Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-20 / 50. szám

1995. február 20., hétfő Külföld üj Dunántúli napló 11 JELCIN BESZÉDÉT ELMONDTA Merre tart az ország? Ki Izrael első számú közellensége? A szakadék szélén A mexikói gazdaság az összeomlás küszöbére jutott. Azt követően robbant ki a pénzügyi válság, hogy az új pesót december 20-án leér­tékelték, s ez megingatta az ország gazdaságába vetett bizalmat. A nemzeti valuta árfolyama a dollárral szem­ben egy hónap alatt negyven százalékkal esett vissza. Komoly kétségek merültek fel a kormány fizetőképes­ségével kapcsolatban is, mert kiderült: Mexikó csak úgy tudná fedezni az idén le­járó, dollárban kibocsátott állampapírokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeit, ha tetemes hitelt vesz fel. Az Egyesült Államok azonban vonakodott meg­adni a kilátásba helyezett hi­telgaranciát. Márpedig ga­rancia nélkül nincs hitel, és nem lehetséges a fenti köte­lezettségek átütemezése. Az amerikai törvényhozásban a honatyák azt követelték, hogy csak bizonyos szigorú feltételek mellett (például környezetvédelmi szabályo­zás, a kivándorlási törvények szigorítása) szavazzák meg a hitelgaranciát. A kényszerhelyzetben Clinton páratlan lépésre szánta el magát: hozzányúlt ahhoz a különalaphoz, ame­lyet a dollár árfolyam-inga­dozásának kiegyenlítésére hoztak létre. Ebből bocsátott 20 milliárd dollárt rendelke­zésre, sőt elérte azt is, hogy a Nemzetközi Valutaalap 17.8 milliárdot ad a mexikói gaz­daság stabilizálására. A mexikói ügy ráirányí­totta a világ figyelmét arra, hogy a gazdasági bajokkal és kiegyensúlyozatlan politikai viszonyokkal birkózó közép- és kelet-európaiak könnyen kerülhetnek hasonló hely­zetbe. Vajon ilyen esetben Amerika és a nemzetközi pénzvilág gyorsan és bőke­zűen segítene-e nekünk is? A válasz korántsem egyér­telmű. Mexikó különleges helyzetben van, mert az Egyesült Államok közvetlen szomszédja, amelyhez a ta­valy létrehozott, 370 millió lakosú Észak-amerikai Sza­badkereskedelmi Övezete révén különleges kapcsola­tok fűzik. A mexikói gazdaság ösz- szeomlása súlyos károkat okozna az amerikai gazda­ságnak. Magyarországon és a környező országokban azonban az amerikai mű­ködő tőke csak néhány milli­árd dollárt tesz ki. így egy magyar vagy szlovák össze­omlás semmiképp sem fe­nyegetne elsőrendű amerikai érdekeket, tehát nem is vál­tana ki hasonló reakciót. Heltai András Borisz Jelcin elnök a parla­ment két háza előtt elhangzott csütörtöki éves programbeszé­dében ismét adós maradt a vá­lasszal a kérdésre: merre tart az ország? Csecseni fiaskó Tavalyi berlini „vezénylése”, shannoni „aluszékonysága” majd az orosz tömegtájékozta­tás által tapintatosan elhallgatott almati „támaszkeresése” után a Kreml ura igyekezett határo­zottnak és eltökéltnek mutat­kozni. Olyan vezetőnek, aki szi­lárdan áll a lábán és kezében tartja a gyeplőt. A Csecsenföld után hitelét vesztett, minden eddiginél népszerűtlenebb Jel­cin azonban sokkal inkább em­lékeztetett elődeire, Hrus- csovra, Brezsnyevre, vagy Gorbacsovra, akik hatalmuk al­konyán egyre kevésbé ellenőriz­ték a helyzetet. A beszéd alapján le lehet vonni néhány következtetést arra vonatkozóan, hogy mi vár­ható Jelcin hivatali idejének utolsó évétől. Az elnök, aki ed­dig a vesztésre álló helyzetek­ből mindig győztesen került ki, aligha ismeri be csecsenföldi vereségét. Politikai túlélése és hatalmon maradása érdekében nyilván megpróbálja lezárni a súlyos fiaskót és - amint erre beszédében közvetve utalt is - „szétcsap” az őt a csecsenföldi akció „vékony jegére” vivő fel­elősök között. A vilámháborúként tervezett csecsenföldi beavatkozásssal az elnök környezetének az egyik nem titkolt szándéka volt ugyanis Jelcin népszerűségének növelése. Mindez azonban nemzeti tragédiába torkollott. A felelősök, így a menesz­tésre legesélyesebb Pavel Gra- csov védelmi miniszter, illetve Szergej Sztyepasin kémelhárí­tófőnök eltávolítása azonban aligha változtatja meg a válasz­tók véleményét: a fő felelős Jel­cin, akinek nem bocsájtják meg a békés polgári lakosok tízezre­inek halálát okozó bombázáso­kat és az ágyútölteléknek hasz­nált tapasztalatlan orosz kiska- tonák értelmetlen halálát. A beszéd is tükrözte, hogy lázasan folyik annak keresése: miként kerülhetne ki Jelcin a legkisebb veszteséggel a cse­csen zsákutcából, illetve erősít­hetné meg hatalmát. Szegénység Noha Andrej Kozirev kül­ügyminiszter a reformirány erő­sítésének jeleként értékelte a beszédet, a megosztott demok­raták nem igyekeznek felsora­kozni Jelcin mögé. Jelzésértékű volt, hogy Csecsenföld előtt az elnök iránt a legodaadóbb de­mokraták vezére, Jegor Gajdar sem vállalja Jelcint az elnök re­formígéretei ellenére sem. A beszéd fogadtatása a moszkvai politikai erők részéről rávilágí­tott arra, hogy jóformán nincs olyan politikai erő, amely jelen­leg támogatná az elnököt. Ily- módon aligha sikerül a kommu­nistából könnyűszerrel demok­rata, majd nacionalista mezbe bújó Jelcin újabb színeválto­zása. Különösen nem tévesztik meg a reformszólamok a válasz­tók tömegeit, akik nap mint nap saját bőrükön tapasztalják a fel­ülről, rendeletileg bevezetett bürokratikus piacgazdaság ál­dásosnak semmikép sem mond­ható hatásait. Rövid három év leforgása alatt kialakult egy, a hatalommal összefonódott szu­pergazdag réteg. Manapság 30- 40 milliárd rubelnyi magántőke van külföldi bankokban, mi­közben az orosz lakosság egy­ötöde a szegénységi küszöb alatt él. A reform egyetlen szembetűnő jele a korábbinál nagyobb árubőség a boltokban. A világpiaci áron, illetve azon felül kínált termékek azonban legfeljebb csak a lakosság egy kis töredéke számára elérhe­tőek, miután a bérek 20-30- szor alacsonyabbak a világpia­cinál. A reformok magas szoci­ális árát az elnök is elismerte, azonban ez nem változtat azon, hogy Csecsenföld mellett ez a másik dolog, amit nem felejte­nek el a választók neki. Mi köz­vetkezik mindebből? Magabiztosság Jelcin egyedüli támasza mindinkább a bajok forrásaként az elnök által beszédében is os­torozott bürokratikus apparátus, amely viszont Jelcin hatalmon maradásában érdekelt. Noha az államfő megerősítette, hogy időben megtartják a parlamenti és elnökválasztást, ez az amire nem lehet mérget venni a „de- mokraturában” vagy „diktokrá- ciába”, ahogy egy ismert orosz értelmiségi elkeresztelte a jelen­legi rendszert. Az elnök kör­nyezetében két irányzat érvé­nyesül. A csecsenföldi akciót az el­nöknek sugalló keményvonala­sok, illetve azok, akik a centrum felé próbálják közelíteni Jelcint a politikai túlélés érdekében. A csütörtöki beszéd viszonylag kiegyensúlyozott hangneme arra utalt, hogy Jelcin egyelőre mindkét szárnyra támaszkodik. A beszéden az utolsó pillana­tig változtattak, ami az elnökre ható különböző erők létének bi­zonyítéka. A beszédnek az In­terfax által közölt előzetes vál­tozatban benne maradt egy so­kat mondó rész. Jelcin figyel­meztetett volna arra, az állam nem engedheti meg, hogy egy „ügyes demagóg” hatalomra ke­rüljön. Ez nyílt utalás lett volna a majdani választás eredményé­nek esetleges megsemmisíté­sére, vagy azok elhalasztására arra az esetre, ha, mondjuk Zsi- rinovszkij hatalomra jutása fe­nyegetne. Noha Jelcin egyelőre igyek­szik a centrumban maradni, a beszéd által tükrözni hivatott erőnek és magabiztosságnak a korábbinál is kevesebb a hitele. A fennen hangoztatott demok­rácia és reformok iránti elköte­lezettség ellenére nem kizárt Oroszországnak az ezzel ellen­tétes irányba való további sod­ródása. Kóti Lóránt Egyetlen ismert fényképéről többezer másolat készült. De Yahia Ayash-t eddig mégsem tudták azonosítani és elfogni. A 29 esztendős, gazai születésű palesztin villamosmérnök való­ságos művésze az átváltozás­nak. Ha szinte tökéletes álsza- kállát viseli, a vallásos muzul­mán jellegzetes képét ölti ma­gára, de előfordult, hogy kipá­vai a fején, ortodox, keleti zsi­dónak álcázta magát. A Mérnök, - ahogyan emle­getik - a palesztinok Bir Zeit egyetemén tanult, kiváló ered­ménnyel. Mivel 1988-tól ez a tanintézet volt az Intifada, a fel­kelés egyik fő bázisa, itt lett tagja a szélsőséges fundamenta­lista Hamasz szervezetnek. Utána hároméves „iráni ösztön­díjat” kapott és a síiták szent vá­rosának szomszédságában, Khum mellett egy táborban ké­pezték ki bombák gyártására, robbanóanyagok felhasználá­sára. Visszatérve a megszállt terü­letekre, azonnal illegalitásba vonult, s az izraeli titkosszolgá­lat feltevései szerint valahol Ciszjordániában létrehozta gyilkos műhelyét. Erről nagyon kevesen tudnak, valószínűleg a II. János Pál pápa a „Galilei- ügy” és az inkvizíció bírálata után revízió alá vette a keresz­tesháborúkat is. Erre a követ­keztetésre jutottak sokan a pápa legutóbb elmondott beszédének elemzéséből. II. János Pál beszédében Sie- nai Szent Katalin alakját eleve­nítette fel a békéért küzdő nők példájaként. A pápa a XIV. szá­zad másodig felében élt szentről szólva viszont azt is kijelen­tette: „természetesen azt is el kell ismerni, hogy ő is korának lánya volt, s - igaz a szenthe­lyek védelméért érzett jogos aggodalom miatt - magáévá tette az akkor uralkodó szemlé­letet, miszerint ez a feladat még a fegyverek alkalmazását is szükségessé teheti. Ma hálásnak kell lennünk az isteni sugallat­nak, mely világosan felismer­tette velünk, hogy a népek, a vallások és a kultúrák közt fel­merülhető viták legmegfelelőbb és az Evangéliummal leginkább egyező megoldási módja a bé­kés, határozott és ugyanakkor tiszteletteli párbeszéd lehet”. Sienai Szent Katalin érdemei a katolikus egyházon belül óriá­siak: jelentős szerepe volt ab­ban, hogy XI. Gergely pápa 1377 januárjában Avignonból visszahelyezte a pápaság szék­helyét Rómába. így a bírálat egyértelműen „a kor szellemé­föld alá telepítették s még nem sikerült felfedezni. Itt kísérle­tezte ki azokat a különleges, vi­szonylag könnyű, kisméretű, kevés robbanóanyaggal is nagy hatást elérő pokolgépeit, ame­lyeket az öngyilkos merénylők, testükre erősítve, hoznak mű­ködésbe. A Mérnök „névje­gyét” vélték felfedezni az izra­eli terrorelhárítás szakértői az összesen 41 áldozatot követelő Tel Aviv-i és Netanya-i busz­robbantásoknál, de mértékadó becslések szerint hatvan és het­venöt között van azoknak száma, akiket gyilkos szerkeze­tei küldtek a halálba. A gyilkos eszközökhöz ön­gyilkos végrehajtók is kellenek: Netanyában például Anvar Mo­hamed Sahr asztalos erősítette magára a robbanóanyagot. Amikor szétszaggatta a robba­nás ereje, nem mosták meg a holttest maradványait, hanem a ráalvadt vérrel temették el. Ez a jele annak, hogy ő a mártírok (suhada) közé tartozik, akik be- bocsájtásra várhatnak a Hetedik Mennyországba. A Mérnök egyelőre nem ké­szül a mennyekbe, ő nem ön­gyilkos, hanem gyilkos alkat. Réti Ervin nek” szól, s ez a kor még nem tudta megemészteni a keresz­tesháborúkban elszenvedett ve­reséget. A XI. század végétől a XIII. század végéig tartó keresztes­háborúk történelmi megítélése a mai napig vita tárgya a történé­szek között, de az egyház részé­ről hivatalos bírálat a hadjárato­kat illetően még nem hangzott el. II. János Pál óvatos utalása így érthetően nagy visszhangot váltott ki, különösképpen annak fényében, hogy a pápa elkötele­zett híve az egyház kétezer éves története során elkövetett hibák önkritikus feltárásának. Vittorio Messori, a II. János Pállal készített egyedülálló „ri­port-kötet” szerzője nem is ért egyet azzal, hogy pápai revízió­ról lehet beszélni. „Revíziót csak azok látnak, akik a mai uralkodó nézetnek megfelelően a kereszteshadjáratokat az ör­dög művének tartják” - mondja. A Párizsban élő Gouncourt- díjas libanoni író, Amin Maaluf viszont úgy véli: „a pápának igaza van, a keresztesek kímé­letlenek voltak”. 1989-ben je­lent meg Maalufnak „A keresz­tesháborúk az arabok szemszö­géből” című műve, amelyben kimutatta, hogy a „hitetleneket” a kizárólag a hit vezérelte ke­resztesek gyilkolták le a legkö- nyörtelenebbül. Gózon István A pápa revízió alá vette a keresztesháborúkat TOPLESST JÁTSZOTTAK HURGHADÁBAN A turisták és az iszlám Erőszaktól mentesnek ko­rántsem mondható korunkban is megdöbbentő hírt hoztak hoz­zánk Egyiptomból: magyar tu­ristákra lőttek! A hír december­ben érkezett, mindössze néhány sorban jelent meg az egyik köz­ponti napilapban, s azóta sem­mit nem hallani erről a témáról. Pedig az új idegenforgalmi sze­zon közeledtével sokakat érde­kel: ennyire feszült volna a helyzet ott, ennyire gyűlölnék az idegeneket, uram bocsá’ a magyarokat? Az Atlantic Sajtószolgálat munkatársa Ahmed Shaltou Bu­dapesten működő arab üzletem­berrel és Voss Katalin egyipto­lógussal beszélgetett erről a té­máról. Mint ismeretes, az iszlám újabb aranykorát éli, Mohamed ősi vallásának fundamentalista hívei a mindennapi létet tétele­sen s szigorúan szabályozó hi­tet, erkölcsöt, erős közösséget, hagyomány- és tekintélytiszte­letet tartják követésre méltónak. Ez - többek között - azt jelenti, hogy a nő lefátyolozottan jelen­het meg nyilvános helyen, apja - vagy féijeura - engedélye nélkül még vízumot sem kap­hat, férfi kizárólag férje vagy szülei jelenlétében tehet látoga­tást lakásában. Nos, efféle viszonyok köze­pette követte el három hölgy, pestiesen szólva buta liba azt a súlyos hibát, hogy toplesst ját­szott Hurghadában. Fedetlen keblek egy iszlám országban, ahol már a kibontott haj is ero­tikus üzenetet hordoz! Vendég­jog ide vagy oda, illik tudni, hová megyünk, érdemes fi­gyelmet szentelni az ott ural­kodó szokásolnak, vagy - vá­lasszunk más célpontot. Külön­ben könnyen kihívhatjuk ma­gunk ellen a fundamentalisták haragját, levegőbe röpített „in­telmét”. E kellemetlen közjáték elle­nére állítják információs forrá­saink: a Nílus mentén szilárd a közbiztonság, melynek támasza a legnagyobb arab hadsereg és rendőrség, a rendkívül gondo­san és átfogóan megszervezett ellenőrző hálózat. Kairóban kü­lön turisztikai rendőrséget tar­tanak fenn. A fekete egyenruhás „touristic police” tagjai minden utcasarkon vigyázzák, ha kell, több nyelven útbaigazítják a vendégeket. Ez a rendészet a buszokat is ellenőrzi: hány utast szállít, mi az úticél, melyik uta­zási irodának dolgozik, nem tér-e le az útvonalról? (Ez a számos nem iszlám országban bevezetett kontroll nálunk is ki­szűrné a szép számmal kalóz- kodó, engedélyek nélkül suhanó fuvarozókat.) Az ókori Egyiptomról szer­zett ismereteinkkel szemben a mai köztársaságról kevésbé tu­dott, hogy a még Mubarak el­nök rendszerének megbuktatá­sára törekvő iszlámisták zöme is tisztában van a nemzeti jöve­delem 90 százalékát adó, 3 mil­lió hoteléjszakát biztosító ven­dégforgalom jelentőségével. Igaz, a rendfenntartók az elmúlt hónapokban erőteljesebben lép­tek föl az iszlámisták ellen, de az összecsapások többnyire tu­rizmustól távolabbi területeken zajlanak. Mindettől függetlenül a fá­raók földjén nem a politika a meghatározó. A tévéhíradók például a turisztikai és a gazda­sági minisztérium jelentéseivel. a látnivalókban bővelkedő tör­ténelmi tájakról s az elképesz­tően ügyes kézmívesekről ké­szült képekkel kezdődnek. Kul­turáltságban Egyiptom messze kiemelkedik az arab világban. Tévét persze csak a tehetősek néznek otthon, a szegények né­pes tábora többnyire a kávézók „dobozait” bámulhatja, mivel a vagyoni különbségek ezen eg­zotikus országban is óriásiak. A 62-64 milliós lélekszámot rob­banásszerű népesedés szapo­rítja, meglehet, magas a cse­csemőhalandóság. Mivel még az állami egész­ségügy is roppant drága, keve­sen képesek megfizetni, így jobbára azok a gyermekek vál­nak felnőtté, akik elérik ötödik életévüket. A piramisok, templomok mellett kilométereken át látha­tók a nincstelenek negyedei, ahol gyakorta megjelenik a rendőrség, hogy a hét éve lezaj­lott rendőrlázadás még bujkáló résztvevőit fölkutassák. Ilyen „balhék” egyébként időről időre adódnak, hisz valamivel le kell kötni a szociális elégedetlen­ségből fakadó feszültségeket, noha a muszlim türelem elméle­tileg végtelen. De gondoljuk csak meg! Vannak családok, amelyeket boszorkányos kéz­ügyességű 4-6 éves gyermekek tartanak el, míg mások saját la­kással rendelkeznek Kairóban, az újabb sikk szerint Alexandri­ában töltik a telet, Párizsban, Londonban vagy Budapesten (!) a nyarat. Ä magyar főváros s egyálta­lán a hazánk iránti érdeklődés rohamosan nő Egyiptomban. Sumér, türk rokonságunkat em­legetik, tudnak Türr Istvánról, aki az 1848/49-e bukás után idekeveredvén Lesseps Ferdi- nánd oldalán részt vett a Szu- ezi-csatoma építésében. De tudnak a rendszerváltásunkról is, melynek révén szélesebbre kívánják tárni a gazdasági, kul­turális kooperáció kapuit. Tamás Tibor * 4 k t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom