Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-25 / 55. szám

1995. február 25., szombat A mai nap üj Dunantüii napló 3 MI VAN A „CSODA” MÖGÖTT? A kollégium és a szarvasok Takács Dezső (balra) a Pécsi Püspöki Palotát ábrázoló alkotá­sát ajándékozták a művészek Graz püspökének (jobbra), Jo­hann Webernek Fotó: Müller Andrea BARANYAI KIÁLLÍTÁS GRAZBAN Kálváriák, templomok, temetők - fotón, rézkarcon A napokban kemény hangú ál­lásfoglalást tett közzé a múlt év októberében megalakult Magyar Vadászati Kollégium, egyebek között a szarvasállomány erős ritkítását támadva. „Csoda, hogy van szarvas.. !” - fogalmaz a kollégium. Minthogy Baranya az ország egyik legjobb gímszar­vas-élőhelye, a legérintettebbe- ket, a Mecseki Erdészeti Rt. szakembereit kérdeztük: mi van a „csoda” mögött? Előzetesen néhány országos adat dr. Papp Tivadar vezér­igazgató-helyettestől: a múlt év­ben összesen 30 000 szarvast lőt­tek ki, 70-80 000 maradt még. A szakemberek számításai szerint a szóba jöhető élőhelyek ennek éppen a felét képesek eltartani. Azaz: nem lenne különösebb vadkár, ilyen létszám mellett le­hetne beszélni az erdők és a szarvasállomány egyensúlyáról. Az rt. vadászati felügyelője, Régi vágya teljesült a sző­lész-borász társadalomnak és a kertbarátoknak azzal, hogy 1994 utolsó napjai óta ismét van hegyközségi törvényünk, ami 1995. március 1-jén lép ha­tályba. Az 1994. évi CII. tör­vény a hegyközségekről a Ma­gyar Közlöny 1994/128. szá­mának I. kötetében található meg teljes terjedelmében. A hegyközségek alakulása sok ezer termelőt érint Bara­nyában, hiszen a villány-siklósi borvidék, a mecsekaljai borvi­dék és a borhelyek településein az alakuló közgyűléseket ez év szeptember 30-ig meg kell tar­tani. Az előkészületek megkez­dődtek. Még több részlet tisztá­zatlan, megjelenés alatt vannak a törvényt kiegészítő és részle­tesen magyarázó kiadványok. Az országgyűlés a hazai sző­lőművelés érdekeinek előmoz­dítása, a bortermelés színvona­lának emelése, termékei- piac- képességének javítása, vala­mint a korszerű származás- és minőségvédelem meghonosítá­sát, s az ebben érdekeltek öni­gazgatásán alapuló szervezetek létrehozása érdekében alkotta a törvényt. Mi a hegyközség? A hegy­község az azonos település termelői és felvásárlói által e tevékenységükhöz fűződő kö­zös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás- és minő­ségvédelmére létrehozott köz­testület. A hegyközségi szerve­zeteket a törvényben szereplő településeken kötelező megala­pítani, amennyiben ott legalább 50 hektár árutermelő szőlőül­tetvény van, ezek az ingatlanok legkevesebb 10 termelő haszná­latában vannak. Ha egy telepü­Buzgó József a baranyai adatokat említi: a Mecsek-Zselic, a Dráva-, illetve a Duna-mente a régió szarvasélőhelyei, ezek el­tartóképessége 2200 szarvas. A múlt évben a megyében 2800 szarvas esett, a becslések szerinti mintegy ötezres állományból. Baranyában egyébként az úgynevezett szarvaskoncepció - amelynek célja az említett egyensúly megteremtése - vég­rehajtását 1990-ben elkezdték, akkor 5200 került terítékre. A fo­lyamat eredményeként tavaly már csak 2200-at „lett volna sza­bad” lőni, de több esett. Oka en­nek részben az is, hogy So­mogybán nem kezdték el 1990-ben az állomány gyérítését, s onnan a baranyai területeken megüresedett élőhelyekre sok ál­lat húzódik át. Vannak természe­tesen a megyénkben olyan kisré­giók, ahol már rendkívül meg­csappant a szarvasok száma, de ­lésen ezek a feltételek nincse­nek meg, az egymáshoz föl­drajzilag legközelebb fekvő, azonos borvidékbe, borhelybe tartozó települések termelőinek közös hegyközséget kell alapí­taniuk. A Szőlő és Bortermelők Ba­ranya megyei Egyesülete veze­tősége a rendelkezésére álló in­formációk alapján úgy ítéli meg, hogy a törvényben sze­replő 28 baranyai településből a villány-siklósi borvidéken 5-7, a mecsekaljai borvidéken 8-9, illetve Szigetvár és Helesfa borhelyeken - együtt - egy hegyközség alakítása várható. Az adott településeken 1500 m2-nél nagyobb szőlőültetvényt művelő árutermelőknek és ott az elmúlt naptári évben lega­lább 2 tonna szőlő, illetve 15 hektoliter bor vásárlását végző felvásárlóknak kötelező lesz a belépés. Ugyancsak kötelező lesz a belépés annak a házikerti - szőlő birtokosnak -, akinek több településen lévő házikerti szőlőterülete az 1500 m2-t meghaladja. Aki ennél kisebb területet művel, az beléphet a hegyközségbe, felvételét nem lehet megtagadni. Az előbbiekben említett gaz­dálkodók kötelesek, illetve le­hetőségük van a törvény ha­tályba lépését követő 60 napon belül - tehát 1995. március 1. és április 30. között - az illeté­kes település önkormányzata jegyzőjénél a névjegyzékbe be­jelentkezni. Mivel a bejelentkezés né­hány nap elteltével megkezdő­dik, gazdáinknak érdemes rá felkészülni, adataikat össze­gyűjteni. A bejelentkezésnek tartalmaznia kell az érdekelt nevét (cégét), lakóhelyét, sző­lőültetvénye helyrajzi számát, állítja Buzgó József - ahol meg­felelő az élőhely és kellő színvo­nalon áll a vadgazdálkodás, ott nem. Felvetődik természetesen a kérdés: mire alapozza a Vadá­szati Kollégium vészharang-vé­leményét?- Néhány területen valóban radikálisan csökkentették a szar­vasok számát - válaszolja Buzgó József -, Baranyában is jóval kevesebb már, de a kép nem álta­lánosítható, hiszen a törzsállo­mány országosan még mindig duplája az eltarthatóságnak. Ne­künk is igényünk lenne a pontos felmérés - de akkor mindkét ol­dal adatait tartalmazza, a vadkár­tól a bérleti díjakig. A kollégium állásfoglalásából ugyanis teljes mértékben hiányzik a vadgaz­dálkodók képviselőinek véle­ménye. Mindenesetre ma ott tartunk - állítják az rt. szakemberei -, területmértékét és használatá­nak jogcímét. A lokálpatriotizmus napja­inkban odáig eljutott, hogy azokon a településeken is meghirdetik a hegyközségek megalakulását, ahol ezt a tör­vény tiltja, nem szerepelnek a 28 település névsorában. Ezeknek a községeknek azt javasoljuk, hogy az 1989. II. törvény alapján szervezzenek más néven társadalmi egyesü­letet, például ilyen néven: Ba­ráti Kör, Szőlősgazdák Egye­sülete vagy Szőlő-Bor Club stb. Törekedjenek a minőségi bortermelésre és célozzák Olvastam, hogy Mike Newell Négy esküvő és egy temetés (Four Weddings and a Funeral) című angol filmjét milyen nagy sikerrel játsszák mindenütt. Még az amerikai mozipiacra is be tudott tömi, s ott szintén a nézők elismerésével találkozott. Mit is mondhatnék ezek után. A puding próbája a megevés: ha a közönség szeret egy filmvígjá­tékot, akkor azt érdemes volt elkészíteni.Esafilmténylegjó. . . Habár nem annyira. De ezt már a fanyalgó kriti­kus teszi hozzá (hadd okoskod­jon), s a közönségnek nem köte­lessége, hogy hallgasson rá. (Megvan annak a magához való esze.) A kritikusnak meg szem­pontjai (előítéletei?) vannak. Az például, hogy ami a Négy es­küvő .. .-ben csakugyan jó, az a West End-i angol vígjáték ha­gyományából fakad. A komiku­sán ismétlődő alaphelyzet mód­hogy a legtöbb baranyai élőhe­lyen megismerhető az állomány, „átlátható”, ami azt jelenti, hogy a mennyiségi szabályozás után következhet a minőségi szelektá­lás. Ahogy Papp Tivadar ezt fo­galmazza: ’93-ig vadászni kellett a szarvast, nem pedig gazdál­kodni vele. Miután az állomány elfiatalodott - több lett a korai ki­lövés miatt a minuszpontos tró­fea -, a minőségi válogatásra, a valódi vadgazdálkodásra helye­zik át a hangsúlyt. Ugyancsak a kollégiumi állás- foglalás bírálataként mondják: társadalmi munkában nem lehet se erdő-, se vadgazdálkodni.' Magas fokú szakértelmet és fe­lelősséget igényel ez a munka. A baranyai vadásztársaságok ese­tében már javulás tapasztalható, annak ellenére, hogy a sportva­dászok - amíg lehet - kénytele­nek működőképességük, rentabi­litásuk érdekében lőni a szarvast, ez pedig természetesen nem azonos a szorosan vett vadgaz­dálkodással. Ennek is eredmé­nye, hogy Baranya olyan részein - például Pécstől délre -, ahol erdő hiányában nem fordulhatna elő szarvas, a múlt évben közel 400-at ejtettek el az egyesületi területeken. A kollégiumi állásfoglalás nem foglalkozik az élőhellyel, csak a szarvassal. A kettő egy­mástól függetlenül nem kezel­hető, sőt, az élőhely legalább ak­kora törődést igényel, mint va­dállománya. Még egy adalék az rt. szakemberei szerint megala­pozatlan kollégiumi vélemény­hez: az erdei vadkár 40 száza­lékát immár az őzek okozzák. „Csodálkozom, hogy egy olyan grémiumnak, mint a kollégium, csak a szarvas ju­tott az eszébe . . - mondja dr. Papp Tivadar, a szarvas­koncepció egyik kidolgozója. Mészáros A. meg a szomszédos borvidék­hez, vagy a borhelyekhez való csatlakozást. Megyei egyesületünknek Villányban, Siklóson, Pécsett és Mohácson van tájegységi vezetője, akik szőlész-borász szakemberek és minden hoz­zájuk fordulónak adnak a té­mában szaktanácsot. Megyei irodánkban Pécsett, az Apáca u. 16-ban hétfőn délután és csütörtökön délelőttönként tartunk ügyeletet, ahol a hegyközségek szervezésével kapcsolatban felvilágosítást adunk személyesen vagy a (72)210-675 telefonon. Dr. Lisicza István szere például: a szereplők, nagyjából ugyanaz a társaság, folyton esküvőkre járnak, s ott szórakoznak, mulatnak, több­nyire az ifjú házasok rovására. Egy ilyen alkalommal találko­zik a két főszereplő, Charles és Carrie (két fiatal sztár, Hugh Grant és Andie MacDowell ala­kításában), meg is szeretik egymást, ám az ifjú hallani sem akar a nősülésről, jól elvan egyedül is. Nos, ebből szárma­zik a bonyodalom, mert a nők­nek, mint tudjuk, nem elég a boldogság, férjhez is akarnak menni. A helyzet, tehát az örökös la- kodalom-van-a-mi-utcánkban, és főhősök lelkiállapota között egyre nagyobb feszültség kép­ződik. Elválik az útjuk, noha már tudják, hogy örökre össze­tartoznak. Ezt az érzelmi krízist igen rokonszenvesen ábrázolja a film. S eközben a baráti társa­- Sajnos, a temetők is meg­halnak egyszer, de talán meg­menthetjük a lelkűket! - vallja Tám László fotóművész, akinek Takács Dezső grafikussal nyílt közös kiállítása csütörtökön a grazi Egyházmegyei Múzeum­ban (Diözesanmuseum) „Kál­váriák, templomok, temetők Baranyában” címmel. A Baranya-Steiermark Tár­saság szervezésében létrejött tárlat anyagáról a két kiállító művész így beszélt:- Ha ezek a népi, építészetet, szobrászatot és festészetet ma­gukban egyesítő relikviák el­pusztulnak, semmi sem emlé­keztet majd rá, hogy Baranyá­ban németek éltek - mondta Tám. - Ma ugyan még min­denki saját szemével megnéz­heti őket, mégis elsőrendűen fontos legalább fénykép által megörökíteni őket. Abban is reménykedem, hogy a képek inspirációt adnak a települések­nek, hogy vigyázzanak értéke­ikre, a templomokra csakúgy, mint az útmenti keresztekre, hi­szen egy-egy falu jellegét ezek határozzák meg. Vétek hagyni, hogy egy csodálatos kultúra, Kígyókiállítás Sásdon Kígyókiállítás van a hét vé­gén Sásdon a Művelődési Központ (Dózsa Gy. u. 32.) nagytermében február 24-25-26-án reggel 9-től 17 óráig. A kiállításon Pécsi Tibor kaposvári magánterrárium tu­lajdonos hüllőit tekinthetik meg az érdeklődők. ság ábrázolása is egyre szatiri- kusabb árnyalatot kap. Ez tehát valóban jó. Még az sem ellen­szenves, hogy az angol vígjá­tékhagyomány az abszurd hu­mor és a film noir jellegzetessé­geivel egyesül, amire már a cím is utal. Az éppen esedékes lag- zin a szereplők egyike, tetőtől talpig skót népviseletben, halálra eszi-issza (inkább mégis issza) magát. Persze, a temetése is ka­cagásba fullad. Tisztán élt, szóda nélkül. Az egyensúly kedvéért a soron következő esküvő viszont eléggé gyászos véget ér. Szóval ehhez a humorhoz már kell egy kis „ionescoi” vagy Jarry-féle beütés a nézőben, de hát ez miért ne lenne meg, hiszen a temetés és a lakoma társítása, groteszk „keresztezése” a filmvásznon is honos René Clair felvonásköz-t óta. Ez is rendben van. Ellenben . . . A fentebb is jelzett kifogásom mely mindenkié, a szemünk lát­tára tűnjék el! Takács Dezső a baranyai né­met falvak templomairól készí­tett 45 darabból álló színes réz­karc-sorozatot, ennek nagyob­bik részét hozta el Grazba:- Négy éve kezdtem a falujá­rást. A helyszínen vázlatokat, kis rajzokat készítek, s otthon karcolom, maratom, nyomom a grafikákat, melyek közül min­den darab egyedinek számít. A pécsi művészek kiállítását nagy érdeklődés kísérte. A két város és megye közéletének számos reprezentása mellett je­len volt dr. Somogyvári Imre tiszteletbeli osztrák és RudolJ Roth magyar konzul. A kiállí­tást Mayer Mihály püspök nyi­totta meg, aki kollégája, Johann Weber grazi püspök meghívá­sára érkezett. Személyes hangú és történelmi kitekintéssel tarkí­tott beszédében emlékeztetett arra, hogy a török pusztítás után mélyen hívő keresztény német­ség érkezett Magyarországra, akik - mondhatni - egyházi missziót is teljesítettek. Az ő ér­tékeik a magyarság értékei is! Méhes K. Vöröskeresztes vásár Jótékony célú ruhavásárt ren­dez a Vöröskereszt Pécs Területi Szervezete a Tüzér utcai Moz­galmi Házban. A február 27-én kezdődő, és március 4-ig tartó vá­sár hétköznap reggel nyolctól este hat óráig tart nyitva. Szombaton reggel nyolctól délután két óráig tart az árusítás. A bevételt hátrá­nyos helyzetű gyermekek nyaral- tatására fordítják. abból ered, hogy a rendező a polgári vígjáték és a fekete hu­mor kettős szövedékéhez egy harmadik szálat is hozzásodort, s ezzel egy közönségesebb, al­páribb, falsabb tónust kevert a történetbe. Elannyira, hogy időnként úgyérezzük, mintha a Folytassa .. .-sorozat egy újabb epizódját látnánk. Nem tudom, ki hogy van vele, én bevallom, a humornak ez a fajtája eléggé tá­vol áll tőlem. Talán azért, mert túlságosan sokat olvastam Lea­cock és Wodehouse műveit, ők pedig derűs, jókedélyű, ám fi­nom angol úriemberek voltak. S nekem ma is ők jelentik a mércét. Mindebből azt a következte­tést vonom le, hogy a filmren­dezőknek sem elég az a boldog­ság, hogy végre csinálnak egy jó filmvígjátékot, azt el is akar­ják adni. Ezért egy kicsit elront­ják. Nagy Imre Hazánk erdeiben 70-80 ezerre tehető a szarvasok száma, megyénkben ötezres az állomány Megalakulás előtt a baranyai hegyközségek FUTNAK A KEPEK Mindhalálig lakodalom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom