Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-25 / 55. szám

Jó üzleteket remél a Volksbank Pécsett Semmi akadálya sincs an­nak, ha valaki nálunk valuta- számlát nyit, Ausztriában bár­melyik fiókunkban pénzt vehet fel ennek terhére - válaszolt az osztrák takarékpénztár egyik vezetője G. Mayer igazgató arra a kérdésre, vajon lehetsé­ges-e az átutalás a magyaror­szági és az osztrák fiókok kö­zött. Ez már csak azért is meg­oldható, mert az osztrák bank- konzorcium minden egysége számítógépes kapcsolatban van egymással, ennek következté­ben a magyarországi külföldi tulajdonú bankok közül ők végzik leggyorsabban a banki műveleteket. Tegnap nyitották meg az első vidéki fiókot Pécsett, a ba­ranyai megyeszékhelyt azért részesítették kitüntető figye­lemben, mert alapos felmérés­sel megállapították, ebben a térségben nagyon sok vegyes vállalkozás van, amelynek pénzügyeit intézni kell, s arra is számítanak, az osztrák vál­lalkozók figyelme nem lanyhul az elkövetkező években sem. A „sógorok” érdeklődése Ma­gyarország iránt most még tö­retlen: tavaly például az oszt­rák export több mint 20 száza­lékkal bővült. A kis- és közép- vállalkozásokat célozták meg üzleti partnernek, de - mint a bankvezérek a bemutatkozó tá­jékoztatón elmondták - rend­kívül fontos számukra a lakos­ság pénzügyeinek intézése, eb­ben viszont Pécsett is nagy a verseny. B. G. Elegáns bankfiókban szép lányok várják az ügyfeleket az egykori Patyolat helyén Fotó: Läufer L. Roma világfesztivál „Rom som - Ember va­gyok”. E gondolat jegyében szervezik a Cigányok az et­nikai békéért elnevezésű roma világfesztivált Magyar- országon augusztus 16-19-e között. A kulturális esemény- sorozattal a földrészek ci­gányságának értékeit kíván­ják bemutatni - mondta Hága Antónia országgyűlési képvi­selő, az Ariadne Kulturális Alapítvány pénteki sajtótájé­koztatóján. Hága Antónia, a kuratórium elnöke elmondta: a világtalálkozó célja az előí­télet rombolása. A cigányság nem ismeretlen egzotikum, hanem évszázados, évezredes kulturális értékeket képviselő nép Európától Dél-Ameri- káig, Ausztráliától Angliáig. Elindulhat-e a modernizációs folyamat? Beszélgetés a régió fejlődéséről a Dunántúli Tudományos tintézet igazgatójával (6. oldal) Népdalverseny Mohácson Közel ötven általános iskolás vesz részt ma és holnap a XXIV. Schneider Lajos Magyar Népdal Éneklési Verseny dunántúli dön­tőjén Mohácson. Baranya megyét Balogh Emese, Dobos Anikó, Kel­ler Tamás pécsi, Tihanyi Noémi harkányi és Szabó Fruzsina sik­lósi diák képviseli. Az első öt he­lyezett értékes díjakban részesül, és talán meghívást kapnak rádiós szereplésre is. A zsűriben helyet foglal Budai Ilona népdalénekes is, aki huszonhét évvel ezelőtt gimnazistaként nyerte meg Pécs- váradon az országos népdalver­senyt. A versenyt tegnap este ün­nepélyesen megnyitották. Hétfőn ülést tart a baranyai közgyűlés Baranya Megye Közgyűlése február 27-én 9 órai kezdettel ülést tart Pécsett, a Papnövelde utcai díszteremben. A testület megtárgyalja egyebek közt a me­gyei önkormányzat idei költség- vetését, az 1996. évi egészségügyi címzett támogatási pályázatok feltételéül szolgáló szakmai prog­ramok benyújtásának jóváhagyá­sát. A napirendi pontok között szerepel az idei, a településfej­lesztés minőségi jegyeit erősítő pályázatok kiírása, valamint a PANNONMEDICINA Gyógy­szerellátó Vállalat kezelésében lévő vagyon önkormányzati tu­lajdonba adása tárgyában készült megállapodás jóváhagyása. Német vendégek Komlón A németországi Neckartenz- lingenből testvérvárosi küldöttség érkezik ma Komlóra. A delegáció tagjai többek közt Klaus Rau pol­gármester, Hans Schäfer, a város korábbi polgármestere, Alfred Hagele lelkész és a neckartenz- lingeni evangélikus gyülekezet képviselői. A vendégek vasárnap délelőtt istentiszteleten vesznek részt, délután Komló Város Ön- kormányzatának vezetőivel Mo­hácson megtekintik a busójárást és találkoznak a református lelké- szi hivatal képviselőivel. Hétfőn a a küldöttség mikrobusszal aján­dékozza meg a Hablitás Kft.-nél dolgozó sérült fiatalokat. Harcok Boszniában A boszniai Glamoc körzeté­ben, Hercegovinában és Velika Kladusánál pénteken is folytatód­tak az összecsapások az ellenfelek között. Szerb jelentések szerint a Glamoc környéki csütörtöki hor- vát tüzérségi offenzíva után pén­tekre enyhült a harcok hevessége, a két fél gyalogsága azonban to­vábbra is támadja egymás állásait. A muzulmán csapatok pénteken Hercegovinában Treskavica kör­nyékén kíséreltek meg ellenőrzé­sük alá vonni egy stratégiai fon­tosságú pontot, de a szerb erők visszaverték a támadást. V°iíÓ^7 KÖZÉLETI NAPILAP aj Dunántúlt napló VI. évfolyam, 55. szám 1995. február 25., szombat Ára: 19,50 Ft Válaszút előtt a gazdaság Békési László távozó pénzügyminiszter sajtótájékoztatója Az idén válaszút elé került a magyar gazdaság. Még mindig van lehetőség arra, hogy kiala­kuljanak a hosszú távú stabil növekedés feltételei, ám ehhez jelentős struktúraváltásra van szükség. Amennyiben a kor­mány meg kívánja spórolni a szerkezetváltással kapcsolatos terheket, társadalmi feszültsé­geket, úgy Magyarországon az elkövetkezendő években hosszú távú stagnálásra lehet számí­tani. Minderről Békési László távozó pénzügyminiszter be­szélt pénteki sajtótájékoztató­ján. Elmondta, hogy 1993-ban és 1994-ben ellentmondásos fo­lyamatok jellemezték a gazda­ságot. Minden területre kiteije- dően megkezdődött a növeke­dés, dinamikusan bővültek a be­ruházások és örvendetes fellen­dülés alakult ki az exportban is. A kedvező folyamatot azonban gyors egyensúlyromlás és jelen­tős eladósodás kísérte. Tavaly a folyó fizetési mérlegben a kia­lakult hiány megközelítette a 4 milliárd dollárt, az államháztar­tás deficitje pedig elérte a GDP 8 százalékát. A növekedéssel párhuzamosan továbbra is nagy az importigény és ez okozza a jelentős pénzügyi egyensúlyhi­ányt. Amennyiben változatlan szerkezetben folytatódik a gaz­daság fejlődése, úgy ez a fo­lyamat mát viszonylag rövid idő után finanszírozhatatlanná vá­lik. (Folytatás a 2. oldalon) Adós az ingatlanadóról Az új pénzügyminiszter a tár­sadalmi igazságossággal indo­kolta az ingatlanadó esetleges bevezetését. Egyebek mellett a számításba vett új adónemről kérdeztük Kesjár Jánost, az APEH Baranya megyei Igazga­tóságának vezetőjét.- Az ingatlanadó a vagyona­dónak egy része, annak mintegy „előkészítése”. A vagyonadóról az a véleményem, hogy akkor tartanám bevezetésre érdemes­nek, ha az abból nyert informá­ció az ellenőrzés alapja lenne. Az ingatlanadóval az új pénz­ügyminiszter valószínűleg csak a költségvetés bevételeit akarja növelni.- Valóban szükséges-e az adórendszer korszerűsítése, s ha igen, mi változhat?- Egyetértek egy hosszabb távon is stabil szerkezetű adó­rendszer kialakításával, hiszen ez nemcsak a hivatalnak, de az adóalanyoknak is érdeke. Még a Békési vezette minisztériumban egyébként már történtek lépé­sek az adórendszer ésszerűsíté­sére és rendszerbéli javítására. Erről egyelőre csak elvi véle­ményeket ismerek; ezek azt cé­lozzák, hogy végre álljon már be minden egyes adónem - az ÁFA, az SZJA és a többi -, s a következőkben csak mértékbéli változások lehessenek. Olyan konform rendszer alakuljon ki, amelyik végre stabil, nem vál­tozik évente, nem áll a feje tete­jére, és eleve arra törekszik, hogy ne legyenek kiskapuk. B. Z. Egymillió forint jutalom Feldarabolt hullát találtak Harkánynál A héten hoztak ítéletet a múlt évben történt darabolós gyil­kosság ügyében, ám a rendőr­ség máris újabb hasonló ügyben kezdhet nyomozást Baranyá­ban. Február 23-án 15.30 órakor a Harkány és Ipacsfa közötti út­szakaszon (az ipacsfai elágazó­tól Harkány felé 400 méter tá­volságra) az út jobb oldalán lévő fás-bokros részen ismeret­len férfi feldarabolt holttestére bukkantak. A férfi bőrszíne fehér. Kb. 35-40 éves, 185-190 centiméter magas és a testalkatából ítélve közepesen táplált lehetett. (Folytatás a 2. oldalon) Horn Gyula Bécsben Mindenképpen törekedni kell a szolidaritást kifejező társa­dalmi-gazdasági megállapodások megkötésére - mondotta Horn Gyula kormányfő azon a bécsi konferencián, amely az osztrák Munkáskamara fennállásának 75. évfordulója alkalmából az indi- vudalizmus és a szolidaritás kér­dését tárgyalta. Hóm ehhez azt is hozzáfűzte: a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az ellentét nem a kormány és a szociális partnerek között, hanem a két szociális partner, a munkaa­dók és a munkavállalók között fe­szül. A siker a társadalom egyes rétegeivel kötendő megállapodá­soktól várható. Az ünnepi szim­pózium három előadója - a ma­gyar kormányfőt megelőzően Franz Vranitzky kancellár és Gro Harlem Brundtland norvég mi­niszterelnök egyetértett abban, hogy az individualizmus és a szo­lidaritás nem ellentétes egymás­sal. Hóm Gyula résztvett azon a díszebéden, amelyet Vranitzky kancellár adott, s amely egyben nyitó rendezvénye volt a délután kezdődő európai szociáldemok­rata találkozónak. A Grazi Egyházmegyei Múzeumban két pécsi alkotó, Tám László fotóművész (jobbra) és Takács Dezső grafikus közös ki­állítását nyitotta meg Mayer Mihály pécsi megyés püspök (kö­zépen). (írásunk a 3. oldalon olvasható) Fotó: Müller HÁROM HABILITÁCIÓ A PMMF-EN Szakmai felkészülés az egyetemmé válásra A pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem és a Pollack Mihály Műszaki Főiskola egye­sülése szinte már elfogadott tény, s csak a parlament „rábó- lintása” szükséges, hogy ezt szentesítse; mégse tudni, hogy a kormány és a törvényhozás ad­minisztrációja mikor jut el odáig, hogy mindez meg is tör­ténjék. Mindenesetre, míg a hivatali ügyek stagnálnak, a PMMF-en megkezdődött az egyetemmé válás szakmai előkészítése. En­nek egyik első állomásaként ke­rült sor három tanszékvezető fő­iskolai tanár habilitációjára a Budapest Műszaki Egyetem Építőmérnöki, illetve Építész­mérnöki Karán. Dr. Lenkei Pé­ter, a Tartószerkezeti Tanszék vezetője még tavaly, míg Kiste­le gdi István, az Épületszerke­zettan és dr. Bachman Zoltán, a Tervezési Ismeretek Tanszék professzora a napokban szerezte meg egyetemi alkalmassági ké­pesítését. Kistelegdi István a történeti városközpontok reha­bilitációjának pécsi modelljét, míg Bachman Zoltán a műem­léki építészetet mutatta be kiál­lítás és tudományos beszélgetés során a szakmai kollégiumnak, melynek tagjai között olyan ne­ves építészek szerepeltek töb­bek között, mint Makovecz Imre és dr. Finta József. Kistelegdi István szerint - aki a PMMF főigazgatójaként a tervezett fúzió egyik alakítója - a személyes ambíción túl azért fontos, hogy a főiskolai tanárok egyetemi tanári címet szerez­nek, mert fokozatosan úgyis fel kell készülni az egyetemi szintű akkreditációra. Mivel egyetemi szintű építőművész-képzés be­indítását is szeretnék (vagy a jövendő Műszaki vagy a Művé­szeti Karon belül), máris el kell kezdeni a megfelelő tanári gárda verbuválását, felkészíté­sét. A PMMF vezetése, tanárai úgy érzik, hogy mivel ők fog­nak újonnan bekerülni egyetemi keretek közé, nekik kell meg­tenni a szükséges lépéseket. Természetesen a jelen állapot­ban még mindig az a legfonto­sabb, hogy a PMMF Tanácsa és a JPTE Szenátusa az oktatói, a hallgatói és a kari autonómia kérdésekben megegyezésre jus­sanak. Ezután következhet az a hosszú folyamat, mely az egye­tem szervezetébe való betago­zódással ér véget, vagyis a Mű­szaki Kar egyetemi szintű mű­ködésével - természetesen taná­rai révén. Méhes K. Megették az állatkertet (2. oldal) í 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom