Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-06 / 36. szám

1995. február 6., hétfő Városaink aj Dunántúli napló 7 Pécsváradi körkép Önkormányzati ülés Ma 16 órakor a Városházán tartja soros ülését Pécsvárad önkormányzata. Alpolgármes­tert választanak, megalakítják az önkormányzat bizottságait, és meghatározzák az első félév munkatervét. A törvényi előírá­soknak megfelelően módosítják a szervezeti és működési sza­bályzatot, megvitatják az 1995. évi költségvetést. Egyre több telefon Erzsébeten Erzsébet, Kékesd, Kátoly és Szellő a mohácsi telefonköz­pont bővítése révén az ősszel kapcsolódhatott be a távhí­vásba. Azóta is folyamatosan kötik be a telefonokat a közsé­gekben. Erzsébeten a 145 ház­ból már 50 rendelkezik telefon­nal. Fülep Lajos Zengővárkonyban A neves művészettörténész zengővárkonyi emléktáblájára a közelmúltban az is rákerült, hogy 1927-1947 református lelkészként élt a községben. Az egyház az ősszel kívánja meg­ünnepelni a tudóst, aki igen so­kat tett a parasztság kulturális felemelkedéséért. Szerkesztőségi ülés Kibővített szerkesztőségi ülést tartott a közelmúltban a Zengő újság. A hosszúhetényi lap tervbe vette az önkormány­zati hírek, határozatok részlete­sebb közlését, valamint több környezetvédelemmel kapcso­latos írás megjelentetését. Anyakönyv Házasságot kötöttek: Fe­kete Tibor és Purt Magdolna Meghaltak: Pécsvárad: Schne­ider Ádám (sz:1924), Polcsity Péter (sz: 1920), Papp Jánosné Homung Katalin (sz: 1909) Zengővárkony: Mayer Ferenc (sz:1949), Martonfa: Böröcz Pál (sz: 1922) Születtek: Kár­páti Kitti (Apátvarasd), Nánási Attila (Erdősmecske), Gál Ala- xandra (Pécsvárad) Összeállította: Porth Etelka Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba Pécsváradon a Fülep Lajos Művelődési Központban Kossuth L. u. 31. Telefon és fax: (72) 465-123 Munkanélküliek támogatása helyben Közel két esztendeje hozták létre Pécsváradon az önkor­mányzat kezdeményezésére és támogatásával a Baranya Me­gyei Munkaügyi Központ helyi irodáját. Ez alkalomból beszél­gettünk Fullér Sándorral, az iroda munkatársával, aki rögtön egy újdonsággal szolgált. Feb­ruár elsejétől növekedtek az iroda lehetőségei, és a munka- nélkülieknek már nem szüksé­ges Komlóra utazniuk, ha a a jövedelempótló támogatásra szorulnak. (Ami azért sem mindegy, mert autóbusszal csak Pécsen keresztül juthatnak el a bányászvárosba.) Továbbra is Komlón történik azonban a munkanélküliek re­gisztrálása, a képzési tanács­adás és az állásközvetítés na­gyobb része. Fullér Sándor el­mondta, a környék polgármes­teri hivatalaival és üzemeivel az eddigieknél szorosabb kapcso­latot kíván kialakítani, hogy az álláslehetőségekről, illetve a tervezett közhasznú munkákról minél előbb értesüljön.- Hány ember kereste már fel az. irodát?- Pécsváradról illetve a kör­nyező településekről 1993-ban 1224-en, tavaly viszont 1458-an jöttek. Nem csak a közigazga­tási körzethez tartozók kértek információt, hanem például a Mohácshoz tartozó Erzsébetről és a közeli Szilágyról is, amely viszont Pécshez tartozik. Megtudtuk, az elhelyezke­dési lehetőségek a téli időszak­ban rosszabbak, mert sok üzem csak egy-egy idényre köt szer­ződést a dolgozóval, például a mezőgazdaságban és az építő­iparban. Fullér Sándor becslése szerint a irodában megfordult munkanélküliek 35 százaléka szakmunkás, 5 százalékuk, kö­zép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a többiek a képesí­tés nélküliek. A komlói kirendeltséghez tar­tozó körzetben aránylag keve­sen, mindössze 266-an vettek részt átképzési tanfolyamokon, pedig a képzésben részt vevők 60-70 százalékának sikerül új munkahelyet találnia. Igaz, az esetek többségében a már meg­szokottnál alacsonyabb jövede­lemért. Ha egy év után megszű­nik a munkanélküli járadék fo­lyósítása , a pécsváradi tapasz­talatok szerint az érintetteknek megközelítőleg egyharmada tud elhelyezkedni, egyharmaduk a 6720 forintos jövedelempótló támogatásra szórni, és közel egyharmaduk ellátatlanná válik. A pécsváradi munkaügyi iro­dában csütörtökön 8-13.30 óráig és 13-15.30 óráig várják az ügyfeleket. Változott a kom­lói kirendeltség ügyfélfogadási rendje. Február elsejétől min­den nap 8.30-12.30 óra között fogadják a munkanélkülieket. P. E. Három éve működik sikeresen Pécsváradon a városi televízió. Adásukat a művelődési házban kialakított stúdióból sugározzák, gyakran élő közvetítésre is vállalkoznak a helyi kábelrendszeren. Képünkön a stáb a stúdióban: (balról elől) Fáth Hédi, Molnár Sára, (hátul) Füri Ferenc, Andrics Gábor és Papp Gyula Hosszúhetény költségvetése Hosszúhetény önkormány­zati testületé ma tartja ülését délután 4 órakor a kultúrház nagytermében. Az ülés legfontosabb napi­rendi pontja a költségvetés előterjesztése. A törvény szerint ez alka­lommal határoznak az alpol­gármester és a képviselők tisz­teletdíjáról is. A napirendben szerepel to­vábbá az önkormányzati laká­sok bérének meghatározása, és a szennyvíztisztító telep céltámogatási pályázatának benyújtása. A maratoninak ígérkező ülésen mindezeken kívül még ingatlanügyekről is tárgyalni kíván a testület. Épül a sportcsarnok Pécsváradon Az átadás határideje augusztus 20. A mélyépítési munkák elké­szültek, s már látni a pécsváradi sportcsarnok magasodó falait. Építését hosszas vita előzte meg, különösen az építés he­lyének kiválasztásában csaptak össze az érvek és ellenérvek. Végül megszületett a döntés, amely a művelődési ház mö­götti területet jelölte ki. A sportcsarnok része lesz egy majdani sport- és kulturális központnak, amely egyben az újonnan formálódó városköz­pont részét képezi. Az értékes terület, valamint sportcsarnok infrastruktúráját jelentő utak, parkolók további építési lehető­ségeket kínálnak. A tervezett 1504 négyzetmé­ter alapterületű sportcsarnok a művelődési központtal össze­kapcsolva két intézményi funk­ciót lát majd el. A beruházást Pelényi Margit tervei alapján a a pécsi Baukomplex Építőipari Rt. végzi. A művelődési ház szomszédságában épülő 86 mil­lió forintos létesítmény munká­latait múlt év szeptemberében kezdték meg. A jó időt kihasz­nálva jelenleg is zavartalanul dolgoznak. Az építés készült­ségi foka 28 százalékosra te­hető, amely eddig 30 millió fo­rintot emésztett fel. A Makrober Kft. - mint lebonyolító - mű­szaki ellenőrei szerint a kivite­lező mintegy kéthetes késésben van ugyan, de ez nem veszé­lyezteti az építés határidejét, az idei augusztus 20-i átadást. A sportcsarnokban belül 200 néző befogadására alkalmas le­látó, és négy önálló öl­töző-blokk épül, kiegészítve já­tékvezetői öltözővel és orvosi szobával. Egy-egy öltözőt 20­30 fő használhatja egyidejűleg. A csarnok sport- és szabadidős teremként több célúan haszno­sítható, kulturális rendezvények megtartását is lehetővé teszi. A létesítmény két ütemben épül, a második ütemben kívánják megvalósítani a sportcsarnok összeépítését a művelődési ház­zal. Az önkormányzatnak ez év május végéig kell döntenie ar­ról, hogy tudja-e biztosítani a II. ütemhez szükséges pénzössze­get. Amennyiben erre nem ke­rül sor, akkor önálló épületként működne a sportcsarnok. A II. ütem építése már alapozási munkát nem igényel, mert az már most megtették: A sport­csarnokot az önkormányzat a takarékosság jegyében a műve­lődési házzal közösen kívánja működtetni. Sántha László Szabó László pécsváradi műtermében Fotó: Löffler Gábor EZ ITT EGY BOLDOG SZIGET Szabó László szobrai között Marcaliban nyílik kiállítása szerdán A Pécsváradon élő és alkotó Szabó László szobraiból nyit meg kiállítást Kő Pál szobrász- művész holnapután, február 8-án Marcaliban, a művelődési házban. Tavaly ősszel az auszt­riai Trofaiachban avatták fel az ottani művésztelepen készült „Hegyi asszony” című faplasz­tikáját. A baranyai kiállítóhe­lyek, Pécsvárad, Püspökszent- lászló, Mánfa, Szigetvár, Siklós után Nagyváradon és Heidel- bergben is bemutatta már mun­káit az elmúlt évtizedben. Mán­iái kiállításának egyik darabját megvették egy Cambridge-i kórház számára. Mindig rajzolt gyermekkorá­tól fogva, majd hosszabb-rövi- debb szünetekkel faragta szob­rait. Úgy mondja, Zágon Gyulá­tól tanult annak idején a legtöb­bet - ma a szomszédos Hosszú- hetényben élő Bocz Gyula je­lenti a legfőbb szakmai segítsé­get. Szabó László az évek során kitanult több szakmát. Mindez jó volt nagyon, hiszen az anyaggal, a szerszámokkal való kapcsolatát formálta.- Sohasem voltam jó szak­munkás - mondja Szabó László. - Mindig túl akartam lépni a szakrajzon, mindig elvitt a fantáziám. Vassal foglalkoz­tam, mégis a fa lett a szobraim anyaga. Nagyon szeretem a fát, mivel könnyebben alakítható, formálható, mint a kő és a vas. Tizenkét éve, 1983-ban kez­dett faragni, először népi alako­kat majd domborműveket, aztán teremni kezdtek jellegzetesen megnyújtott, gondosan ledolgo­zott felületű szobrai, melyekről reá ismerhetünk.- Szobraira gyakorta mond­ják, hogy valami átszellemült- ség sugárzik róluk. Elfogadja ezt a véleményt?- Nem ezt a szót használnám. Inkább azt, hogy az élet egy másik lehetőségét próbálom felvillantani. Hogy van ben­nünk valami, ami nem erről a világról való. Valaki azt írta a vendégkönyvembe, hogy hazu- dok, mivel megtagadom az élet árnyoldalait. Úgy vélem, az élet szép és jó, csak mi, emberek tesszük rosszá. Azt szeretném megmutatni, ami szép, ami ne­mes az emberi életben, és amit kevesen vesznek belőle észre.- Mit jelent az ön számára ez a műhely itt, a pécsváradi re­formátus parókián, ahol lelkész feleségével és négy gyermekével élnek egy évtizede?- Ez itt egy boldog sziget, ahonnan barátaim néha kirán­gatnak. Általuk jutottam el a trofaiachi művésztelepre Auszt­riába, amely végül is szoborava­tással zárult számomra. így ju­tok el el egy-egy kiállításra. In­nen rándulok át néha Hosszúhe- ténybe, Bocz Gyulához, akit mesteremként tisztelek és szere­tek. A pontos munkára oktatott mindig, és most már nem is en­gedem meg magamnak, hogy egy vonalat ne oda helyezzek, ahol lennie kell, vagy hogy egy grammal több anyag maradjon a szobron. G.O. Szakistálló lesz Szilágypusztán Szakképzési alapból vásárolt az elmúlt évben egy 800 négy­zetméter alapterületű istállót a pécsváradi szakközépiskola. Papp Gyula, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmun­kásképző Intézet, Szakközépis­kola és Gimnázium igazgatója elmondta, a mezőgazdaság át­alakulása miatt a gyakorlati ok­tatóbázisuk összezsugorodott. A kieső üzemeket kívánják pó­tolni szakistálló kialakításával, ahol az általános állattenyésztő szakos tanulók sajátíthatják el a a gyakorlati tudnivalókat. Ä lerobbant épületet az iskola az Agrover Rt-vel közösen hozta helyre. A tervek szerint az épület egyik harmadában csir­kéket helyeznek el, s várhatóan most tavasszal már el is kez­dődhet a nevelésük. Hogy vál­lalkozói formában vagy sem, arról még nem döntöttek. A kö­zépső részben az egyik oldalon a gazdaság szarvasmarháit lát­ják el a szakiskolások, a másik oldalon pedig az iskola juhait szeretnének elhelyezni. Mándi Loránd, vezérigazgató el­mondta, hogy az együttműkö­dés következtében egyszerre több szarvasmarhát is tudnak vásárolni, hiszen a tanulók a szakmai gyakorlat keretében gondozzák az állatokat. (A szarvasmarha-tenyésztés gya­korlati oktatásának másik szín­helye a helyi termelőszövetke­zet majorja.) A csibenevelő hamarosan el­készül, jelenleg a szellőztető berendezéseket alakítják ki, és még a tavasszal elkezdhetik az 5000 darab naposcsibe gondo­zását. P.E. Hamarosan benépesülhet a kívülről is teljesen megújult szi­lágypusztai tanműhely és a tanistálló is Fotó: Läufer László Hetényi gazdakör A hosszúhetényi gazdakör tagjai kihasználják a hosszú téli estéket és hétfőnként előadáso­kat hallgatnak az iskolában. A főleg szőlészettel foglalkozó gazdák csoportja még nem be­jegyzett szerveződés, de társa­ságukat a korábbi évek előadá­sai és borversenyei összeková­csolták. Papp János, a kultúrház igazgatója idén a gazdálkodás­sal kapcsolatos előadások sorát kibővítette a természet és a épí­tett környezet védelmével. Az előadássorozatot Nádor Ru- dolfné polgármester nyitotta meg. A következő előadást dr. Klujber László a környék ter­mészetvédelmi értékeiről tar­totta. Ma Tóth Csaba, a Dél-Dunántúli Természetvé­delmi Igazgatóság részéről a vi­dék erdő- és vadgazdálkodásá­ról fog beszélni. Február 7-én Kömyei Béla, a Baranya me­gyei FM Hivatal munkatársa szól a hegyközségi törvényről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom