Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-18 / 48. szám

1995. február 18., szombat A mai nap ' uj Dunántúli napló 3 A szociális fórumról csak a vita hiányzott A civil szervezetek szakmai koncepcióra várnak Noha nem kevés civil szerve­zet „letett” munkájával már jog­gal kéme részt a tevékenységi körét érintő döntéshozói mecha­nizmusból, az igenlő választ erre ma is legfeljebb csak a kor­mányzati kinyilatkoztatások ere­jéig kaphatta meg. A térségünk­ben is számos alkalommal meg­fogalmazódott óhaj ezúttal, Vargha Dezső és a Pécsi Polgári Kör kezdeményezésében ismét­lődött meg, amely közéleti szakmai rendezvénysorozatot indított útjára. A tömeges elsze­gényedés, a megoldatlanul ma­radt kihívások sora egyaránt in­dokolta, hogy a kör a szociális kérdést tűzze sorozata elejére. Kedvező tapasztalat: a szakma, a termet zsúfolásig töltő hallgatósága fogadta a meghívot­takat; Ursprung János szociális tanácsnokot, Paczúr Zsoltot, a város szociális bizottsága elnö­két és Poros Bélát, a megyei ön- kormányzat szociális bizottságá­nak tagját. A szociális ágazat in­tézményeit, alapítványait, csa­ládsegítőit, civil és szervezeteit képviselők hozzászólásai egy­aránt megerősítették, hogy az egyes részterületek „gazdái” erő­feszítésükkel - nem ritkán erköl­csi vagy anyagi elismerés nélkül is - számos előrelépéshez járul­tak a szociális szférában. Még akkor is, ha az átfogó várossz­intű koordináció több éve kiáltó hiányát mindenütt tetéző pénzte­lenség nyomán mára robbanásig feszült a légkör a civil szerveze­tek házatáján. Többségük a meg nem értettek elkeseredésével, olykor sértődöttségével közelít a városvezetés (eddig tapasztalt) gyakorlatához. Ami részben ért­hető, miután a perifériára szorult, pszichésen és anyagiakban visz- szafordíthatatlanul megrendült emberek seregével, a halmozot­tan hátrányos helyzetűek soka­sodó táborával ők szembesülnek nap mint nap. Csakhogy a várt „vitával” katarzist előlegező fó­rum szakmai dialógusok helyett ezúttal (is) többnyire keserű mo­nológok sorába torkollt, miután a vita leginkább elmaradt a felkiál­tójelbe tett, nem ritkán értékes észrevételek után. A szociális bizottság kötelező (!) feladatként vállalta a szociál­politikai koncepció éves munka­tervei elkészítését. Ám konkré­tumokról, hogy tükrében mire is futja majd, még nem esett szó. Az autista gyerekek Anikó ut­cai iskolájából mind többen a helyhiány miatt szorulnak ki. A GYIVI életkezdési segélyre for­dítható keretét épp’ a napokban vonta el a megye. Hiányoznak a gyermekvédelmi szakellátások, miközben 18 évesen a fiatalok zöme mentális és anyagi mankó nélkül kerül utcára. Városunk rá­szoruló tömegéhez mérten csepp a tengerben a két családsegítő központ. Mára megállapodott egy segélyezésből élő réteg, a szociá­lis irodák apparátusai jól tudják, ám megoldási eszközök, akár vé­dőmunkahelyek híján a (feltétele­zett) egyéni akarat is hiába. Mi­közben már a „szegénycsapda” is tettenérhető. Más, személyes gondoskodást nyújtó formákkal máig nem sikerült kiváltani vagy kiegészítem. A lecsúszók jelentős része a jogforrás olvasatában már nem is segélyezhető. És sorolhatnánk a fórumon csak alátámasztott problémákat, amelyek jó része nyilván a meg­oldás eszközeiben kevéssé előre­látónak bizonyult törvénykezés következménye is. A helyi rende­letek Paczúr Zsolt szerint is kor­szerűtlenek, de sietett megje­gyezni, a szociálpolitikáé nem ágazati, hanem ágazatközi kérdés. Pécs civil szervezetei nem a munkájukhoz mérten arányos tá­mogatásban részesültek, de mint Pörös Béla hozzáfűzte, az ön- kormányzat apparátusainak is meg kell még tanulniuk a szerve­zetekkel kívánatos szerződéskö­tés, megállapodás módját. A rászorulók körének gyara­podásával párhuzamosan az érin­tettek és foglalkoztatottak erő­södő feszültsége mielőbb (meg)oldást kivárna, amelynek valószínűsíthetően egyik legfon­tosabb kulcsa az érdekközösség kölcsönös felismerése lehet. Paczúr Zsolt ígérete szerint nem halogatják terveik megvaló­sítását a szociális törvény végső határidejéig, de hangsúlyozta, tu­domásul kell venni a korlátokat. Amelyek, csak remélhetjük, nem betonból állnak... Tröszt Éva SZIPÓZÁSTÓL AZ ORRCSONTTÖRÉSIG Garázda gyerekek Fehérhegyen Manapság, amikor a fejét gyáván, vagy tüntetőén elfor­dító polgárt a közömbösség vádjával illetjük, csak sajnálni lehet azt az ötvenes éveit ta­posó férfit, aki garázda fiatalok áldozatává vált néhány napja Pécsett. Azon a tavaszt idéző febru­ári estén 19 óra tájban szokás szerint épp a kutyáját sétáltatta a későbbi sértett, amikor a fe­hérhegyi buszvégállomás kör­nyékén a közeli kocsma szom­szédságában egy öt-hat fiatal­ból álló társasággal találkozott. A srácok történetesen nem az italmérés szomjat oltó, jó­kedvre derítő árukészletét pusztították, hanem ragasztó­tól, hígítótól, csavarlazítótói bódítottan múlatták az időt. A kutyás férfi korholó szavak kí­sérletében arra szólította fel a fiatalokat, hogy ugyan már ne itt szipózzanak. Ebből aztán kisebb vita ke­rekedett. Miközben a kutyás úr keményen vívta a szócsatát, a társaság egy ifjú hölgytagja - feltehetőleg készpénzért ku­tatva - megpróbált a férfi zse­bébe nyúlni. Ettől az áldozat már komoly haragra gerjedt és kergetni kezdte a pimasz le­ányzót. Az utóbbi volt a für­gébb és egérutat is nyert. Nem sokkal távolabb egy másik fia­talokból álló csoport várako­zott és talán a gyenge világí­tásnak no meg a meghökkentő hasonlatosságnak köszönhe­tően az idősebb úr köztük vélte felismerni az üldözöttjét. Fel­előségre akarta vonni a történ­tekért, de a tévedésből meg­gyanúsított leányzó lovagja közbelépett. A konfliktus pil­lanatok alatt verekedéssé fa­jult, és, hogy a lovag ne érezze magát oly magányosnak, a fia­talok - legalább öten - az ifjú Don Juan segítségére siettek. A lassan egyenlőtlenné váló küz­delemnek egy az ablakából le­kiabáló helybéli lakos vetett véget, aki megfenyegette az if­joncokat: rendőrt hív, ha a cse­tepatét nem hagyják azonnal abba. Az áldozat így is orr­csont- és bordatörést szenve­dett. A helyszínről elmenekült fia­talokat azóta a rendőrség már kihallgatta. Mint azt Bemáth Gábor zászlóstól, a központi nyomozó alosztály munkatársá­tól megtudtuk, a csoportos ga­rázdaság miatt előállított srácok közül kettő még gyermekkorú, így az eljárást ellenük meg kell szüntetni, társaik viszont, - akik egy kivétellel valamennyien fia­talkorúak - felelősségre vonha­tók. Csoportos garázdaság ese­tén egyébként a kiszabható ma­ximális büntetés öt év szabad­ságvesztés. Ami pedig az eset tanulsága és amit a pécsi kapi­tányság nyomozója is javasol: ilyen és hasonló szituációkban nem tanácsos a felizzó vita he­vében túlfeszíteni a húrt, célsze­rűbb távozni a konfliktus hely­színéről és értesíteni a rendőr­séget. Nógrádi Gábor Átlagosan húszezer forintot keres egy havi 240 órát ügyelő tűzoltó Fotó: Läufer László Tűzoltó törvény a tűzoltásról? Július 1-jei határidővel önkormányzati intézményekké válnak A hét közepén Kuncze Gábor belügyminiszter tartott tájékoz­tatót a fővárosban, amelyre 112 város önkormányzati vezetői és a helyi illetve megyei tűzoltó­ságok parancsnokai voltak hiva­talosak. Arról a kormányzati szándékról hangzott el tájékoz­tató, amely a tűzoltóságokat ez év július 1-diki határidővel az önkormányzatok hatáskörébe utalja. Ez azt jelenti, hogy tűz­védelemre, kár- és katasztrófa­elhárításra az önkormányzatok­nak új, kötelező feladatot ellátó intézményt kell létrehozniuk. Ez nem a tulajdon, hanem a használati jog és a személyi ál­lomány átvételét jelenti, de a tűzoltóság működéséről - az apadó központi pénzeken túl - a városoknak kell gondoskod­niuk. Baranyában a tűzoltóságok milyen kondíciókkal kerülnek az önkormányzatokhoz? Kérdé­sünkre, a megyei főparancsnok­ságot is képviselve, Halász Jenő őrnagy, a Komlói Városi Tűzoltóság parancsnoka vála­szolt.-A törvény már 1991-ben megszületett - mondja Halász Jenő - és azóta is többször dek­larálták életbe lépésének szük­ségességét, anélkül, hogy anyagi feltételeit biztosították volna. Az történt, hogy mára végképp elfogytak a központi pénzforrások, viszont úgy hatá­roztak, a lépés nem odázható tovább. Akkor sem, ha a tűzol­tóságok működéséhez az idén legalább 1 milliárd forint hiány­Futnak a képek Mr. V. Henrik találkozása Mrs. Shelleyvel Kenneth Branagh, V. Henrik jeles alakítója immár hűtlen lett Shakespeare-hez, s most Mary Shelleyvel flörtöl. Randevújuk színhelye a Rettegés foka, ahová természetesen meghívták Robert De Nirót is, továbbá je­len van még Ian Holm a Tűzke- rekek-bői és Mozart, vagyis Tom Hulce, az Amadeus hőse. Coppola úr is eljött, s hozott magával ötvenmillió dollárt. A nagy találkozás eredménye egy újabb szömyfilm, a Frankens­tein. Hát újnak új, de hajói tudom, a legelső Frankenstein-filmet még 1910-ben forgatták, s azóta több, mint hússzor jelent meg a moziban a Rém, akit olyan ne­ves színészek formáltak vagy inkább formátlanítottak meg, mint Boris Karloff, Lugosi Béla és Christopher Lee. Az ő nyo­mukba lépett most Robert De Niro, azaz dehogy a nyomukba, hiszen amikor először végigbi­ceg a vásznon csuklyás köpö­nyegében, már messze lekörö­zött mindenkit. Olyan szörnye­teget alakít, aki magányos, sze- retetre, emberi társaságra vá­gyik, s csak a kitaszítottság és a megvetés teszi gonosszá. Szé­pen kiírtja megalkotójának csa­ládját (Kenneth Branaghnál nagy nagy súllyal esik a latba, hogy ez szépen történjék), majd a doktor halotti máglyáján ön­magát is elégeti, néhány könny­cseppet hullatva. Végeztem az emberrel, mondja még utoljára, mert elege van abból az életből, amelybe akarata ellenére kény­szerítették. Szóval egy az egzisztencia­lista monstrum, aki bölcseleti jellegű kérdéseket tesz fel alko­tójának. Mi célra teremtettél? Adtál-e lelket is? Sőt a modem génsebészet veszedelmes vol­tára is figyelmezteti őt, ami na­gyon szép tőle, tekintve, hogy ő egy múlt századi kreatúra. De hogy, hogy nem, Robert Di Nero mindezt el tudja játszani, sőt bizonyára azt is el tudná, ha, teszem fel, e torzalak számító­gépes programozással óhajtana foglalkozni. A parádés szereposztás is jelzi, hogy Kenneth Branagh rendezőként is, s Frankenstein doktor alakítójaként is mindent beleadott, önmagából talán túl sokat is. Ezért majdnem egy órát kell várni, amíg Robert De Niro előbukkan az anyaméhet szimbolizáló réz fürdőkádból. Ő addig folyvást azon töri a fe­jét, hogyan lehetne embert te­remteni, pedig ha tüzetesebben Elisabethre tekintene, akár a megoldás hagyományos módja is eszébe juthatna. De hová gondolunk, amikor ő egy meg­szállott, egy Faust. A jó Kenneth nagyon-nagyon megrendezte Önmagát, mint ahogy az egész filmet is. Ipar­kodására jellemző, hogy a mű­teremben teljes hitelességgel felépítette Ingolstadt városát macskaköves utcástól, piacte­restől, szökőkutastól, továbbá az Északi-sarkot (ami az emberi lét hidegségét jelképezi) a há­zik. Az első félévi pénzt még a megyei parancsnokságok oszt­ják szét, ami a kötelező kifize­tések miatt jóval nagyobb ösz- szeg lesz, mint ami a második félévre marad. Ez a fenntartásra sem elegendő. A most tartott megyei tűzvédelmi értekezle­tünk is igazolta, hogy sok kér­dés vár tisztázásra.- Mennyit keres ma egy tűz­oltó?-Nálunk például egy havi 240 órát ügyelő, szirénázó ko­csiba ülő tűzoltó 20 ezret. Bal- sai István országgyűlési képvi­selő felhívta a figyelmet arra, hogy a megyék helyzete is mennyire különbözik - nos Ba­ranya az igen rosszul ellátottak közé tartozik. A siklósiakat az elöregedett technika nyo­masztja, de Komló középmagas épületeihez sincs olyan kosaras létránk, amely emberélet men­tésére szolgál, a mohácsiak pa­rancsnoka, Vetró Zoltán pedig a szakmai versenyeinket is ve­szélyben látja. Igaz, az önkor­mányzatok erőfeszítése néha példaadó - Mohácson többmil­liós fecskendő beszerzéséhez járultak hozzá, a szigetvári vá­rosvezetés szándéknyilatkozat­ban is deklarálta a támogatását, Pécs-Kertvárosban pedig egy sokezres városrésznek készül egy új tűzoltóörs. De a mi kap­csolatunk sem rossz a városve­zetéssel, bár a, testület mintha nem érezné magáénak a prob­lémáinkat. Mint a komlói parancsnok elmondta, a talpon maradás egyik esélye lehet a helyi tűzol­tóegyletek megalakulása, a de- centrumok elszaporodása. Erre körzetében Mecseknádasd, Szászvár, Sásd ad követendő példát. Az 1870-es évektől megalakuló helyi egyletek a két világháború közt, majd az 1936-os törvényt követően élték virágkorukat, és az ötvenes évektől kezdődően gyorsuló ütemben „elfogytak.” Éledezé- sük a hetvenes évek végére te­hető, de - tisztelet a kivételnek - ma is kezdetleges eszközök­kel, rádiótelefon nélkül működ­nek. Amennyiben a működés­hez szükséges alapfeltételeket a kisebb településeken is képesek megteremteni, van esélye an­nak, hogy központi támogatást igényeljenek. Csakhogy ma ez a legnehezebb. B. R. romárbócos bálnavadász hajó­val együtt (100 láb hosszú és 23 láb széles, amilyennek lennie kell), s még arra is volt gondja, hogy a hajó orrát egy nőalakot ábrázoló szoborral díszíttesse, karjában a csecsemővel, s a nő arcvonásai Mary Shelleyt for­mázzák. S ahogy Frankenstein doktor a legkülönbözőbb tetemekből varrta össze szörnyszülöttjét, úgy Branagh is különféle motí­vumokból szőtte meséjét, a te­remtés-mítoszoktól Paracelsus mesteren, s a mágikus tudomá­nyokon át az elcserélt fejek le­gendájáig. Csak az a baj, hogy a filmen nagyon látszanak a var­ratok. Shelleyék annak idején a hosszú esték unalmát akarták elűzni Frankenstein históriájá­val, s jókat derültek a képtelen fordulatokon. Álmodni sem merték volna, hogy félig tréfás rögtönzésüket a bölcs utókor ennyire komolyan veszi. Nagy Imre i7M&^eade£űCe(Aét! Címzett: Az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ KIADÓHIVATALA Pécs, Rákóczi út 34., Pf. 134. Megállapítottam, hogy az ELŐFIZETŐK NYERÉSI ESÉLYEI nagyobbak az Új Dunántúli Naplóban közzétett sorsolási játékokon. Ezért megrendelem az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓT 1995. március 1-jétől. Kérjük a megfelelő négyzetben az időszakot megjelölni. □ egy hónapra 437 Ft ( 3 pld. kedvezményt nyújt) □ két hónapra 874 Ft (6 pld. kedvezményt nyújt) □ negyedévre 1254 Ft (12 pld. kedvezményt nyújt) □ félévre 2448 Ft (27 pld. kedvezményt nyújt) Vállalom hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek számla ellenében készpénzben kifizetem. név lakcím Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve í Kiadó címére beküldeni, Pécs, Rákóczi út 34., Pf.: 134. Beküldhető legkésőbb február 25-éig. Az új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom