alakult a kü­lönböző bizottságok összeté­tele, ismert, neves szakembe­rekből áll, akik közösen szeret­nének tenni a városért. A bizott­sági munka során kell kialakul­nia, hogy az adott témákban mi legyen a cél és a legmegfele­lőbb eszköz. Elsődleges célki­tűzés: az alapos szakmai hát­térmunka után a bizottságok olyan javaslatokat terjesszenek a képviselő-testület elé, hogy az ezeken alapuló döntéseket bát­ran felvállalhassa az önkor­mányzat. Remélem, február 23-án jóváhagyja a testület az idei költségvetést, azonban er­ről tudni kell, hogy csak az ön- kormányzat, az intézmények és a hivatal kölcsönösen jó együttműködésével valósítha­tók majd meg a feladatok a szű­kös anyagi lehetőségek miatt. Magyarok az ingoványbán Gönczi Ferenc magángyűjteménye előterében Fotó: Löffler A város érdeklődést keltő emberei között tartom számon Gönczi Ferencet. A hetvenedik évén túl is gyűjti a Szigetvár sportjával kapcsolatos doku­mentumokat, az ebből berende­zett magángyűjteménye a Bér­lők Házában látható, sport té­májú cikkei pedig rendszeresen olvashatók a helyi lapban. Olaj és akvarell képeket is fest. Hányatott életét „Magyarok az ingoványbán” címmel írta meg. A soha ki nem adott könyv kéziratát volt szerencsém ol­vasni, s ezáltal jobban megis­merhettem a soha meg nem ér­tett, tehetségét el nem ismert, hányatott életű, megbélyegzett emberként élő szigetvári lokál- patrióta mindennapjait. Szegény család gyermeke­ként született, a hat elemi el­végzése után kőműves mellett napszámoskodott, szabadidejé­ben portrékat rajzolt. Festő se­gédlevelet szerez. Katonának nem viszik el, levente-kötele­zettséget kap, s ezzel veszi kez­detét kálváriája is. Leventeként beosztják a Nemzetőrségbe - sok más társával együtt -, majd a karhatalmi századba. Az itt el­töltött hónapokért - koholt vá­dak alapján - 10 évi javító-ne­velő munkára ítélte a Szovjet Katonai Bíróság. Megjárta a szovjet lágerek poklát, az em­Harminc napon belül visszaáll a belváros eredeti forgalmi rendje Fotó: Löffler Gábor Változik a belváros forgalmi rendje A leköszönő városatyák egyik utolsó döntése közé tarto­zott a belváros forgalmi rendjé­nek megváltoztatása. Tették ezt azért, mert elkészült a 6-os út elkerülő szakasza és a belváros forgalmának csillapításával a műemlékvédelem valósággá válhatott. Mára a lakosság egy része megbarátkozott az új forgalmi renddel. Az itt élők másik része ugyanakkor még a mai napig sem tudta elfogadni a belváros forgalom előli lezárását. Ők kö­vetelték a régi forgalmi rend visszaállítását. Szószólóként megnyerték Pöttendi János ön- kormányzati képviselőt. Rövid idő alatt több, mint ötszáz tilta­kozó aláírást gyűjtöttek össze, amelyet átadtak a város pol­gármesterének. A lakosság észrevétele, pana­sza meghallgatásra talált. A vá­rosfejlesztési, városüzemelte­Anyakönyv Születtek: Orsós László, Basa Bet­tina, Kis Szilárd, Gersy Bettina, Perjás Péter, Kocsis Tamás, Fenyősi Barbara Anna, Kiss Adrienn, Gregu- ricz Dóra, Szilágyi Nikolett Katalain, Fürst Zoltán, Papp Kristóf Tibor, Kánya Krisz­tina, Fajcsi Rebekka, Szabó Dalma, Tarnóczay Máté, Orsós Ferenc, Moharos Ri- chárd, Magyar Viktor, Varga Dávid, Csötönyi Tímea Kitti, Balogh Tünde, Rotter Dávid, Dervár Bence, Bogdán Klaudia, Csór Dominik, Árvái Zsolt és Varga Fru­zsina. Meghaltak: Kocsis Sándor, Buzási Já- nosné Ágh Mária, Balázs Já­nos, Pál János, Pap Józsefné Csizmán Lídia, Ébert Pétemé Szabó Erzsébet, Tóth István, Dosztál Ferenc, Tóth László, Józsa Julianna, Tóth Jenőné Schultheisz Erzsébet, Vizvári Károly, Lengyel János Jó­zsefné Vinsze Ilona, Varga Istvánná Nagy Mária, Zajgár József, Berkes Lajos, Szalóki Imre, Gróti Józsefné Jusics Rozália, Fisli Istvánné Martin Aranka, Szlavinics József, Bukovácz Mihály, Sági Já- nosné Gálicz Ágnes, Balog József és Szabó Márton. Összefogás az új szőnyegért A múlt hét végén tisztelgő lá­togatáson járt dr. Rodek Gyula polgármesternél a Magyar Bir­kózó Szövetség elnöke, dr. He­gedűs Csaba és főtitkára Gáspár Tamás. A látogatáson jelen vol­tak a Megyei Birkózó Szövet­ség és a helyi szakosztály kép­viselői is. A jelenlévők áttekintették a helyi birkózás helyzetét, megál­lapították, hogy jó hatásfokú a sportegyesületben zajló munka, az utánpótlás nevelése példaér­tékű. Serdülő korcsoportban Szigetvár az országos összeha­sonlításban a 18-21. helyen áll. Az eredményes szereplés kö­szönhető annak, hogy a város egyik legtradicionálisabb sport­ága a birkózás (és ez kötelez), de köszönhető annak is, hogy megfelelően felkészült szakem­berek irányították és irányítják az edzéseket. A nagymultú sportélet az 1920-as években veszi kezdetét Szigetváron. 1963-tól Módos János a sikerkovács. A nyolc­szoros magyar bajnok és válo­gatott keze alatt ért el jó ered­ményt Somogyvári János és Sándor, Módos Csaba, Kretek Tibor, Hollós István, Jerszi Jó­zsef, Horváth László. A maiak közül országos bajnokság he­lyezettje Pataki Zoltán, Jámo- vics József, Kempf Zsolt és Végh Ferenc. Pataki Zoltán Zágrábban 6 ország versenyén lett harmadik. 1995 első eredményei is megszülettek. Az országos ser­dülő szabadfogású válogatón Végh Richárd és Pataki Zoltán egyaránt 4. helyezést ért el. Módos János mellett Módos Csaba, Molnár Tamás és So- mogyvári János vezet edzése­ket. Összesen 48 versenyző dolgozik, de 55-60 fő látogatja rendszeresen a Szent István la­kótelepi iskolában folyó edzé­seket. Gondot okoz a nagylét­számú gyereksereg sportolási igényét heti 3 alkalommal más­fél-másfél órában megszer­vezni. Mégis legfőbb problémá­juk az elhasználódott szőnye­geik felújítása. A 200 m2 sző­nyegfelület borításának megol­dása meghaladja az SE anyagi erejét. A szőnyegek beborításá- ban a Birkózó Szövetség veze­tői is segíteni kívánnak. A szülők áldozatvállalása tö­retlen. Vásárolják gyermekeik felszereléseit, az utaztatásba is besegítenek szállítóeszköz biz­tosításával, útiköltség megfize­tésével. Szigetvár utánpótlása biztosított. Az óvodáskorú gye­rekekkel Somogyvári János fog­lalkozik. Á. A. Szigetvár utánpótlása biztosított t bért próbáló körülmények kö­zött is igyekezett emberként, Magyar emberként élni és vi­selkedni. (Azóta csak nagy kez­dőbetűvel írja le a Magyar szót.) Számos eredeti dokumen­tum került birtokába az itt . töl­tött 10 év alatt, ezek közül kü­lönösen figyelemre méltó egy rajz, amely jelzi a különböző temetők között Petőfi Sándor sóját is., A bratszki építkezésről 1949 februárjában a tajseti közön ti kórházba került, itt ismerkedett meg a Petőfi-történettel is. „Dr. Szabó Miklós, a Magyar-Angol Bank főügyésze betegtársaként feküdtem a kórteremben. Be­szélgetéseink alkalmával el­mondta, hogy itt, Szibériában volt nagykereskedő, jómódú család egyetlen fia. A szovjet­hatalom idején is magas keres­kedelmi vezetőként dolgozott. Nyolcadik éve van elítélve, mert valaki csak ily módon ke­rülhetett a helyére. Ez a kedves öregember felidézte, hogy Pe­tőfi Sándor, a nagy Magyar költő Szibériában van elte­metve, a sírjánál járt is. Kőből készült emlékmű áll a sírnál a következő felirattal: Petrovics Sándor, a nagy Magyar poéta hamvai fölé e emlékművet iránta érzett tiszteletük és meg­emlékezésük jeléül emelték ha­difogoly honfitársai.” Petőfi sírját azóta sem talál­ták meg ... Gönczi Ferenc és társai számára a megváltást Sztálin halálát követően azy am­nesztia adta. A. A. tési és vállalkozási iroda szak­mai képviselője hiába érvelt, hogy kevesebb a balesetek száma, a zaj- és rezgésártalom csökkenése kedvező hatással van a belvárosra, s a jogszabály is az értékes belváros - műem­lékileg védett terület - forgalmi mentesítését javasolja, érvei kevésnek bizonyultak. A Vár­baráti Kör vezetősége is a meg­lévő forgalmi rend mellett - an­nak további finomításával - ja­vasolta a forgalom tervezését. Ennek ellenére a képviselők többsége is a több száz aláíró véleményével értett egyet. A városatyák január 26-i ülésükön úgy döntöttek, hogy 30 napon belül álljon vissza a belváros eredeti forgalmi rendje. Ez a változás csak a Zrínyi tér át­menő forgalmát fogja érinteni és nem módosítja a Kossuth tér, Deák F. tér, Sánc utca forgal­mának kétirányú kialakítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom