Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-25 / 55. szám
10 üj Dunántúli napló Irodalom - Művészet 1995. február 25., szombat 4 CSANÁDY JÁNOS: A tölgyes Erdő suhogása, eső suhogása most már örökké, örökké, csontok töretése, ízek ropogása térdig kopott lábak száraz kopogása most már örökké, örökké, égből futó szálak örök suhogása betyárjárta vadon örök zokogása, a tölgyes, a makkos foszforeszkálása most már örökké, örökké, hajt az ordas bánat, s az angyal-bocsánat, arany tallérjait nyugalmasan várhadd, hulló falevéllel hull a hulló alkony, könnyteli a szemed, könnytelen az arcod most már örökké, örökké. KISS BENEDEK: Mikor a prés fölszakad Ó, az a mámoros pillanat, amikor a prés fölszakad! Mikor az egymásba sajtolt szemek az utolsó csepp mustot is kisajogták, mikor a csavarok meglazulnak, s boldog szisszel tágul ismét a préskosárba nyomorított szőlőfürt-ország! Ó, az a mámoros pillanat, amikor a prés fölszakad, mikor az egymásba sajtolt szemek az utolsó csepp mustot is kihabozták! Ropognak az áttételek, ekkor már húzni nem lehet, nem szabad, pattognak a kemény akácfa-présfák, hiszen az egymásba sajtolt szemek a végső csepp mustot is kisajogták, a legédesebb nedvet leadták, ekkor már húzni nem szabad, nem lehet, repednek a kemény akácfa-présfák. Ó, az a boldog pillanat! amikor a prés fölszakad! mikor pusmogva nyújtózik ismét a préskosárba nyomorított szőlőfürt-ország! UTASSY JÓZSEF: Szemem tábortüzénél Vagyok, aki vagyok. Nagy két szemem tábortüzénél ragyog, aki ragyog. De csak az lobogjon, de csak az ragyogjon, ha kinek énnélkülem is ragyognia van ok! Vagyok, aki vagyok! Agyam dzsungelében sejtelem, köd, titok. Ám én a nagyfényű fagyban, fönn, a csillagos magasban is, árvácskát nyitok. Vagyok, aki vagyok. Öreg, magányos, őszezüst ember, kinek megmosta lábát a Tenger, kinek megmosta lábát A TENGER. Balbeek 1906 Önarckép 1896-1902 Ablaknál ülő nő 1896 Hazaértek a festmények Ma délután, három órakor nyitja meg kapuit ismét a közönség előtt a pécsi Csontváry Múzeum. Az épület megújult, korszerűbb világítással szerelték fel. A nyugat-európai körúton részt vett Csontváry-fest- mények színei is szebbek, hiszen az utazás előtt restaurálták őket. Az ötvenhat alkotásból kilencet még nem láthatunk itt. A Magyar Nemzeti Galéria és magángyűjtők adták kölcsön őket négy hónapra a múzeumnak. A kiállításon egy eddig ismeretlen művet is bemutatnak. Kiderült, hogy három, eddig külön kezelt grafika kiegészíti egymást, együvé tartozik. Az Allegorikus jelenetről, az Önarcképről valamint A róka és a hattyú című rajzokról van szó. Hogy sikeres volt-e az európai nagy utazás? Szakemberek is eltérően tudják megítélni. Abban azonban egyetértenek, hogy Csontváry csodálatos művészetéért érdemes mindenkinek Pécsre látogatni. Marokkói tanító 1908 Jajcei vízesés 1903 Római híd Mostarban 1903 Läufer László felvételei r 4 i 4 k *
