Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-02 / 32. szám

6 uj Dunántúli napló Magazin 1995. február 2., csütörtök Állítsátok le Mochovcet! Nyilvános meghallgatást tartanak Po­zsonyban a sokat vitatott mochovcei atomerőmű-építkezésről. A Greenpeace környezetvédő mozgalom képviselői a Duna híd- ján elhelyezett plakáton hívják fel a lakosságot az aktív részvé­telre MÉLY ALÁZATTAL JÁRTA A VILÁG VADONJAIT Durrell, a hároméletű Másnak három élet kevés lett volna arra, amit Gerald Durrell a neki osztályrészül jutott hét évtized alatt elvégzett: a termé­szet iránti alázattal járta be a vi­lág még érintetlen vadonjait, felkarolva a kipusztulás szélére sodródott állat- és növényfajok ügyét, nemzetközileg elismert zoológussá képezte magát, sa­ját, ugyancsak híres állatkertjé­ben tanulmányozva és óva bará­taivá fogadott állatait, s mind­eközben termékeny és ragyogó tollú íróként a természettudo­mány és a szatíra egyedülálló elegyével szórakoztatta sajátos stílusának híveit. Jóllehet vagy harminc könyv és tucatnyi film fűződik nevé­hez, e munkásságát tartotta a legkevesebbre; irodalmi tevé­kenységét csupán „másik” élete anyagi megalapozójának tekin­tette. A hétfőn elhunyt Durrell elsősorban elszánt és szenvedé­lyes természetvédő volt, s hittel vallotta, hogy a megfelelően ki­alakított állatkertek a legalkal­masabbak egyrészt a fiatal nemzedék figyelmének felkel­tésére, másrészt a veszélyezte­tett állatok ritka példányainak megóvására. Ennek szellemé­ben hozta tető alá már 1959-ben jerseyi állatkertjét, amelyről könyvet is írt. Nyughatatlan élete volt: Indi­ában született, de már 10 éves korában Korfu szigetére költö­zött, számos könyvét azonban Dél-Franciaországban írta. Mégis Korfu számít legfőbb szellemi ihletőjének: a szigeten kezdődött élethosszig tartó szenvedélyes elkötelezettsége a vadon világa iránt. Itt eltöltött éveinek állít emléket a „Csalá­dom és egyéb állatfajták” című könyvében, amely talán legnép­szerűbb szatírája. 21 éves korára - örökség ré­vén - adatott meg számára, hogy azzá válhatott, amiről mindig is álmodozott: az állatok gyűjtésének szentelhette életét. Számtalan állatkert köszönhet neki gazdag kollekciót; egyedül a londoni zooban 25 új fajtát honosított meg. Rendre éles szavakkal vetette el azokat az érveléseket, amelyek szerint az állatkertek a bennük lakók kín­zókamrái, mondván: az állatok nem szőrös-tollas emberek, gondosan megfogalmazott sza­badságkoncepcióval. Úgy tar­totta: a vadon lakóinak csak ak­kora helyre van szükségük, amelyen belül megtalálnak vi­zet, élelmet, menedéket, s „nem merülnek mély filozófiai elmél­kedésekbe arról, mi lehet a lá­tóhatáron túl”. Nem adatott meg neki az egészséges időskor: súlyos csí­pőprotézis-műtétjét nem ke­vésbé veszélyes májátültetés követte. Ebből már nem is tu­dott kilábalni: komoly kompli­kációk után, szívének kedves jerseyi környezetében érte a ha­lál 70 éves korában a szatíra nagy természettudósát, a termé­szettudomány nagy szatirikusát. Kertész Róbert HÁROMSZOR MEGSZÓLALT A HARANG A Gustloff katasztrófája Hétfőn este 21.07 perckor há­romszor megkondították a pon­tosan fél évszázaddal ezelőtt el­süllyedt Wilhelm Gustloff nevű hajó harangját, emlékezve a tör­ténelem eddigi egyik legtöbb áldozatot követelő hajókataszt­rófájára. Az 1945. január 30-ika éjszakáján három torpedótalála­tot kapott német hajón mintegy hétezren tartózkodtak és közü­lük több mint ötezren a Balti-tenger hullámai között lel­ték halálukat. A Wilhelm ' Gustloff 1934-ben készült luxushajónak és éveken át szelte a tengereket és az óceánokat unatkozó, pi­henő, szórakozást kereső uta­sokkal a fedélzetén. 1939-ben ez az óceánjárót is a náci hadi­gépezet szolgálatába állították, csapatokat, hadifelszerelést szállított. 1945 januárjának má­sodik felében az előrenyomuló szovjet csapatok elvágták a Ke- let-Poroszországból nyugat felé menekülni igyekvő katonák és a polgári lakosság útját, ezért a hitleri hadvezetés hajókkal pró­bálta elszállítani az embereket. A Gdanski-öbölben és környé­kén hatalmas káosz volt, embe­rek százezrei vártak remény­kedve a hajókra. A januárban kezdett mentési akció szinte a május nyolcadiki berlini kapitu­lációig tartott és a 790 hadi- és kereskedelmi hajó majdnem másfél millió embert szállított el a Gdanski-öbölből. A Wilhelm Gustloff fedélze­tén a becslések szerint legkeve­sebb hétezer ember - főleg anyák, gyermekek, és sebesült katonák - foglalt helyet, amikor kifutott a Balti-tengerre. Nem sokkal később az S-13 jelzésű szovjet tengeralattjáró észlelte az óceánjárót és a kapitány tűz- parancsot adott. Három torpe­dótalálat érte a hajót, s mind­egyik hatalmas nyílást vágott testén, sőt az utolsó találat a mo­tort is szétrobbantotta. A jéghi­deg hullámokból 1252 embert sikerült kimenteni és ötezernél is több volt a halottak száma. A három részre szakadt hajó ron­csai negyven méter mélyen a tenger fenekén fekszenek. A Wilhelm Gustloff harang­ját 1979. augusztus elsején len­gyel búvárok megtalálták és a felszínre hozták. Az évforduló alkalmából most néhány napra Németországba szállították, hogy megszólaltassák azon az emlékünnepségen, amelyen a túlélők közül mintegy kétszázan vettek részt Hamburgban. Újsá­gíróknak arra a kérdésére, hogy a katasztrófa miatt éreznek-e gyűlöletet, a legtöbben azt vá­lasztolták: háború volt. Pach Ferenc ÓRIÁSI RÉGÉSZETI SZENZÁCIÓ Nagy Sándor sírja Egyiptomban Az egyiptomi régészeti ható­ságok és külföldi régészek kö­rében érthető módon óriási szenzációt keltett az a bejelen­tés, hogy a Szíva-oázisban meg­találták Nagy Sándor sírját. A régészet egyik nagy rejtélye, hogy az a pompás sír, amely Alexandriánák évszázadokig egyik kultuszközpontja volt, hová tűnt. Nyilván valamelyik ostrom alkalmával semmisült meg, hiszen Krisztus után a 4. században már nem ismerték a sír helyét - nyilatkozta Kairó­ban Kákosy László egyiptoló­gus-régész az MTI-nek. Nagy Sándor holttestét a nagy hódító hadvezérei közül Ptolemaiosnak sikerült megsze­reznie, és miután Egyiptomba vitette, átmenetileg Memphisz- ben, az ősi egyiptomi főváros­ban temette el, ami azt jelenti, hogy valahol a mai szakkarai sivatagban kell keresni ezt az ideiglenes nyughelyét. Antik szerzők az egész ókoron keresz­tül egyértelműen azt írják, hogy Nagy Sándor földi maradvá­nyait rövidesen Alexandriában egy pompás sírboltban helyez­ték el - mondta az egyetemi ta­nár. Kétségtelen, hogy volt egy végrendelkezése, mely szerint atyja, Ámon isten mellett, azaz a Kairótól 750 kilométerre nyu­gatra lévő Szíva-oázisban lévő Amon-jóshelyen akart nyu­godni - fűzte hozzá. Ismerjük azt a templomot a Szíva-oázis mellett, ahol ez az orákulum működött. Az épület - amelyet Lena Szuvalci görög régésznő évek óta Nagy Sándor sírjának tart - már a múlt szá­zadi leírásokban dór épületként szerepel, a részletes átkutatása azonban csak az utóbbi tíz év­ben történt meg. Az első híradásokból hozzá­férhető információk szerint a felfedezett görög feliratok any- nyit bizonyítanak, hogy a Szíva-oázisban ez az épület Nagy Sándor kultuszhelye volt, ahol más istenekkel, például Zeusz-Ámonnal együtt itt tisz­telték a nagy királyt, akit magát is isten fiának tartottak - véle­kedett az egyiptológus-régész. Az is elképzelhető - tette hozzá -, hogy bár nem akartak lemon­dani arról, hogy az igazi sír a ptolemaiosi birodalom közép­pontjában, Alexandriában le­gyen, de hogy valamiképpen mégis teljesítsék végakaratát, a Szíva-oázisban emeltek szá­mára egy jelképes sírt, ami egyiptomi uralkodók esetében szokás volt. DÍSZBEMUTATÓ PÉCSETT Megint tanú Bacsó Péter Megint tanú című filmjével nyílik meg a 26. Magyar Filmszemle, feb­ruár 4-én. Az alkotást ezt kö­vetően folyamatosan vetítik a Broadway moziban, február 5-8. között pedig a Metro mo­ziban is. Február 9-től öt vidéki vá­rosban (Nyíregyházán, Pé­csett, Székesfehérváron, Sze­geden és Kecskeméten) egy­szerre mutatják be. A Megint tanú a zalaegerszegi, az ajkai és az egri mozikban február 16-tól látható. A tervek szerint hat megyeközpontban (Pé­csett, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Kecskeméten és Egerben) díszbemutatót tarta­nak, ahol az alkotók is megje­lennek. Magyar Államkötvény 1997/L Magas és biztonságos Magyar Államkötvény 1997/L. A legújabb. Azoknak, akik bizton­sággal és kényelmesen akarják nö­velni pénzük értékét. Azoknak, akik rendszeres jövedelmet szeretnének elérni. Azoknak, akik tőkét gyűjte­nek. Tehát Önnek is, ha hosszú tá­von előnyösen kamatozó, biztos befektetést keres. Magyar Államkötvény 1997/L. A befektetők 1995. február 6. és február 10. között vásárolhat­ják meg az Államkötvényt kie­melt értékesítés keretében. Az er­re az időszakra meghatározott ár legfeljebb az 1995. január 27-i aukción kialakult átlagár 0,2% ponttal, valamint a napi felhalmo­zott kamattal növelt értéke lehet. A legújabb Magyar Államkötvény kétéves futamidejű, mely a kibo­csátás napjától (1995. február 1.) a lejárat napjáig (1997. február 1.) tart. Alapcímlete 10 000 Ft. Kama­ta változó, alapja az 1, 3, és 6 hó­napos diszkont kincstárjegy átlag­hozama + 1,75% kamatprémium. Törlesztés névértéken: 1997. február 1-én. Kamatfizetési időpontok: minden év augusztus 1-jén és február 1-jén. Az első félévre érvényes kamat mértéke: Ha a kamatfizetés esedékessége munkaszüneti nap, akkor a kifize­tés a következő munkanapon telje­sül. A Magyar Államkötvény 1997/L - mint az eddig kibocsátott Állam- kötvények többsége - másodlagos forgalomba kerül: a futamidő alatt napi árfolyamon eladható és meg­vásárolható a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban és egyes forgalmazóknál. A kötvényt külföl­di személyek és szervezetek is meg­vásárolhatják. A Magyar Államkötvény 1997/L Magyar Állampapír, így törleszté­sét és kamatait az állam garan­tálja. évi 31,81%. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Baranya Megyei Igazgatósága Pécs, Apáca u. 6. • OTP Bank Rt. Pécs, Komló, Mohács, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár, Villány • Inter-Euróba Bank Rt.Pécs, Ferencesek utcája 52. • Cooptourist Rt. 7601 Pécs, Irgalmasok u. 22. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) • Procent Flungária Rt. Pécs, Széchenyi tér 6. f\ A 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom