Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-15 / 45. szám
1995. február 15., szerda Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Üj ráta, növekvő munkanélküliség Szigetváron utcára kerültek a pályakezdők Szabókat és varrónőket keresnek a megye üzemeibe Az elmúlt hónapban Baranya megyében megszakadt a regisztrált munkanélküliek számának tavaly február óta tartó csökkenése. Január végén a Baranya Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségem 23 437 munkanélkülit tartottak nyilván, ami 764 fővel több, mint az előző év utolsó hónapjában volt. A jelenség mögött a szakemberek szerint a negatív szezonális hatások felerősödése húzódik meg, amely megnyilvánul abban is, hogy a regisztrációba belépők közel kétharmada visz- szatérő ügyfél. A téli hónapokban a mezőgazdaságra és az építőiparra is a korlátozott munkaerőigény a jellemző. Érdekes - ám elsősorban adminisztratív jellegű - változás állt be a baranyai munkanélküliségi rátában is. A számítás nevezőjét ugyanis a gazdaságilag aktív népesség adja, ami a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 6,6 százalékkal csökkent megyénkben. Ebből adódóan a legfrissebb munkanélküliségi ráta 12,3 százalék, míg az előző évi adatokkal számolva ugyanez csak 11,5 százalék lenne. A munkanélkülieken belül az elmúlt időszakban emelkedett a szakmunkások részaránya (35,5 százalék). Őket a segéd- és betanított munkások követik, ugyanakkor az állástalan szellemi foglalkozásúak aránya közel változatlan (15,3 százalék) maradt. A munkanélküli pályakezdők száma januárban 2649 volt, 30 fővel több, mint az előző hónapban. Míg a legtöbb kirendeltségen a regisztrációba jelentkező fiatalok száma csak némileg változott, Szigetváron jelentős számú (51 fős) növekedést tapasztaltak. Ez elsősorban a cipőgyárba és a konzervgyárba nyáron felvett pályakezdők elbocsátásával magyarázható. A bejelentett betöltetlen álláshelyek zárónapi száma az elmúlt 13 hónapot tekintve idén januárban volt a legalacsonyabb, csupán791. A munkahelyek 96,8 százaléka teljes munkaidős, betöltésük szinte kivétel nélkül határozatlan időre szól. Az ajánlott állások több mint feléhez elegendő az általános iskolai végzettség. A legnagyobb munkaerő- igény a vájár, segédvájár, szabó, varrónő, bőripari foglalkozások, takarító és cipőfelsőrész-készítő szakmákban tapasztalható. Ezzel szemben a regisztrált munkanélküliek között a következő foglalkozások fordulnak elő leggyakrabban: tehergépkocsi-vezető, adminisztrátor, portás, takarító, kőműves, géplakatos és élelmiszerbolti eladó. K. E. A földalatti munkahelyeken is várják a dolgozókat Fotók: Läufer Banktitkokba mélyedhet a gazdasági rendőrség A gazdálkodással, gazdasági folyamatokkal összefüggő és a vagyoni viszonyokat sértő (sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés) jogellenes magatartások a gazdasági bűncselekmények. Tavaly a felderített bűnesetek száma (2890) két és félszeresére nőtt a korábbiakhoz képest - leszámítva a deviza- és vámbűncselekményeket —,s az okozott kár már eléri évente az 5 milliárd forintot. Különösen aggasztó, hogy mindez elsősorban nem a gazdasági rendőrség tevékenységének javulását jelzi, hanem a bűnesetek növekedését. Mindezt egy sajtóbeszélgetésen mondta el Kacziba Antal, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója. A vezérőrnagyot az Új Dunántúli Napló munkatársa arról is megkérdezte, mikor alapos a gyanú, a piramis játék, az illegális betétgyűjtés esetében a rendőrségi kivizsgáláshoz, s időben intézkedett-e a Baranyai Rendőrkapitányság a T és Kg Kft. ügyében?-Az alapos gyanú vizsga- kérdésen a joghallgatók is gyakran elbuknak. A lehetőségtől a bizonyosságig hosszú az út. A rendőrség akkor léphet, amikor a tudomására hozott bűncselekmény gyanúját konkrét tények is alátámasztják. A gyakorlat ilyenkor az, ha a feljelentés alapján bebizonyosodik, hogy az ügyfeleknek nincs miből megkapni a pénzüket, akkor a büntetőeljárás megindul, a gazdasági rendőrség lefoglalja az üzleti könyveket, zár alá vesz mindent amit tud. A rendőrség onnét kezdve felelős a kivizsgálásért, hogy tudomására jutott a bűncselekmény. Nem hiszem hogy a Baranya Megyei Rendőrkapitányságon bárminemű szerencsejátékkal, vagy jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban elnéző magatartást tanúsítottak volna a közelmúltban, s igaz ez a T és Kg Kft. esetére is. A beszélgetés során kiderült, hogy a gazdasági rendőrség jókora erősítést kap az idén, 250 új ember kerül a szervezethez. Ugyanakkor az is segíti majd a nyomozó munkát, hogy 1995-től a banktitok körébe tartozó adatokat is kikérheti a rendőrség a pénzintézetektől. Az adócsalások száma már csökken, de az még mindig elgondolkoztató, hogy egy-egy esetre átlagban 13 millió forintos kártétel jut. A legnagyobb káosz a privatizációs ügyek terén tapasztalható, mert a visszaélések leleplezése az állandóan változó jogszabályok, valamint a résztvevők közös érdekeltsége miatt igen körülményes. A gazdasági bűncselekmények lezárásának további korlátjai is vannak. Kevés a bíró, sok az ügy (négyszeres a bírók leterhelése az 5 évvel ezelőtti állapotokhoz képest), hivatalos könyvszakértő pedig alig akad, így egyre másra napolják el a tárgyalásokat az egyébként sem rövid pereskedések során. M. B. E. Elkerülhetetlen a bor reform az EU-ban A magyar gazdaságról lepereg a restrikció Providencia életbiztosítások A Providencia Biztosító Rt. a napokban először fizetett ki a lejáró életbiztosításokra alapösszeget és nyereséget. A Providenciának már 245 ezer élet- biztosítási szerződése van, és díjbevételei ebben az üzletágban tavaly 4,2 milliárd forintot tettek ki. Ebből a cég az év végéig 463 millió forintos nyereséget ért el, míg a 3,4 milliárd forintos díjtartalékot döntően állampapírokba, 10 százalékát pedig ingatlanokba fektette. A közvetlenül a biztosító társaság alakulása után kötött életbiztosítási szerződésekre öt évre számítva 25 százalékos nyereséget fizettek. Aki öt éven keresztül évi 70 ezer forint biztosítási díjat fizetett be, az most 400 ezer forintot kapott vissza biztosítási összegként és 200 ezer forintot nyereségként. A Providencia Rt. az 1993-as 8,27 milliárd forint után tavaly 10,8 milliárd forintos összdíjbevételt ért el az élet-, vagyon- és autóbiztosítási üzletágakban. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. február 14-től Pénznem vételi közép eladási angol font 175,60 177,34 179,08 ausztrál dollár 83,56 84,36 85,16 belga frank (100) 359,47 362,93 366,39 dán korona 18,78 18,96 19,14 finn márka 24,09 24,32 24,55 francia frank 21,35 21,56 21,77 gör.drachma(100] 47,21 47,67 48,13 holland forint 66,01 66,64 67,27 ír font 174,50 176,23 177,96 japán yen (100) 113,96 115,06 116,16 kanadai dollár 80,44 81,23 82,02 kuvaiti dinár 376,50 380,12 383,74 német márka 73,99 74,70 75,41 norvég korona 16,90 17,06 17,22 olasz líra (1000) 69,67 70,37 71,07 osztrák sch. 10,51 10,61 10,71 portugál esc.(100) 71,80 72,50 73,20 spanyol pes.(100) 85,81 86,67 87,53 svájci frank 87,50 88,35 89,20 svéd korona 15,16 15,31 15,46 USA dollár 112,51 113,58 114,65 ECU (Közös Piac) 139,51 140,87 142,23 Az oldalt összeállította: B. Murányi László Az Európa Unió tagállamaiban is baj van a borgazdálkodással, derül ki az Agrárrendtartási Hivatal nemzetközi piaci jelentéséből. A közelmúltban kemény kritikák kereszttüzébe került az Európa Unió tagállamait érintő szőlő- és borágazati reform javaslata. Az ÉU brüsszeli bizottsága szerint a szabályozás elkerülhetetlen, hiszen a nyugat-európai borpiac hosszú ideje képtelen megbirkózni a szőlő- és borgazdaság feszültségeivel, hi1992-ig jóformán semmiféle kapcsolatunk nem volt a világ legnagyobb (évi 300 millió tonnás forgalmat bonyolító, a recesszió miatt 7 százalékos csökkenést is kiheverő) vízi kikötőjével, 1993-ban azonban az élénkülés erőteljes jelei mutatkoztak. Csak a Hungarokombi 800 konténer árut forgalmazott a kikötő közreműködésével, tavaly meg 400 ezer tonna szója szükségletünkből százezer, dél-afrikai alumíniumból pedig harmincezer tonna érkezett Rotterdamon át. Mi mintegy negyvenezer tonna acélárut és száz Ikaruszt exportáltunk a tengeren túlra. Az 1-1,2 százalékos arányunkkal szerény szereplői vagyunk a kikötői forgalomnak. Egyelőre. Ugyanis komoly tárgyalási és partnerkeresési szándékkal Budapesten járt Bert W. F. Angel, a kikötő marketingért és fejlesztésekért felelős igazgatója. „Szélesíteni kívánjuk kapcsolatainkat Magyarországgal - adta meg beszélgetésünk alaphangját. - Számunkra nincs kicsi és nagy partner - mindenki fontos”. Az igazgató az egyre naányzik a termelés és értékesítés optimális egyensúlya, nem tud mit kezdeni az évenként ismétlődő többletterméssel. A borászok által vitatott szabályozás célja: a termelés csökkentése a hozamok maximálásával, korlátozni, esetleg betiltani a hozamnövelő gazdálkodást és az azt elősegítő technikákat. Nem egy körzetben a bor- gazdálkodás beszüntetését, a szőlő kivágását látják célszerűnek. A borreform az előkészítő eljárásokra is kiterjedne: korlágyobb gazdasági súlyú Távol-Keletről érkezett Magyar- országra, s azt tapasztalta, hogy ott is van érdeklődés a magyar piac iránt. A volt szocialista országok hagyományos olasz-német orientáltsága is újabb irányokba fordul. A Duna-Majna-Rajna csatorna építése, valamint a szállítmányozásnak a drágaság, az időveszteség, a természeti csapások, az alacsony vízállás, hóvihar, sztrájkok s más kiszámíthatatlan körülmények arra ösztönzik a hollandokat, hogy több pillérre építsék gazdasági kapcsolataikat, mint korábban. Hogy ezek nem pusztán szép szavak, tanúsítja - többek között - az, hogy Prágában képviseletet hoztak létre, s hamarosan hasonló kezdi meg működését Budapesten is. Heti két irányvonatot indítanak, amelyek megállás nélkül, garantált menetidővel, árkedvezményekkel s a legolcsóbb (konténeres) szállítással futnak be a rotterdami kikötőbe. Angel úr és munkatársai a holland kormány megbízásából egy megvalósíthatósági tanulmányon dolgoznak hazánkban. Fő céljuk: több áruelosztóhely-köztozná a termelő körzetek számát és több éves átmeneti időszak után fokozatosan megszüntetné szőlőmust sűrítmény előállításához nyújtott támogatást. Az Unió borászati reformtörekvéseivel a hazai szőlő- és borgazdálkodóknak is érdemes megismerkedniök, hiszen az EU csatlakozással előbb-utóbb ezek a szabályozások nálunk is éreztetni fogják előnyeiket és hátrányaikat. U. G. pont létesítése. Jelenleg Győr, Gönyű és Adony térségében terveznek regionális átrakodókat. Rögtön figyelembe veendő azonban, hogy a Duna omlékony partját csak jelentéktelen betonozással tehetik alkalmassá, míg Adonyban erről szó sincs, hiszen kiépítettek a sínpárok és ami a fő: már tisztázottak a tulajdonviszonyok. Ez még eldöntendő kérdés Győrött és Csepelen. Érdemes volna tehát a pozsonyi kikötő ilyetén hasznosításáról tárgyalni szlovák szomszédainkkal. A hazai elosztóhelyek létesítésére a MÁV, a GYSEV, az Ag- rimport és az Osztrák Nemzeti Hajózási Vállalat (DDSG) szövetkezett. A leendő magyar partnerek - hangsúlyozza Bert W. F. Angel - főként a tömegárukban érdekeltek. De könnyen lehet, hogy rászorulnak a szén behozatalára is, mivel az új technológiák nemigen „kedvelik” a helyi szénfajtákat. Lenne tehát hová fordulniuk a magyar üzletfeleknek, hiszen a Rotterdami Kikötőben 2010-ig mintegy négymillió gulden értékben hajtanak végre korszerűsítéseket, bővítéseket, egyebek közt tíz új konténer-terminál épül. Nekünk magyaroknak „mindössze” a vontatókról az önjáró hajókra való teljes átállást kell megvalósítanunk, hogy elérjük versenyképességünk küszöbét. Tamás Tibor A gazdaságpolitika eszköztárával mind nehezebben lehet hatni a gazdaságra - állítják a Budapest Bank szakértői. A gazdasági szereplők egymás közötti kapcsolatát és a gazdaság működésének kereteit meghatározó szabályok érvényesítése mind nagyobb nehézségekbe ütközik. E megállapítás a Budapest Bank ez évre készített gazdasági előrejelzéséből olvasható ki, amelyet a pénzintézet szakértői a napokban tettek közzé. A bank szakértői szerint a hazai gazdaság szereplői számára már rég nem az adóhatóság elől eltitkolt kisvállalkozói jövedelem elérése a tét. A keret- szabályok, sőt a civilizációs normák durva megsértése napjainkban már a gazdasági egységek méretétől független jelenséggé vált. A gazdaság szereplői a joghézagokat kihasználó Az építőipar termelése - az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium előzetes becslései szerint - az elmúlt évben 10-15 százalékkal növekedett a megelőző esztendőhöz képest. A tárca arra törekszik, hogy az építőipar jó minőséget előállítani képes ágazat maradjon. Az építőipar a minőségbiztosítás, illetve az ipar- és piacvédelem területén nem nélkülözheti az állam szerepvállalását. Véleményük szerint az iparés piacvédelemnek nem célja a protekcionizmus erősítése, a bezárkózás. Az építő- és építőanyag-iparban elsősorban azért van szükség piacvédelemre, mert a nyugat-európai beruházási kedv csökkenésével nagy nyugati cégek is megjelentek a magyar építési piacon. Ezek a tőkeerős szervezetek piaci tapasztalatukkal jelentős versenyelőnyben vannak a hazai vállalkozókkal szemben. Konkurenciát jelentenek a kelet-európai országok építőipari cégei is, részben hazai támogatottságuk, másrészt dömpingáraik miatt. A minisztérium behozatali kontingens megállapítását, vámpótügyeskedéstől kezdve a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésen keresztül a durva törvénysértésig a legváltozatosabb eszközöket alkalmazzák a számukra előnytelen külső hatások közömbösítésére. A pénzintézet elemzése rámutat: a magyar gazdaságról „lepereg” a restrikció, és egyre inkább a maga öntörvényei szerint halad. 1995-ben olyan gazdaságpolitikai prioritás, amelynek a gazdasági növekedés, a privatizáció és a lakossági fogyasztás egyaránt alárendelődik. A cél azonban a gazdaság- politika nem kellően hatékony érvényesíthetősége miatt egyre kevésbé teljesíthető. Végső soron mindez a gazdasági folyamatok ellenőrizhetetlenné válását vonhatja maga után - derül ki a Budapest Bank makrogazdasági előrejelzéséből. lék kivetését, továbbá az importengedélyek visszavonását kezdeményezi, amennyiben erre szükség van. A piacvédelmi intézkedéseket elsősorban a versenyegyenlőséget sértő import esetében javasolják alkalmazni. Az ipari és kereskedelmi tárca az idén a tavalyinál mérsékeltebb ütemű, 5-8 százalék körüli termelésbővülésre számít az építőiparban. A nagyvállalati szervezeti rendszer decentralizációja lényegében befejeződött. A további változások - így a vállalkozások alapítása, megszűnése, fuzionálása - már a piaci változások hatásainak következményei. Az építőiparban jelenleg több mint 70 ezer szervezet működik. A nagyvállalati rendszer ma már inkább csak a mélyépítésre jellemző. A tárca szakértői szerint az építőiparban az állami tulajdon teljes körűen magánkézbe kerülhet. A hazai intézményi befektetések mechanizmusa még csak kialakulóban van, ezért a már privatizált építőipari cégek is várják a külföldi tőkeerős partnereket. ADONY ELŐNYE, ÖNJÁRÓK JÖVŐJE Gazdasági injekciók Rotterdamból Ki lehet ennyire fontos ember, akit egy közvetlen telefon a főpolgármesterrel, egy másik a miniszterelnökkel, míg a harmadik a királynővel köt össze? A válasz csak első hallásra meglepő: a rotterdami kikötő igazgatójáról van szó. Munkatársunk Budapesten beszélgetett arról, mi köze a magyar gazdaságnak Rotterdamhoz, miért érdeklődik egy ilyen nagy cég a magyar- országi lehetőségek iránt, s mit terveznek azok kihasználása érdekében? Piacvédelem az építőiparban i A k i
