Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-25 / 55. szám

1995. február 25., szombat Városaink üj Dunántúli napló 7 Pécsi körkép Csikótojás Az ókori Hellaszban Abdera volt Rátót. Ha a csikótojás „ki­költésének” esetét nem is, de lakóiról ezernyi egyéb fura his­tóriát meséltek. Például azt, hogy Abdera két részre oszlott. Amikor ellenség támadta meg, a keleti rész lakói azt mondták: Ej, alhatunk békén, hisz csak a nyugati kapun jutottak be”. Hogy miért került ilyen hírbe Abdera? Rejtély. Ahogy min­den más település vagy nép ese­tében is, amelyekről hasonló történeteket gyártottak. Igaza lehet Cristoph Martin Wieland német költőnek, aki a XVIII. században ezt írta: Abdera az egész világ. Bizony benne van a lehetőség minden településben, országban, hogy bizonyos ügyekben abderaivá váljon. Pécs esetében az új távfűtési díj körül tekergőző vita és annak eredménye most a csikótojás. Ám akként nem tök, hanem ká­poszta: más nem is illik ebbe „a kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon” dilemmába. Persze: nem az érintett 30 ezer lakás lakója a „kecske” egyetemlegesen. Róluk egy képviselő által - s cáfolatlanul hagy ottan! - kimondatott, hogy jól laktak: szegényekként a fű­tési forma tekintetében luxus körülmények között, amelyet már mind kevesebben képesek megfizetni. Következésképpen az lenne az igazi megoldás, ha szerényebb költségigényű laká­sokba költöznének. (!?) Az igazi „kecske” tulajdon­képpen több kecske, amelyek­nek egymás mellett falatozva kellene jól lakniuk: a PE- TÁV-nak és kisebb részben a Közüzemi' Rt-nek, amelyeknek az önkormányzat az egyszemé­lyi tulajdonosa, valamint a Pé­csi Erőmű Rt.-nek, rajta keresz­tül a Magyar Villamos Művek Rt.-nek, az egész magyar ener- gia-lobbynak, s végső sorom magának az államnak, amely­nek hazai kéregetők és külföldi hitelezők egyaránt nyújtják a markukat. A soklevelű káposzta viszont a politikai hitel, amelynek meg kellene maradni önkormányzati és országos szinten. Kritikusan, önkritikusan el­hangzott: az energia áremelés jó előre látható következményeire- a választásokra koncentrálva- nem is figyeltek a pártok. Te­hát fontosabb volt, hogy ki bol­dogítson, mint hogy boldogu­lunk-e egyáltalán. S még most is vannak pártérdekű politikai felhangjai annak a kérdésnek, hogy a termelés-szolgáltatás vonalán hol kellene jobban ta­karékoskodni. Ez már önmagá­ban is abderai helyzet: ki me­lyik „kapunál” ül a csikótojá­son, ott látja a megoldást. Jócs­kán megkésve elhatároztatott a város energiafelhasználási kon­cepciójának kidolgozása, s ve­szett fejsze nyeleként keresik a díjtétel enyhíttetésének lehető­ségét. Ám ez bizonyítási köte­lezettséggel terhes. Nem kívá­nom megbecsülni, milyen lapok vannak a kezekben, de maga a bíró is játszik: a sikeres alku eleve azt bizonyítaná, hogy nem volt korrekt az árkalkuláció. Ha az egész világ Abdera és Magyarország a bokréta rajta, akkor sincs ma nálunk olyan abderai állami hivatal, amelyik ilyesmit elismerne. Dunai Imre Díjszoktató Fura helyzet: van is új távhő- ellátási díj, meg nincs is; az el­fogadott rendeletmódosítás sze­rint a mellékelt táblázatban fel­tüntetett lesz a tarifa, de ez nem teljesen biztos; a rendelet már­cius 1-vel lép hatályba, ám a megemelt díjat a lakossági fo­gyasztóknál egyelőre nem érvé­nyesítheti a PETÁV. A hőenergia díjak központi­lag meghatározott emelkedésé begyűrűzött a PÉTÁV tarifáiba, ám még nem zárult le az Ener­gia Hivatallal folytatandó tár­gyalás. Van tehát még elvi esély ennek a nálunk átlagosan 70%-os díjemelésnek a csökke­nésére. Ezt egyébként a PETÁV takarékossággal 58,7%-ra mér­sékelte. Mivel a fizetendő díj kétharmada az erőműnek jár, ez a díjemelkedés átlagosan és éves szinten 37%-os lesz a la­kosságnál: fűtési szezonban 42, nyáron 28%-os. Mármint a feb­ruár 3-án hatályba lépett előző új - akkor 30%-kal emelt - ár­A lakossági fogyasztói díjak változása a távfűtésnél Mérték­egység Szolgáltatói hőközponttal Díjtétel Gőz Változás Forróvíz Változás Új % új % Primer Ft/MV. év 3.249.564 140.7 Alapdíj Ft/ó. év Mért fogyasztás Szekunder Ft/MV. év Primer Ft/GJ 495.00 152.8 Hődíj Ft/ torma Szekunder Ft/GJ Alap Fűtés Ft/lm. év 172.80 184.6 115.20 123.1 HMV Ft/lm. év 28.80 114.3 a>j Fűtés+HMV Ft/lm3. év 144.00 121.3 >N J i Fűtés 1 Ft/lm3. 6 hó 140.40 169.9 127.80 154.3 Hő­M Hőközponti méréssel Ft/m3 115.80 155.6-< díj H Felhaszn. F Ft/m3 120.60 152.8 V helyen SZ Ft/m3 125.40 149.8 Megjegyzés: 1. "Felhasználási helyen" F = Fogyaszó által vásárolt (Vízműnek fizetett) "Felhasználási helyén" SZ = Szolgáltató által vásárolt vízzel 2. A hidegvízdíj a hődíjaktól függetlenül kerül megállapításra 3. Az egyes díjak Áfa-t nem tartalmaznak----------1 4. HMV = használati melegvíz 5. MW = megawatt 6. GJ = gigajoul 7. A február 3-ától hatályos jelenlegi díj a 100% a változások számításánál UTCÁRÓL UTCÁRA A Mecsek Aruház hanyatlása és egy „vitrin” Évek óta haldoklik Pécs egyik legnagyobb üzlete, a Mecsek Áruház Uránváros központjában Fotó: Müller Andrea Huszonöt meg egy Bizony 26 esztendeje, hogy ilyenkor tavasz közeledtén már javában készültek a Mecsek Áruház megnyitására. Nagy do­log volt, hiszen megszületett végre Pécs első igazi áruháza. Igaz, már előbb is megszülethe­tett volna, hiszen az épület már régóta állt, csak - ki tudja, miért - építőipari raktárként szolgált. No mindegy, 1969-ben mégis megnyílt, s Uránváros ellátott­sága egyik pillanatról a másikra óriásit változott: nem kellett minden szíre-szóra beszalad­gálni a városba. Viszont nagyon sokan jártak ki onnan vásárlás végett. Az akkori viszonyok között szinte mindent meg lehe­tett itt kapni. És így volt ez a Konzum beköszöntéig - attól kezdődött, kezdetben alig ész­revehetően, a Mecsek Aruház lassú-lassú hanyatlása. A vá­rosból kijárni már nem volt ér­demes, a Mecsek valamiért egyszerűen képtelen volt ver­senyre kelni a Konzummal. Az uránvárosi vásárlóerő is ekkor kezdett gyöngülni a lassan megkezdődött elöregedés miatt. Kiderült, hogy egy közel két­százezres város nem tud „eltar­tani” három áruházat. Pár hónapja nem jártam már a Mecsekben, ahol pedig valaha szinte minden nap megfordul­tam. Most többek ajánlatának eleget téve tértem be oda. Döb­benetes élmény volt! Hajdani önmaga halvány visszfénye ez a jobb napokat látott áruház. Ma inkább bazárnak lenne nevez­hető a maga három még mű­ködő szintjével. De ezek is.. . ! Az igazi bazár, ahol cipőn, ru­hán kívül mindenféle van, a földszint, az első emelet a ci­pőé, fehérneműé, egyéb textil­árué. A gyanútlan vásárló ha eggyel feljebb menne, csalódik: a második emeletre csak a föl­dszintről lehet feljutni. Ugyan milyen logika szerint? Más cég lehet a működtető? Néhány éve már, hogy a Me­csek Aruház csodálatos jövőjé­nek az ígéretéről olvashattunk. De ez a jövő ugyancsak messze lehet még. Vajon milyen mesz- sze? Mindenesetre a Mecsek Áruház ilyen helyzete-állapota hatással van a környezetére, pl. Uránváros jobb sorsra érdemes főterére is, amin aligha javított a fagylaltozó tavalyi hirtelen el­távolítása sem. A Mecsek meg­újulása, az már igen! Szakadt plakátok tárháza Már-már rögeszmeszerűen emlegetem időnként azt a rek­lámvitrinnek szánt valamit, ami ugyan egy pillanatig sem szol­gált ilyenként. Sok éve áll már a kertvárosi Krisztina téri busz­megállónál, pontosabban azóta, hogy az utat itt - jaj, de régen már! - átépítették. (Az árát va­jon az útépítés költségei közt számolták el?) Szóval az elkép­zelt célt soha nem szolgálta, vi­szont felfedezték: „kitűnő” pla­kátragasztási felületei vannak, s ekként már több választást ki is szolgált, bár elég gyatrán. Történjék már végre valami ezzel. Bontsák le, adják oda va­lakinek ingyen, vagy jelképes árért, ha egyáltalán szüksége van rá valakinek, csak ne kell­jen nézni tovább a szakadt pla­kátok e rémes tárházát. Egyszer már szerepelt e he­lyen a Zsolnay-szobor környe­zete, felidézve múltat és jelent a „Pécs egykor és ma” c. kötet gondolatébresztő képpárjait. Akkor a Zsolnay-Mattya- sovszky ház századeleji és je­lenlegi hátterét vetettük össze. Most lépünk egyet az egykori Majláth utca maradvány-torko­lata felé. A 20-as évekbeli ké­pen egy csinos kisvárosi föl­dszintes házat látunk szépen ívelt sarokházi homlokzattal, fölötte oromdísszel. Az út kö­zepén éppen jön fölfelé a villa­mos, egyébként igen gyér for­galmat rögzít a kép. Sarokház-áldozat Bezzeg az „újkori”... A sa­rokházról kell végre egyszer szólni. A csinos kisvárosi ház az úgynevezett „nagyvárosi fej­lődés” áldozatává vált, a 60-as években, pedig talán kibírt volna egy akkoriban igen-igen ritkán alkalmazott módszert, az emeletráépítést, és akkor most egész más lenne a környék képe. Ehelyett bontani kellett, hogy helyet találjanak egy szörnyszülöttnek, egy kétemele­tes háznak. Az egykori dom­ború sarok itt kétemeletnyi ho­morúvá lett, a régin látható hat alacsony kémény helyett ezen éppen kétszer annyi égnek me- redőt látni, hogy egyebekről már ne is beszéljünk. Talán a mentsége lenne e háznak, ha ma körformájú teret övező épületív egyik eleme lenne (lehet, hogy ez a gondolat szülte az építész ötletét?), de soha nem lett azzá. És még csak a méltó partnere sem lett ez a ház a Zsol- nay-Mattyasovszky háznak. Hársfai István Városvédő őrjárat Rendhagyó ez az összeállí­tás, mint ahogy fotósunk is rendhagyó helyszínen készí­tette a felvéteket. A Jókai utca felső részének több házát fel­újították már, illetve átalakí­tották. A Zrínyi utca sarkán lévő patinás épület az utca egyik legszebb háza, s tornya különösen ékes díszítésű. Áz első fotó idilli képet mutat ér­dekes perspektívával. A má­sodik fotó már csak a torony közeli képét adja. Itt látszik igazán, hogy megérett már a felújításra. S ha még hozzá­vesszük azt a tényt, hogy a dí­szítőelem jól láthatóan kila­zult, bármikor leeshet és akár tragédiával fenyegető balese­tet is okozhat, akkor nem alaptalan a követelés: mielőbb tenni kell ezért a felújításért valamit. Dr. Vargha Dezső, Várszegi Gyula Magas, magasabb, legmaga­sabb ... Fotó: Müller hoz képest és a 12%-os ÁFÁT nem számítva! A közgyűlési döntés értelmé­ben a lakossági fogyasztóknál még nem érvényesíthető a meg­emelt díj. Ezt újabb közgyűlés döntéshez kötötték, amelyre fel­tehetően március 9-én kerül sor: akkora illetve akkor dől el, hogy netán változik-e kedve­zőbben az ár, illetve a megemelt tarifákat mikortól - március 10?„ április 1.? - érvényesítheti a távfűtő kft. Településrészi gyűlés Szabolcson Értesítem Pécs-Mecsek- szabolcs választópolgárait, hogy a „Pécs-Mecseksza- bolcs Településrészi Önkor­mányzat” tagjainak jelölése érdekében 1995. február 27-én, (hétfőn) 17 órakor Szabolcsfalu, a Szabolcsi út 63. szám alatt (volt község­háza) településrészi gyűlést hívunk össze. A részönkor­mányzati tagok ajánlása a gyűlésen jelölés alapján tör­ténik. Ajánlásokat a telepü­lésrészen állandó lakhellyel rendelkező választópolgárok tehetnek. Jelölt az lesz, akit a gyűlésen megjelentek lega­lább 10 százaléka támogat. A jelölés nyílt szavazással tör­ténik. A tagokra tett javasla­tokat - megválasztásuk érde­kében - Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése elé ter­jesztem. A részönkormányzat tagjainak száma a vezetőn (önkormányzati képviselőn) kívül - hét fő lehet. A telepü­lésrészi önkormányzat meg­bízatása a képviselőtestület megbízatásáig tart. Felkérem az érintett vá­lasztópolgárokat, hogy a jelö­lőgyűlésen minél nagyobb számban vegyenek részt ab­ból a célból, hogy a képvise­lőtestület a részönkormány­zat tagjait megválaszthassa és a részönkormányzat a mű­ködését elkezdhesse. Dr. Páva Zsolt polgármester Népi ülnökök jelölése A Köztársaság Elnökének 11/20. KE. határozata alapján 1995. március 20. és április 22. között kell megválasztani a me­gyei, városi, munkaügyi, fiatal­koriak büntető ügyében eljáró bíróságokra a népi ülnököket. A népi ülnök az a büntetlen előé­letű magyar állampolgár lehet, akinek választójoga van és 24. életévét betöltötte. A népi ülnö­köket a bíróság illetékességi te­rületén állandó lakóhellyel és választójoggal rendelkező ma­gyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok képvise­lőtestületei, társadalmi szerve­zetek - kivéve a pártokat - jelö­lik. A népi ülnök jogaira és kö­telezettségeire vonatkozó tájé­koztató Pécs Megyei Jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatal Ön- kormányzati Irodáján (Pécs, Széchenyi tér 1. Lem. 51. sz.) megismerhető. A jelölést a fenti címre 1995. március 4-ig lehet benyújtani. Az ajánláshoz csa­tolni kell a jelöltnek a jelöltsé­get elfogadó nyilatkozatát, melyre vonatkozó nyomtatvány szintén az önkormányzati iro­dában kérhető. A népi ülnökö­ket Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése választja meg, megbízatásuk négy évre szól. •i V

Next

/
Oldalképek
Tartalom