Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-17 / 47. szám
1995. február 17., péntek Városaink aj Dunántúli napló 7 Mohácsi körkép Hétfőn testületi ülés Február 20-án, hétfőn délután 2 órától közgyűlést tart Mohács képviselő-testülete. A napirendi pontok sorában egyebek mellett tárgyalják a város ez évi költségvetését, meghatározzák a bizottságok, valamint az alpolgármesterek feladat- és hatáskörét, tagokat delegálnak az igazgató tanácsokba és az iskolaszékek testületébe, továbbá tájékoztatást hallgatnak meg a munkaügyi központ tevékenységéről. Műsoros est Majson A Majsi Kulturális Egyesület holnap, február 18-án este fél 6-tól a kultúrházban műsoros farsangi estet rendez. Az általános iskolások „Tátika” versenyét követően a gyermek néptáncosok szerepelnek, majd a felnőtt színjátszók mutatják be Karinthy Frigyes: A nagy drámaírók, Heltai Jenő: Előleg, Peterdi Pál: A megtört apa, Heller Vilmos: Hupikék fény, továbbá a Hogyan ünnepeljük meg március 15-ét? című darabokat. Anyakönyv Születtek: Marosa Krisztina (Mohács), Sírok Viktor (Duna- falva), Kovács Brenda (Versend), Horváth Viktória (Nagy-, nyárád), Cséber János (Bagód), Titz Krisztián (Mohács), Deme- nescu Zoltán (Mohács), Bunye- vácz Ivica János (Kátoly) Darabos Fanni (Mohács), Adám Vivien (Budapest), Sándor Attila (Mohács), Huitz Patricia (Dunaszekcső). Meghaltak: Seres László (Mohács), Bodor Károly (Mohács), Kresz Ádám (Mohács), Merk Mátyás (Mohács), Szabó Ferenc (Lánycsók), Kalkán Lukácsáé Béregi Mária (Mohács, Hatvani János Pálné Tomasev Anna (Mohács), Beck Ödön (Mohács), Kolutácz Józsefné Budzsáklia Anna (Mohács), Heilman Terézia (Szebény), Serfőző János Zoltán (Mohács), Wéber Józsefné Fóris Julianna (Mohács). Az oldalt összeállította: Berta Mária Az Új Dunántúli Napló Mohács és környéki terjesztői ügynökségének telefonszáma: 69-364-268 Mohácson az MAYER NYOMDA Árok u. 17. Tel.: 69/311 -047 ÁLOM Bt. Széchenyi tér 9. Tel.: 69 / 322-847 SPITCZ JÁNOSNÉ Dózsa Gy. u. *40. (Temető Iroda) Aranyosgyéres küldöttei Mohácson Alakulóban a kulturális és a szakmai kapcsolatok Az elmúlt hét végén a Vállalkozók Egyesülete nagyszabású jótékonysági estélyt rendezett Mohácson, a városháza dísztermében. A bálozók a belépőjegyek váltásával gyakorlatilag a romániai partnerváros negyven diákjának magyarországi nyaralási költségeihez járultak hozzá. Az eseményen jelen volt Campian Virgil, Aranyosgyéres polgármestere vezetésével az ottani városháza négytagú küldöttsége is, akiket egy, az alakuló kapcsolatot áttekintő beszélgetésen hétfőn délelőtt fogadott Kuti István polgármester, a testület több tagja és a hivatali osztályvezetők társaságában. Az aranyosgyéresi és mohácsi református egyházak régebb óta fennállt személyes kapcsolattartása révén jött létre 1990 áprilisában - akkor még a két tanács között - az együttműködési megállapodás. Időközben a mindkét országban végbement társadalmi átalakulás némileg befolyásolta a rendszeres találkozókat, de 1993 decemberétől ismét élő a kapcsolat. A megállapodásban rögzített elképzeléseknek megfelelően több alkalommal járt delegáció Mohácson, jeles ünnepeinket jelenlétükkel megtisztelték dr. Tőkés László és dr. Csiha Kálmán püspökök. Mohácsról a Vegyeskórus vendégszerepeit Aranyosgyéresen, a képviselő- testület tagjai utaztak ki, s legutóbb a Belvárosi Általános Iskola diákjait látták vendégül az erdélyi városban, amikor ezen a télen sítáborban vettek részt. Campian Virgil polgármester az alábbiakban mutatta be a települést:-Az első írásos emlékünk 775 évvel ezelőtti, amely szerint az Aranyos patak jobb partján található mai Aranyosgyéres az azonos nevű, és az Aranyos Szentkirály néven ismert községek egyesüléséből alakult. A 410 hektáron elterülő város ipari központnak számít. 30 ezer lakója közül az 1920-ban alapított drótgyárból mára Fémipari Kombináttá fejlődött üzemben nyolcezren dolgoznak. Számos terméket, különböző kábeleket, speciális gépalkatrészeket a román ipar számára egyedül nálunk készítenek. Másik meghatározó termelő egységünk a téglagyár. Kisebb üzemeket, továbbá a szolgáltatóipart 400-nál több magánvállalkozó szervezi és irányítja. Északról Torda, dél felől Marosvásárhely közelében, fontos főközlekedési útvonalak találkozásában élünk, a városunknak évtizedekig járási rangja volt. Önkormányzatunknak egyetlen vállalata sincs, csupán a közüzemi feladatok ellátását biztosító egységet működtetjük, ahol a szemétszállítást, a vízszolgáltatást, a fűtést és útjavítást végzik. A város fejlődése érdekében több jelentős beruházásunk van folyamatban. Befejezés előtt áll az ivóvízhálózat kiépítése, amely 2,5 milliárd lejes állami keretből valósul meg. A központi költségvetésből kapott pénzen korszerűsítjük a közvilágítást. A fiatalok önálló otthonhoz jutását is segítik, idén 40 lakást építünk, ezeknek az árából 30 százalékot átvállal az állam, a fennmaradó részt pedig alacsony kamatú kölcsönnel törleszthetik. Jelentős a magánépítők száma, 1994-ben 200 építési engedélyt adtunk ki, ezért fokozatosan 600 hektárosra teijesz- kedünk, és a város határában további telkeket parcellázunk. Aranyosgyéres polgárainak 10 százaléka magyar. Határozottan állítom, nálunk etnikai probléma nincs. Sokan élnek vegyes házasságban. Az állások elnyerésénél soha nem a nemzetiségi hovatartozás, hanem a szaktudás és a rátermettség dönt. A városi tanácson több magyar anyanyelvű dolgozót alkalmazunk és képviselőik a testületben szintén megtalálhatóak. Politikával nem foglalkozunk, a közös cél pedig, hogy városunk gazdasági, kulturális, szellemi haladását elősegítsük, egységes feladatokat jelent valamennyiünknek. Magam is tízgyermekes családból származom, magyarok szomszédságában nőttem fel, s közöttünk mindig barátságos volt a viszont. A gyerekeket pedig egyik szülő sem tanította gyűlöletre és ezután sem teszi. Nem először vagyunk vendégek önöknél. Mohácson eddig mindig jól éreztem magam a kollégáimmal együtt, és barátokként várjuk a viszontlátoga- tásukat Aranyosgyéresen - mondta Campian Virgil. B. M. A doktor úr másik keze a „város ütőerén” ... Társadalmi megbízatású alpolgármesternek választotta a képviselő testület dr. Bódis Istvánt, aki várható feladatait a következőkben összegezte: -Mint alpolgármester a humán szférában, ezen belül is elsősorban az egészségügy területén fogom segíteni Kuti István polgármester munkáját. Egyik Fotó: Tóth legfontosabb feladatomnak tartom az olyan emberközpontú ellátás megteremtését, ahol mindenki érezheti, hogy az egészségügyi intézményeink vannak a betegért, és nem fordítva. Ehhez az első lépés a Kórház működési rendjének átszervezése, amely már folyamatban van. Tovább fejlesztjük a háziorvosi szolgálatot. Célunk, hogy a családorvosok és a kórházi szakorvosok a beteg érdekében folyamatosan, közvetlen munkakapcsolatot tartsanak. Itt kívánom megjegyezni: a háziorvosi szolgálatnál betöltött főorvosi tisztségemet nincs szándékom „kihasználni”, egyetlen fillérrel sem kívánok több pénzt kicsikarni e terület javára annál, mint ami reálisan elvárható és a költségvetésből adható! Másik hozzám közel álló terület az ifjúságvédelmi munka. Nagyon lényegesnek tartom a fiatalok időben történő felvilágosítását, ezért örömmel fogadtam, és a lehetőségeimhez mérten segítem a mind közismertebbé váló DADA-programot, amelynek közreműködői az általános iskolások körében folytatott hasznos ismeretterjesztő foglalkozásaikat most a gimnáziumban is megkezdik. Számítok rá, hogy nem lesz egyszerű a munkánk a különböző sportágak igényeinek az összehangolásában sem. Az előre láthatóan szűkös anyagi helyzetben még rangsorolni is lehetetlen, kiket, melyik csoportot segítsük, s azt kiknek a rovására tegyük. Lőrincz J. BEMUTATJUK A VÁROS ÚJ TISZTSÉGVISELŐJÉT: Dr. Bódis István alpolgármester Még egy-két hónap és megtelik a part üdülőkkel a tároló pedig csónakokkal Fotó: Tóth A Kossuth Fimszínház Kamaratermében Ginter József fazekas kiállítása látható Fotó: Tóth László Zongoraverseny után és előtt Zongorahangtól zengett a Mohácsi Zeneiskola a múlt hét péntekén reggeltől estig. Baranya, Somogy, Tolna megyék 19 zeneiskolájának 46 növendéke, valamint közel száz felkészítő tanár és szülő vette birtokba a termeket a dél-dunántúli zongoraverseny alkalmából. A szemle tétje: ki lesz az a hét versenyző, aki a régiót képviseli március 31-ike és április 3-ika között Nyíregyházán, a VII. Országos Zeneiskolai Zongoraverseny döntőjén. A hagyományosan Mohácson rendezett válogató sajátos rangot vívott ki a zeneiskolai versenyek között. Ennek bizonyítéka, hogy sok érdeklődő kolléga jött el meghallgatni azok közül is, akik nem hoztak növendéket, mert kíváncsiak voltak az országnak ezen a részén folytatott zongoraoktatás helyzetére, eredményeire. Á három tagú zsűri, Bánky József Liszt-díjas zongoraművész, főiskolai tanár, valamint Polgár Marianna és Körtési András szakközépiskolai művész-tanárok jó színvonalúnak ítélték a találkozót, s ezt az elismerő szavakon túl azzal is kifejezésre juttatták, hogy a továbbjutókon kívül 24 versenyzőt dicséretben részesítettek. Négy korcsoportban zajlott a verseny, 10-12-14 és 24 éves korhatárral. A legkisebbek közül Kenderes Tamás szekszárdi versenyző (Dobai Tamásné növendéke), a második korcsoportból Dobos Linda, Pécsről (tanára Papp Györgyné) és Fa- ludi Bea, Mohácsról (tanára Kovács Gyó'zőné), a harmadikból Tóth János, Paksról (tanára Hartmann Józsefné), a negyedik korcsoportból pedig Papp Olivér, Szekszárdról (tanára Dobai Tamásné), Petrás Viktória és Skrinyár Eszter, Kaposvárról (mindkettőjük tanára dr. Gallai Istvánné) jutottak az országos döntőbe. A dicséretben részesítettek között egyaránt ott találjuk a nagymúltú iskolák növendékeit csakúgy, mint a bíztató, örvendetes módon kezdő, illetve kis létszámú iskolák tanulóit is Ba- latonföldvárról, Balatonszemes- ről, a kaposvári Vikár Béla Magánzeneiskolában - már ilyen is van a környéken! - és Tabról. A dél-dunántúli zongoraverseny kinőtte mind az egynapos rendezvény kereteit, mind pedig az iskola kamaratermét. A legközelebbi, három év múlva esedékes versenyre ideálisabb feltételeket kívánnak teremteni. Előbb azonban Nyíregyházán kell méltóan képviselniük régiónkat a döntőbe jutott ifjú muzsikusoknak. Kovács Győző Egészségünkért és jövőnkért A címben szereplő elnevezéssel alapítványt hozott létre a Brodarics téri Általános Iskola azzal a céllal, hogy az ötszáz diák képzését a jövőben több irányban is fejleszteni tudják. Feltett szándékuk olyan számítógépes programok beszerzése, amelynek segítségével a matematika oktatásukat gazdagíthatják, továbbá egy futófolyosót és egy úszó tanmedencét szeretnének építeni. A lakótelepen 1981-ben átadott intézmény diákjainak egy része sporttagozatos osztályokban tanul. A meglévő futópálya befedésével az edzési lehetőségeket tudnák folyamatosan biztosítani, míg a tanmedence megépítésével az egészségnevelési programjukat bővíthetnék, s egyúttal gyógytestnevelést is folytathatnának. Áz alapítvány számlájára - melynek a számát az iskolában az érdeklődőkkel közlik - elsőnek a Bólyi RT. utalt pénzt. Természetesen várják a gazdálkodó szervezetek, az adományozni tudók segítségét a terveik megvalósításához. Elkészült a csónaktároló Mohács és Bár közigazgatási határának találkozásánál, a Duna parton még januárban amolyan műszaki átadást tartottak. Mintegy kétszáz ember anyagi hozzájárulásának és pénzben nehezen összeszámolható munkájának köszönhetően elkészült a Mohácsi Szabadidős Sportegyesület bázisán az a 75 négyzetméter alapterületű épület, amely tavasztól késő őszig szolgálja a kikapcsolódni, pihenni vágyókat. A három éve alakult egyesületnek negyven család, mintegy 200 fő a tagja. Túlnyomó többségük Mohácson él, de csatlakoztak hozzájuk pécsiek, komlóiak, sőt még Kanadából is. Amikor kiszemelték maguknak a Szőlőhegy lábánál, az országút és a folyó között húzódó területet, elhatározták, hogy a lehetőségekhez mérten komfor- tosítják. A meredek lösz-part szinte „kínálkozott” a csónaktároló egyik tartófalának, így elkezdték gyűjteni a többihez is a szükséges építőanyagot. Amerre csak utat bontottak a városban, megjelentek az egyesület tagjai és szedték össze a helyszínen fölöslegessé vált terméskövet, a Schneider-gö- dörből, a régi téglagyár helyén kiásták a téglát. A családonként összeadott 30-35 ezer forintokból egybegyűlt 1,6 millióért pedig megvették a tetőszerkezethez szükséges anyagokat és minden mást, amit nem lehetett „találni”. * í
