Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-28 / 58. szám
6 üj Dunántúli napló Közélet 1995. február 28., kedd FOKOZÓDOTT A FESZÜLTSÉG, NŐTT A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉG Szociális minimum Nem ösztönözhetnek a munkától való távolmaradásra A kormányprogram rövid és hosszú távú szociálpolitikai feladataira vonatkozó munkatervet a múlt év decemberében fogadta el a kormány. Megállapítva, hogy a rendszerváltás utáni változások növelték a szociális feszültséget, fokozták a társadalmi egyenlőtlenséget. Ezek föloldására, illetve kiegyenlítésére olyan jóléti rendszer kialakítása szükséges, amely a gazdasági helyzet javulásával párhuzamosan új szociálpolitikai viszonyok alapját teremtheti meg. Mi a megdöbbentő? SEMLEGESSÉG OROSZ HITELLEL Mohi Szomszédságunkban, Ausztriában új elemnek látják, hogy Csemomirgyin orosz kormányfő éppen Pozsonyban nyilatkozott oly határozottan a közép-európai térség NATO-tagsága ellen, szlovák részről pedig a „pozitív semlegesség” és a „pozitív függetlenség” lehetőségeit emlegették. Bécsben vajon nem joggal vélnek-e felfedezni összefüggéseket a semlegesség pozsonyi felvetése és a mohi szlovák atomerőmű befejezéséhez nyújtandó 150 millió dolláros orosz hitel között? Mennyire kell tekintettel lenni Moszkvára, kell-e még tartani tőle? Bécsben az előbbi kérdésre már hosszabb ideje óvatos, a másodikra határozott igen a válasz. Tekintettel lenni igen - de annyira semmiképp, hogy az osztrákok egyfajta „se ide, se oda nem húzunk” helyzetbe kényszerüljenek. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta nyugati szomszédunk az észak-atlanti katonai szövetséghez való csatlakozást is hosszútávon eleve elkerülhetetlen, történelmi döntésnek tekinti. Sok okból. Azért is - s ez különösen érdekes a mi szemszögünkből mert szerinte ez a szövetség az egyetlen lehetőség ama, hogy a térség nemzetiségi viszályait kezelni lehessen. Mi változtatott ezen a mohi atomerőmű ügye? Annyit, hogy a kiélezett szópárbajokban felmerült egy újabb érv: ha a közép-európai térség már most tagja lenne a NATO-nak, Pozsonyban nem hagyhatnák figyelmen kívül a szövetség kulcsfontosságú belső környezetvédelmi érdekeit. Ezt értették meg Moszkvában és Pozsonyban? Mire számíthatnak a rászorulók? - kérdeztük a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkárát, dr. Bíró Boldizsárt.- A jóléti újraelosztás körébe tartozó pénzbeli-társadalmi jövedelmek az utóbbi négy évben több mint kétszeresére nőttek. Ma már meghaladják a 750 milliót és bár dinamikusabban növekedtek, mint az ország gazdasági eredményei, mégis az ágazat pozíciója és hatékonysága nem javult- Mi tartozik a társadalmi jövedelemforrások fogalomkörébe ? A négy főcsoport-A finanszírozás szempontjából a társadalmi jövedelemforrásoknak négy nagy csoportjuk van: az első körbe tartoznak a társadalombiztosítási alapok terhére folyósított nyugdíjak, a táppénz és más ide sorolható jövedelmek. A következő csoportot képezik a munkanélkülieket megillető, a Szolidaritási Alapból fizetett segélyek és más hasonló járadékok. A harmadik kört képezi a költségvetési forrásból fedezett univerzális ellátás, ebben jelenik meg a családok támogatása: ilyenek mint a családi pótlék, gyes, gyed, valamint a fogyatékosok, a megváltozott munkaképességűek támogatása. És végül a negyedik csoport az önkormányzatok által adott, úgynevezett lokális támogatásokat jelenti, amelyeket rászorultsági alapon nyújtanak. A cél az, hogy a pénzbeni társadalmi jövedelmek egymásra épülő, egymást kiegészítő rendszert alkossanak.-A kormány munkatervében szerepel a szociális minimum kidolgozása és bevezetése. Mit értünk a szociális minimum fogalmán?-Ez év március végéig kell elkészítenünk a pénzügyi tárcával közösen a szociális minimum meghatározásának módját és rendszerét. A szociális minimum nem tévesztendő össze a létminimum számításával és azt nem helyettesíti. Valójában költség- vetési, jogi konstrukció, amely a jövedelemmel nem rendelkezők megélhetését biztosító szociális ellátásoknak a viszonyítási alapja. A szociális ellátások mértéke elméletileg és gyakorlatilag egyaránt összekapcsolható a munkajövedelmekkel, a létminimum értékével, a nyugdíjminimummal, de ezektől függetlenül fix összegben is meghatározható. Az önálló úgynevezett szociális minimum már a jövő évi költségvetésben szerepelni fog. Összegének megállapítása évente, értékkövetőén, az érdek- egyeztetési mechanizmuson keresztül történik és a költségvetésben kerül rögzítésre. Sürgető a feladat, mert április-május hónapban már megkezdődnek a jövőévi költségvetési munkálatok.- Mi a viszonyítási alap a szociális minimum kidolgozásához? Munkára késztessen- A szociális ellátások mértékét az öregségi nyugdíjminimum körüli nagyságrendben célszerű megállapítani. Azt az elvet kell követnünk, hogy a nyugdíj nem lehet alacsonyabb, mint a szociális minimum, tehát utóbbi a saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegével kapcsolható párhuzamba. A rendező elvek kialakítására azért is szükség van, mert jelenleg 38-féle pénzbeli ellátás létezik, többek között olyanok is, amelyek csaknem ötven éve keletkeztek.- Milyen elveket követnek a jóléti rendszer létrehozatalában?-A szociális védőhálónak a társadalom más területével összhangban, sajátos rendszerként kell szolgálnia, amiben a szociális támogatások, illetve azok szerkezeti változásai az új gazdasági feltételekhez igazodnak. Ám két alapelvet nem téveszthetünk szem elől: a szociális ellátás különféle formái semmiképpen sem haladhatják meg a munkával szerzett sajátjogú nyugdíjakat. Ez az egyik meghatározó szempont, a másik az, hogy a szociális ellátások nem ösztönözhetnek a munkától való távolmaradásra. Az állampolgárok munkajövedelmek, s ne szociális jövedelmek megszerzésére legyenek késztetve. Dr. Takács Ilona Tapasztalhattuk már jó néhányszor, hogy a kormányhivatalok nyílászáró szerkezetei meg-megvetemednek: az ablakokon, ajtókon sok minden kiszivárog. Most újra megesett a skandalum: nyilvánosságra került a gazdaság stabilizálására hivatott rövid távú intézkedési terv - még mielőtt a kormány megtárgyalta és jóváhagyta volna. Ä kabinet megdöbbenéssel vette tudomásul a tényt és rosszalló sajnálkozással azt, hogy több orgánum közzé is tette az államtitoknak minősíthető kiszivárgott értesüléseket. Véletlen „baleset” történt? Ez nehezen hihető. A „koraszülött informálás” ugyanis ismert fegyver valamilyen elgondolás támogatására vagy éppen elgáncsolására. Használják is szerte a világon, s mint a mellékelt ábra mutatja, használják nálunk is. Nincs ebben semmi meglepő - hacsak az nem, hogy a kabinet meglepődött, sőt megdöbbent rajta. Mi lehet az indiszkréció oka? Miután a hivatali titoksértő személyét homály fedi, csak találgatni lehet a kiszivárogtatás okát. De némi támpontot adhat, hogy a stabilizációs csomagterv meglehetősen népszerűtlen, jónéhány ágazat és lobbi érdekeit sértő intézkedéseket javasol. Ha ezek egy információs lövedékkel megtorpedózhatok - az ellenérdekeltek köréből bizony akadhat valaki, aki a torpedót ki is lövi. .. Lakatot a sajtó szájára? Az éles piaci versenyt vívó újságoktól nem várható el, hogy a tudomásukra jutó (juttatott) értesüléseket elhallgassák. Nem az ő házuk táján kell tehát keresni a tudatos kiszivárogtatás, a köz érdekeinek ártó titoksértés megakadályozásának módját. Hanem valahol a kormányzati tanácstermek „cúgos” ajtói közelében. Bajnok Zsolt „Paragrafus-ritkítás” A kormány úgy döntött, hogy a közigazgatás korszerűsítésére kormánybiztosi intézményt hoz létre, vezetőjévé dr. Verebélyi Imrét nevezi ki.- Mi tette szükségessé az intézmény létrehozását? - kérdeztük a kormánybiztost.- Jogszabály-infláció veszélyével kell szembenéznünk. Évente több, mint 500 jogszabály születik. A tavalyi vizsgálataink során megállapítottuk, hogy 4731 jogszabály van érvényben, ezek közül 2642-t 1990 előtt, jónéhá- nyat még 1945-ben hoztak.- Hogyan lehet végrehajtani a "paragrafus-ritkítást” ?- Két ütemben. Jövő júniusig az 1990 előtti, 1997 közepéig pedig az 1990 után keletkezett kormányrendeleteket és az ennél alacsonyabb jogszabályokat kívánjuk felülvizsgáltatni. Minden minisztériumnak magának kell áttekintenie a területét érintő jogszabályokat, megindokolniuk, mit kívánnak megszüntetni, fenntartani, módosítani. Ha más tárcát is érint egy rendelet, akkor egyeztetni kell a többi minisztériummal. Megalakul egy Deregulációs Tanács, amely a vitás ügyekben dönt, vagy a kormány elé terjeszti a problémát.- Sok bonyolult ügyre számítanak?- Számos úgynevezett alul-, illetve túlszabályozott folyamatot ismerünk. Mind a két problémát meg kellene oldani. A másik vitás kérdés az lesz, amikor kiderül, hogy ugyanaz a rendelet vonatkozik a nagy- és a kisvállalkozásokra. Pofozni, vagy mindent ráhagyni? Konfliktusok kezelése otthon és az iskolában Kiszolgáltatott kereskedők A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének sajtótájékoztatója A „bérlopás” legkülönbözőbb formái alakultak ki a kereskedelemben; a cégek anyagi problémáikat a dolgozókra hárítják, a vezetők nem vállalják a felelősséget, s hogy ezt elkerüljék, a legkülönbözőbb nyilatkozatokat íratják alá az alkalmazottakkal. Az adóhivatal, az ellenőrző hatóságok elsiklanak a visszaélések felett. Mindezt a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének vezetői mondták el hétfői sajtótájékoztatójukon. A KASZ ügyvivő testületé megállapította, hogy a kereskedelemben a munkavállalók helyzete a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben romlik. Ez részben az újonnan kialakult tulajdonosi, munkáltatói réteg hozzá nem értéséből, részben a külföldi vállalkozók érdeksértő szemléletéből adódik. A dolgozókat általában nem tájékoztatják jogaikról és kötelezettségeikről, a kollektív szerződések sok kívánni valót hagynak maguk után. Általánossá vált az egyoldalú, kizárólag költségtakarékossági szempontokat figyelembe vevő bérgazdálkodás. Sok esetben alkalmazzák a keMegalakult hétfőn az Országos Protokoll Szövetség Zala megyei szervezete hétfőn Zalaegerszegen. Az országban nyolcadikként létrejött megyei szerveződésnek hét alapító tagja van. Első rendezvényük egy interaktív tréning lesz, amelyre a megye közéleti személyiségeit várják, nyáron pedig zalai pedagógusoknak biztosítanak lehetőséget - téríresetcsökkentés különféle módszereit: túlzottan magas teljesítménykövetelményeket állapítanak meg, megszüntetik a korábbi juttatásokat. A szakszervezet megállapítása szerint a kereskedelmi vállalkozásoknál szinte napi gyakorlattá vált a munkaügyi törvények megsértése, a munka- vállalókat érintő jogszabályok, szerződések, megállapodások semmibevétele. A munkavállalók kiszolgáltatottsága még fokozottabb ott, ahol a szakszervezet nem rendelkezik képviselettel - ez elsősorban a fekete- gazdaságban jellemző. Mindez a kereskedelem szolgáltatási színvonalát is kedvezőtlenül befolyásolja. Ä szakszervezet gyengének ítéli az állam ellenőrző tevékenységét, és hiányosnak tartja a szankcionálás eszközrendszerét. Úgy véli, hogy a munkaügyi bíróságok lassúsága nem riasztja el a törvénysértésektől az erre hajlamos munkaadókat. A KASZ ügyvivő testületé javasolta, hogy a szervezet első országos értekezlete dolgozzon ki a helyzet javítására vonatkozó átfogó stratégiát. tésmentesen - protokoll, módszertani és kommunikációs ismeretek megszerzéséhez. A protokoll szövetség célja a viselkedéskultúra javítása. A szervezet szeretné elérni: Magyarországon szakmaként ismerjék el a protokollal hivatásszerűen foglalkozók munkáját, és az ehhez szükséges általános és speciális ismereteket felsőfokú képzés útján lehessen megszerezni. Azt mondják, a focihoz és a gyerekneveléshez mindenki ért. Ez persze nem igaz, bár ha a hasonlatnál maradunk, kétségtelen, hogy sokkal többet árt egy felkészületlen szülő, mint egy bekiabáló szurkoló. De nem kell csak a szülőkről beszélnünk, vonatkozik mindez a pedagógusra is! A gyerek több időt tölt vele, mint a családjával, s a kutatók úgy találták, a konfliktuskezelés folyamatában nem ritkán a legkritikusabb pont a tanár maga. Ma már igazán sok remek szakkönyvet talál az, aki többet akar tudni arról, hogyan oldja meg a gyermekneveléssel kapcsolatos problémáit, pedagógusok, pszichológusok, kutatók tapasztalatai azonban mégis arra mutatnak, hogy van még okosodni valónk, különösen a konfliktushelyzetek megoldása terén. A téma egyik hozzáértője Tóthné dr. Dudás Margit egyetemi adjunktus, a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Pedagógiai Tanszékén. Vele ezúttal a konfliktusmegközelítés módjairól beszélgettünk. Három fő csoportot lehet elkülöníteni, az egyikben a tekintély a hangsúlyos, a másikban a gyermek van a központban, a harmadikban pedig a két fél kölcsönös viszonya. A zsarnoki szülő kihal, mint a masztodon A tekintélyhangsúlyos konfliktusmegközelítés a felnőtt nagyobb felelősségére, mindenhatóságára alapoz, ilyenkor azonban a másik fél mindig sérül, ráadásul a bánatát még el sem panaszolhatja. A kutató úgy látja, talán mára ez a technika már nem annyira általános, hiszen a demokrácia, a liberalizmus érékei elterjedőben vannak, a családok csak az utóbbi években is sokat változtak, ráadásul felnőtt egy olyan szülőnemzedék, mely már kevésbé fogadta el a tekintély parancsoló erejét. Úgy tűnik, a korlátlan hatalmat gyakorló szülő lassan kihal, mint a masztodonok. Tény, hogy a parancsuralmi rendszer amúgy is egyre kevésbé használható, ahogyan a gyermek nő. Ez a módszer a konfliktust gyakran elkerülendő, zavaró jelenségként értékeli. Úgy kíván hatást elérni, hogy büntet és jutalmaz, vagy meggyőz, ami tekintve, hogy a felek nem egyenrangúak, nem sokat jelent. A legfontosabb itt az, hogy a gyerek engedelmes legyen, és alkalmazkodjék. A ló másik oldala Nagyon könnyű azonban átesni a ló másik oldalára. Ki ne látott volna olyan kétségbeesett anyát, aki hisztérikus hangon könyörög a gyermekének, az meg a füle botját sem mozgatja, és egy lépést nem tesz a kívánság teljesítése érdekében. Ilyenkor gyermekhangsúlyos konfliktuskezelésről beszélhetünk. A szülő ebben az esetben figyelmen kívül hagyja a saját érdekeit, ő az, aki alkalmazkodik a gyermek életkori sajátosságaihoz, érettségi szintjéhez, időszerű szükségleteihez. A konfliktust természetesnek veszi, és bár a technikának sok jó eleme is van (mint például az irányított beszélgetés, vagy a szimmetriára törekvő kapcsolat), mégsem mondhatjuk, hogy ez a legjobb megoldás. A gyermek ugyanis a szülőben nem a játszótársát vagy a barátját keresi, hanem igenis egy idősebb és tapasztaltabb személyt, aki arra van hivatva, hogy időnként megmutassa, megmondja a határokat. A gyermek biztonságához ezekre is szüksége van. Ha nem kap ebben segítséget, úgyis kiköveteli, de a tájékozatlan szülő ebből csak annyit lát, hogy a gyerek a legvégső határig is elmegy, mintha csak akarattal keresné magának a bajt, pedig csak tudni szeretné végre, mik a szabályok. Közös játékszabályok A szakemberek szerint a legjobb, ha ezeket a határokat, a játékszabályokat a felek közösen állapítják meg. Nagyjából ez az alapelv az egyenrangú felek kölcsönös viszonyában. Itt az olyan értékek a hangsúlyosak, mint az önállóság, a másik helyzetébe való beleérzés, a tűrőképesség, az együttműködés, a megegyezés. A konfliktust szükségszerűen hasznosíthatónak vélik, mely olykor még kimondottan kívánatos jelenség is. A résztvevők keresik a mindenki számára legjobb megoldást, méghozzá a felek kölcsönös egymásrahatása révén. Hát éppen ez az a pont, amely az egészben a legnehezebb .. . A konfliktus kezelése és megoldása csak együttesen jelenti a probléma megoldását. Ehhez pedig valódi együttműködés kell, és nem az a fajta versengés, mely általános a ma iskoláiban, s amely az egyéni teljesítményt helyezi előtérbe. Nagyon jó, ha meg lehet találni azt, mi a közös a két fél problémájában. Egy kölcsönösen kialakított szabályrendszer mindig köny- nyebben vállalható. A másik szükséges összetevő a kommunikációs képesség. Lényeges ugyanis, hogy a kommunikáció hatékony legyen, tehát az ember tudja pontosan kifejezni magát, megérteni a másikat, és nem félreérteni. A legelső feladat megfogalmazni azt, ami igazából bántja az embert. A gyermek ebben végképp nem ügyes, de persze lehet és kell is neki eben segíteni. A legtöbbször itt téveszt a felnőtt is, mert úgy határozza meg a problémát, hogy közben a másikra címkét ragaszt, ítélkezik vagy egyenesen vádaskodik. A harmadik, de talán a leglényegesebb dolog az önismeret. Ezzel pedig gyakran az a baj, hogy sokan nem szívesen néznek mélyebben is magukba, mert félnek attól, hogy ott valami nem kívánt dologra találnak . . . Segítség a pedagógusnak Ahhoz, hogy jobban tudjunk helytállni, nem kell feltétlen önismereti csoportba verődni, vagy pszichológushoz eljárni. Már az is elég, ha legalább annak nézünk utána, hogy állunk csak a konfliktusainkkal: megoldani kívánjuk-e őket, vagy elkerülni, alkalmazkodni inkább, feladva érveinket, vagy megegyezésre törekedni. Mindebben segítséget nyújt a pedagógusoknak a JPTE Pedagógiai Tanszékén működő Pécs-baranyai konfliktuspedagógiai munkacsoport. Ők az ENCORE nevű nemzetközi hálózat Magyar Konfliktuspedagógiai Alapítványhoz kapcsolódva dolgoznak, szerveznek konferenciákat, tanfolyamokat. Hodnik I. Gy. Protokoll szövetség
