Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-24 / 54. szám

1995. február 24., péntek A mai nap uj Dunámon napló 3 Gábli és pezsgő Arra, hogy mi sülhet ki egy baráti vacsorán, jó példa a teg­nap megnyílt Cellarium ven­déglő komplexum. Három éve merült fel Rippl Bélában, a köz- tiszteletben álló pécsi vendég­lősben a gondolat, a pécsi pin­cerendszer egy részének ilyen­fajta hasznosításáról. Legyen egy olyan hely, amely széles ré­teget vonz, egyedülálló étel-ital kínálattal rendelkezik, és a ku- linális élvezetek mellet szellemi táplálékot is nyújt. A Cellarium, amely az AB Aegon Biztosító tulajdona sajá­tos építészeti hangulata, vala­mint termeinek szeparáltsága, de mégis egybetartozása kitűnő lehetőséget teremt a gasztronó­mia élvezetére, baráti beszélge­tésekre, munkaebédekre, kultu­rális kikapcsolódásokra. A Boldogság Háza előtti teret felújíttatta a komplexumot üzemeltető Kft., macskakő ke­rült a kopott beton helyére. In­nen lépünk be a földszinti foga­dótérbe, ahol útbaigazítást kap­hatunk a vendéglőről, Pécs kul­turális eseményeiről, szálláslehe­tőségekről. A régmúlt hangulatát idéző téglák között jutunk le a pincébe, sejtelmes megvilágítású lépcsőkön. Itt a bőség zavarával megküzdve választhatunk helyet magunknak a sörözőben, étte­remben, színtérben. Rendelke­zésre áll egy kis cella a sör rabja­inak, valamint egy különterem is. Ehetünk gáblit, kakastöke pörköltet, Ellendi vesevelőt, rán­tott pacalt, és a sok egyéb finom­ság mellett leöblíthetjük torkun­kat a Pécsi Serfőzde söreivel, táj­jellegű borokkal, vagy akár fran­cia pezsgővel. Mindezt egy ötle­tes újság formátumú étlapról vá­laszthatjuk ki. Olyan hellyel lettünk gazda­gabbak amire méltán lehetnek büszkék a pécsiek és a betérő külhoniaknak is kellemes órákat igér. S. Cs. Läufer László felvétele A legjobb falatokkal várja vendégeit a legújabb pécsi étterem Egyesületté alakul a Környezeti Nevelésért Iskolahálózat Pécsi és baranyai környezet- védelemmel foglalkozó peda­gógusok életre hívják a Kör­nyezeti Nevelők Baranya Me­gyei Hálózatát. A Környezeti Nevelésért Iskolahálózat egye­sületté alakuló ülését február 27-én délután fél négykor tartja Pécsett, az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Isko­lában, amelyre minden érdeklő­dőt, tagot és leendő tagot szere­tettel várnak. Sarkig tárt élet Új verseskötetet mutatnak be holnap délután 4-kor a székes- egyházi plébánián. Galambosi László Sarkig tárt élet című könyvéből Liszkay Teréz és Ka­lász Gyula mutat be néhány köl­teményt. A gyűjtemény elé Tóth Károly irodalomtörténész mond bevezető szavakat. Újabb szűk esztendő a komlói intézményekben A költségvetést csak elfogadni lehet, beletörődni nem Tanácskozásnak indult, de hozzászólás kevés akadt tegnap Komlón, a városházán azon az ülésen, amelyen a szociális ott­honok, közművelődési intéz­mények vezetői, gazdasági ügy­intézői találkoztak. Nem volt mit vitatni a város költségveté­sén. Tóth Sándor pénzügyi iro­davezető már a legfrissebb, a költségvetés szerkezeti átalaku­lását is tükröző adatsorokkal szolgált: az előző nap még 1 milliárd 587 millió forinttal számoltak, ami máris 15 millió­val - egy új intézmény, a tűzol­tóság félévi működési költségé­vel - emelkedett. Tartós terhe a városnak az idei 113 milliós forráshiány, amit hitelekből kell pótolni. Ebből 84 milliót a kór­házra, 2,2-őt a mecsekjánosi szennyvízre kell fordítani, de az intézmények helyzetét legjob­ban az fejezi ki, hogy több mint 27 millió működési hitel kell ahhoz, hogy egyet sem kelljen bezárni. Noha Komlón már korábban és most is ügyeltek arra, hogy a közalkalmazotti bérek, bértari­fák ne sérüljenek, Karsáné Végh Ildikó, a Városi József At­tila Könyvtár vezetője el­mondta, az évek óta vergődő in­tézmény még nem tudja, hogy miből vásárol folyóiratokat az idén, képes-e állománygyarapí­tásra, s mit kezdjen egy képvi­selő tanácsával, hogy ugyanis küldjenek el embereket, amikor most végre kialakult szakappa­rátusuk van? Horváth Istvánná, a Városi Művelődési Központ igazgatónője Komló legna­gyobb, szakmailag sokrétű munkát közművelődési hálóza­tát látja veszélyben, amelynek a költségvetése nemhogy az inf­lációt nem követi, de a tavalyi­nál is szerényebb. A dominóelv szerint megroppanó intézmény- hálózatnak csak látszólag állnak a végén az idősek otthonai. Na­gyági Béláné, az Egyesített Szociális Otthonok vezetője szomorú summázatként mondta: már az a gond, hogy mit tudnak az időseknek regge­lire, ebédre adni, de azzal együtt is mindent megtesznek, hogy talpon maradjanak; s ő, mint vezető - úgymond - utoljára hagyja el a hajót. Végül Szarka Elemér pol­gármester kért szót. Beszélt a többízben elnapolt adókivetés­ről, a lakók helyzetét tükröző 82 milliós kintlévőségről, a város lakáseladások révén is fogyó vagyonáról, az intézkedések szükségességéről, melyek a fo­lyamatot megállíthatják. Hang­súlyozta; Komlónak van infrast­ruktúrája, iskolái, térségi von­zása - mindent meg kell tenni a tőke helyben tartásáért is. Ezért nehezményezte, hogy a kórház- rekontsrukcióval nem helyi vál­lalkozókat bíztak meg - és igenis, az intézményeknek is vállalkozniuk kell. B. R. A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Jönnek a busók! Persze nem kell megijedni, elbujdokolni, hiszen ez azt is jelenti, hogy vége a télnek. A hét végén zaj­lik Mohácson a híres-neves bu­sójárás, aminek kapcsán a haj­dan történtekről és a ma is élő hagyományról szól egy igazi busószakértő, akinek nagy része volt egykor abban, hogy ezt a hagyományt felelevenítették. Hogy milyen szándékkal? Ezt is megtudhatják a Pécsi Rádió szombat délelőtti 9-től 11-ig tartó Jó pihenést! című maga­zinműsorából, melyet ezúttal Dán Tibor szerkeszt. Az utóbbi idők nagy vihart kavart sajtóhíre a terjedő papa­gájkor. A helyzet most is az, hogy talán inkább sajtó-kórról beszélhetünk, viszont az eset kapcsán talán érdemes egy ki­csit magunk köré nézni és szólni arról, milyen betegsége­ket terjeszthetnek a környeze­tünkben élő állatok. E betegségek ellen nem biz­tosíthatjuk magunkat, mint ahogy nálunk nem divat és talán nem is lehet biztosítani egy „aranylábú” focista „arany”-lá- bát. Mit tehet mondjuk az a vi­lághírű tenorista, aki félti a hangját és biztosítani szeretné? Színészek, biztosítótársaságok szakemberei válaszolnak majd ezekre a kérdésekre. De még jó pár kérdésre vá­laszt kaphatnak szombat dél­előtt a Pécsi Rádió hallgatói: például: miért ér aranyat a bur­gonya, hogyan képezik a vincel­léreket, ki kaphat lőfegyvert és miért magyar város Torontó? Érdekesnél érdekesebb törté­neteket mesélnek el azok a lá­nyok a 100-as Faktor szombati adásában, akik külföldön vál­lalnak gyermekmegőrzést csa­ládoknál. A vasárnap a kívánságműso­roké a Pécsi Rádióban: délelőtt fél 9-től 10-ig Lenk Irén nép­szerű Szerkesszünk együtt! című „leveles” kívánságműsora jelentkezik, délután 3-tól 4-ig telefonos üzenetközvetítő adás. Szakképzés és tehetséggondozás Regényi Béla Arany Katedra-díjas A közelmúltban Arany Ka­tedra-díjat kapott Regényi Béla, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa. A Sopiane Gépgyár vezető szakoktatójaként kezdte peda­gógiai pályáját, aztán a 60-as évek elején az 500. sz. Szak­munkásképző és Szakközépis­kolában a gépi forgácsoló szakmacsoport szakelméleti ta­nára lett, ahol a mai napig óra­adó tanár. Kiugró eredményeket a te­hetséggondozás területén és a tanulmányi versenyekre való felkészítésben ért el. Sok tanu­lója végzett az első három hely valamelyikén az évente meg­rendezett országos versenye­ken, sőt egyikük egy nemzet­közi verseny első díját is el­hozta. 1976-ban, addigi ered­ményei elismeréseképpen a Megyei Tanács művelődési osz­tálya felkérte, hogy lássa el a négy dél-dunántúli megye szak- felügyelői teendőit. így aztán tíz évig járta a régiót, látogatta a szakképző intézmények szak- elméleti óráit, és értékelte az is­kolákhoz tartozó gazdálkodó szervezetek gyakorlati oktatá­sának színvonalát, s közben természetesen, ha csökkentett óraszámban is, de tanított saját iskolájában. Regényi Béla Fotó: Läufer Aztán megszűnt a regionális rendszer, a szakiskolák orszá­gos irányítás alá kerültek, s ak­kor újra teljes óraszámban taní­tott. 1988-ban a Baranya Me­gyei Pedagógiai Intézethez hív­ták, amely, mint mondja, nagy kihívás volt számára, hiszen ott nagyon magas színvonalú munka folyt, s azóta neki nem­csak a szakképzéssel, hanem valamennyi általános és a kö­zépiskolát is érintő, évi 70-80 tanulmányi versennyel kell fog­lalkoznia. Tulajdonképpen az országos versenyek megyei szintű versenyeit készíti elő. Három éve szervezi a megyei tehetséggondozó szakköröket, decentrumokat hozva létre a nagyobb városokban, melynek gyümölcse már kezd beérni, hi­szen egyre jobbak a megye ver­senyeredményei. Négy évig volt a pécsi ön- kormányzat oktatási bizottsá­gának szakképzési szakértője, s tagja annak a team-nek, amely a Baranya Megyei Munkaügyi Tanács döntéselőkészítéseit se­gítette, s amelyben az önkor­mányzatokat képviselte. Sok­rétű munkája mellett bemutató tanításokat és fórumokat is szervez. A Phare-program keretén be­lül angol nyelvű pályázat ered­ményeképpen 1992-ben francia és olasz szakképzési intézmé­nyeket látogatott, s az ott szer­zett tapasztalatokat jól tudta hasznosítani itteni munkájában. Regényi Béla úgy gondolja, hogy a jövő a komplex profilú szakképző intézményeké és az érettségire épülő szakmaszer­zésé. Cs. L. Szerb-magyar privatizációs tapasztalatcsere Szerbia érdeklődik a ma­gyarországi privatizációs ta­pasztalatok iránt. Ennek jegyé­ben látta vendégül Halmi Gá­bor, az ÁVÜ ügyvezető igaz­gató helyettese Drágán To- mic-ot, a Szerb Köztársaság re­organizációért és a gazdasági átalakulásért felelős miniszterét csütörtökön Budapesten. Koncessziós autópálya-építés Magyarországon Az utóbbi időben számos bi­zonytalanság mutatkozott a koncessziós autópálya-építések terén. A délszláv válság, a ke­let-európai kereskedelem csök­kenése és a magyar gazdaság romló pénzügyi helyzete miatt a befektetők és a reménybeli hite­lezők óvatosabbá váltak. Egyre nagyobb hozzájárulást követel­nek az ajánlattevők a magyar ál­lamtól, mivel kevésbé látják biztosnak befektetéseik megté­rülését. A kialakult helyzet mi­att a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium újfajta finanszírozási lehetőségeket is keres, különösen az M3-as au­tópálya megépítésének felgyor­sítására. Erről Timár András, a koncessziós autópályiroda ve­zetője beszélt csütörtökön sajtó- tájékoztatón. Szulák Andrea fest és versel Szulák Andrea a komlói színpadon Fotó: Löffler Gábor Tovább nőtt a gazdasági szervezetek száma Januárban a gazdasági szer­vezetek száma tovább nőtt, a hónap végén meghaladta az 1,06 milliót, egy hónap alatt 7 ezerrel gyarapodott - tájékoz­tatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. A jogi személyiség nélküli vállalkozás több mint 900 ezer, melynek zöme egyéni vállalkozás, mintegy 10 száza­léka betéti társaság, 1 száza­léka pedig gazdasági munka- közösség. Az egyéni vállalko­zók körülbelül egyharmada kisiparos, 32-32 százalékuk szellemi szabadfoglalkozású, illetve magánkereskedő, a me­zőgazdaságban a vállalkozók mindössze 3 százaléka tevé­kenykedik. A jogi személyiségű vállal­kozások 87 százaléka kft., 3 százaléka rt., 8 százaléka szö­vetkezet. A cégek 35 százaléka a kereskedelemben és a szol­gáltatásokban működik, 19 százaléka az iparban, 18 száza­léka ingatlan ügyletekkel fog­lalkozik, 9 százaléka az építő­iparban, 5 százaléka a mező- gazdaságban tevékenykedik. Mindössze 2 százalékkal emelkedett januárban a csődöt jelentő jogi személyiségű vál­lalkozások száma. A könnyűzene palettáján nem is olyan rég feltűnt énekesnő, Szulák Andrea kezéből nemcsak a mikrofon, az ecset sem esik ki- legalábbis erről győződhetett meg a komlói Színház- és Hangversenyterem közönsége, amely a Darabok a szívemből koncertje előtt a festményeiből- ezúttal hatodik alkalommal - nyílt kiállítás megnyitóján is résztvehetett.- Mi a közös momentum Andrea dalaiban és képeiben?-Talán a hitelesség. Nem kell megfejteni, nem kell bele­magyarázni. Hangulati dolgok­ról szólnak, hiszen magam is hangulatember vagyok, bár mindent meggyőződésből te­szek. De míg a zene hivatás, a képek - jórészük a turnék alatt megtett rengeteg kilométer so­rán megmaradt tájakat igyek­szik visszaadni - már nem mű­vészi igényű alkotások. Nincs tétjük, nem féltett kincsek, talán csak szerelemgyerekek. A fes­tés nekem inkább hobbi. Ha úgy tetszik, ideggyógyászati kezelés ezekben a rohanó mindenna­pokban, amelyek feszültségét mindenki másképp éli ki magá­ból.- Milyen visszajelzések, ne­tán meglepetések érték?- A képekre a szenvedélyes rajongástól az együttérzésen át a „kár volt a festékért ” megje­gyezéséig mindenből kaptam. A zenében pedig a siker, ami meg­lepetést okozott, miután én is a vendéglátós „iparban” kezdtem, ahonnan köztudottan nagyon nehéz kitörni. Feldolgozni még­sem volt igazán nehéz, hiszen hiba volna, ha az ember túl ko­molyan venné önmagát. Egy­szer fenn, egyszer lenn - a talmi világnak bedőlve vétek átejteni sajátmagunkat. Márpedig én de­rűs embernek szeretném tudni magam. Szulák Andrea derűje pe­dig alighanem valamit még tar­togat a pop-siker „vámszedői­nek”; a turnéból hátralévő tíz előadás után máris újabb leme­zére készül. Tartalma meglepe­tés lesz. Ám annyit még elárult, fiókjában saját tollából is akad­nak versek. Tröszt Éva « é t 4 I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom