Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-21 / 51. szám
1995. február 21., kedd Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Pécsi fórum a belső ellenőrzésről A pénzügyi és számviteli beszámolókkal kapcsolatos aktuális vizsgálati kérdésekkel, az adótörvények és az adóigazgatás változásaiból adódó revíziós feladatokkal foglalkozik az a vállalkozói és intézmény ellenőrzési szakemberekhez szóló fórum, melyet Pécsett szervez március 2-3-án a baranyai Vezetési Tudományos Társaság (224-024). A rendezvényen a gyakorlati megismerés mellett szakmai konzultációra is mód nyílik. Adóellenőrök a Balaton partján Számítógéppel felszerelt adóellenőrök járják majd a nyári szezonban a Balaton északi partját. így a központi adatbázisból a helyszínen megtudhatják például, hogy legálisan közvetíti-e a kiadó szobákat, vagy a különböző programokat az út szélén parkoló autó ez ügyben fáradozó tulajdonosa. Tavaly ugyanis a csaknem 8600 ellenőrzés során több mint félmilliárd forint adókülönbözetet regisztráltak, s az ellenőrzött tóparti vállalkozók közül minden harmadik nem adott nyugtát. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. február 20-tól Pénznem vételi közép eladási angol font 174,80 176,54 178,28 ausztrál dollár 8,43 82,23 83,03 belga frank (100) 363,67 367,13 370,59 dán korona 18,96 19,14 19,32 finn márka 24,07 24,30 24,53 francia frank 21,53 21,74 21,95 gör.drachma(IOO) 47,60 48,06 48,52 holland forint 66,84 67,47 68,10 ír font 173,02 174,75 176,48 japán yen (100) 113,39 114,99 116,09 kanadai dollár 78,52 79,31 80,10 kuvaiti dinár 369,75 373,37 376,99 német márka 74,92 75,63 76,34 norvég korona 17,03 17,19 17,35 olasz líra (1000) 69,06 69,76 70,46 osztrák sch. 10,64 10,74 10,84 portugál esc.(100) 71,93 72,63 73,33 spanyol pes.(100) 85,82 86,68 87,54 svájci frank 88,52 89,37 90,22 svéd korona 15,12 15,27 15,42 USA dollár 110,38 111,45 112,52 ECU (Közös Piac) 140,64 142,00 143,36 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre A Pannonautó Rt. egyik legújabb nagyértékű beruházása a számítógépvezérlésű lemezmegmunkáló központ Löffler Gábor felvétele CSŐDHELYZET HELYETT LÉTSZÁMBŐVÍTÉS Felfelé halad a lejtőn a Pannonautó Rt. A Pannonautó Rt. alig több, mint egy éve a Pécs önkormányzatának tulajdona. A privatizált társaság a piaci viszonyok miatt néhány hónapos működés után kritikus gazdasági helyzetbe került, napjainkban viszont már létszámbővítést, műszaki fejlesztést, profilbővítést terveznek a cégnél, az éves árbevétel kétszeresével számolva. A haszon- és személygépjármű javításra és karbantartásra, könnyűfém öntödei tevékenységre és lakatosipari gyártásra berendezkedett Pannonautó Rt. részvényeinek 88,3 százalékát elsősorban azért vásárolta meg Pécs városának Önkormányzata 1993 decemberében, hogy biztos szerviz hátteret teremtsen a Pécsi Tömeg- közlekedési Rt. buszainak. Persze azzal a nem titkolt elképzeléssel, hogy a nagy szakmai múlttal, s egykor dél-dunántúli javító és értékesítő hálózattal rendelkező vállalat egyéb megrendeléseket is szerez. Azonban a gépjárműjavítás terén ekkora már más pécsi cégek sem elégedhettek meg a saját géppark karbantartásával, s a versenyhelyzetben a Pannonautó Részvénytársaság a korábbi megrendelőinek egy részét is elvesztette. Ugyanakkor az öntödei tevékenység országos szinten ugyancsak holtpontra jutott, így nem meglepő, hogy az 50 százalékos teljesítménnyel működő Rt. a múlt évet várhatóan 18 millió forintos veszteséggel zárja. Ezen a német exportra dolgozó, építőipari gépekhez karosszériaelemeket gyártó lakatosüzem termelése sem tudott sokat javítani. Sőt, 1994 őszén kritikus helyzetbe került a vállalkozás és volt olyan időszak, hogy a szükséges alapanyagok megvásárlása is nehézséget okozott. Ekkor új üzleti stratégiába kezdett a cég, melynek következetes végrehajtása napjainkban is tart. A társaság jelenét, s jövőjét Szatmári Zoltán ügyvezető igazgató eképp jellemezte:- 240 millió forintos bevétellel számolunk az idén, vagyis az 1994 évi kétszeresével és néhány százalékos nyereséggel. E hó végére terveink szerint kifizetjük szállítói tartozásainkat. Mindez annak köszönhető, hogy a kollektíva egységesen kiveszi a részét a megrendelések megszerzéséből, s azok teljesítéséből. Az 1,2 millió márkás német export 20 százalékkal szeretnénk növelni 1995-ben, de a hazai piacon is kötöttünk már szerződéseket. Az öntődében már is kétszer annyi a munka, mint korábban, de a legnagyobb változás a fő profilban, a haszon- és személygépjármű javításban várható. Itt komplex szolgáltatás bevezetése a cél, gumiszerelésre, nyugati típusú kisteherautók és személygépkocsik fényezésére is alkalmas berendezések beszerzésével bővítjük a kínálatunkat. Mindenesetre januárban már az új elvárásoknak megfelelően, nullszaldóval zárult a termelés. Sőt, 20 fővel gyarapodott az állomány, de még a 130 fős pillanatnyi létszám sem végleges, újabb 20 ember alkalmazását tervezik. Ugyanakkor vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a Pécsi Tömegközlekedési Rt. szóló buszait a Pannonautó javítsa, ami ugyancsak állandó munkát és további létszámbővülést jelenthet. Mészáros B. E. Tanácsok cégvezetőknek Határidők Február 20. : A külföldi szervezeteknek kifizetést teljesítő belföldi személyek adóbefizetése a januári kifizetések után. Az áfa befizetése. A munkaadói, a bérgarancia- és a munkavállalói járulék befizetése. Az SZJA befizetése. A játékadó befizetése. A tenyésztési hozzájárulás befizetése. J ogszabály változás Agrártámogatások A 14/1995. (II. 10.) Kőim. rendelet az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló 187/1994. (XI. 30.) Korm. rendeletet módosította. A jogszabály értelmében 1995. február 10-től az új mezőgazdasági gépek vásárlásához, tartós bérletéhez (lízingjéhez) nyújtott (kamat)támogatást már a halászati tevékenységet végző gazdálkodók is igénybe vehetik. Az anyagköltségek fedezetére felhasznált tagi kölcsön összege után - a kölcsönszerződés időtartamára járó - kamattámogatást igénybe vevő mgtsz-ek az adott hónapban felvett tagi kölcsön összegéről ezentúl mindig a következő hónap 5. munkanapján kötelesek a területileg illetékes megyei/fővárosi Földművelésügyi Hivatalt tájékoztatni. A támogatásra jogosultaknak a rendelet 10. §-ában felsorolt egyes támogatásokat - a korábban egységes adóhatósági számla helyett - már három különböző elnevezésű és számú számla valamelyikéről kell igényelniük. (M. Közlöny, 1995/11. szám) Aktuális Könyvvizsgálat A könyvvizsgálat rendjéről szóló 46/1992. (III. 13.) Korm. rendeletet módosította a 188/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet amelynek részletes elemzése a Cégvezetés 1995/3. számában olvasható. Az alapjog- szabály több új szakassza egészült ki. Szigorúbbak lettek a könyvvizsgálói engedély megszerzésének a feltételei: természetes személyeknél bejegyzett könyvvizsgálóval kötött munkaszerződés, illetve munkavégzéssel járó tagsági viszony alapján végzett 3 éves szakmai gyakorlat a feltétel. A módosítás új szabályként beemelte a jogosulatlan könyv- vizsgálat fogalmát, és a hozzá kapcsolódó szankciókat. Korábban elegendő volt a könyvvizsgálatra jogosult társaság engedélyezésekor a társaság tevékenységi körében szerepeltetni a könyvvizsgálatot, vagyis az bármely más tevékenység mellett végezhető volt. A továbbiakban ilyen tevékenységre csak az a társaság kaphat engedélyt, amelynek tevékenységi körében alapvetően könyvvizsgálatot, illetve ahhoz közel álló tevékenységet jelöltek meg (pl. adótanácsadást, számvitelt, pénzügyi tanácsadást, stb.) A Danubius szállók jó éve A múlt évben 5,89 milliárd forint nettó árbevételt és 1,1 milliárd forint adózatlan eredményt ért el a Danubius Hotels Rt. A Danubius szállodáiban tavaly 174 467 vendég töltött el összesen 754 ezer vendégéjszakát. A szállodai szobák kihasználtsága az 1993-as évi 68,7 százaléktól egy százalékkal maradt el, s mindez elsősorban a gyenge balatoni szezonnak volt köszönhető. A vendéglátásban a Danubius piaci okokból csak 5 százalékos mértékben emelte forint árait tavaly, ami jelentősen elmaradt az inflációtól. Az 1994-ben elért árbevétel és nyereség több volt, mint amennyit a Danubius előre tervezett. A nyereség 1993-ban 16,9 százaléka volt az árbevételnek, a múlt évben pedig már 18,4 százaléka. A társaság bevételei 15,5 százalékkal emelkedtek tavaly. Az árbevétel közel fele a szállodai, 32 százaléka a vendéglátói, 13 százaléka gyógyászati tevékenységből származott 1994-ben. A MUNKAHELYI BALESETEK TANULSÁGAI Dolgozni meglehetősen kockázatos Mint felvételünk tanúsítja, ezúttal minden rendben. Sok munkahelyi balesetet elkerülhetnénk, ha a védőeszközöket, védőruhákat megfelelően alkalmaznánk, és nem hanyagolnánk el a munkavédelmi előírásokat Fotó: Müller Andrea Kétszázötven munkaügyi ellenőr járja az országot, s a Munkaadó lapja szerint ez a szám „elenyészően kevés”. Nos, attól függ, mihez hasonlítjuk. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek például csupán kétszáz ellenőre van, ám tudjuk, hogy a cégek többsége ennél kevesebbel is megelégedne. Ez persze a munkaügyi ellenőrökre is igaz: nem ritka, hogy be sem engedik, netán elkergetik őket. Nehéz lenne válaszolni arra a kérdésre is, hogy sok vagy kevés az a 3 millió forint, ameny- nyire január óta egy olyan cég büntethető, mely elhanyagolja a munkavédelmi előírások betartását és így veszélybe sodorja saját embereit. Dolgozni persze mindig kockázatos, de hogy mennyire, az igazán csak a statisztikákból derül ki. 1993-ban, az utolsó statisztikailag feldolgozott évben 46 ezren szenvedtek munkahelyi balesetet az országban, ami nemcsak igen magas szám, hanem körülbelül négyszerese is az 1984-es adatnak (11 ezer). Viszont kevesebb az előző évinél (55 ezer). Egy csakis a nyilvántartási rend megváltozásával magyarázható ugrást követően (1985-ben 116 ezer balesetet vettek nyilvántartásba) az ilyen események száma fokozatosan csökkent. Ez pedig nem magyarázható egyszerűen a foglalkoztatottak számának csökkenésével. Arra vall, hogy napjainkban nem annyira a nyilvántartással van baj, hanem magával a munkavédelemmel, melynek előírásait ma is csak nagyon hézagosán vagy lazán tartják be. A munkavédelmi szakértők szerint a bajok legfőbb forrása a gyakorlatilag hasznavehetetlen védőfelszerelés. Tavaly nyáron tízezer egyéni védőeszközt vizsgáltak meg, s közülük több mint félezerről bebizonyosodott: semmilyen védelmet nem nyújtanak. Egy „hőálló kesztyű” alaposabb vizsgálatakor például kiderült: remekül ég a tűzön. Egy vidéki műhelyben nejlonzsákokba bújtatták a dolgozókat, hogy a mérgező vegyi anyagoktól védjék őket, s ezzel sokkal veszélyeztetettebb helyzetbe kerültek, mint annak előtte. A csatornázások során használt ducolások 40 százaléka anyaghibás, vagy rossz konstrukció miatt veszélyes. Rengeteg 'a hanyagság és a látszatintézkedés, mert a hatékony munkavédelem sokba kerül, s csak olyan nagy cégek engedhetik meg maguknak, mint például a MÓL Rt., ahol az utóbbi években jelentékeny összegeket fordítottak a biztonság javítására, s ahol - állítólag emiatt - az átlagosnál sokkal gyorsabban csökkent a balesetek száma. Az általános azonban nem ez, hanem a munkavédelmi előírások teljes elhanyagolása. Persze, ha jön a bejelentett ellenőrzés, az más. Olyan általában „a föld alól is” előteremtik (kölcsönkérik, bevásárolják) a védőeszközöket. Egy közelmúltban munkavédelmi szempontból átvizsgált cégnél például az ellenőröket vadonatúj védősisakba öltöztetett dolgozók fogadták. Némelyik sisak hátulján még az árcédulát is látni lehetett... A forráshiány nemcsak a cégeknél mutatkozik, hanem az állami gondoskodásban is. Jellemző, bár nem egyértelműen kedvezőtlen tendencia, hogy az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet az elmúlt évben egyáltalán nem kapott állami megrendelést. Ha az intézetnek mégis volt munkája, az a magánszektorból érkezett megrendelések teljesítése volt. Vannak, akik az állami ellenőrzési rendszert sem tartják túlságosan célravezetőnek, mondván, az ellenőrzések mechanikusak, mint a fenti példákból is világos, az ellenőröket könnyű kijátszani, s mint az OMMF (Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség) illetékes főosztályvezetője, Gáspár Imréné nyilatkozta nemrégiben, a bizonyítás olyankor is nehézségekbe ütközik, amikor az ellenőr visszásságokat jelez. Ha a vállalat tagad, sokszor nincs mit tenni. Talán más lenne a helyzet, ha az ellenőrök párosával közlekedhetnének. Mint minden öröklött állami felügyeleti rendszernek, a munkaügyinek a tevékenységében is számos ellentmondás van. A munkaadók például ellenőrizhetők, az egyéni vállalkozók viszont, akikből pedig több mint félmillió van az országban, az érvényes törvények szerint nem. így fordulhat elő, hogy míg egy szervezett munkavégzés keretében alkalmazottként dolgozó darust le lehet parancsolni a gépről, ha azt nagyon rossz állapotban találják, ugyanerre a munkavédelmi felügyelőnek nincs joga, ha a darus magánvállalkozó és „saját kockázatára” használja a veszélyes berendezést. A munkavédelmi ellenőrök megvesztegetésére állítólag még nem volt példa, ami jó jel. A magyarázat: ha már munka- védelmi kérdés megoldására a vállalatok egyáltalán pénzt szánnak, akkor érdemesebb arra költeniük, hogy előbbre jussanak a biztonsági előírások teljesítésében. Egy esetleges baleset bekövetkeztekor úgyis kiderülne, hogy a zsebbe dugott pénzzel nem lehet helyettesíteni a munkavédelmet. A munkahelyi baleset egyébként is költséges, sokszor költségesebb, mint az elővigyázatosági intézkedések. Az érvényes rendelkezések értelmében ugyanis a társadalombiztosítás helyett a munkaadó fizet olyan esetekben, amikor kiderül, hogy nem tett eleget a kötelezeő balesetvédelmi és egészségvédelmi követelményeknek. Olyan esetben, amikor a vállalat minden lehetőséget megadott a balesetvédelemre, de a dolgozó azokkal nem élt (nem vette fel a védősisakot, nem épített szabályszerű állványzatot a kőművesmunkához, stb.), a felelősség az alkalmazottra hárul. Rékássy Zoltán
