Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-28 / 58. szám

6 üj Dunántúli napló Közélet 1995. február 28., kedd FOKOZÓDOTT A FESZÜLTSÉG, NŐTT A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉG Szociális minimum Nem ösztönözhetnek a munkától való távolmaradásra A kormányprogram rövid és hosszú távú szociálpolitikai fel­adataira vonatkozó munkatervet a múlt év decemberében fo­gadta el a kormány. Megállapítva, hogy a rendszerváltás utáni változások növelték a szociális feszültséget, fokozták a társa­dalmi egyenlőtlenséget. Ezek föloldására, illetve kiegyenlítésére olyan jóléti rendszer kialakítása szükséges, amely a gazdasági helyzet javulásával párhuzamosan új szociálpolitikai viszonyok alapját teremtheti meg. Mi a megdöbbentő? SEMLEGESSÉG OROSZ HITELLEL Mohi Szomszédságunkban, Ausztriában új elemnek lát­ják, hogy Csemomirgyin orosz kormányfő éppen Po­zsonyban nyilatkozott oly ha­tározottan a közép-európai tér­ség NATO-tagsága ellen, szlovák részről pedig a „pozi­tív semlegesség” és a „pozitív függetlenség” lehetőségeit emlegették. Bécsben vajon nem joggal vélnek-e felfe­dezni összefüggéseket a sem­legesség pozsonyi felvetése és a mohi szlovák atomerőmű befejezéséhez nyújtandó 150 millió dolláros orosz hitel kö­zött? Mennyire kell tekintettel lenni Moszkvára, kell-e még tartani tőle? Bécsben az előbbi kérdésre már hosszabb ideje óvatos, a másodikra határozott igen a válasz. Tekintettel lenni igen - de annyira semmiképp, hogy az osztrákok egyfajta „se ide, se oda nem húzunk” hely­zetbe kényszerüljenek. Az Eu­rópai Unióhoz való csatlako­zás óta nyugati szomszédunk az észak-atlanti katonai szö­vetséghez való csatlakozást is hosszútávon eleve elkerülhe­tetlen, történelmi döntésnek tekinti. Sok okból. Azért is - s ez különösen érdekes a mi szemszögünkből mert sze­rinte ez a szövetség az egyet­len lehetőség ama, hogy a tér­ség nemzetiségi viszályait ke­zelni lehessen. Mi változtatott ezen a mohi atomerőmű ügye? Annyit, hogy a kiélezett szó­párbajokban felmerült egy újabb érv: ha a közép-európai térség már most tagja lenne a NATO-nak, Pozsonyban nem hagyhatnák figyelmen kívül a szövetség kulcsfontosságú belső környezetvédelmi érde­keit. Ezt értették meg Moszk­vában és Pozsonyban? Mire számíthatnak a rászoru­lók? - kérdeztük a Népjóléti Mi­nisztérium helyettes államtitkárát, dr. Bíró Boldizsárt.- A jóléti újraelosztás körébe tartozó pénzbeli-társadalmi jöve­delmek az utóbbi négy évben több mint kétszeresére nőttek. Ma már meghaladják a 750 milliót és bár dinamikusabban növekedtek, mint az ország gazdasági ered­ményei, mégis az ágazat pozíciója és hatékonysága nem javult- Mi tartozik a társadalmi jö­vedelemforrások fogalomkörébe ? A négy főcsoport-A finanszírozás szempontjá­ból a társadalmi jövedelemforrá­soknak négy nagy csoportjuk van: az első körbe tartoznak a társada­lombiztosítási alapok terhére fo­lyósított nyugdíjak, a táppénz és más ide sorolható jövedelmek. A következő csoportot képezik a munkanélkülieket megillető, a Szolidaritási Alapból fizetett se­gélyek és más hasonló járadékok. A harmadik kört képezi a költ­ségvetési forrásból fedezett uni­verzális ellátás, ebben jelenik meg a családok támogatása: ilye­nek mint a családi pótlék, gyes, gyed, valamint a fogyatékosok, a megváltozott munkaképességűek támogatása. És végül a negyedik csoport az önkormányzatok által adott, úgynevezett lokális támo­gatásokat jelenti, amelyeket rá­szorultsági alapon nyújtanak. A cél az, hogy a pénzbeni társa­dalmi jövedelmek egymásra épülő, egymást kiegészítő rend­szert alkossanak.-A kormány munkatervében szerepel a szociális minimum ki­dolgozása és bevezetése. Mit ér­tünk a szociális minimum fogal­mán?-Ez év március végéig kell elkészítenünk a pénzügyi tárcá­val közösen a szociális minimum meghatározásának módját és rendszerét. A szociális minimum nem tévesztendő össze a létmi­nimum számításával és azt nem helyettesíti. Valójában költség- vetési, jogi konstrukció, amely a jövedelemmel nem rendelkezők megélhetését biztosító szociális ellátásoknak a viszonyítási alapja. A szociális ellátások mér­téke elméletileg és gyakorlatilag egyaránt összekapcsolható a munkajövedelmekkel, a létmi­nimum értékével, a nyugdíjmi­nimummal, de ezektől függetle­nül fix összegben is meghatá­rozható. Az önálló úgynevezett szociális minimum már a jövő évi költségvetésben szerepelni fog. Összegének megállapítása évente, értékkövetőén, az érdek- egyeztetési mechanizmuson ke­resztül történik és a költségve­tésben kerül rögzítésre. Sürgető a feladat, mert április-május hó­napban már megkezdődnek a jö­vőévi költségvetési munkálatok.- Mi a viszonyítási alap a szo­ciális minimum kidolgozásához? Munkára késztessen- A szociális ellátások mérté­két az öregségi nyugdíjminimum körüli nagyságrendben célszerű megállapítani. Azt az elvet kell követnünk, hogy a nyugdíj nem lehet alacsonyabb, mint a szociá­lis minimum, tehát utóbbi a saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegével kapcsolható párhu­zamba. A rendező elvek kialakí­tására azért is szükség van, mert jelenleg 38-féle pénzbeli ellátás létezik, többek között olyanok is, amelyek csaknem ötven éve ke­letkeztek.- Milyen elveket követnek a jóléti rendszer létrehozatalá­ban?-A szociális védőhálónak a társadalom más területével össz­hangban, sajátos rendszerként kell szolgálnia, amiben a szociá­lis támogatások, illetve azok szerkezeti változásai az új gaz­dasági feltételekhez igazodnak. Ám két alapelvet nem téveszthe­tünk szem elől: a szociális ellá­tás különféle formái semmi­képpen sem haladhatják meg a munkával szerzett sajátjogú nyugdíjakat. Ez az egyik meg­határozó szempont, a másik az, hogy a szociális ellátások nem ösztönözhetnek a munkától való távolmaradásra. Az ál­lampolgárok munkajövedel­mek, s ne szociális jövedelmek megszerzésére legyenek kész­tetve. Dr. Takács Ilona Tapasztalhattuk már jó né­hányszor, hogy a kormányhi­vatalok nyílászáró szerkezetei meg-megvetemednek: az abla­kokon, ajtókon sok minden ki­szivárog. Most újra megesett a skandalum: nyilvánosságra ke­rült a gazdaság stabilizálására hivatott rövid távú intézkedési terv - még mielőtt a kormány megtárgyalta és jóváhagyta volna. Ä kabinet megdöbbe­néssel vette tudomásul a tényt és rosszalló sajnálkozással azt, hogy több orgánum közzé is tette az államtitoknak minősít­hető kiszivárgott értesüléseket. Véletlen „baleset” történt? Ez nehezen hihető. A „kora­szülött informálás” ugyanis ismert fegyver valamilyen el­gondolás támogatására vagy éppen elgáncsolására. Használ­ják is szerte a világon, s mint a mellékelt ábra mutatja, hasz­nálják nálunk is. Nincs ebben semmi meglepő - hacsak az nem, hogy a kabinet meglepő­dött, sőt megdöbbent rajta. Mi lehet az indiszkréció oka? Mi­után a hivatali titoksértő sze­mélyét homály fedi, csak talál­gatni lehet a kiszivárogtatás okát. De némi támpontot adhat, hogy a stabilizációs csomag­terv meglehetősen népszerűt­len, jónéhány ágazat és lobbi érdekeit sértő intézkedéseket javasol. Ha ezek egy informá­ciós lövedékkel megtorpedóz­hatok - az ellenérdekeltek kö­réből bizony akadhat valaki, aki a torpedót ki is lövi. .. Lakatot a sajtó szájára? Az éles piaci versenyt vívó újsá­goktól nem várható el, hogy a tudomásukra jutó (juttatott) ér­tesüléseket elhallgassák. Nem az ő házuk táján kell tehát ke­resni a tudatos kiszivárogtatás, a köz érdekeinek ártó titoksér­tés megakadályozásának mód­ját. Hanem valahol a kormány­zati tanácstermek „cúgos” ajtói közelében. Bajnok Zsolt „Paragrafus-ritkítás” A kormány úgy döntött, hogy a közigazgatás korszerűsítésére kormánybiztosi intézményt hoz létre, vezetőjévé dr. Verebélyi Im­rét nevezi ki.- Mi tette szükségessé az in­tézmény létrehozását? - kérdez­tük a kormánybiztost.- Jogszabály-infláció veszé­lyével kell szembenéznünk. Évente több, mint 500 jogszabály születik. A tavalyi vizsgálataink során megállapítottuk, hogy 4731 jogszabály van érvényben, ezek közül 2642-t 1990 előtt, jónéhá- nyat még 1945-ben hoztak.- Hogyan lehet végrehajtani a "paragrafus-ritkítást” ?- Két ütemben. Jövő júniusig az 1990 előtti, 1997 közepéig pe­dig az 1990 után keletkezett kor­mányrendeleteket és az ennél ala­csonyabb jogszabályokat kíván­juk felülvizsgáltatni. Minden mi­nisztériumnak magának kell átte­kintenie a területét érintő jogsza­bályokat, megindokolniuk, mit kívánnak megszüntetni, fenntar­tani, módosítani. Ha más tárcát is érint egy rendelet, akkor egyez­tetni kell a többi minisztérium­mal. Megalakul egy Deregulációs Tanács, amely a vitás ügyekben dönt, vagy a kormány elé terjeszti a problémát.- Sok bonyolult ügyre számíta­nak?- Számos úgynevezett alul-, il­letve túlszabályozott folyamatot ismerünk. Mind a két problémát meg kellene oldani. A másik vitás kérdés az lesz, amikor kiderül, hogy ugyanaz a rendelet vonatko­zik a nagy- és a kisvállalkozásokra. Pofozni, vagy mindent ráhagyni? Konfliktusok kezelése otthon és az iskolában Kiszolgáltatott kereskedők A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének sajtótájékoztatója A „bérlopás” legkülönbö­zőbb formái alakultak ki a ke­reskedelemben; a cégek anyagi problémáikat a dolgozókra há­rítják, a vezetők nem vállalják a felelősséget, s hogy ezt elkerül­jék, a legkülönbözőbb nyilatko­zatokat íratják alá az alkalma­zottakkal. Az adóhivatal, az el­lenőrző hatóságok elsiklanak a visszaélések felett. Mindezt a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének vezetői mondták el hétfői sajtótájékoz­tatójukon. A KASZ ügyvivő testületé megállapította, hogy a kereske­delemben a munkavállalók helyzete a nemzetgazdasági át­lagnál erőteljesebben romlik. Ez részben az újonnan kialakult tulajdonosi, munkáltatói réteg hozzá nem értéséből, részben a külföldi vállalkozók érdeksértő szemléletéből adódik. A dolgo­zókat általában nem tájékoztat­ják jogaikról és kötelezettsége­ikről, a kollektív szerződések sok kívánni valót hagynak ma­guk után. Általánossá vált az egyoldalú, kizárólag költségta­karékossági szempontokat fi­gyelembe vevő bérgazdálkodás. Sok esetben alkalmazzák a ke­Megalakult hétfőn az Or­szágos Protokoll Szövetség Zala megyei szervezete hétfőn Zalaegerszegen. Az országban nyolcadik­ként létrejött megyei szerve­ződésnek hét alapító tagja van. Első rendezvényük egy interaktív tréning lesz, amelyre a megye közéleti személyiségeit várják, nyáron pedig zalai pedagógusoknak biztosítanak lehetőséget - térí­resetcsökkentés különféle mód­szereit: túlzottan magas telje­sítménykövetelményeket állapí­tanak meg, megszüntetik a ko­rábbi juttatásokat. A szakszervezet megállapí­tása szerint a kereskedelmi vál­lalkozásoknál szinte napi gya­korlattá vált a munkaügyi tör­vények megsértése, a munka- vállalókat érintő jogszabályok, szerződések, megállapodások semmibevétele. A munkaválla­lók kiszolgáltatottsága még fo­kozottabb ott, ahol a szakszer­vezet nem rendelkezik képvise­lettel - ez elsősorban a fekete- gazdaságban jellemző. Mindez a kereskedelem szolgáltatási színvonalát is kedvezőtlenül be­folyásolja. Ä szakszervezet gyengének ítéli az állam ellenőrző tevé­kenységét, és hiányosnak tartja a szankcionálás eszközrendsze­rét. Úgy véli, hogy a munkaügyi bíróságok lassúsága nem ri­asztja el a törvénysértésektől az erre hajlamos munkaadókat. A KASZ ügyvivő testületé javasolta, hogy a szervezet első országos értekezlete dolgozzon ki a helyzet javítására vonat­kozó átfogó stratégiát. tésmentesen - protokoll, mód­szertani és kommunikációs ismeretek megszerzéséhez. A protokoll szövetség célja a viselkedéskultúra javítása. A szervezet szeretné elérni: Ma­gyarországon szakmaként is­merjék el a protokollal hiva­tásszerűen foglalkozók mun­káját, és az ehhez szükséges általános és speciális ismere­teket felsőfokú képzés útján lehessen megszerezni. Azt mondják, a focihoz és a gyerekneveléshez mindenki ért. Ez persze nem igaz, bár ha a hasonlatnál maradunk, két­ségtelen, hogy sokkal többet árt egy felkészületlen szülő, mint egy bekiabáló szurkoló. De nem kell csak a szülőkről beszélnünk, vonatkozik mindez a pedagógusra is! A gyerek több időt tölt vele, mint a családjával, s a kutatók úgy találták, a konfliktuskezelés fo­lyamatában nem ritkán a legk­ritikusabb pont a tanár maga. Ma már igazán sok remek szakkönyvet talál az, aki többet akar tudni arról, hogyan oldja meg a gyermekneveléssel kap­csolatos problémáit, pedagó­gusok, pszichológusok, kuta­tók tapasztalatai azonban mégis arra mutatnak, hogy van még okosodni valónk, különö­sen a konfliktushelyzetek megoldása terén. A téma egyik hozzáértője Tóthné dr. Dudás Margit egye­temi adjunktus, a Janus Panno­nius Tudományegyetem Böl­csészettudományi Karának Pe­dagógiai Tanszékén. Vele ezút­tal a konfliktusmegközelítés módjairól beszélgettünk. Há­rom fő csoportot lehet elkülö­níteni, az egyikben a tekintély a hangsúlyos, a másikban a gyermek van a központban, a harmadikban pedig a két fél kölcsönös viszonya. A zsarnoki szülő kihal, mint a masztodon A tekintélyhangsúlyos konf­liktusmegközelítés a felnőtt nagyobb felelősségére, min­denhatóságára alapoz, ilyen­kor azonban a másik fél mindig sérül, ráadásul a bánatát még el sem panaszolhatja. A kutató úgy látja, talán mára ez a tech­nika már nem annyira általá­nos, hiszen a demokrácia, a li­beralizmus érékei elterjedőben vannak, a családok csak az utóbbi években is sokat változ­tak, ráadásul felnőtt egy olyan szülőnemzedék, mely már ke­vésbé fogadta el a tekintély pa­rancsoló erejét. Úgy tűnik, a korlátlan hatalmat gyakorló szülő lassan kihal, mint a masztodonok. Tény, hogy a pa­rancsuralmi rendszer amúgy is egyre kevésbé használható, ahogyan a gyermek nő. Ez a módszer a konfliktust gyakran elkerülendő, zavaró jelenség­ként értékeli. Úgy kíván hatást elérni, hogy büntet és jutalmaz, vagy meggyőz, ami tekintve, hogy a felek nem egyenran­gúak, nem sokat jelent. A leg­fontosabb itt az, hogy a gyerek engedelmes legyen, és alkal­mazkodjék. A ló másik oldala Nagyon könnyű azonban át­esni a ló másik oldalára. Ki ne látott volna olyan kétségbee­sett anyát, aki hisztérikus han­gon könyörög a gyermekének, az meg a füle botját sem moz­gatja, és egy lépést nem tesz a kívánság teljesítése érdekében. Ilyenkor gyermekhangsúlyos konfliktuskezelésről beszélhe­tünk. A szülő ebben az esetben figyelmen kívül hagyja a saját érdekeit, ő az, aki alkalmazko­dik a gyermek életkori sajátos­ságaihoz, érettségi szintjéhez, időszerű szükségleteihez. A konfliktust természetesnek ve­szi, és bár a technikának sok jó eleme is van (mint például az irányított beszélgetés, vagy a szimmetriára törekvő kapcso­lat), mégsem mondhatjuk, hogy ez a legjobb megoldás. A gyermek ugyanis a szülőben nem a játszótársát vagy a ba­rátját keresi, hanem igenis egy idősebb és tapasztaltabb sze­mélyt, aki arra van hivatva, hogy időnként megmutassa, megmondja a határokat. A gyermek biztonságához ezekre is szüksége van. Ha nem kap ebben segítséget, úgyis kiköve­teli, de a tájékozatlan szülő eb­ből csak annyit lát, hogy a gye­rek a legvégső határig is el­megy, mintha csak akarattal keresné magának a bajt, pedig csak tudni szeretné végre, mik a szabályok. Közös játékszabályok A szakemberek szerint a legjobb, ha ezeket a határokat, a játékszabályokat a felek kö­zösen állapítják meg. Nagyjá­ból ez az alapelv az egyen­rangú felek kölcsönös viszo­nyában. Itt az olyan értékek a hangsúlyosak, mint az önálló­ság, a másik helyzetébe való beleérzés, a tűrőképesség, az együttműködés, a megegye­zés. A konfliktust szükségsze­rűen hasznosíthatónak vélik, mely olykor még kimondottan kívánatos jelenség is. A részt­vevők keresik a mindenki szá­mára legjobb megoldást, méghozzá a felek kölcsönös egymásrahatása révén. Hát éppen ez az a pont, amely az egészben a legnehe­zebb .. . A konfliktus kezelése és megoldása csak együttesen je­lenti a probléma megoldását. Ehhez pedig valódi együttmű­ködés kell, és nem az a fajta versengés, mely általános a ma iskoláiban, s amely az egyéni teljesítményt helyezi előtérbe. Nagyon jó, ha meg lehet találni azt, mi a közös a két fél problémájában. Egy kölcsönösen kialakított sza­bályrendszer mindig köny- nyebben vállalható. A másik szükséges összetevő a kom­munikációs képesség. Lénye­ges ugyanis, hogy a kommu­nikáció hatékony legyen, tehát az ember tudja pontosan kife­jezni magát, megérteni a má­sikat, és nem félreérteni. A legelső feladat megfogal­mazni azt, ami igazából bántja az embert. A gyermek ebben végképp nem ügyes, de persze lehet és kell is neki eben segí­teni. A legtöbbször itt téveszt a felnőtt is, mert úgy hatá­rozza meg a problémát, hogy közben a másikra címkét ra­gaszt, ítélkezik vagy egyene­sen vádaskodik. A harmadik, de talán a leglényegesebb do­log az önismeret. Ezzel pedig gyakran az a baj, hogy sokan nem szívesen néznek mélyeb­ben is magukba, mert félnek attól, hogy ott valami nem kí­vánt dologra találnak . . . Segítség a pedagógusnak Ahhoz, hogy jobban tud­junk helytállni, nem kell fel­tétlen önismereti csoportba verődni, vagy pszichológus­hoz eljárni. Már az is elég, ha legalább annak nézünk utána, hogy állunk csak a konfliktu­sainkkal: megoldani kíván­juk-e őket, vagy elkerülni, al­kalmazkodni inkább, feladva érveinket, vagy megegyezésre törekedni. Mindebben segítséget nyújt a pedagógusoknak a JPTE Pe­dagógiai Tanszékén működő Pécs-baranyai konfliktuspe­dagógiai munkacsoport. Ők az ENCORE nevű nemzetközi hálózat Magyar Konfliktuspe­dagógiai Alapítványhoz kap­csolódva dolgoznak, szervez­nek konferenciákat, tanfolya­mokat. Hodnik I. Gy. Protokoll szövetség

Next

/
Oldalképek
Tartalom