Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-13 / 43. szám

10 uj Dunántúli napló Külföld 1995. február 13., hétfő Ben Gurion és a tűzszünet Az Izraeli Állam megalapí­tója a harcok felújítására töre­kedett 1948-ban, hogy kiűzzék a palesztinokat Galilea térségé­ből - derül ki a Jeruzsálemben a napokban közreadott, eddig tit­kosnak minősülő okmányokból. David ben Gurion miniszter- elnök 1948 szeptemberben ja­vasolta, Izrael szegje meg a tűz- szüneti egyezményt, hogy ki­szélesíthesse igencsak szűk te­rületét. „Ha Galilea középső részét megtisztítjuk (az araboktól)..., ez nagy előnnyel járna” - mon­dotta Ben Gurion a miniszterta­nács üléséről készült jegyző­könyv tanúsága szerint. Hozzá­tette: „Nyilvánvalóan százezer­nél nem kevesebb arab él azon a területen”. Jóllehet 1948. július óta nagy egészében betartották a tűzszü­netet, Ben Gurion azzal igyeke­zett meggyőzni minisztertársait, hogy ürügynek használhatnák fel a harcok újrakezdésére egy szivattyúállomás lerombolását, aminek következtében meg­szűnt a vízellátás Jeruzsálem­ben. Az indítványt a miniszter- tanács hét szavazattal öt ellené­ben elutasította. Néhány hónap­pal később a háború hivatalosan is végétért azzal a fegyverszü­neti megállapodással, amely megvonta a határokat Izrael, annak arab szomszédai, vala­mint a Jordán folyó nyugati partja és a Gáza-övezet között. A minisztertanácsi jegyző­könyv szerint a szavazás ered­ményének ismeretében Ben Gu­rion kijelentette, hogy a döntés miatt „nemzedékeken át köny- nyezni fognak”. Az AP emlékeztet rá, hogy az 1948-as háborút követően mint­egy 600 000 arab menekült el Izraelből, több tízezren azonban visszamaradtak, s ők képezik ma Izrael csaknem egy millió­sarab lakosságának magvát. MEGSZÜLETIK AZ AMERIKAI HADIIPARI ÓRIÁSBÉBI Hiába tiltakoznak a vetélytársak A hidegháború befejezése következtében az amerikai vé­delmi ipar gyorsan zsugorodik: a Pentagon fele annyit ad ki új fegyverzetekre, mint amennyit a 80-as években költött. Ezzel együtt viszont az Egyesült Ál­lamok egyik legnagyobb ipará­gában egyfajta koncentráció fi­gyelhető meg. Legutóbb két hadiipari óriás, a Lockheed és a Martin Marietta jelentette be egyesülési szándékát. A Lockheed gyártja többek között az F-16-os harci gépet s utódját, a F 22-est, míg a Martin Marietta egyebek mellett óriás­rakétáiról ismert. Mivel a két mammutcég nem vetélytársa, hanem - termékpalettáját te­kintve - inkább kiegészítője egymásnak, a fúzió kölcsönös óhaj és jólfelfogott ületi érdek. A Lockheed Martin, ahogy az új konszernt nevezni fogják, összesen 170 OOO embert fog­lalkoztat és évi forgalma meg­közelíti a 23 milliárd dollárt. De, hogy az összeolvadás a cé­gek számára gazdaságos le­gyen, áraikat nem csökkentik: az állami megrendeléseket az eddigi árakon teljesítik majd. Éppen ezért a vetélytársak a trösztellenes törvények megsér­tésével vádolják őket és felhív­ták a kormányt, hogy ne hagyja jóvá a fúziót. Amerikában azonban nem adnak nagy esélyt az ellenzők­nek. A Pentagon már korábban jelezte, hogy szívesen látja egy kézben a két nagy beszállítót: rajta keresztül erőteljesebben tudja befolyásolni a piacot. A szerb állam és egyház kapcsolatai A szerb ortodox egyház és a belgrádi hatalom közötti viszony a második világháború vége óta sohasem volt mentes a súlyos fe­szültségtől. Bár a nyolcvanas évek végén úgy látszott, hogy megindul a közeledés az egyházi és a világi hatalom között, az „ol­vadás” csak rövid ideig tartott. A negyvenes évek második felétől a világháborúban hatalmas veszteségeket szenvedett egyház­nak újabb nehézségekkel kellett szembenéznie: a titói rendszer rendőrsége sorra tartóztatta le a papokat, az állam elkobozta az egyház tulajdonának jelentős ré­szét, s a papok és hívők zaklatását nemcsak hogy eltűrte, hanem még bátorította is a kommunista vezetés. A nyolcvanas évek végén, Slo­bodan Milosevic hatalomra jutá­sával úgy tűnt, hogy megindul a nacionalizmus ütőkártyáját kiját­szó politikai vezetés és a mindig is a monarchia és nacionalizmus bástyájának tekintett ortodox egyház közötti viszony javulása. A hívők és az egyházi vezetők reményeit elsősorban Milosevic azon beszéde keltette fel, amely­ben az éppen csak hatalomra ke­rült politikus a rigómezei csata 600. évfordulója alkalmából kije­lentette: „Koszovó a szerb nemzet és vallás szülőföldje, s az ott lévő számtalan szerb templom örökre a szerbek kezén marad.” Annak ellenére, hogy Milose­vic a kommunista nómenklatúra tagja volt, a hívők jelentős része is úgy tekintett a szerb elnökre, mint a nemzet és a vallás megmentő- jére. Rövid időn belül divattá vált a korábban szinte tiltott temp­lomba járás, s a 30-50 éves embe­rek jelentős része döntött a meg- keresztelkedés mellett. Az egy­házi tulajdon azonban az az állam kezében maradt, s ez azt bizonyí­totta, hogy az új vezetés is igyek­szik korlátozni az egyház befo­lyását. Elsőként Athanasius püspök ítélte el nyilvánosan az új rezsi­met: a főpap 1992 márciusában kijelentette, hogy a belgrádi veze­tés kommunista maradt, s „Milo­sevic maga az ördög”. Athanasius beszéde vízválasztónak viszo­nyult az egyház és az állam kö­zötti viszonyban, s májusban már a szent szinódus hivatalos nyilat­kozatban határolta el magát a „kommunista hatalomtól, s annak képviselőitől”. „A szerb ortodox egyház és a szerb nemzet soha­sem csatlakozik az istentelen kommunizmushoz vagy más tota- litariánus ideológiához. Egyhá­zunk a szerb nemzet és a szerb földek egysége mellett áll, ám egyben igazságosan akarja ren­dezni a szomszédságunkban élő nemzetek helyzetét is” - állt a nyi­latkozatban. Amikor Milosevic gazdasági és politikai zárlatot vezetett be a boszniai szerbek ellen, az egyház elítélte a döntést, s azzal vádolta Belgrádot, hogy Káin módjára vi­selkedik Drinán túli testvéreivel. Az egyház feje, Pavle pátriárka személyesen próbálta meg rá­venni Milosevicset a blokád fel­oldására, s miután kísérlete ku­darcot vallott, az egyház újabb nyilatkozatban ítélte el „az ember­telen büntetőintézkedéseket”. Az egyház és a belgrádi hata­lom viszonya az elmúlt fél évben nem mozdult ki a mélypontról, s belgrádi elemzők szerint nincs sok esély arra, hogy rövid távon változás álljon be a hatalmon lévő szocialisták és a nacionalista el­lenzékkel szövetkező egyház kö­zött. Németh András Az ausztriai Oberwart közelében február 5-én éjszaka pokol­gép ontotta ki négy cigány nemzetiségi burgenlandi lakos éle­tét. Kleistil köztársasági elnök jelenlétében szombaton temet­ték el Simon Józsefet (40), Sárközi Pétert (27) és a két testvért Horváth Károlyt (22) és Horváth Ervint (18). Misi bácsi két unokáját siratja az áldozatok között. Az idős ember Hitler ha­láltáborát is megjárta, de ez a tragédia élete legfájóbb pillanata Mégsem Nagy Sándor Egy hivatalos görög küldöttség Kairóban kétségbe vonta Nagy Sándor sújának Szíva-oázisban történt felfedezését. Janisz Ceda- kisz, a kulturális delegáció tagja az oázisban tett látogatásról visz- szatérve elmondta, hogy a felira­tok nem a ptolemaida korból származnak, és sem I. Ptolemai- osz, sem pedig Nagy Sándor neve nem szerepel rajtuk. Liana Szu- valci görög régésznő több mint egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy felfedezte Nagy Sándor sír­ját, s kőbe vésett feliratokra utalt, amelyekre a Szíva-oázisban 1989 óta tartó ásatásain bukkant. Nagy Sándor Krisztus előtt 323-ban halt meg Babilonban, sóját a mai na­pig nem találták meg. VELÜNK Ha Ön megfogadta, hogy az új évben kétszer is meggondolja mire adja ki a pénzét, most kínálkozik egy jó lehetőség. A Westel és a NOKIA közös akciójában a NOKIA 150 mobiltelefonhoz 30 000 Ft+ÁFA-val olcsóbban juthat hozzá január 16. és február 4. között. Keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat, ahol élhet kedvező lízing-konstrukcióinkkal, melyekben már akár 20% előleg befizetése után magával viheti a készüléket. És még egy szokatlan januári hír: A WESTEL Rádiótelefon Kft. saját hatáskörében előfizetőit érintően 1995. január 1-től nem változtatta tarifáit. ______________________ ____ ,» m BMATONVUÁCOS: M7-ES ENYINGI ELÁGAZÁS TEL: (88) 380-644 RÁDIÓTELEFON: (0660)327100 4» BÉKÉSCSABA: 5600GYÓNI C.U. 21. TEL:(66) 447-111 RÁDIÓTELEFONi0660) 384000 m BUDAPEST: IIII KARINTHY FRIGYES ÚT 21. TE.: 265-8023 RÁDIÓTELEFON: (06 60)327086 4» DEBRECEN: 4026 KÁLVIN TÉR 2/A. TEL: (52)418-038 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 322800 • GYŐR: 9022PÁLFFYDÉNES U. I. TEL: (96)318-896 RÁDIÓTELEFON:(06 60) 327400 m MISKOLC: 3530 SZÉCHENYIU. 70. TEL.: (46)411-550 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 351000 > NAGYKANIZSA: 8800 DEÁK TÉR 12. TEL: (93) 310-460 RÁDIÓTELEFON: (06 60)327408 4» PÉCS: 7621 RÁKÓCZI UTCA 19. TEL:(72)225-111 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327900 4» SZEGED: 6720 TISZA LAJOSKRT. 2-4. TEL.: (62) 421-575 RÁDIÓTELEFON: (06 60)327600 • SZÉKESFEHÉRVÁR: 8000 PROHÁSZKA ÚTI 7. TEL.: (22) 328-717 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327200 4» SZOLNOK: 5000 BAROSS U. I. TEL: (56) 422-232 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 386001 « SZOMBATHELY: 9700 WEITHER KÁROLY U. 14. TEL: (94) 324420 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 377000 . . . . , . WESTEL FORGALMAZÓ: ARIEL Bt. DOMBÓVÁR: 7200 DOMBÓVÁR, D0M80 PAL U. 7. TELEFON: 06/74 365 569 RÁDIÓTELEFON: 60 363 963 SZÉKI Bt. MOHÁCS: 7700 MOHÁCS. SZABADSÁG U. 36. RÁDIÓTELEFON: 60 360 625 (((f))))))}) VNESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. » i i i ♦ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom